Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
london bezárt színházai A századfordulón London volt a színházak városa. A belvárosban csakúgy, mint a külső kerületekben, gombamódra szaporodtak az új színházak és music-hallok. A második világháború óta egyre több londoni színház, közöttük nagyon híresek is, bezárja kapuját. Színházi szakemberek ennek okát elsősorban a mozi, majd a tv konkurenciájában látják. Mégsem tekintik feltartóztathatatlannak a folyamatot. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, miközben Londonban neves, régi színházak bezárnak (azért még mindig több mint 40 működik), olyan vidéki városokban mint Stoke, Exeter, Glasgow, Leeds és Manchester országos hírnevet szerző új együttesek alakulnak. A szakemberek ebből azt a tanulságot vonják le, hogy a tv térhódításának korában az eddiginél Is fontosabb szerep vár azokra a színházakra, amelyek merészen és kezdeményezően keresik az újat. (THE ILLUSTRATED LONDON NEWS) Növekszik a vendégmunkások száma Az osztrák szövetségi minisztérium adatai szerint továbbra is nagy mértékben növekszik az Ausztriában dolgozó vendégmunkások száma. Ezen adatok szerint ez év június közepén több mint 187 ezer külföldi munkaerőt foglalkoztattak az osztrák üzemek, fúnius havára eredetileg 128 645 vendégmunkás alkalmazását tervezték, ami tavaly júniusához viszonyítva ez 27 539-fős, illetve 27,2 százalékos növekedést jelent. A 187 004 külföldi munkás közül 145 931 Jugoszláviából, 21 815 Törökországból, 5 166 az NSZK- ból, 1 503 Olaszországból, 570 Görögországból, 263 Spanyolországból és 11 756 más országokból származik. A legtöbb vendégmunkást, szám szerint 73 091-et Bécsben tartják nyilván. A legtöbb vendégmunkást a vas- és fémipar, továbbá az építő- és textilipar, az idegen- forgalmi vállalatok, a ruhaipar, a kereskedelem és a vegyipar foglalkoztatja. (VOLKSSTIME) Volga — hajók és sivatagi hajók A Volgán hajók közlekednek, amióta csak emberek élnek e folyam mentén.'*' A régi időkben lapos csónakokat az emberek köteleken vontatták Európa e legbő- vizűbb folyóján a víz sodrásával szemben felfelé. Később helyükre kerekes gőzösök léptek, amelyek ugyan maguktól haladtak, de nyáron gyakran zátonyra futottak, s napokig tartott, mire — Ismét emberi erővel — kiszabadították onnan. Ma hosszú uszályhajók, óriási olajtartályok és többemeletes utasszállító hajók közlekednek e nagy folyamon. Majdnem kizárólag vala- mennyiüket Diesel-motor hajtja. A zátonyra futás veszélye sem fenyeget többé, nagyszabású gát- és zsilip- rendszer emelte meg több - méterrel a víz szintjét. Most, a nyári szabadságok idején a Volga hajőflottájá- nak számos fényűzően berendezett motoros hajója hazai nyaralókat és külföldi turistákat szállít. Ez a hajóút a Volgán rendkívül érdekes. hisz a folyam partjain mindig valamilyen új látványban gyönyörködhetnek az utasok. A Volga menti helységek — közöttük olyan régi orosz városok, mint Ug- lics, Jaroszlav, Gorkij (az egykori Nyizsnij Novgorod J páratlan építészeti műremekekkel dicsekedhetnek. A folyót elegáns ívű, nagy hidak szelik át. Közéjük tartozik a képünkön látható híd, amely Szaratovot köti össze Engelsszel, s Európa legnagyobb hídja. A partmenti városok között kies vidék váltakozik, s a hajó fedélzetéről az utasok e vidék gazdag állatvilágában is gyönyörködhetnek. A kalinyini körzetben rénszarvasok láthatók, amint a folyóhoz vonulnak inni, később pedig óriási legelő marhacsordák láthatók. A Volgograd és Asztrahán közötti sztyeppéken nem ritka látvány, hogy tevekaravánok vonulnak végig a folyam mentén. Az igénytelen teve ugyanis ezen a vidéken a mezőgazdasági állatállomány nélkülözhetetlen része. így azután nem ritka az olyan eset, hogy a Volga-ha- jók és a „sivatag hajói“ békés egyetértésben vonulnak egymás mellett. (NBI) Torreblancai villájuk kertjében A dúsgazdag Monsieur Pillangó A Paris Match egyik legutóbbi számának címlapján az egykor életfogytiglani fegyházra ítélt fegyenc, Henri Charriére képe látható, amint venezuelai luxusvillája uszodájának partján szi- esztázik. A Pillangó néven világhírűvé vált idős férfi néhány év alatt milliomos lett. Magyarul is megjelent önéletrajzi regénye szerte a világon több mint tízmilliós példányszámot ért el. Az Egyesült Államokban ötmillió példányban nyomták. Monsieur Pillangó most az év egyik részét Párizsban tölti, a másikat pedig a venezuelai aranyparton, Torre- blancában épített luxusvillájában. Elvette feleségül Ritát, egy maracaibai szállodatulajdonosnőt, akit 1949-ben ismert meg. önéletrajzi regényét megfilmesítésre mee Henri Charriére Ritával első találkozásukkor 1949 ben vásárolta Hollywood. A szerzői díj félmillió dollár. Pillangó figuráját Steve Me Queen fogja alakítani. (PARIS MATCH) MINDENRŐL Kertészet Most még nem késő Ahol már talajba kerültek a másodtermények, ott már a sorok ritkítása, a gyomok irtása, a talaj porhanyítása és a szükség szerinti öntözés a legfontosabb teendő. A meleg fekvésű házikertekben azonban még most sem késő a másodvetés. A zöldbab, a téli elrakásra való uborka, valamint a saláta jő termést adhat még a korai fagyok beálltáig. Nem késő azonban a sóska és a spenót vetése sem. A korábban elvetettekről még ősszel, a későbbiekről pedig akár karácsonyig is lehet szedni a friss leveleket, ha idejében letakarjuk az ágyásokat. Száraz időjárás esetén egykét nappal a másodvetés előtt tanácsos meghúzni és jól megöntözni a vetőbarázdákat. A szikkadás után végezzük a vetést, majd száraz földdel takarjuk be a magot. A gyümölcsös kertekben fontos összegyűjteni és azonnal megsemmisítetni a hullott gyümölcsöt, mert azon gyorsan megtelepszenek és később jól terjednek a károkozók. Az almafákat ebben az időszakban a lisztharmat, a varasodás. az almamoly és a kaliforniai pajzstetű ellen kell megvédeni. Most tanácsos elvégezni a szamócatelepítést is. —ly— Néhány szóban Még javában tart a nyár, a szabadságok, a vakáció ideje. Ilyenkor népesek a hétvégi és nyaralókertek, amelyeknek minden zugát kihasználják. A kert legmozgalmasabb része általában a gyep. jólesik a pihenés a szép, zöld pázsiton felállított nyugágyban. Az orvosok szerint a gyep megnyugtatja, pihenteti a szemet, jót tesz a fáradt idegrendszernek is. Persze a szép pázsitot gondozni, kezelni kell. A gyakran öntözött gyep nyáron is gyorsan nő és szinte hetente nyírásra szorul. Ha a fűszálak elérik a tenyérnyi magasságot, azonnal kaszálni, nyírni kell, mert ebben a fejlődési szakaszban a fű gyorsan virágzik, a virágzás után pedig rendszerint kipusztul. Tehát gyorsan kiritkulhat a gyep, a foltokon elhatalmasodnak a gyomnövények. Ma már alig akad kaszához értő ember, viszont egyre több a jól dolgozó kézi, illetve motoros fűnyírógép. A lenyírt füvet lehetőleg azonnal gereblyézzük össze, mert alatta a gyep hamar ki- pállik. Ha nagyobb csomóban pázsiton marad a fű, egy-két nap múltán sárga folt keletkezik alatta, a le- kaszált fűcsomó helyén pedig rövidesen kipusztul a gyep. Az új gyepeken általában sok a gyomnövény. Kaszálással, nyírással ezek egy része ugyan elpusztul, teljesen tisztán tartani azonban csak gyomlálással lehet. Erre a célra jól megfelel egy hosszabb bot is, amelynek végére mintegy kétcentiméteres acélélet erősítünk. Ilyenformán egyszerűen irtók a gyomnövények. —vk— MÉHÉSZET A méhek kártevői Az emlősök közül az egér, a mezei pocok és a cickány okoz jelentős károkat a méhesekben. Ezek többnyire ősszel kerülnek a kaptárak- ba, amikor a határból a la- kottabb területek felé húzódnak. Legegyszerűbben a röpnyílás leszűkítésével lehet az említett kártevők ellen védekezni. A madarak közül veszedelmes kártevőnek számít a ' gyurgyalag (méhészmadár, piripió), A kirepülő méheket azonban szívesen fogyasztja a gébics és a háziveréb is. A lepkék közül a viaszmoly okozza a legnagyobb károkat. A viaszmoly elleni legjobb védelem az erős családok kialakítása. A tartalék lépeket pedig úgy kell elraktározni, hogy ne férhessen azokhoz a moly. Viszont kénezni is lehet a tartaléklépeket. A kaptárakban, a lépek- ben komoly károkat okozhatnak a hangyák, amelyek gyakran megdézsmálják a mézet is. Leghatásosabb védekezés ellenük, ha a méhes környékét sós vízzel, petróleummal, vagy karbolsavval öntözzük meg. . Az ellenük való védekezés legjobb formája a darázsfészkek pusztítása. Az erős méhcsa ládok azonban megvédik magukat a darazsak ellen. —la — A karvaly (ACCIPITER NISÜS) Az apró madarak legnagyobb ellensége. Kertek alján, vagy erdő széleken kora reggel, illetve estefelé repülés közben szerzi meg zsákmányát. Képes azonban órákon át is gubbasztva lesni áldozatára. Nagy károkat okoz a fácánosokban. Testszíne hasonló a fogolyéhoz. A farka csíkozott. Szárnyai rövidek és szélesek. Szárnyszélessége 60—80 cm. Eóleg a ligeteket kedveli. Ogyszólván mindenütt előfordul nálunk. Fészkét fenyőfára rakja. Fészekalja legtöbbször 4—5 tojás, amelyeken 32—33 napig ül. Legkönnyebben jellegzetes „gigigigig“ hangjáról ismerhető fel. Forró László MINDENKINEK
