Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám, szerda
Jirásek síüliviitsikan jártunk... Az észak-cséhországi Hronov városában az idén már negyvenkettedszer került sor az Alois Jirá- sek nevét viselő országos műkedvelő színházi fesztiválra. A hronovi Jirásek Napok augusztus 5-től 12-ig tartottak, s ez a rendezvény csúcspontját jelenti a cseh és szlovák köztársasági műkedvelő versenyeknek. Jirásek városába a különböző területi versenyek legjobbjai érkeztek. A fesztivál fölött a cseh és szlovák Művelődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ központi bizottsága vállalt védnökséget. A rendezést ismét a prágai Kulturális Nevelő Intézet és a bratislavai Népművelési Intézet, valamint a kelet-csehországi kerületi nemzeti bizottság, a náchodi járási és a hronovi helyi szervek vállalták magukra. A fesztivál nagyszerű alkalom arra, hogy a műkedvelő színjátszás irányítói kicseréljék tapasztalataikat és elképzeléseiket az amatőr színjátszás jövőjéről. Az egyhetes fesztiválon három szlovák és négy cseh műkedvelő együttes mulatta be tudását. Az Űstí nad Labem-i STZ üzemi klubjának kis színpadja Gorkij Vassza Zseleznova című darabját, a České Budéjovice-i 111-es színház Václav K. Klicpera Mindenki valamit a hazáért c. klasszikus színművét, a plzefti Škoda Művek üzemi klubjának együttese Július Zeyer Régi história, a kromäŕížiek pedig K. Čapek Az anyu c. darabját hozták Hronovba. A szlovák műkedvelő színjátszást a Spišská Nová Ves-i Hviezdo- slav-együttes képviselte Osvald Záhradník Szóló ütő lórára) c. mai tárgyú darabjával, amely két nemzedék gondolkozásmódját, érzésvilágát boncolgatja. A bratislavai Dimitrov Vegyi Művek üzemi klubjának színjátszói Július BarC Ivántól a Kettő c. darabot mutatták be, a Spišská Nová Ves-i vasutas klub együttese pedig ugyanettől a szerzőtől Az anya c. darabbal reprezentálta a szlovák «műkedvelő színjátszó mozgalmat. A hronovi fesztivál újabb hagyománya, hogy minden évben meghívnak egy külföldi műkedvelő együttest. Az idén a tatabányai Bányász Színház együttese járt Hronovban. A kollektíva többsége fiatal lány és fiú, s amint Ivák István és Földes Károly, az együttes tagjai a szünetben elmondták, van közöttük gimnazista, szakközépiskolás, ács, bányász, technikus, pedagógus, mérnök, egészségügyi dolgozó is. Ezek a fiatalok vagy nyolc évvel ezelőtt elhatározták, hogy irodalmi színpadot alapítanak. Elképzelésük megvalósításában támogatta őket a bányász-szakszervezet, valamint annak központja, a tatabányai Népház vezetősége is. — A fiatalok tiszta indulatai és tenniakarása hajtott bennünket. Verseket és novellákat adtunk elő, zenével műsorokká kombináltuk őket; majd néhány szép mai magyar darab következeit, amelyeket kevés színpadi kellékkel, könnyen moz- gathatóan mutathattunk be klubokban és a munkásszállók szűkös helyiségeiben ... Alapvető célkitűzésünk az egyetemes művészet szolgálata, a lehető legjobb és legkomolyabb produkciók vállalása, az amatőrökkel szemben támasztható maximális igénnyel. Szeretnénk az amatőr színház tekintélyét elismertetni minden társadalmi réteg előtt — nyilatkozott Éless Béla, a Bányász Színpad rendezője, a tatabányai Népház Igazgatója. A tatabányaiak Hronovban Éless Béla Kukabú várok c. dokumentumjátékával és Az ember já tékái „az ősköltészet modoraban előadott groteszk játékkal“ (saját meghatározásukJ, valamint Éless Béla és László Tibor feldolgozásával, a Mesejáró Apró Jánossal érkeztek. A felsorolásból is j^itűnik, hogy az együttes tulajdonképpen szerzői színház is. A vendégszereplés műsorának megválasztása szerencsésnek mondható. Az ember játékai c. groteszk játék szövege minimális, de ez a nagyszerű, a színházi környezetről szinte tudomást sem vevő, de a szereplőknek a legbelsőbb énjüket kifejező művészi játék szinte kicsalta a tapsot a magyarul nem tudó, de a színpadi kifejezés művészetéhez az átlagosnál többet értő hronovi közönség tenyeréből. Nagyon tanulságos volt a Kukabúvárok fogadtatása. Az egyfelvonásos darab tényanyagát a tatabányai gyermekek két százalékának, az elha gyott, mostoha sorsra került utcagyerekek életéből meríti. Éless Bélának ebben a darabban kiválóan sikerült megelevenítenie a szociográfiát. A 2 százalékba tartozó gyermekek vallanak a je lenről, azokról a problémákról, amelyeknek megoldása továbbra is a fontos társadalmi feladatok közé tartozik. Ez az alkotás olyan kritika, amely a társadalom tagjainak, a szülőknek és a közélet embereinek mélyen a lelkiismeretébe nyúl. A darab hatása mozgósító, de nem romboló, segíteni- akarásra ösztönöz. Az utcákra, a szemetesládák környékére jutó gyermekekért nemcsak a szülő, de a társadalom és a lényeget mellőző bürokrácia is felelős. Szívbe markolóan hangzik a színpadról a vád: „A felnőttek csak felnőttek, nem is voltak gyerekek!“ Gyermeki, de, sajnos, sok esetben mennyire igaz megállapítás ez! Elragadó volt az a lángoló szenvedély, amellyel ezt a társadalmi problémát a tatabányaiak tolmácsolták. Ez az egyfelvonásos játék a legjobb értelemben vett politikum, amely segít egy társadalmi probléma mélyére látni. A Mesejáró Apró János c. Játékot Éless Béla és László Tibor a hronovi fesztiválra írta. Noha a közönség számára itt több nyelvi nehézség adódhatott, mégis: a hronovi Jirásek Színházban egy estére megelevenedett a magyar mesevilág — és ez már maga is értékes kultúrdiplomáciai tett. A világot járói Apró János egyszerűnek tűnő kalandsorozata a dramaturgia leleményességéről tanúskodik. A közönség értékelte a csupán szimbolikus jelmezeket, amelyek nagyobb igényt támasztottak a szereplőkkel szemben. (Elragadó volt Szabó Annamária a boszorkány- és Takács Mihály a címszerepben. Juharos Róbert magyaros motívumú kísérőzenéje és Szendőfi Pál díszletei is hozzájárultak ahhoz, hogy a cseh néző belefeledkezzen a magyaros népmese világába.) Hronov városának intézményei, valamennyi lakosa szívből jövő vendégszeretettel fogadta a fesztivál valamennyi résztvevőjét. Minden együttes fölött egy üzem, vagy efsz vállalt védnökséget. A fesztivál így fontos küldetést is teljesített: elmélyítette nemzeteink barátságát, egymás kultúrájával gazdagította a résztvevők tudatát. Nagy pozitívum volt a fiatalság magas aránya a szereplők között. A fesztivál azonban azt is jelezte, hogy főleg a cseh műkedvelő színjátszó mozgalom számára mennyire szükséges a mai tárgyú, friss alkotás. somogyi mátyás Időben elkészül? Minden munkának megvan a maga ideje és „hajrája“. Az iskolák építésének hajrája júliusra és augusztusra esik, ami magától értetődő, hiszen ezekben a hónapokban szünetel a tanítás. Vagyis szeptember elsejéig kellene átadni az épülő iskolákat, hogy később, a tanítás megkezdése után a költözködés és az épület átadása már ne zavarja az oktató-nevelő munkát. Hogy milyen sok komplikációt okoz és milyen káros hatással jár, ha nem készül el időre, tehát a tanítás megkezdéséig az új iskola, azt a pedagógusok tudják a legjobban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az iskolák időbeni átadása csak a pedagógusok, esetleg a tanulók érdeke. Az iskolák mielőbbi átadásának fontosságát akkor értjük meg igazán, ha arra gondolunk, hogy országos viszonylatban valóban számottevő az épülő tanintézetek száma. Csak a Szlovák Szocialista Köztársaság területén 101 iskoláról és 585 tanteremről van szó. Igaz, ennek egy része már az első félévben elkészült. Egyebek közt a levicei (Lévaj, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásban adtak át új iskolát az első félévben. Ugyancsak számos új óvoda is elkészült már. Örömmel állapíthatjuk ' meg, hogy ebben az évben aránylag jó ütemben halad az iskolák építése. Az első félévben az egész évi tervet az építkezési vállalatok 48,5 százalékra teljesítették. Különösen a keletszlovákiai kerületben figyelemre méltó az évi terv teljesítése az első hat hónapban: 58 százalékos. Ezzel szemben a közép-szlovákiai kerület 44 százalékra, a nyugat-szlovákiai pedig mindössze 44 százalékra teljesítette az évi tervet az említett időszakban. Az egyes járások közül a Košice-vidéki, a vrano- vi és a humennéi (Homonna) ért el különösen figyelemre méltó eredményeket. Elmarasztalóan kell szólni viszont többek közt a trnavai és a Brati- slava-vidéki Járás építkezési vállalatairól. Az egyes járásokban jól tudják, hol forog veszélyben az iskolák időbeni átadása. Ezért az illetékes szerveknek mindent el kellene követniük annak érdekében, hogy mindenütt késés nélkül átadhassák rendeltetésüknek az épülő iskolákat, óvodákat. Ugyanez vonatkozik a tanintézetek tatarozására, festetésé- re. Tanulni kellene végre az előző évek tapasztalataiból, amikor mindig akadt egy-két hely, ahol valamilyen okra hivatkozva nem készült el időben az új iskola, illetve elkéstek a már meglevő iskolák tatarozásával, festésével. F. I. A múlt, a jelen és a jövő dialektikus egységét, az ezeréves száztornyú Moldva-parti arany Prága sokrétűségét tárja a látogató elé a bratislavai Városi Múzeumban megrendezett kiállítás. A tárlat anyagát fehér- fekete és színes fényképfelvételek, nyomatok, térképek, újságcikkek, modellek és makettek, tárgyi emlékek s néhány képzőművészeti alkotás képezi. S meggyőzően hirdeti a közismert tényt, hogy Prága a világ egyik legszebb, legértékesebb történelmi városa. Csodálatos egységben olvad benne össze a természet varázsa s az emberi szellem alkotókészsége. Róma és Párizs után Európa harmadik legnagyobb városa volt a XIV. században — politikai, gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt. Első egyetemét IV. Károly alapította. Az alapító levél eredetijét a nácik megsemmisítették, itt látható a fakszimiléje. A tudomány mellett a művészetek is termő talajra találtak itt. A tárgyi emlékek sorában a legértékesebb a pergamenre írt XI. századi Vyšehrádi Kódex hasonmása, s Vencel ékes aranykoronájának a montreáli világ- kiállításra készült ezüst kópiája. A Vitus Székesegyház kincstárából Prágán kívül először kerül bemutatásra V. Orbán fekete zománcos, gótikus aranykeresztje és egy kézformájú aranyozott ezüst Szentgyörgv ereklyetartó, amelyek a XIV. századi prágai ötvösművészet remekei. A város építészete a román kortól fogva valamennyi stílus jegyeit magán viseli, pedig itt izgalmas korszakok váltották fel a békés, nyugodt életet. A huszitizmus emberségért, szabadságért küzdő forradalmi mozgalmát vérbe fojtotta a zsarnoki önkény. De a népi erő s akarat törhetetlenül munkálkodott tovább, és megszülettek a későgotika s a reneszánsz monumentális emlékei. Majd a fehérhegyi gyászos csatavesztés után a szenvedélyességet és méltóságot éreztető barokk fonna- nyelvén szólaltatták meg a kor szellemét az építészek (Dient- zenhoffer), a szobrászok (M. Braun), a festők (Brandl, Skré- ta). Páratlan szerencse, hogy nem sikerült mindezt a hat évig dúló fasiszta rémuralomnak elpusztítania. A végig hősiesen ellenálló prágaiak 1945. május 5-i felkelése és a szovjet hadsereg áldozatos emberiségmentő harca május 9-én vetett véget a nácizmus borzalmainak. Az elnyomatásból újraéledő Prága a győzelmes februári munkástorradalommal éri el az ország teljes szabadságát s a szocialista rendben alakul modern fővárossá. E rend műemlékvédelme féltve őrzi a múlt időtlen kulturális emlékeit, a történelmi városrészeket, melyek a jelent gazdagítják. A városból mégsem árad a múzeumok hűvössége, hanem az élet, a szocialista valóság meleg lüktetése. A tegnap és a ma teljes harmóniában olvad össze. A Csehszlovák Szocialista köztársaság milliós lakosságú fővárosa az új ember igényeinek kielégítésén és megfelelő életkörnyezetének megteremtésén fáradozik. A legsürgetőbb a lakásépítés és a közlekedés problémájának megoldása. Ezen lét- fontosságú kérdéseket a prágai városi és körzeti bizottságok érdemes, lelkes vezetői és dol- ozói törekszenek megoldani. Hogy elgondolásaik és munkás, ságuk célravezető, azt legfő* képp az elmúlt három év s a tavalyi választások eredményei, meg az életszínvonal emelkedése igazolják. A XIV. pártkongresszus lenini szellemben fogalmazott határozatai alapján láttak hozzá a komplex városfejlesztési program megoldásához. Ám mindennél kifejezőbbek a konkrét számadatok. 1984-től 1970-ig ezer lakás, s ezzel párhuzamosan üzletek, áruházak, szállók, éttermek s különböző szolgáltatási házak épültek, amelyek a lakosság jobb ellátottságát biztosítják. A tárlat bemutatja az említett időszakban készült 36 csecsemőotthont és óvodát, 22 kilencosztályos alapiskolát, ahol 21 500 gyermek értelmét fejlesztik. A szakiskolák hálózata is bővült. A kulturális élet magas színvonalát jelzi a 36 színház, 20 képtár, 21 múzeum és 83 filmszínház. A világhírű prágai zene nemcsak évi átlag ezer hangversenyen csendül fel, hanem a hagyományos Prágai Zenei Tavaszon nemzetközi művészek részvételével gyönyörködteti sokrétű közönségét. Száznál több könyvtárának polcain sorakoznak az ember szellemét és jellemét formáló könyvek. Prága ipari termelése az országos produkció 10 százalékát képezi. Alapvető fontosságú a megnövekedett népességű város közlekedésének megoldása. A kommunista párt és az * ’ unt szervek gondoskodásával .öz- lekedési hálózat rekonstrukciója és kibővítése, a járművek számának növelése folyamatban van. A jövő perspektíváját jelzi a földalatti vasút nagyszabású építkezése. Első szakaszán már 1974-ben megindul a forgalom. A hatalmas műszaki munka főtanácsadója a szovjet Fedorov elvtárs. A főváros vízellátásában jelentős szerepe lesz a Že- livka folyó bekapcsolásának. A szovjetunióbeli gázvezeték révén az energiaellátás is fokozódik. Az új Prága tudományos elvek alapján épül. Tágas lakónegyedek: Pankrác I., II. és III. új típusú modern technológiával épült háztömbjei több mint 112 ezer ember számára biztosítanak otthont. Ezek egész különálló kisvárosok, melyek különböző intézményeikkel az emberek egészségét, kénveimét, testi és szellemi szükségleteit szolgálják Eszményi program az 1971 — 1980 között felépülő Déli Város, ahol az első lakások 1974- re készülnek el. A lakók zajártalomtól mentes környezetben, zöld övezettel körülvéve élhetnek. Külön útvonalakon bonyolítják le a gyalogos és járműforgalmat. A dolgozók otthonait és munkahelyeit racionálisan megtervezett úthálózat köti össze. Szinte fantasztikus az emberről való gondoskodás nagyvonalúsága. A megvalósítás szellemi és fizikai munkájában, akárcsak az elmúlt századok folyamán, ma is tevékenyen részt vesznek a szlovákok, s a csehekkel kölcsönösen segítik egymást. Közös tevékenységük, energiájuk szocialista hazaszeretetből táplálkozik. Céljuk valóban nagyszerű: a béke, a nemzetköziség, az ember zavartalan boldog jövőjének építése BÄRKÄNY JENÖNÉ 1972. VIII. 23. Prága tegnap, ma és holnap PÁRATLAN KIÁLLÍTÁS BRATISLAVÁBAN Práyu új városnegyede------- A* » mtr- -«bc. W ^ . v. ^ „A ranykakas a neve ennek a szép, meghitt vendéglőnek, amelyet a turisták számára létesítettek a'. O^ZSZSZK európai részében, Penza város közelében. A faház orosz faragóműveszek mesteri alkotása. (Felvétel ČSTK — TASZSZJ
