Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám, szombat
1972. VIII. 19. 5 MfG MÄSOK ALSZANAK Éjszaka és csend, Kömárno lakóházaiban az utolsó villanyfények Is kialszanak. Nyugovóra tér a város. Csupán a tova- száguldó éjszakai autóbusz töri meg a csendet. Éjfél után két óra lehet. Kilépek a szálloda ajtaján és elindulok a Vág étterem felé vezető úton. Felkeresem azokat az embereket, akik a város vendéglátóüzemeiben Teggel hat órától kapható ételeket most, éjszaka készítik. Középkorú férfi nyitja ki a Vág étterem ajtaját. — Hrabovszký Mihály fősza- kács — mutatkozik be, és kitárja a konyhaajtót. Éppen magyar gulyást főzünk — mutat az elektromos tűzhelyen fazekakban gőzölgő illatos ételekre. A főszakácson kívül két kisegítő: egy idősebb asszony és egy fiatal lány szorgoskodik az asztalok körül. Feltűnő, hogy milyen fürgén dolgoznak. Igaz, a főszakács is jó példát mutat. Szinte művészetnek nevezhető, miként szeleteli a káposztát. Míg minden anyagot előkészítenek a sütéshez, főzéshez, addig én a konyhával ismerkedem. Vidáman beszélgetnek, dalolgatnak — látom, nem zavarja őket jelenlétem. 22 órakor kezdték el a munkát, reggel fél hatra el kell készíteniük a megrendelt ételeket. Sietniük kell. Munka közben beszélgetünk. Elsőként Hrabovszký Mihály főszakács vall a mestersé- géről: — Már a gyermekkoromban is nagyon szerettein a tűzhely körül settenkedni. Akkor még titokzatos dolognak tartottam a főzés tudományát. Mindenáron szakács akartam lenni. Szándékomat közöltem is édesanyámmal. Persze abban az időben ilyen helyre nem volt könnyű bejutni. Sok utánjárásba került, míg végül felvettek a budapesti Hungária-szállóba inasnak. Négy évig ismerkedtem ott a főzés titkaival. A főszakácsi képesítés megszerzése után Csehszlovákiába kerültem. Azóta itt élek. Mesterségemet már 29 év« folytatom. 1971 novemberétől — a konyha üzembe helyezésétől kezdve — itt dolgozom. Hárman vagyunk főszakácsok. Minden harmadik nap kerül ránk a szolgálat. Ilyenkor éjfél után két órától este 22 óráig egyfolytában dolgozunk. Kisegítőink vasárnaptól péntekig min. den este 22 órától reggel (3 óráig dolgoznak. A Raj vállalathoz tartozó vendéglátóüzeme, két mi látjuk el különböző été lekkel. — Milyen ételeket készíte nek? — ötféle levest, 7—8 fajta készételt, többféle fánkot, lán- gost, valamint hideg ételeket. — A város lakossága mely ételeket szereti a legjobban? — Szeretik a fűszeres ételeket, a gulyásféleségeket, de leg jobban a halászlét. — ön Magyarországon ismerkedett meg a konyha titkaival. Most is a tanultak szerint készíti a halászlét? — Igen. Hrabovszký Mihály főszakács. — Elárulná olvasóinknak a jó halászlé készítésének módját? — Megtisztítom a halat. A fejét, a farkát, az uszonyokat levágom, de nem dobom el. hanem a hússal együtt a fazékba teszem, majd hagymát vágok rá, továbbá paradicsomot, zöldpaprikát, sót, sok pirospaprikát adok hozzá. Ezeket leöntöm vízzel és főzni kezdem. (Borsot egy szemet sem szabad bele tenni). A halászlét úgy kell főzni, mint a húslevest. Nem szabad túlforralni, mert akkor zavaros lesz, elveszti színéi. Mikor megfőtt, az egészet átszűröm. A lét és a tiszta húst tálalom. — Milyen megrendelések érkeztek tegnap, mit készítenek most? — Ilyenkor, hétvégén, pénteken van a legkevesebb megrendelés. Komárnóban sokan dolgoznak a járás területéről. Ezek az emberek hét végén hazamennek családjukhoz, így nincs szükség annyi ételre, mint hétköznap. Reggelre 35 ká. posztalevest, 50 adag bablevest, 10 adag székélykáposztát. 10 adag magyar gulyást, 20 adag zólyomi gulyást, 15 adag rizot- tót, 28 buktit, 00 lángost, 300 pogácsát, 55 knédlit, 40 fánkot és 30 kg fagyasztott halat kell elkészítenünk. Marsalik Etel néni már nvugrH • ?! ~ ' ?71-tői. iphát a Marsalik Etel néni és Zsidek Júlia Aun ka közben. Tóthpál Gyula felvételei konyha üzembe helyezésétől kezdve dolgozik itt. Milyen munkát végzett azelőtt? — Hat gyermekem volt, őket neveltem. Most már felnőttek, férjhez mentek, megnősültek. Magunkra maradtunk férjemmel, aki néhány évvel ezelőtt szív infarktust kapott és munkaképtelen lett. Úgy határoztunk, hogy nyugdíjunkhoz — amíg bírok — keresek valamennyi nénzt. A főzés állt legközelebb hozzám, azért jöttem ide. — Vasárnaptól péntekig minden éjjel itt dolgozik, nem találja fárasztónak ezt a foglalkozást? — A hét utolsó napja van, nem vagyok fáradt és még álmos sem, hisz láthatja. — Mennyit alszik naponta? — Nyolc órától féitizenkettő- ig, de aztán felkelek, mert otthon is rendet kell csinálnom, és természetesen ebédet főznöm. — Hogy érzi itt magát? — Jó itt dolgozni. Ha vala melyikünk hamarabb elvégzi a munkát, segít a másiknak. Ha valamit szívesen csinál az ember és a munkahelyén jó a közösségi szellem — öröm dolgozni. Elégedett vagyok. Zsidek Júlia fiatal lány. Az alapiskola elvégzése után Nové Zámkyban (Érsekújvár) szerzett szakácsképesítést. 19/1-től ő is ebben a konyhában dolgozik. A hideg ételeket készíti. A komárnói járásból Búč (Búcs) községből jár minden este munkába. — Miért választotta a szakácsmesterséget? — Nagyon szeretek főzni. — Hányféle ételt tud készíteni? — Három év alatt a szakácsképző iskolában nagyon sokat megtanultam. Pontosan nem is tudom. —- Saját elhatározásából vá. lasztotta az éjjeli műszakot? — Tulajdonképpen nem én döntöttem így. Ide helyeztek. Bevallom őszintén, eleinte nem nagyon tetszett, de most már megszoktam — nem i-ossz itt.. * * * Hajnalodtk. A konyha dolgozói elkészítették a megrendelt ételeket. A különböző ételféleségek becsomagolva várják az autó érkezését, lugy rendeltetési helyükre — az étterembe — szállítsák őket. A dolgozók elrakják az edényeket, letisztítják „műhelyüket“ — pedig az nem is az ő feladatuk, de negcsinálják —, zereti'k a rendet. — Ne dicsérjen ■ninket — mondják —, munkánk ml- íősógéről készítményeink beszéljenek. SZÁSZAK GYÖRGY Az aratók helytállása meghozta gyümölcsét A íEGíSZTRAIJ TAGOK ÄKTIV1ŤÄSA Lassan két éve lesz, hogy a CSKP KB titkársága elrendelte: az üzemi pártszervezetek tagjai jelentkezzenek regisztrálásra lakhelyük alapszervezeté- ben. Pontosabban: 1970. november 18-án született meg ez a határozat, melynek célja, hogy a kommunistákat lakhelyükön bekapcsolják a tömegpolitikai munkába, illetve a falusi é* utcai szervezetek pontos átjfekin- tést nyerjenek arról, hány párttag lakik a községben vagy az utcában. Régebben ugyanis többször megtörtént, hogy a falusi pártszervezetek nem tudták, ki kommunista a község lakosai közül és ki nem. Csak azokról volt teljes áttekintésük, akik a helyi szervezet rendes tagjaiként szerepeltek. Az üzemi pártszervezetek tagjai közül sokan teljesen passzívak voltak lakóhelyükön. Sőt, egyesek el is titkolták, hogy tagjai a pártnak. A kötelező regisztrálás elrendelése tehát mindenképpen helyes volt. Ennek ellenére a nyilvántartás elég lassan ment végbe, egyes helyeken még nem is ért véget. Például Űfany n/Zitavou (Zsitvafödémes) községben sok kommunista még mindig nem jelentkezett lakóhelye pártszervezetében regisztrálásra. Ezért a falusi szervezet kérte a Nové Zámky-i (Érsekújvár) járási pártbizottságot, hogy hasson oda az illető üzemeknél a regisztrálás meggyorsítása érdekében. Ám a járási pártbizottság se tudott segíteni, mivel olyan párttagokról van szó, akik a járás határain túl, főle» a cseh országrészekben dolgaZBak. Az igazsághoz tartozik, hogy az állandóan távol levő kommunistákat a falusi pártszervezet úgysem tudná bekapcsolni a tömegpolitikai munkába. Ugyanakkor állandó távollétük nem lehet ok arra, hogy ne regisztrálják őket lakhelyükön. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi szervezetek tagjai általában nagy segítséget nyújtanak a falusi szervezeteknek a tömegpolitikai munka minden területén. Főleg ott veszik nagy hasznát a regisztrált tagoknak ahol sok a nyugdíjas, idős és beteg kommunista a rendes tagok között. A regisztrált tagok aktivizálása nemcsak azon múlik, milyen kezdeményezők maguk a regisztrált tagok, hanem azon is, hogyan bízza meg őket különböző feladatokkal a falusi vagy utcai pártszervezet. Sajnos, olyan helyek is akadtak, ahol nem hívták meg rendszeresen a falusi szervezet gyűléseire a regisztrált tagokat, ezért az egyes járásokban meg kell vizsgálni a regisztrált tagokkal végzett munkát. Általában olt sikerül a regisztrált tagok bekapcsolása a tömegpolitikai munkába, ahol mind a tagok, mind az alapszervezetek igyekeznek eleget tenni kötelességüknek. Például Palárikovón Kamenný Moston (Kőhídgyarmat), Svodínban (Szőgyénes) és Chlabán (He lemba). A jó eredményeket elérő falusi pártszervezetek példája bizonyítja, hogy a regisztrált tagok bekapcsolhatók a mindennapi pártmunkába lakhelyükön is. F. I. A kora reggeli órákban nagy volt a sürgés-forgás a nitrai járásban gazdálkodó Podhoranyi Efsz udvarán. Az őrbódéban szolgálatot teljesítő Nergešova Anna a kombájnokat látta el üzemanyaggal, melyek hét óra tájban már a határ felé tartottak, hogy az utolsó hektárok termését is betakarítsák. Miután ellátta fontos teendőit, röviden felvázolta, mi minden történt náluk a szövetkezetben. — Vasárnap aratási műszakot szerveztünk. Az efsz tagjain kívül a faluból 67-tagú brigád vonult ki a határba. A kézikaszások azokon a helyeken csipegették kaszaheggyel a gabonát, ahol a kombájnok nem boldogulhattak. Estig 14 hektár terméséi 'juttatták zsákokba. A rokonszenves, kétgyermekes családanya a benfentesek tájékozottságával áttekinthető képet nyújtott a szövetkezet mai lüktető életéről, mely a bédi, a menyhei és a szalakuzi korábbi kis efsz-ek társulása nyomán immár 12 éve több mint 1500 hektáron egyre eredményesebben gazdálkodik, és Podhorany közös nevén ismeretes. Jozef Zaja mérnök, az efsz elnöke tovább szőtte a megkezdett beszélgetés fonalát. — Az aratást egy hónapig tartó nehéz munkával, gondokkal sikeresen befejeztük. Árpából 29, búzából 35 mázsa termett hektáronként. Az idén ez is szép eredmény. Most a szalma leta- karításáva] foglalkozunk, hogy a szántást is mielőbb elvégezhessük. Ezzel egyidőben a szövetkezet asszonyai 25-lagú brigád segítségével megkezdték az 50 hektáron termelt mák betakarítását. Ha négy keze lenne szö- vetkezeteseinknek, akkor is tudnánk számukra elegendő munkát biztosítani. A szövetkezet — miután pontot tett az aratási munkák végére — a felszabadult kombájnjai közül kettőt elindít a trečíni járás megsegítésére, ahol még több mint 7000 hektáron ki van téve a gabona az időjárás viszontagságainak. • Az új kenyér ünnepén Az idén a hagyományokhoz híven tartották meg Milanovcén (NagykérenJ az új kenyér ünnepét. A falu kulturális és pihenés parkja méltó ünnepi köntösbe öltözött. A hűs Iák árnyékában elhelyezett asztalok mellett a jelenlevők kíváncsian lesték a koszorú átadásának szertartását. A jól végzett munka tudata és öröme az árnyékban is ragyogott napbarnította arcukon. Amikor Saladecsek Béla Efsz- elnök a szövetkezet és a község vezetőinek kíséretében elfoglalta helyét a szabadtéri színpadon, már csak a parkot övező sudár nyárfák leveleinek zizegé- sét lehetett hallani. — Örömmel jelenthetem a tagságnak, hogy a kenyércsatát sikeresen megvívtuk. 590 hektárról a legkisebb veszteséggel takarítottuk be termésünket. A hektárhozamok túlszárnyalták számításainkat, s ezért 226 vagon helyett 228 vagonnal teljesítettük gabonaeladási tervünket. Ezzel egyidőben a szövetkezet valamennyi alapját kellőképpen feltöltötte. Külön ki kell emelnem a kombájnvezetők szorgalmát, akik derekasan helytálltak a megpróbáltatás napjaiban és nem csüggedtek el, ha eleredt az eső. Név szerint Száraz Ferenc nevét említem, aki Durček Július segédjével 6052 mázsás teljesítményt ért el. Kevésbé marad mögöttük Szabó Béla és Veres László teljesítménye, akik 5398 mázsa gabonát csépeltek ki. Vendégkom- bájnosaink Uherské Hradistéről, Liptovský Mikulásról, a Komja- tícei és a Tvrdošovcei Efsz-ből közel 10 000 mázsa gabonát juttattak a zsákokba. Az elnök beszédét kísérő vastaps közepette népviseletbe öltözött diáklányok kezükben két koszorúval jelentek meg a színpadon. Meghitt, kellemes jelenetnek voltam tanúja, amint átadták a megbámult búzakalászokból font aratási koszorút a szövetkezet és a község képviselőinek. Az ünneplő szövet kezetesek további bizakodásuk jeléül ezután boldogan koccintottak az új kenyér ünnepének örömére, egymás egészségére. Már az őszre gondolnak A Nové Zámky i (Érsekújvár) Efsz határában a kombájnok zúgását a talajelőkészítést végző traktorok dohogása váltotta fel. — Igyekeznünk kell a szántással — tájékoztatott Viliam Korec mérnök, az efsz elnöke —, mert az őszi munkák már az ablakon kopognak. Eddig 215 hektáron már az új agrotechnikai irányelveknek megfelelően végeztük el a talajelőkészítést, jó magágyat készítettünk a búzának. — Milyen búzafajtákat termesztenek? — Talajviszonyainkhoz mérten az Aurórából 150, a Jubilej- nából pedig 400 hektárt vetünk. Egyébként el kell mondanom, hogy az aratás elhúzódása nyomán keletkezett időveszteséget még az őszi betakarítás megkezdése előtt kell pótol^OMR\TH AMBRUS (Igor Grossmann telvetele)