Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám, szombat
H é t v é gi hírmagyarázatunk KISSINGER VIZITJE 1972. VIII. 19. A világ haladó közvéleménye rendkívüli érdeklődést tanúsított Henry Kissinger saigoni látogatásának. Nem szeretnénk felelőtlen jóslatokba bocsátkozni, ám valószínű, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója „selyemfonalat“ vitt ajándékba Thieu elnöknek. Mindez természetesen összefügg az amerikai elnökválasztási kampány utolsó szakaszával, azzal a ténnyel, hogy Nixon el- nüköt több oldalról is támadás éri napjainkban. Az elnök tanácsadója Kétségtelen, hogy Henry Kissinger, Richard Nixon nemzet- biztonsági tanácsadója már több ízben kísérelte meg a Fehér Ház ura presztízsének megmentését. Kissinger saigoni útja, tárgyalásai Thieu elnökkel mindenekelőtt arra utalnak, hogy a Republikánus Párt közelgő konvenciója bizonyos „elővigyázatosságra“ ad okot. Kétségtelen, hogy a Republikánus Párt választási kampánya során legégetőbb kérdésként az amerikai hadifoglyok cseréje merül fel. A Vietnami Demokratikus Köztársaság vezetői magától értetődően nem hajlandók kétes értékű kompromisszumokat kötni. így azután az amerikai hadifoglyok — bár magas színvonalú és teljes ellátást kapnak a hanoi vezetéstől — mind a mai napig hiába és indokolatlanul számítanak a hazatérés alternatívájával. Magától értetődő, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság mindaddig nem hajlandó kiadni az amerikai hadifoglyokat, amíg Washington nem fogadja el a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos rendezési javaslatát. Ez a javaslat ugyanis megfelelő modus vivendit biztosít az Egyesült Államok számára, és valóban nagyvonalú platform a további tárgyalások szempontjából. Magától érthető, hogy Nixon elnök, aki tulajdonképpen elődjei gyászos örökségének utóhatásait kénytelen elviselni, mindent megtett az amerikai „fegyverek dicsőségének megmentése“ érdekében. Ezzel egyidejűleg azonban nyilvánvalóvá válik, hogy az Egyesült Államok — bár légierejé- nek fölényéhez a világnak ebben a térségében nem fér kétség — mindent megtesz a háború „kompromisszumos“ befejezése érdekében. Természetesen más kérdés, vajon a Fehér Házban mit értenek a „kompromisszum“ fogalma alatt. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány rendezési javaslatából kiderült, hogy Washington csupán becsületes és reálpolitikai alapelveket figyelemmel kísérő tényezők alapján köthet békét szembenálló feleivel. Mindebből kiderül, hogy bár a DIFK hajlandónak mutatkozik szabadon bocsátani az amerikai hadifoglyokat, nem hajlamos olyan értékű megállapodásra, amely csupán az Egyesült Államok számára hozna hasznot. Nixon pártja lényegében a választási kampány érdekébe állította vietnami béke- kezdnményezéseit. Aligha vonható kétségbe tehát a Republikánus Párt szándéka, amely Thieu rendszerének a szolgálatába állott. A dél-vietnami rendőr-állam ugyanis felborította az országrész belpolitikai egyensúlyát, végeredményben hitet tett a nixoni politika tarthatatlansága mellett. Világpolitikai összefüggések Naivitás lenne elhinni, hogy az Egyesült Államok indokínai politikája lokalizálható. Arról van ugyanis szó, hogy éppen ez a politika mérgezi a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseket. Aligha vitatható. hogy az Egyesült Államok vietnami politikájának ezt a motivációját nein „tanulmányozták át“ kellőképpen a Fehér Ház külpolitikai megfigyelői. Az a tény, hogy a washingtoni vezetés folytatja légi háborúját a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, sőt békés falvakat, stratégiai jelentőséggel nem bíró gátrendszereket bombáz, arra enged következtetni, hogy Washington az efő pozíciójából óhajt tárgyalni, így tehát nem vitás, vajon miért növeli légierőinek létszámát az Egyesült Államok csatlós országai területén. A világ haladó közvéleménye tisztában van a japán tiltakozások jelentőségével. Mindannyian tudjuk a felkelő Nap országának közvéleménye miért tiltakozik Okinawa és a többi támaszpont korszerűsítése és további felszerelése ellen. Kétségtelen, hogy a hivatalos Amerika mindenekelőtt Vietnam ellen kísérel meg elpusztíthatatlan bázisokat kiépíteni. Más kérdés, vajon miért tiltakozik a törekvések ellen az adott országok és a világ haladó közvéleménye? ... Választások küszöbén Nyilvánvaló, hogy a vietnami politikát illetően determináló szerepet játszik az Egyesült Államok belpolitikai helyzete. A választások, amelyek a demokraták és a republikánusok közötti súlyos harcban nyilvánulnak meg, feltétlenül magukon viselik a vietnami háborúval összefüggő előjeleket. Nixon elnök és pártja mindent megtesz annak érdekében, hogy diszkreditálja a demokrata párti vezetést, amelynek elöljárói belekeveredtek a vietnami konfliktusba. Aligha vonhaló kétségbe, hogy Nixon elnök az amerikai haderő tekintélyes részét kivonta Indokína említett térségéből. Viszont ezzel egyidejűleg növelte az amerikai légierő ütőerejét, sőt mindent megtett a légi fölény kiharcolása érdekében. így tehát az amerikai szárazföldi csapatok kivonásának ténye — stratégiai szempontból — mit sem számít. Igaz ugyan, hogy Nixon elnök kivonta Dél-Vietnamból az ame rikai szárazföldi hadierők tekintélyes részét. Viszont ezzel egyidejűleg jelentős mértékben növelte a légierő ütőerejét és létszámát, sőt a Dél-Vietnamon kívüli katonai bázisai legénységének számát is. Erősen megkérdőjelezhető tehát, vajon mennyiben voltak célravezetőek Nixon elnök intézkedései. Párizsi kérdőjelek Vitathatatlan, hogy az indokínai viszály elsimítása a párizsi tárgyalóasztalon keresztül vezet. Ellenben mindannyian tudjuk, hogy éppen az Egyesült Államok küldöttsége bojkottálja a párizsi megbeszéléseket. Aligha vitás, hogy a párizsi tárgyalóasztal mellett éppen a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttsége ragaszkodik következetesen a progresszió elveihez. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok nem tartja be a nemzetközi jog alapvető elemeit és nap, mint nap kísérletet telt a nemzetközi jog előírásai felrúgásának érdekében. Az előbb említett két küldöttség immár több ízben mutatott rá az Egye sült Államok álláspontjának tarthatatlanságára. Viszont igaz az, hogy mind Nixon, mind versenytársai éppen a párizsi tárgyalások ürügyén óhajtják megnyerni az amerikai választók tömegeit. Aligha vitatható, hogy az amerikai elnökválasztási kampány folyamán Nixon elnök számíthat a legtöbb voksra. Kérdéses, vajon az ellenzék — tehát a Demokrata Párt mennyiben lenne képes megváltoztatni azt a politikát, amely a „vietnamizáció“ jegyében fogant és amelynek Célkitűzése Indokína népeinek elpusztítása, kiirtása — tehát olyan kísérletek, amelyek kimerítik a népirtás fogalmát. A szocialista társadalomközösség országai mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy segítsék e hős Vietnam népét. Vitathatatlan, hogy ez a segítség rendkívül sokat jelent. Ám az amerikai és a nyugati országok imperializmusa nem hajlandó tudomásul venni: a szocialista társadalomközösség gazdasági bázisa, illetve ennek a bázisnak az ereje előbb-utóbb döntő befolyást gyakorol majd a világpolitikai események alakulására. (B. P. l.J Magyar parlamenti küldöttség érkezik hazánkba Budapest — Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke meghívására augusztus 21. és 29. között hivatalos látogatást tesz hazánkban a Magyar Népköz- társaság parlamenti küldöttsége. A küldöttség vezetője, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nemzetgyűlés elnöke nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóiroda budapesti tudósítójának. „Parlamentjeink kölcsönös kapcsolatainak gazdag hagyományai vannak. Országaink törvényhozó testületei számos alkalommal cseréltek hivatalos küldöttséget. Őszintén örülünk annak, hogy a csehszlovák Nemzetgyűléssel tovább bővülnek kapcsolataink. Örülünk annak is, hogy alkalmunk nyílik a csehszlovák törvényhozó szervek gyakorlati munkájának megismerésére. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatásunk is hozzájárul a két testvéri szocialista ország közötti gyümölcsöző együttműködéshez.“ A jugoszláv közvélemény felháborodása Belgrád — „A két horvát terrorista börtönszökése, akik meggyilkolták Vlagyimir Rolo- vics svédországi jugoszláv nagykövetet, felháborodást keltett egész Jugoszláviában" — jelentette be Kovaceviö, a jugoszláv külügyminisztérium hivatalos képviselője. A jugoszláv kormány nem értheti meg azt, hogy a svéd szervek nem voltak képesek hatékony biztonsági intézkedések hozására, amelyek meggátolták volna a gyilkosok szökését a kulmi börtönből, annak ellenére, hogy a terroristáknak tudatában kell lenniük bűntettük nagyságának. A nagykövet meggyilkolásával egyaránt ártottak Jugoszláviának, a jugoszláv diplomáciai missziónak és a svéd területen élő jugoszláv állampolgároknak. Leszállították a holland választék korhatárát Hága — A holland parlament második kamarája jóváhagyta a választók korhatárának 21-ről 18 évre való leszállításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényt szavazás nélkül hagyták jóvá. Barend Bieslieuvel miniszter- elnök tegnap kijelentette, hogy kormánya minden erejével arra törekszik, hogy az új törvényt még a november 29-re tervezett parlamenti választások előtt ratifikálják. A dél-vietnami hazafiak hősies ellenállást tanúsítanak az amerikai betolakodókkal szemben. (ČSTK felvételeJ Megértek a leszerelési világkonferencia feltételei A genfi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén felszólalt Ros- csin, a szovjet delegáció vezetője. A többi között kijelentette: — A Szovjetuniót, amikor a leszerelési világkonferencia összehívását kezdeményezte, az a törekvés vezérelte, hogy elősegítse valamennyi állam erőfeszítéseinek egyesítését és aktivizálását a leszerelési kérdések sikeres megoldása érdekében. A Szovjetunió képviselője hangsúlyozta: már megértek a feltételek egy ilyen nemzetközi fórum megtartásához. Elengedhetetlenül szükséges, hogy minden nukleáris hatalom részt vegyen ezen a világkonferencián. A konferencián meg kell vitatni azokat az utakat, módokat, amelyeknek segítségével elérhető a leszerelésre irányuló minden erőfeszítés legfőbb és végső célja: az általános és teljes leszerelés. A jelenlegi viszonyok között éppen ezen az alapon lehet teljes egészében kiiktatni a háborús veszélyt az emberiség életéből és biztosítani a tartós nemzetközi békét és biztonságot — mondotta. „Nemhívatalos" sztrájk London — Az országos dokkmunkás sztrájk hivatalos lefújása után a pénteki nap a „nemhivatalos“ sztrájk kezdetét jelenti a szigetországban. Mint már jelentettük, a dokkmunkások az egyes kikötőkben gyűléseken szavaznak, hogy elfogadják-e a küldött közgyűlés döntését. A küldöttek szerdán 53:30 arányban elfogadták a Jones-Aldington bizottság jelentését. Liverpoolban csütörtökön hatezer dokkmunkás szavazott a sztrájk folytatása mellett. Manchester sztrájkol: dokkosai ugyancsak a harc folytatását határozták el. London és Hull kikötőiben tegnap szavaztak. F két utóbbi állásfoglalástól igen sok függ, mert London, Liverpool és Hull dokkjai együttesen az ország kereskedelmi forgalmának csaknem felét bonyolítják le. Néhány kisebb és középnagyságú kikötőben megszavazták a munka újrafelvéte- lét, a többiek azonban közölték, hogy London és Hull döntésére várnak, ettől teszik függővé a továbbiakat. A kikötői munka beszüntetése az eddigi becslések szerint ezer millió font sterling értékű áru ki — és beárain. . lását tartóztotta fel. Noha ezeknek jelentős százaléka nem romlandó, a fenntartási költségek máris több millió fontra rúgnak. A sztrájk elhúzódása most már érezteti hatását az ország termelésében, az importáruk hiánya miatt akadozik a textilgyárak termelése, az exportszállítások elakadása miatt pedig több nagyvállalat, köztük például a Ford autógyár kénytelen volt leállítani az expoit- cikkek gyártását. Ha a nagy kikötők munkásai a sztrájk folytatása mellett dö.i- tenelc; a ki. és bemenő áruforgalmat a kis kikötők, a repülőgépek és a csatornaátkelő hajók segítségével kell majd leb >- nyolítani — ezek kapacitása pj- dig a nagyvállalatok szempontjából elenyésző. Nyolcadik hetébe lépett Angliában az építőmunkássztráj amelyben eddig, nemhivatalos adatok szerint, csaknem százezer építőipari dolgozó vesz részt. A bérkövelelési sztrájkban résztvevők száma egyre növekszik. Perspektívák Kairó — A szovjet—egyiptomi kapcsolatok jövőbeni alakulása élénken foglalkoztatja az arab és a nemzetközi közvéleményt annak nyomán, hogy kivonták Egyiptom területéről a szovjet katonai tanácsadókat. Szadat elnök a libanoni Al-Anvar című lapnak adott interjújában višz- szautasította a rosszindulatú spekulációkat és a szovjet— egyiptomi viszony normalizálása mellett foglalt állást. Mint mondotta, az egyiptomi magatartás annak az őszinte barátnak a magatartása, aki sem nem manőverezik, sem nem alkudozik, s akinek az a célja, hogy az új szakaszban szilárd alapokra helyezze a két ország barátságát. Az egyiptomi elnök nyilatkozatát vezető helyen ismertetik a kairói lapok. Dr. Mohammed Hasszán el- Zajjat tájékoztatási államminiszter, ügyvezető külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a szovjet- egyiptomi kapcsolatok megszakítás nélkül folytatódnak „Egyiptom feltétlenül hálás a Szovjetuniónak, és hozzá fűződő barátsága változatlanul erős. A NEMZETKÖZISÉG ÉRDEKÉBEN Moszkva — A Pravda pénteki számának vezércikke megállapítja, hogy a Szovjetunió következetes lenini békepolitikáját h többi szocialista állammal, barátaival és szövetségeseivel szoros együttműködésben folytatja. A vezércikk hangsúlyozza, hogy a szocialista közösség az imperializmussal szembenálló fő erő, a népek megbízható támasza a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Ezután így ír: — a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére vonatkozó lenini elveket következetesen megvalósítva, a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai tevékenységében az imperializmus és a reakció fondorlatainak szilárd visszautasítására, a megoldásra érett nemzetközi problémák békés rendezésére irányul: konstruktív politikájával párosítja. A szocialista országok széleskörű programot terjesztettek elő az európai béke megszilárdítására. Erőfeszítéseik eredményeként kedvező feltételek alakullak ki kontinensünk szilárd békéjének biztosítására. A Pravda vezércikke rámutat, hogy a Szovjetuniónak és a többi szocialista államnak a kapitalista országokkal való kapcsolataiban gyakorlattá váltak a csúcstalálkozók, gazdasági jellegű érintkezések, politikai konzultációk. Nagy jelentőségűek voltak a Szovjetunió és a testvérországok vezetőinek látogatásai európai, ázsiai, afrikai és amerikai államokban, több kapitalista ország állam- és kormányfőinek látogatásai a Szovjetunióban és más szocialista országokban. Bővülnek a szocialista és a kapitalista országok gazdasági és tudományos műszaki kapcsolatai. Mindez előmozdítja a jobb kölcsönös megértést, a nemzetközi feszültség enyhülését. A szocialista államok külpolitikájának egyik fő tényezője — folytatódik a vezércikk — a háborús tűzfészkek elfojtásáért vívott küzdelem, a népek szabadsága és függetlensége ellen irányul, és az imperialista merényletek visszaverése. A szocialista testvérországok változatlanul segítséget és sokoldalú támogatást nyújtanak a hős vietnami népnek az amerikai imperializmus agressziója elleni harcban. Síkra szállnak az izraeli csapatok kivonásáért minden megszállt arab területről és a Biztonsági Tanács ismert határozatának feltétlen végrehajtásáért. A krími találkozó eredményeit megvitatva az SZKP KB politikai bizottsága leszögezte, hogy a szocialista államok politikájával döntő mértékben összefügg a nemzetközi feszültség enyhülési folyamata, amely mindinkább elmélyül, s a nemzetközi életnek egyre újabb szféráit öleli fel. Előmozdítja a szuverenitás, az egyenlőség, a belügyekbe való nem avatkozás, a kölcsönös előnyük elveinek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban.
