Új Szó, 1972. augusztus (25. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

A víz zavaros, piszkos, a partján döglött halak. S az egész vidék felett a rotha­dás bűze terjeng. Az egykor büszke folyam, a Rajna az iparosítás és a civilizáció ál­dozata lett. A Rajna életveszélyben fo­rog. A folyó természetes vé­dekező ereje megbénult, bio­lógiai egyensúlya megbom­lott. Kevésbé romantikus látvány a folyóparton heverő dög­lött halak. A vízkutatással foglalkozó tudósok attól félnek, hogy a víz oxigéntartalma olyany- nyira csökken, hogy végül semmilyen élőlény sem ma­rad meg benne: kipusztul­nak a halak és a vízinövé­nyek és a víz rothadni kezd. E fenyegető veszélynek két fő oka van: a szennyeződés és a felmelegedés. A szennyeződés jelenleg a legnagyobb gondot okozó probléma. Vannak olyan na­pok, amikor a Rajna med­rében kétszer annyi a szenny­víz, mint a forrásvíz. A nyu­gatnémet—holland határon lévő Kleve-Bimmen ellenőr­ző állomásnál eszközölt mé­rések alapján naponta 90 000 tonna szennyezett anyag hömpölyög a folyó vizében. A Német Szövetségi Köz­társaság lakosságának mint­egy fele — közvetlenül vagy a mellékfolyók útján — szennyvizeit a Rajnába ve­zeti le. Ha ehhez hozzászá­mítjuk a svájci, a francia és a holland területeket, össze­sen 40 millió ember szeny- nyezi a Rajna vizét, nem is beszélve a mérhetetlenül sok ipari szennyvízről. A Rajna vizének oxigén- tartalma rendkívül ingado­zó. A tudósok szerint a kü­lönféle szennyeződéseken kívül ennek még egy oka van: a víz hőmérséklete. Mi­nél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént képes fel­venni, ami pedig rendkívül fontos a folyóvíz saját tisz­tulásához. A Rajna nemcsak a mel­lékfolyók vizét és a szenny­vizeket vezeti le, hanem ipa­ri létesítmények és vízerő­művek hűtésére is szolgái. Ennek következtében egyre melegebbé válik a víz hő­mérséklete. A tudósok és a politiku­sok sürgetően követelik a Rajna megmentését, annak megakadályozását, hogy hal­dokló folyóvá váljék. Első­sorban a gyárakból, váro­sokból és falvakból szárma­zó szennyvizek tisztítására szolgáló létesítmények épí­tését, másodsorban pedig hűtőtornyok építését köve­telik, hogy a Rajna vizének felhasználása nélkül oldják meg az ipari létesítmények és az erőművek hűtését. Bonnban és az NSZK szö­vetségi tartományaiban kü­lönféle terveket és törvé­nyeket készítenek elő, egy azonban biztos, hogy a Raj­na megmentése az adófize­tők sok milliárd márkájába fog kerülni. (QUICK) Telekspekuláció Londonban Nyugat-Európának egyik városában sem hajtják oly magasra a telekárakat a spekulánsok, mint London­ban. „London középpontját birtokukba vették, és úgy marakodnak egymás között nagyobb koncért, mint a középkori földesurak“ — ír­ta az egyik konzervatív an­gol lap. Egyre több bírálat éri az angol „devalopareket“, akik telekspekulánsok és város- szanáiók egyszemélyben. Felvásárolták azokat a tel­keket, amelyeken romos épületek álltak, lebontják a régi házakat és irodaépüle­teket emelnek. E tevékeny­ségük függetlenül az általá­nos brit gazdasági válság­tól, mesés gazdaságot ho­zott nekik. • Csupán 1945 és 1965 kö­zött 110 ilyen developer, fe­jenként legkevesebb í mil­lió fontot harácsolt össze. A developerek felett ak­kor virradt fel, amikor Churchill konzervatív kor­mánya 1954-ben lemondott a telekgazdálkodásról. A Még mindig romantikus a Rajna völgye tavasszal. A himlőn Piccadilly Circus, amelyen a telekspekulánsok milliárdokat kerestek. munkáspárti kormány ugyan 1964-ben újból bevezette az ellenőrzést, de az új rendel­kezések nem voltak elegen­dők a már elharapózott spe­kuláció megállítására. A londoni kormány most új törvényekkel, illetve a régi törvények módosításá­val igyekszik véget vetni a developerek garázdálkodá­sának. Az első intézkedés arra irányult, hogy a telek­spekulánsokat épp úgy, mint a kis telektulajdono­sokat is a teljes közadók megfizetésére kötelezzék. A kormány azonban mindeddig vonakodik valóban erélyes^ intézkedésekkel és megfele­lő törvényekkel véget vetni a telekspekulációnak. (DER SPIEGEL) Hangversenyterem táncptótel A reprezentatív Rosszija-szálló belső udvarán elhall­gattak a betonkeverő gépek. Itt épült a művelődés- ügyi minisztérium központi hangversenyterme. Az új terem 2500 zenekedvelő befogadására alkal­mas. A kényelmes, tágas székekből a terem minden helyéről jól látható a színpad, amely csaknem oly nagy, mint a Nagyszínházé. Az új moszkvai hangversenyterem legfigyelmremél- tóbb vívmánya azonban a rendkívül nagy technikai ügyességgel megoldott akusztika. A teremben a hang minőségét a mennyezeten, valamint a falak külön­böző helyein és a karszéktámlákban elhelyezett hang­szórók növelik. A falak tagozott megoldása és a mennyezetelemek is ezt a célt szolgálják. A szakér­tők azonban az első hangversenyek után még nem voltak teljesen elégedettek az akusztikával. Vélemé­nyük szerint ennek oka csupán az, hogy a kezelő személyzetnek még nincs elegendő gyakorlata a bo­nyolult műszaki berendezések irányításában. Az új moszkvai hangversenyterem legnagyobb meg­lepetése a világítás megoldása. A mennyezet rácso­zatában elrejtett lámpák százai melegen csillogó fényt sugároznak a színskála valamennyi fokán. A színek váltakozása programozott, s a színházi elő­adás előtt automatikusan beállítható. A terem különös szenzációja az, hogy funkciója megváltoztatható: a lépcsőzetes padozat automatiku­san kiegyenesíthető és a mennyezetről korszerű vilá­gítótestek bocsáthatók le. Ilyen módon a terem bálok és egyéb táncestek céljára is felhasználható. (NBI) A lépcsőzetes padlózat táncparket­té alakítható át. MlMDENIKtil. Az új hangversenyterem 2500 zene­kedvelő befogadására alkalmas. NÖVÉNYVILÁG A farkasberoszlán (DAPHDE MEZFREUM L.) Oobsina határában a vi­lághírű barlang bejáratától mintegy három kilométerre az Ondreisko hegy erdejé­ben tömegesen fordul elő ez MÉHÉSZET Fontos a jó előkészület Augusztus elejével kezde­tét vette az új méhészeti év. Ebben az időszakban külö­nösen fontos, hogy petézzen az anya, a család megfiata­lodva, megerősödve várja a telet. Kedvezőtlen időjárás esetén a 40—50 dm2-es fia- sításos terület érdekében serkenteni kell a méheket. Hordás nélküli időszakban 2—3 héten át cukorszörp­pel vagy száraz cukorral lehet végezni a serkentő etetést. Jól megfelel azon­ban a cukros-mézes tészta is. A család nagyságának megfelelő adagot az etetőbe, vagy pedig a lépekre adjuk. A cukrot keretes, vagy más megfelelő edényben adagol­juk. Az első cukoradagot ajánlatos mézes szörppel keverni. A későbbi adagokat már szárazon is lehet adni. A serkentő etetés befeje­zése után meg kell kezdeni a téli élelem feltöltését. Ezt már nagy adagokban vé<?ez­Nyári vadvédelem Augusztusban is megvan­nak azok a fontos vadvédel­mi feladatok, amelyek elha­nyagolása, vagy pontatlan végrehajtása komoly káro­kat okozhat a hasznos vad­állományban. A különösen gyakori esőzések következ­tében sokfelé elhúzódik a gabona betakarítása, a tarló égetése, illetve a tarlóhán­tás. Mezőgazdasági nagy­üzemeink gabonatáblái hosz- szú időn át kedvező feltéte­leket nyújtanak a vadnak, így szinte minden vadfaj szívesen tartózkodik a ke>- vésbé zaklatott gabonaföl­deken. A nyugalomhoz szo­kott vadállományban jelen­tős kárt okozhatnak a gabo- na-betakarító gépek. A je­lenlegi betakarítási techno­lógia a tábla szélétől a kö­zepe felé halad. így a gépek szinte állandóan a tábla kö­zepe felé terelik a vadat, egyre kisebb területre szo­rítva azt, tehát rendkívül nagy számú vad keres me­nedéket a még álló gaboná­ban. A megfelelő vadvédel­mi intézkedések elmulasztá­sa esetén súlyos károk ke­letkezhetnek. Feltétlenül szükséges, hogy a vadász­társulatok tagjai most is állandó kapcsolatban legye­nek a termelő üzemekkel, ismerjék a betakarítási, tar­a karminpiros színű növény. Más vidéken farkashárs, far­kasbors, gyűrűfa, ebfa, vad- boroszlán, mérges borostyán, borsoska, gyolcsfa, mérges puszpáng, illetve csipös bo­rostyán néven ismerik. A pirosas színű virágrengeteg­ben néhány fehér szinű vál­tozata is előfordul. Virágja némileg az orgonáéhoz ha­sonlít, a szár oldalán hár­masával helyezkedik el, pely­hes, levélhajtás előtt kora tavasszal fejlődik ki. A pár­ta tulajdonképpen hiány­zik. A porzók száma 8, a porzószálak aránylag rövi­dek. A magház alsóállású, a vacok üregében szabadon álló, egy rekeszű, egy mag­rügy helyezkedik el benne. A farkasboroszlán termése húsos, borsó nagyságú, skar­látpiros. A bibe két karéjú. Az egyszerű, épszélű levelek ősszel hullanak le. Kérge frissen kellemetlen szagú, szárítva azonban szagtalan. Erős illatú, mérgező nö­vény. R. T. zük, hogy elhatároljuk a fiasítást. Később el kell vé­gezni a méhek átvizsgálását is. Ennek során rendezzük a fészket, távolítsuk el a méztereket és minden fe­lesleges keretet. Ezzel szin­te egy időben állapítsuk meg a család erejét, a vi­rágporkészlet mennyiségét, valamint a fiasítás nagysá­gát. Az elfoglalt keretek száma szerint osztályozzuk a családokat. Erősnek szá­mít a 9—, közepesnek 7—8—, gyengének a 6, il­letve ennél kevesebb foglalt keret. Az utóbbiakat tarta­léknak lehet hagyni, vagy pedig valamelyik családhoz adhatjuk. A családokat kü­lönféle módon lehet egyesí­teni. A gyengébbeket finom hálóval, vagy lyuggatott papírral elkülönített üres méztérbe tesszük. Fontos, hogy a családoknak, ame­lyeket egyesíteni akarunk egyforma szaguk legyen. Erre jól megfelel az ánizsban vagy a szeszben oldott tömjénolaj. Az ilyen oldatba mártott vattát min­den kaptárban helyezzünk el. lóhántási ütemtervet. A va­dászoknak a mezőőrök be­vonásával kell megszervezni a vad lehajtását a veszé­lyeztetett táblákról, Illetve biztosítani kell a vad mene­külési lehetőségét az utolsó fordulók learatása előtt. Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy sokfelé akad még menekülésre kép­telen apróvad a mezei nyu- lak párzásának elhúzódása miatt. A betakarító gépek nagy veszélyt jelentenek to­vábbá a fiatal fácánokra, foglyokra és az őzgidákra is, ezért a 'mezőgazdasági üzemekben szorgalmazni kell a vadmentő berendezé­sek használatát valamennyi munkafolyamatnál. — Iy— 1972. VIII. 13. Milliárdok a Rajna megmentésére MINDENKINEK

Next

/
Thumbnails
Contents