Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

Világ proletárjai, epyenViptpk! Bratislava, 1972. július 9. 0 V. évfolyam, 27. szám £ Ara 1 korona SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA . vv-. .f . - - f . . • •» Bartdkovics István mérnök, q Dolný Peter i (Alsópé- ter) Efsz elnöke elégedettet! szemléli a dús kalászokat. ■y)S •i'ci • -T­RUDO NOQA , felvétele SZAMUNKBAN paraszti nyár megfeszített munkát, erőpróbát je lent, azt az időt, amikor minden erőt latba kell vetni, hogy az egy esztendő fáradságos munka gyümölcsét mielőbb biztos helyre tudhassa. Akadnak emberek, akik a gépekre, miegymásra hivatkozva ma már úgy beszélnek az aratásról, mintha nem is jelentene különösebb megterhe­lést, erőpróbát a mezőgazdaságnak. Aki viszont nem madártávlatból nézi a dolgokat, egy kicsit másképpen ítél. Senki sem vonja kétségbe, hogy a mai aratás már nem tartozik a hajdani „em berölő" munkák közé. A munka - fizikai érte­lemben vett - nehezebb részét, elvégzik a gé­pek a kombájnok, aratógépek stb. Viszont a nagyüzemi gazdálkodás annál több előrelátást, megfontolást kíván a munka szervezőitől. Az ara­tás a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói számára igazában nem is akkor kezdő­dik, amikor az elnök, vagy az agronómus azt mondja, hogy: holnap indulhatnak a kombájnok. Az a másfél, vagy két hét, amíg a kombájnoké a szó, már inkább csak azt a bizonyos erőpróbát jelenti, amely bizonyítványt ad arról is, hogy az előző hónapokban hogyan dolgoztak a gépjaví­tók, mennyire fedték a valóságot az olyan ki­jelentések: alaposan felkészültünk az aratásra. Nyakunkon a nyár, a kánikula. A határ hovato­vább aranyló tenger, a levegőben az érlelődő termés illata. Ha az ember végigjárja az orszá­got, olyasmit lát, hall, aminek az alapján nyu­godt szívvel mondhatja: a termés sokat ígérő, a kalászok dúsak: szinte kényszert érez az em­ber, hogy egyet-egyet a markába szorítson, ciró­gassa, megsimogassa. Ez a hullámzó kalászten­ger maga az élet, a kényér: mindannyiunk min­dennapi kenyere, aranynál drágább kincs. Ma már, ha a nyarat említjük, az emberek többsége a pihenésre, a nyári szabadságra gon­dol. Ez alól talán csak a parasztember képez ki­vételt. Számára a nyár, a jő szagú, kenyérillatú, „Szigorúan bizalmas” Jász Dezső írása (3. OLDAL) Magyar néprajzi kutatás Dél-Szlovákiában Mikus Sándor interjúja dr. Ján Podolák etnográfussal (7. OLDAL) A mester M. Kraszavickaja novellája (11. OLDAL) Mindenki szocialista módon A szocialista munkaverseny elősegíti a feladatok teljesítését (12. - 13. OLDAL) A „krumplizabálók” sztrájkja Pierre Cames párizsi levele (14. OLDAL) Európa Peking terveiben V. Pavlov írása (15. OLDAL) Cikkünket azzal a megállapítással indítottuk útjáro, hogy ígéretteljes a határ. Ez így is igaz, sőt akadnak emberek, akik - nem indokolatla­nul - ebben vagy abban a mezőgazdasági üzemben újabb rekordokra számítanak. (No de ne bocsátkozzunk jóslatokba, rövidesen elválik, hogy mi az óhaj és mi a valóság). Hogy lesznek új rekordok, az biztos, ha másutt nem is, de a du­naszerdahelyi járásban igen. A legújabb szovjet búzafajták az Auróra és a Kaukázus az idén vizsgáznak tömeges méretekben. Az említett bú­zafajtákat hozzávetőlegesen hatezer hektárról aratják az idén. Hozzá értő emberek rebesgetik, hogy csalódnának, ha nem adná meg a hatvan­mázsás hektáronkénti átlagot. Azon túl azonban, hogy az idei aratás orszá­gos méretben is gazdagnak ígérkezik, azt is látnunk kell, hogy a mezőgazdaság dolgozóira nehéz aratás vár. Hogy egyebet ne mondjunk, a gyakori esőzések, viharok az aratnivaló jelen­tős részét „lefektették", helyenként túlságosan gyomos a gabona és, amit szintén figyelembe kell venni, a meteorológusok sem ..jósolnak" kedvező időjárást. (Folytatás a 2. oldalon) Növekvő igényességgel Beszélgetés Emil Špaldon akadémikussal a búzatermesztés jövőjéről (4. OLDAL)

Next

/
Thumbnails
Contents