Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám, csütörtök
A z aggályoskodó embernek csupa szenvedés az élete. Viszont vannak akik számára egyszerű és világos minden, ami egy életen át előfordulhat, megtörténhet. Ilyen Stász Anna, aki a BIŽUTÉRIA nemzeti vállalat želiezovcei (Zselíz) fióküzemében egy hattagú szocialista munkabrigád vezetője. Számára már három évvel ezelőtt, amikor befejezte az alapiskolát, nagyon egyszerű volt minden: nagymamája évek óta gyöngyfűzéssel foglalkozott, édesanyja a BIŽUTÉRIA üzemének munkásnője, tehát ő is a nyomdokukba lép. Az iskolában nagyon szerette a földrajzot, történelmet. Sokat bajlódott a matematikai feladatok megoldásával, viszont megszerette az irodalmat, a könyveket. Arra egy pillanatig sem »ondolt, hogy valami divatos szakmát kellene tanulni. Nagyon egyszerű, nagyon természetes volt számára: gyöngyfü- 2ő lesz. És ma a gyöngyfűző brigád Vezetője. Neki ez is természetes. Három év alatt az egész aiunkafolyamatot elsajátította. Cérnára, drótra fűzni a gyöngyöket, melyeket a jabloneci üzemből szállítanak ide. Színek és nagyság szerint válogatni, csoportosítani. Beállítani <i gépeket. összeállítani a gyöngykoszorút, vagy valamelyik díszt. Ezek számára ma már jólismert munkafolyamatok. Elég csak belemarkolni a gyöngyökbe, azonnal észreveszi, hogy a vá- jatok szöge ferde, mindjárt megállapítja, most nem valami jó minőségű anyagot küldtek. És azt is tudja, hogy milyen gépállás gyorsítja, lassítja a munkafolyamatot. Mestere szakmájának. Az aggályoskodó ember úgy gondolja, hogy a brigád vezetése valamilyen különleges, bonyolult feladat. Ha valamit el akar érni, akkor előzetesen megbeszéli a brigád valamelyik „oszlopos“ tagjával, meggyőzi a „hangadó“ tagot. Stász Anna számára ismeretlen az ilyen vezetési módszer. Ő egyszerűen összehívja a lányokat, megmondja miről van szó, megbeszéli velük a problémákat. Tizennyolc éves brigádvezető A brigád tagjai fiatal lányok. Sz.alma Erzsébet és Szalma Éva unokatestvérek. Melyik ügyesebb? Ki tudja. Éva legutóbb 180 százalékra teljesítette havi munkatervét. Erzsébet kissé lemaradt, azonban szívesen segítenek egymásnak, rokoni alapon. Ugyancsak unokatestvérek Sztraka Erzsébet és Sztraka A n n a. Erzsébet 170 százalékra teljesítette havi munkatervét, Anna pedig 105 százalékra. A brigád tagja Uram Mária, az üzem ifjúsági szervezetének vezetője. És a munkabrigád legújabb tagja Klimaj Zsuzsanna, aki tagjelöltje az üzemi pártszervezetnek. A brigád tagjai elsődleges feladatuknak a munkaterv maradéktalan teljesítését tartják. Stász Anna példát mutat ezen a téren. Rendszeresen 135—140 százalékra teljesíti havi munkatervét. Az aggályoskodók megnyugodhatnak: Szó sincs normacsalásról, hisz a kimutatások bizonyítják, hogy néhá- nyan az üzem dolgozói közül csak 80—90 százalékra teljesítik normájukat, a többség esetében a teljesítmény 100—103 százalékos, és bizony kevesen vannak, akik a brigád tagjaihoz hasonló munkateljesítménnyel dicsekedhetnek. Kedves, baráti kapcsolat alakult ki a brigád tagjai között. Megünneplik egymás név-, illetve születésnapját. Néha közösen mennek el egy-egy mozielőadásra. Az üzemi klubban teadélutánokat rendeznek. Elég gyakran szerveznek közös programokat, pedig a brigád tagjainak zöme „vidéki“, azaz a környező falvakból jár be munkába. Stász Anna azonban összefogja őket. Minden különösebb „szócsavarás“ nélkül, egyszerű, közvetlen, baráti szóval. Mindig történik valami „érdekes“, amiért igazán érdemes Kultúrházat kap a faSu Régi vágyuk teljesedését várják ez év októberében Biňa (Bény) község lakói. Ugyanis a választási program szerint őszre el kell készülnie a minden igényt kielégítő, 4 200 000 korona beruházással épülő kul- túrháznak. A választási programról és a kultúrház építésének befejező szakaszáról be- ;zélgettem Vojnár Károllyal, a iinai Hnb titkárával. A kultúrház befejezéséhez 800 méter külső villanyvezeték felszerelése szükséges. Ez azonban nem szerepel az eredeti tervben. A másik probléma a vízvezetékszerelés körül van. A hurbanovói építőipari vállalat csak megrendelést fogadott el a vízvezeték beszerelésére, szerződést nem kötött, és még nem jutottak tovább a durva munkák elvégzésénél. A hnb titkára bízik az illetékesek jóindulatIban, hogy megértik és magukévá teszik a község lakosságának, valamint vezetőségének gcndjait, és segítségükre lesznek. A falu fejlesztésében kulcs- fontosságú a kultúrház, mert nemcsak a különböző rendezvényeknek ad helyet, hanem otthont biztosít a tömegszervezeteknek is. Annak ellenére, hogy a kultúrház építése rengeteg pénzt igényel, nagy gondot fordítanak a falu szépítésére, a parkosításra. Várótermet is létesítettek az egyik autóbuszmegállónál. A kis óvodások szülei vállalták, hogy a következő iskolaév megkezdé, ÚJ Ü2LETHÁZ Dvo-y nad Žltavou (UdvardJ községben megvalósul a háziasszonyok régi vágya: korszerű bevásárlási központot építenek. A Járási Építövállalaí meg az idén 1,5 millió korona értékű munkát elvégez, a nemzeti bizottság pedig 10 brigád- munkást szerzett a mrnka folyamatosságának biztosítása céljából. GÁBRIS JÓZSEF séig az óvoda mellett konyhát és illemhelyet építenek. Az elmúlt évben a faluszépí- tési akcióban (a kétezer lakost számláló községek csoportjában) a járási versenyben az első helyet szerezte meg a község, ami némi pénzt is hozott a falufejlesztés kasszájába, de elsősorban a lakosság aktivitását igazolja. Az idén sem akarnak lemaradni. Erre az évre 845 egyéni és 13 kollektív kötelezettségvállalást fogadtak el, ami ösz- szegezve 12 756 óra és 255 120 korona érték. Ennek nagy részét már teljesítették is. összefogni. Ä nyári, üzemi szabadság ideje alatt javítani, festeni fogják a munkahelyeket. Ebbe majd bekapcsolódnak a brigád tagjai is: az üzemi klubot átrendezik, szépítik és közös kirándulást szerveznek: Csehországba utaznak, megnézik a vállalat más üzemeit. így tanulnak és szórakoznak majd. Vagy ha az aggályoskodóknak jobban tetszik fordítva, ám legyen: szórakoznak és tanulnak majd. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy a brigád vezetője, Stász Anna olyan furcsa személyiség, hogy csak a munka, csak a norma érdekli, fiatalságát is csak a brigád vezetésére áldozza, megnyugtatjuk: téved. Életelemének tartja az előbb felsoroltakat, de egyébként igazi, mai, modern fiatal. Néhány dologra vonatkozólag eredeti véleménye van. A piros színt kedveli. Ha ruhaanyagot vásárol, akkor a piros árnyalatait keresi. Nagymamája varrja ruháit, de a fazont ő választja ki. Kedvtelése az olvasás, de nem tagja a könyvtárnak, inkább megvásárolja a könyveket. Már szép kis saját könyvtára van. Nagyon szeret utazni. Az idén nyáron tizennégy napot tölt majd a bolgár tengerparton. HAJDÚ ANDRÁS NÉHÁNY NAP MÚLVA Tizenegy szövetkezet vezetői megbeszélést tartottak Nový Život (Illésháza) községben, az efsz irodaházában. Az aratási előkészületek befejezéséről tárgyaltak. Egyetlen szövetkezeti vezető sem panaszkodott alkatrészhiányra, a gépek kijavítva várják az aratás kezdetét. Az idén egy kombájnra átlagosan 75—8U hektár aratnivaló jut. Ha az időjárás kedvező lesz, rekord időn belül, 8—10 nap alatt learatnak. A raktárak kitisztítva, fertőtlenítve várják az új termést. Jó terméseredményekre számítanak, ezért előkészítették az ideiglenes raktár- helyiségeket is. Néhány nap múlva már meg is kezd'k az aratást és a cséplést a körzethez tartozó szövetkezetekben. PONGRÁCZ GÁBOR A lakosok, az új képviselők, a falu vezetőségének tagjai mindent megtesznek falujuk további felemelkedéséért. A távlati tervek — melyekről Vojnár Károly nagyon csöndesen beszél, mert ahogy mondja, első a kultúrház befejezése — nagyon szépek. Ide tartozik két utca és az ún. Kolónia portalanítása kb. két kilométer liosz- szú járda, szabadtéri színpad, műemlék s a szökőkút. Ezek a nép kultúráját, kényelmét, jólétét biztosító létesítmények sokszor az idegenek szemében kicsiségnek tűnnek, de lelkesítő erőt jelentenek egv falu közösségének további munka jához. KREMMER LÁSZLÓ A LÉGKÖR IS NEVEL A vihar áldozaia (Fiilöp Imre felvétele) A szülők csak ritkán gondolkoznak el azokról a sajátosságokról és jellegzetes vonásokról, melyeknek összessége a családi légkört alkotja. Pedig egy kívülálló személy egy-egy család légköre közti különbséget azonnal észreveszi. Bekopogtatunk pl. egy családhoz, s rövid idő után megismerkedünk velük. Az ismerkedés viszont éppen a család légkörének jegyei és ismérvei alapján történik. Alighogy betoppanunk a meglátogatott családba, máris észrevesszük, hogy ott idegesség, rendszertelenség uralkodik. A munkából éppen fáradtan hazaérkező anyára a legkülönfélébb háztartási munkák nehezednek. Esteledik. Az apa még nem jött haza, de óhatatlanul is az az érzésünk, ha betoppan ebbe a zilált légkörbe, a feszültség még inkább fokozódik. Igaz, még nem szóltunk a gyermekekről. A szóban forgó családnak három gyermeke van. Két lány, ezek iskolakötelesek és egy kisebb fiú. Már az első pillanatban a szemünkbe ötlik, hogy a gyermekek nem vesznek részt a család hétköznapi munkájában, az ügyes-bajos dolgok intézésében. Közvetlen utasításra és parancsra ezt-azt azért nagy dühvei, robajjal megcsinálnak. Az anya tekintetéből szinte kiolvasható a kérdés: Hát lehetséges, hogy minden apróságra külön kell őket kérnem és figyelmeztetnem? Hogyan hagyhatnak magamra? A történtek vázolását nem folytatjuk az apa hazajöttével, célunk csupán az volt, hogy a szokottnál kissé szemléletesebb képet fessünk egy átlagos családról, s ennek kapcsán szóljunk a családi légkörről. Természetes, hogy az idézett példa csak egy a sok közül. Nem is a leggyakoribb eset, ám leplezetlenül meg kell mondanunk, hogy nem is ritkaság. Arra a kérdésre, mely tényezők határozzák meg vagy befolyásolják a család légkörét, egyértelműen válaszolhatunk: csakis a szülők. Örökérvényű igazság, hogy a család alapkövét a szülök képezik, s ezt személyi és jellembeli tulajdonságaikkal, világnézetükkel és állásfoglalásukkal, az emberi kapcsolatok milyenségével, az életük folyamán, ambícióik és céljaik valóraváltásával elért sikereikkel, avagy sikertelenségeikkel, a közéletben, sőt magában a családi életben elért eredményekkel alapozzák meg; ezek a tényezők befolyásolják és formálják azt a láthatatlan, ám igen érzékelhető légkört, amit családi atmoszférának nevezünk. A családi légkör milyenségének jegyeiről sokat lehetne beszélni. Kétségtelen ugyanis, hogy igen erős hatással van az egyénre. Igaz, ez a hatás kölcsönös, mert hat nemcsak a szülőkre, de még fokozottabb mértékben a gyermekekre. Ha némely szülőtől megkérdezzük, tulajdonképpen hogyan is neveli gyermekét, rendszerint azt válaszolják, hogy a neveléssel különösképpen nem szoktak törődni. Ahogy ők maguk felnőttek és megtalálták helyüket az életben, éppen úgy egyszer felnőnek gyermekeik is. Szavaik hitelét általában konkrét példával, a közvetlen környezetből merített esettel illusztrálják, s többnyire olyan példát hoznak fel, amikor egy-egy családban a legnagyobb gondoskodás és erőfeszítések ellenére a gyermekek, mint mondani szokták, félresikerülnek. Az ilyen szülők nem tudatosítják, hogy a nevelés nemcsak valamilyen rendszabályok és törvényszerűségek alkalmazása, melyeket valamilyen segédkönyvből elsajátíthatunk, nem is parancsok vagy tilalmak összessége. A parancsok a családi légkörnek csak egy hányadrészét alkotják, ezért nem állíthatjuk azt, ahol a szülők nem parancsolnak, ott nevelésről nem is beszélhetünk. Köztudott, hogy a gyermek növekedését és szellemi fejlődését az őt körülvevő világ, a környezet formálja és befolyásolja. A családi légkör is ennek a környezetnek az egyik alkotó része. Ebből az ismeretből kiindulva arra a következtetésre juthatunk, hogy a mindennapi élet, állásfoglalásaink, különféle módszereink, beszédmodorunk, problémáink érzékelése és átélése, illetve hozzátartozóink problémáinak az átélése, a munkában vagy az iskolában elért sikerekből fakadó öröm, tehát mindaz, ami hajlékainkban lejátszódik, összességében intenzíven befolyásolja a nevelést. Végső soron nekünk egyetlen parancsot vagy utasítást sem kell gyermekünknek adnunk, s ő nevelésben részesül. A nevelés fogalma ugyanis egyáltalán nem szűkíthető le arra a vonatkozásra, hogy a gyermek eleget tesz-e vagy sem a parancsnak. A nevelés nem csak annyiból áll, hogy megtanítjuk a gyermeket arra, az idősebbeket üdvözölnie kell, az ebéd befejeztével köszönetét kell azért mondania, vagy segítenie kell anyjának a bevásárlásnál. A nevelés ennél lényegesen sokrétűbb és szélesebbkörű fogalom, s nem más, mint a gyermek személyiségének, jellemének, érdeklődési körének, szokásainak stb. a formálása. S ebben a formálásban a családi légkör meghatározó jelentőségű. A családi légkör nevelési szempontból azonban veszélyt is rejt magában. Az alábbiakban erre szeretnénk rámutatni. Képletesen szólva ugyanis azt mondhatnánk, hogy akárcsak a föld atmoszférája tudtunkon kívül létezik, éppen úgy a család légköre is anélkül jön létre és alakul, hogy erről tudomást szereznénk, vagy konkrét formában ezt a légkört építenénk. Az esetek többségében legalábbis ez így van. A kölcsönhatás éppen ezért rejtve, észrevétlenül jelentkezik, s ezt csak akkor tudatosítjuk, amikor már esetleg késő. S ez a légkörnek ebből a formáló hatásából következik, s a szakemberek kötelessége, hogy figyelmeztessék a szülőket az ebből adódó következményekre. Rendszerint meglepődünk azon, hogy egy- egy gyermek mennyire hasonlít a szüleire. Nem is éppen a külső megjelenési formára gondolunk, hiszen ez természetes, hanem szokásaira, megnyilvánulásaira, arra a módszerre, ahogyan a jelenségeket értékeli, vagy az iskolában és a közéletben való szereplésére, a világnézetére. S amellett ezek olyan tulajdonságok, amelyekre a szülő kimondottan nem tanítja a gyermeket. A családi légkörben, otthon, abban a fészekben, ahol nevelkedik, sajátítja el ezeket. Jancsi és Jóska egyforma korú fiúk, szomszédok, s a két család megközelítőleg azonos feltételek között él. S mégis mennyire eltérő a két család hatása. Jancsi apja a munkából jókedvűen tér haza, s bár fáradt, nem beszél erről, kedvesen szól feleségéhez, elbeszéli napi élményeit, majd fiával beszélget iskolai eredményeiről és egyéb gondjairól, válaszol kérdéseire, segít a feladatok elkészítésében. A házban nyugodt, csendes, természetes légkör uralkodik. A gyermek ilyen környezetben él és nevelkedik. Magabiztosnak és öntudatosnak érzi magát. Jóska apja viszont idegesen tér haza munkából. Már hosszabb ideje eredménytelenül végzi munkáját, s emiatt nyíltan a felettesét vádolja. Fennhangon beszél erről a feleségének is, gyakran a kifejezéseket seiu válogatva. A felesége a lakásban izgatottan jár-kel, problémáiról inkább nem is beszél, nem akarja a férjét feleslegesen izgatni. Eltelik az este, a gyermekre nem jutott idő. Az anya lefekteti őt, ám csak lassan jön álom a szemére. A feje tele van rémes gondolatokkal, a rossz főnökökről, a világ borzalmairól, melyekből oly keveset ért. Az említett példák tömörek, s meglehetősen leegyszerűsítettek. Ám nem az volt a célunk, hogy az életet annak összetettségében vázoljuk. A szülőket csak egyre szeretnénk figyelmeztetni: a gyermek a család életét, a körülményeket, a benne uralkodó légkört nyitott szemmel figyeli. Dr. CZAKÓ MÁTYÁS 1972. VII. 6.
