Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám, szerda

SZOCIALISTA KULTÚRÁNK A NEMZETEK ÍS A NEMZETISÉGEK KäLSS* MEG3ECSULESÍT SZ0L6 ALJA* LŐRINCZ GYULA A gombaszögi réten tizenhe­tedszer rendezi meg a CSEMA­DOK a csehszlovák magyar dol­gozók országos dal- és tánc­ünnepélyét. Újra a jó hagyo­mányokhoz híven a proletár nemzetköziség, a nemzetek és nemzetiségek barátságának je­gyében. Az idei ünnepségen is, mint minden évben, felvonul­nak hazánk legjobb magyar együttesei, a legmesszebbre eső Csallóközből éppen úgy, mint Bodrogközből, valamint Dél- Szlovákia szinte minden terü­letéről. Vendégül látjuk itt a szlovák, az ukrán együtteseket, sőt még a baráti Magyar Nép- köztársaság együtteseit is, nem beszélve a tegnap esti „Sláger hullámain“ című vidám esztrád- műsorban szereplő cseh és len­gyel vendégművészekről. A kétnapos gombaszögi ün­nepély pihenést, szórakozást, részben hazánk tájainak meg­ismerését szolgálja. Jó műso­rával szellemi táplálékot kíván nyújtani mindazoknak, akik egyévi munka után talán nem is először elzarándokolnak Gombaszögre. Megérdemelt pi­henést, kikapcsolódást jelent ez mindenki számára, aki az elmúlt évben becsülettel telje­sítette hazafias kötelességét munkahelyén, elősegítve ezzel politikai, gazdasági, kulturális, egyszóval társadalmi életünk további konszolidálását. Egy évvel ezelőtt, közvetle­nül Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa után voltunk itt, a gombaszögi nagy népünnepélyen, Ígéretet léve, hogy a kongresszus határoza­tait magunkévá tesszük és erőnkhöz mérten igyekszünk azokat teljesíteni. Ezt megerő­sítettük nemrégen a CSEMA­DOK közgyűlésén elfogadott ha­tározatban is. Ma, a XIV. párt- kongresszus óta eltelt egy év távlatából örömmel állapíthat­juk meg, hogy Csehszlovákia dolgozó népe, hazánk lakossá­gának túlnyomó többsége jól fogadta, magáévá tette a XIV. pártkongresszus határozatait. Ez megnyilvánult a termelés eredményeiben, mely népünk életszínvonalának emelésében döntő szerepet játszik, és meg­nyilvánult a politikai magatar­tásban is, melyen keresztül mind itthon, mind határainkon túl lemérhető társadalmi éle­tünk normalizálódása a néhány éves válságos időszak után. A kijózanodás kézzelfogható bizonyítékát láthattuk a múlt év novemberében lezajlott álta­lános választások eredményei­nél. A 10 millió 253 ezer 796 bejegyzett választóból 10 millió 197 237-eji leszavaztak. Tehát a több mint tíz és egynegyed millióból nem egészen 60 ez­ren nem szavaztak, ami egy elenyésző töredék. Meg kell je­gyezni, hogy a szavazók 99,94 százaléka a Nemzeti Front je­löltjeire igennel szavazott. Az úgynevezett nyugati „bará­taink“, a „Prágai tavasz“, ^ a „demokratikus-szocializmus“ nyugati hirdetői a szocializmus­ellenes propaganda kasszájából élő emigránsok azt jósolták, hogy majd a titkos választások­nál eldől, hogy ki és mi mel­lett szavaz Csehszlovákia népei Eldőlt! De a szocialista és nem a kapitalista Csehszlovákia ja­vára! Miért? Mert ma már minden­ki előtt világos, hogy az 1968­ban annyira dicsőített masaryki demokráciának milyen volt az igazi arca. Még az 1920-as« konjunkturális években is a nagypénzű tőkések mellett sok volt a munkanélküli, a kenyér- telen. A konjunktúra után 1937- ig ezeknek a munkanélküliek­nek a száma tízszeresére emel­kedett, viszont ma a szocialista Csehszlovákia Európa legfejlet­tebb ipari országai közé tarto­zik, aránylag magas életszín­vonallal, nagy- és modern ipar­ral és ha ezt megállapítottuk, annál inkább kell, hogy be­csüljük ezt a mai rendszert, mely az 1937-es ipari terme­lést 1970-re 7,2-szeresére emel­te. A szocialista rendszer meg­teremtette a politikai és gaz­dasági feltételeket a szocialis­ta társadalmi kapcsolatok ki­alakításához, megszilárdulásá­hoz és fejlesztéséhez, valamint a szocialista nagyüzemi terme­lés fejlődéséhez. A burzsoá köztársaság gazdasági színvo­nalának Összehasonlítása a mai színvonallal a szocializmus elő­nyeit bizonyítja. A burzsoá köz­társaságban elképzelhetetlen volt a termelőerők olyan fej­lődése, és az életszínvonal olyan emelkedése, mint ami­lyent az elmúlt 25 év alatt el­értünk. Gyors ütemben fejlődött a társadalmi fogyasztás. 1958-tól 1970-ig a társadalomnak a té­rítésmentes szolgáltatásokra fordított költségei mintegy 160 százalékkal emelkedtek. 1937- hez viszonyítva a szociális biz­tosítás az egész lakosságra ki­terjedt. 1970-ben 24,7 milliárd koronát fizettünk ki nyugdíj- biztosításra. Sokat tettünk és szándék- szunk tenni lakosságunk egész­sége érdekében. Az orvosok száma csaknem háromszorosá­ra emelkedett. 1970-ben például egy orvosra 432 lakos jutott, ami világviszonylatban is már jó eredményt jelent. Ezer la­kosra jut 12,4 kórházi ágy. Nagy gondot fordítunk az anyák és gyermekek iránti gon­doskodásra. Ennek köszönhető, hogy csökkentettük a csecse­mőhalandóságot. 1937-ben ezer élve született gyermek közül egy éves koráig 137 meghalt. Az utóbbi tíz év alatt ez a szám 22 gyermekre csökkent. Az életszínvonal minőségi emeléséhez hozzájárult a mun­kahétnek 42 és fél órára tör­tént lerövidítése. Persze az eredményeinket nemcsak saját munkánkkal, szorgalmunkkal értük el, ehhez szükség volt a jó nemzetközi kapcsolatokra is, főleg a szo­cialista országok, a KGST or­szágok segítségére, a jó együttműködésre is. A külkereskedelem fokozato­san a szocialista országokkal való külkereskedelmi kapcsola­tokra orientálódott. Csehszlo­vákia a szocialista országok­kal, elsősorban a Szovjetunió­val folytatott együttműködésé­vel biztosítani tudta a folyama­tos fejlődést és biztonságot nyert a népgazdaság további fejlesztését illetően. Kereske­delmi forgalmunk a szocialista országokkal az utóbbi tíz év alatt csaknem kétszeresére nö­vekedett. 1970 ben külkereske­delmi forgalmunk 32,4 százalé­kát képezte a Szovjetunióval lebonyolított kereskedelmünk. Ez a titka a gazdasági krízis teljes leküzdésének. Gazdasági eredményeink to­vábbi fő biztosítéki! a békés termelési légkör megteremtése. Ezért támogatjuk a szocialista tábor és a világ haladó erői­nek békéharcát, melynek élén elvitathatatlanul a Szovjetunió áll, rugalmas külpolitikájával, fejlődő gazdasági életével, ütő­képes, legyőzhetetlen katonai erejével. Büszkék vagyunk arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai között hazánk, a szocialista Csehszlovák Köztársaság is megbízható, erős pillér. Néhány szót még kulturális életünkkel kapcsolatban. Nem vitás, hogy a kulturális élef fejlődésének alapja a rendezett gazdasági és politikai élet. Vi­szont köztudott, hogy a szocia­lista társadalmi rend felépíté­séhez szükséges a szocialista ember nevelése, formálása és ebben nagy szerepet játszik a népművelés, a kultúra. Nem véletlen, hogy pártunk XIV. kongresszusának határozata je­lentős szerepet tulajdonít a kulturális élet fejlődésének is. Idézem a határozat erre vo­natkozó sorait: „A párt támo­gatni fogja a pártosság és a népiesség lenini elveiből, a szo­cialista realizmus elveiből ki­induló, a munkásosztály és az egész dolgozó nép harcával és érdekeivel szorosan össze­kapcsolódó művészetet. A mű­vészei küldetése, hogy gazda­gítsa szocialista valóságunkat és aktívan részt vegyen a szo­cializmusnak a kapitalizmus el­len folytatott ideológiai harcá­ban.“ Ez program, krédó a mi számunkra is, ezt kell hogy szolgálják azok az ünnepségek, melyeket kulturális szövetsé­günk, a CSEMADOK is rendez országszerte, így ilt, Gomba­szögön is. Befejezésül engedjék meg, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága nevében, de úgy is mint a párt- és kormánydele­gáció tagja köszönetét mondjak mindazoknak a szereplőknek, akik kellemessé, tanulságossá tették és teszik a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyt, a rendezőknek, szervezőknek és nem utolsósorban a kerü­leti, járási és helyi szerveknek. Meggyőződésem, hogy pár­tunk vezetésével újabb és még nagyobb sikereket érünk el a szocializmus továbbfejlesztésé­ben. Hogy barátságunk elmélyí­tése a szocialista országok, el­sősorban a Szovjetunió népével, békés életünk megszilárdításá­hoz vezet. Hogy szocialista kul­túránkkal a népek egységét, a nemzetek és nemzetiségek köl­csönös megbecsülését szolgál­juk. Kívánom, hogy a gombaszögi réten jól érezzék magukat, hogy hírrel hirdessék, amit itt láttak, hallottak, azok között is, akik még nem voltak itt, hogy jövőre ők is vendégeink legyenek a gombaszögi ünne­pélyen. * Elhangzott a CSEMADOK XVII. Országos dal- és tánc­ünnepélyén m 1972 VII. 5. Könözsi felvétele Magasabb szinten Bezárultak az iskolák kapui. A bizonyítvány osztás, a tanév hivatalos befejezése azonban még korántsem jelenti azt, hogy a pedagógusok számára is megkezdődött a vakáció. A tantestületi szobákban nagy a sürgés-forgás. A tanítók az évi munkát teszik mérlegre, értékelik tevékenységüket. A Du­najská Streda-i fnb iskolaügyi szakosztályára sorra érkeznek a hatáskörükbe tartozó iskolák értékelései. Csömör Lajos elvtársid)., a fnb iskolaügyi szakosztályának vezetőjétől kapott tájékoztatás alapján képet kaphatunk a járás legfontosabb eszmei politikai és oktató-nevelői célkitű­zéseinek teljesítéséről. VEROFENYBEN ..« (Molnár János foto) — Évi teendőinket az iskoJa- iígyj szakosztály terve alapján végeztük, melyet a XIV. párt- kongresszus célkitűzéseivel összhangban dolgoztunk ki — kezdi a beszélgetést Csömör elvtárs. — Ennek megfelelően a legnagyobb súlyt a kommu­nista nevelés elmélyítésére, a pedagógusok eszmei és szak­mai ismeretei színvonalának emelésére fordítottuk. Az ok­tatómunkában kiváltképp a ta­nulók tudásszintjének növelésé­re. a bukások számának csök­kentésére, a pályaválasztási ta­nácsadás javítására és az el­lenőrzés hatékonyabbá tételé­re törekedtünk. Az elmúlt tanévben jelentős társa d a I nm politikai esem én y ek zajlottak le hazánkban. Mivel a pedagógus hivatásánál fogva politikai dolgozó is, érthető, hogy nem nézheti tétlenül a nagy politikai aktivitást. A já­rás pedagógusai e téren ho­gyan állták meg a helyüket? — Járásunkban a pedagógu­sok tevékenyen bekapcsolódtak a választások előkészítésébe. Szinte valamennyi községben segítették az agitációs munkát, kulturális műsorokat készítet­lek ez alkalomra. Munkájukról a járási szervek elismeréssel nyilatkoztak. Megszerveztük a tanítók politikai továbbképzé­sét célzó iskolázásokat, melye­ken a járás valamennyi peda­gógusa részt vett. A beszélgeté­sek során meggyőződtünk ar­ról, hogy az iskolázás hasznos volt, és hozzájárult pedagógu­saink további aktivizálásához, politikai ismereteinek gyarapí­tásához. — Az elmúlt tanévben né­hány iskolában felmérést végez­tünk, hogy meggyőződjünk a kommunista nevelés színvona­láról. Az eredmény megnyug­tató. Örömmel állapítottuk meg, hogy becsületes, elvhű, nagy tapasztalatokkal rendelkező pe­dagógusaink vannak, akiknél minden feltétel megvan ahhoz, hogy sikeresen teljesítsük a ránk váró feladatokat. Megelé­gedéssel tölt el bennünket, hogy a járás szlovák és ma­gyar tannyelvű iskolái között jók a kapcsolatok, feladataikat a közös cél érdekében a köl­csönös megértés és egymásra utaltság szellemében végzik. Baráti kapcsolatot tartunk fenn a mélníki járás iskoláival. Ki tud többet a Szovjetunióról cím­mel vetélkedőt rendeztünk, mely nagy népszerűségnek ör­vendett a diákság körében. Já­rásunkban jelenleg több mint 2000 tanuló folytat levelezést szovjet pionírokkal és más szo­cialista országok tanulóifjúsá­gával. A járásban túlsúlyban van­nak a magyar tannyelvű isko­lák. Milyen intézkedéseket tet­tek a szlovák nyelvtanítás szín­vonalának emelésére? — A helyzet ezen a téren az utóbbi években lényegesen javult, bár a szlovák nyelvsza­kosok száma még mindig nem fedezi a szükségletet. Arra tö­rekszünk, hogy mielőbb javít­sunk a helyzeten, s ezzel is se­gítsük e fontos tantárgy szín­vonalasabb oktatását. A jövő tanévben új magyar—szlovák szakos pedagógusokkal gyarap­szik járásunk. A bukások számának csök­kentése céljából a Dun. Streda-i járásban az elmúlt tanévben bővítették a kisegítő iskolák hálózatát, külön osztályokat nyitottak, ahol a tanulók szel­lemi képességeikhez mérten sa­játítják el a tananyagot. Ennek ellenére még mindig nagy a le­morzsolódás; a tanulók 19 szá­zaléka nem fejezi be a kilence­dik évfolyamot, hanem alsóbb osztályokból marad ki. — Az elmúlt tanévben nagy gondot fordítottunk az iskola és a szülők kapcsolatának el­mélyítésére — folytatja Csömör elvtárs. A szülői értekezleteken többek között a szocialista er­kölcs propagálásával, a tudo­mányos világnézeti neveléssel, a családi és az iskolai nevelés összehangolásával, pályaválasz­tási tanácsadással, az új iskolai rendszabályok ismertetésével foglalkoztunk. Megszerveztük a szülők akadémiáját, amelyen jogászok és orvosok tartottak előadásokat a fiatalkorúak bű­nözéséről, erkölcsi és egészség- ügyi tudnivalókról. A továbbiakban az iskolaépí­tés kérdéseire terelődik a szó. Ezzel kapcsolatban Csömör elv- társ elismeréssel nyilatkozik a járási építőipari vállalat dolgo­zóiról, akik mindig határidőre befejezik a munkát. — Ebben a tanévben Pastu- chyn (Patas) adtunk át új is­kolát tanítói lakással, Okočon (Ekecs) felépült a tornaterem, Královičové Kraöanyn (Király- fiakarcsaj határidő előtt adják át az új iskolát tanítói lakás­sal. Épül a Dun. Streda-i 22 tantermes iskola, Hubicén (Gomba] az új iskola és óvoda, Cilizská Radvafton (Csilizrad- vány) a tornaterem, Dvorníkyn lUdvarnok) az öt osztályos is­kola, Opatovský Sokolecen [Apácaszakállas) egy bentlaká­sos iskola a csökkent szellemi képességű tanulók számára. Eredményes munkát végeznek a szülők és az egyes üzemek A nép a gyermekekért elneve­zésű akcióban. A járási szervek jól felké­szültek a lanév második felé­ben bevezetett honvédelmi ne­velés oktatására. A pedagógu­sok számára előkészítő tanfo­lyamot szerveztek, melyen meg­ismerkedtek a tantárgy tárgyi és módszertani elemeivel. — A múlt tanév eredményeit hogyan összegezné a szakosz­tályvezető elvtárs? — Célkitűzéseinket — a 800 pedagógus aktív támogatásával — lényegében teljesítettük. A fogyatékosságok ismerete és tudatosítása jó kiindulópont ahhoz, hogy az új tanévben ezek kiküszöbölésén fáradoz­zunk. Kívánom, hogy pedagógu­saink a szünidőben sokat pi­henjenek, új erőt gyűjtsenek, hogy az új tanévben lendület­tel lássanak hozzá a XIV. párt- kongresszus határozatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez, így munkánkat a jövő évben még magasabb szinten, a szü­lők és a tanulóifjúság, vala­mint az egész társadalom hasz­nára gytimölcsöztethetjük. SVINGER ISTVABI

Next

/
Thumbnails
Contents