Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám, kedd
Á kommunisták járnak az élen Eredményesen zárták a pártoktatási évet ^ Üj tagokat vesznek fel a pártba Teljesítik az előirányzott tervet A CSKP XIV. kongresszusának határozata kiemeli, hogy a tulajdonkétiptni párt- munka a dolgozók munka- és lakóhelyén folyik. Az üzemekben a folyamatos termelés biztosítása, a célkitűzés megvalósítása olyan feladat, mely minden egyes dolgozótól teljes helytállást követel. Fokozottan érvényes ez a kommunistákra, akik a feladatok vállalásában és teljesítésében az élen járnak. Az üzemi pártszervezetek tevékenysége rendkívül sokoldalú, hiszen ki kell terjednie a termelési eredmények ál landó javítására, a munka kezdeményezés fokozásáru, a dolgozók nevelésére, a párt vezető szerepének biztosítására, a tömegszervezetek irányítására stb. Az üzemi pártszervezetek tagjai igyekeznek teljesíteni igényes feladataikat. Ezeket a pártbizottság feladóitokkal is megbízta. A három tagjelölt egyike a 23 éves Ladislav Kováč lakatos, aki a karbantartó műhelyben dolgozik. A közeli Jelenecről (Gímes) került Ziranyba, ahol František Ličák, az üzemi pártbizottság tagja és Kovács János, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke. Az üzemi pártszervezet ösz- szetételével kapcsolatban Ličák elvtárs elmondta, hogy azon jaErröl győződhettünk meg a žirany-i (Zsére) mészüzemben, melynek alapszervezete a legjobbak közé tartozik a nitrai (nyitrai) járásban. Ott jártunkkor éppen taggyűlést tartottak az üzem kommunistái, hogy egyebek közt értékeljék a most véget ért pártoktatási évet, melyben szintén szép eredmévállalati lakást kapott — nős, két gyermek apja. — Mivel érdemelte ki, hogy tagjelöltnek javasolták? — kér dem. Kissé elgondolkodik, majd csendesen így válaszol: — Mindig igyekeztem a munkámat úgy végezni, hogy elégeA CSSZBSZ üzemi szervezetének tagjai huzzájárulnak a Lenin- szobor emelésének költségeihez — mondja Ličák elvtárs. nyékét értek el — legalábbis az előadások színvonalát tekintve. A színvonalról négy, a marxizmus—leninizmus esti egyetemet végzett propagandista gondoskodott, az egyik előadó pedig a járási pártbizottság kétéves iskoláját^ végezte el. A propagandisták száma jövőre is négy lesz. Bírálóing kell szólni a tagok megjelenéséről a pártoktatáson.v. Ezzel a pártbizottság is foglalkozott, s egyik tagot — aki egyben propagandista is — megbízta a pártoktatás szervezésével, illetve azzal, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztassa a pártbizottságot a pártművelődés menetéről. Külön ki kell emelni, hogy a pártoktatás résztvevői részletesen megismerkedtek az SZKP XXIV. és a CSKP XIV. kongresszusának határozataival. A XIV. kongresszus határozatából eredő feladatokat is megtárgyalták. Az üzemi pártszervezet a kongresszusi határozatokat lebontotta a helyi feltételekre. A pártoktatáson tagjelöltek és pártonkívüliek is részt vettek. Főleg a kiváló dolgozók és azok, akiknek a felvételével számol a szervezet. dettek legyenek vele. Az a meggyőződésem, hogy a pártban a helyem. A párt politikájának helyességét a különféle iskoláztatások révén már tényleges katona koromban megértettem. Apám és bátyám szintén párttag. Most, hogy részt veszek a pártgyűléseken, állandóan tapasztalom: a kommunisták fő Célja a lehető legnagyobb mértékben részt venni a feladatok teljesítésében. Szerintem még többet kellene törődni a fiatalok sokoldalú irányításával. A mi műhelyünkben két ipari tanuló és 25 munkás dolgozik. Üzemünkben egyelőre nincs ifjúsági szervezet, de az itt dolgozó fiatalok jól együttműködnek a žiranyi falusi szervezettel. Jó az együttműködés az üzemi és a falusi pártszervezet és a hnb között is. Az üzem dolgozói szívesen részt vesznek a községfejlesztésben. Ezt már azon a beszélgetésen tudtam meg, melyen jelen volt úgymond az üzem egész vezetősége: Július Gúlák, az üzem vezetője, Vít Nosál, az üzemi pártbizottság elnöke, Növelik a vasét kapacitását 1972 VII. 4. (ČSTK) — A bratislavai Vasútépítő vállalat dolgozói az idén 517 objektum építésének befejezését tervezik. Rendkívüli figyelmet szentelnek a határidők betartásának. A vállalat fontos feladata a második fő vasúti vágány építésével a dél-szlovákiai vasútvonalak kapacitásának a növelése. A Haniska—Zvolen és a Levice (Léva)—Nové Zámky (Érsekújvár) közti vonalon annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a talpfák lefektetésének gépesített rendszerével új vágányokat rakjanak le. A módszert külföldön már alkalmazzák. A vasúti hidak előre összeszerelt tartószerkezetei gyártásának biztosítására Sencen (Szene) korszerű gyárat építenek. A költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében csak az előkészített építkezésekre küldenek gépeket. Ezzel megteremtik a feltételeket optimális kihasználásukra. vítani kell. Mindenekelőtt a szocialista összetételen kell változtatni (a tagoknak csak a fele munkás). Az év végéig két nőt is fel akarnak venni a tagjelöltek soraiba, eddig egyetlen nő sem tagja az üzemi szervezetnek. Egyébként a nők hely zetéről az üzemben a pártszervezet a szakszervezettel és az üzem vezetőségével karöltve részletes elemzést dolgozott ki. Ez egyebek közt rámutat arra, hogy az üzem 1975-ig nem számol üzemi bölcsőde és óvoda létesítésével. Azt is kiemeli, hogy nincs üzemi étkezde, s a büfé ellátása sem «kielégítő. Az üzem 200 alkalmazottja közül 63 nő. A tömegszervezetek közül kii lönösen a CSSZBSZ üzemi szervezete eredményes, mely tavaly újította fel tevékenységét. Tagjai önkéntesen vállaltak társadalmi munkát, melynek jövedelmét egy (Nyitrán felállítan dó) Lenin-szobor költségeinek fedezésére fordítják. A szerve zet minden hónapban rendszeresen megtartja taggyűlését... Az idei nemzetközi nőnap alkalmából 61 taggal megalapult a Nőszövetség üzemi szerveze te is. A gazdasági feladatokkal kapcsolatban a pártelnök elmondta, hogy nemrég még nem teljesítették a tervet, de ma már túl is szárnyalják. Ezt mindenekelőtt a jó ideológiai munkának és a szocialista versenynek köszönhetik. Az üzem részletesen kidolgozta a racionalizációs intézkedések tervét az elkövetkező időszakra. — 1972-ben 89 700 korona értékű kötelezettséget vállaltunk Összesen 176 dolgozó verseng a vállalások teljesítéséért — tájékoztat Kovács János. (A szerző felvételei) — mondja Kovács János. — Összesen 176 dolgozó verseng a vállalások teljesítéséért. Egyéni kötelezettséget 30 dolgozó vállalt — 5000 korona érték létrehozására. A legnagyobb értékű kötelezettségeket a kőfejtők — 22 000 korona — és a karbantartók — 20 000 korona — vállalták. Az utóbbi időben tehát fokozódik az aktivitás a mészüzemben és ebben nagy része van a pártszervezetnek, mely biztosítja az üzemben a párt vezető szerepét és élen jár a kezdeményezésben. FÜLÖP IMRE Társadalmi összefogással...! Naponta olvasunk az újságokban riasztó híreket arról, hogy növekszik a munka és a közúti balesetek száma, az ipari üzemek a megengedettnél jobban szennyezik a levegőt, a folyókat, egyre nő a por, a rezgés és zajártalom. Riasztó közlések ezek, mert legdrágább kincsünket, az egészségünket s végső fokon az életünket veszélyeztetik. Felmerül a kérdés: szükségszerűen így kell ennek lennie, nem lehet a káros megnyilvánulásoknak megálljt parancsolni! Mivel az élet csaknem valamennyi területén dolgozó emberek és az általuk kiszolgált gépek, berendezések okozzák az ártást, mérséklődést vagy felszámolást célzó intézkedéseket teljes sikert ígérőén csak társadalmi összefogással érhetünk el. Ha az üzemekben a szakszervezet munkabiztonsági bizottságának tagjai nagyjában ellenőrzik, hogy a dolgozók használják-e a tetemes összegekért vásárolt védőfelszereléseket, a munkabiztonsági technikusok minden műszak kezdetén átvizsgálják a balase- ti veszéllyel fenyegető munkahelyeket, sok balesetet előzhetnek meg. Minden dolgozó meghatározott időközönként balesetvédelmi iskolázáson vesz részt. Ezeket a tanfolyamokat nem szabad szócséjilésnek tekinteni és a tanultakat szükséges alkalmazni a gyakorlatban. Fel kell végre számolni azt a mérhetetlen nagy károkat okozó gyakorlatot, mely a teljesítmények minden áron történő emelésére irányul. Ha egy gép- szerkesztő új gépet vagy berendezést tervez, ne csak arra ügyeljen, hogy a gép — a régihez viszonyítva — óránként vagy műszakonként jóval többet termeljen, hanem vizsgál ja meg: milyen áron történik mindez?! Sem a gyárnak, sem a társadalomnak nincs haszna abból, ha egy sajtológép, táblaolló, vagy szegecselő gép teljesítményben túlhaladja elődjét, de a nagy fordulatszám miatt háromszor olyan zajjal dolgozik, mint a régi berendezés! Amit behoz a réven, elveszíti a vámon. A zaj ugyanis nagy károkat okoz a kiszolgáló személyzet idegrendszerében és a dolgozók zajártalmi kezelése — mely nem is vezet mindig a kívánt eredményhez — sokba kerül az üzemnek. Végső soron az embereket sújtja, akiket — annak ellenére, hogy iskolázott szakmunkásokról van szó — más, a számukra ismeretlen munkahelyre kell áthelyezni, ahol a szakmai ismeretek híján nem tudják a tőlük megszokott jó teljesítményt nyújtani. 1961- ben országos viszonylatban 56 ezer, 1970-ben pedig már 61 ezer ember betegedett meg a zajos munkahelyeken. A technikusoknak, tervezőmérnököknek főleg a sűrített levegőnyomással működő gépeket kellene felülvizsgálniuk, ugyanis a legtöbb zaj és rezgésártalom ezeknek r. berendezéseknek a kezelőit sújtja. Nagyobb körültekintéssel kellene eljárniuk az üzletkötő mérnököknek, a külkereskedelmi szervek gépvásárlással megbízott technikusainak is, ugyanis nem egy esetben vásároltak már külföldön gépet vagy berendezést anélkül, hogy kikérték volna az egészségügyi szakértők véleményét is. Eső után köpönyeg, amikor többhónapos üzemeltetés után végzik el a zajmérést és akkor derül ki, hogy a gép magasan a maximálisan megengedett decibelszázalék felett dolgozik. A benzin- és Diesel-motorok konstruktőrei a gépszerkesztésnél soha ne feledkezzenek meg arról, hogy bebizonyítható módon évente 1 decibellel nő a zaj városainkban. A motorok teljesítményének állandó növelése mellett gondoljanak a hangtompításra is, mert ez az említett évenkénti 1 decibel nagyobbrészt a közúti forgalomban részt vevő járművek kipufogó csövéből származik. És nemcsak ez, hanem a levegő egyre nagyobb méreteket öltő szeny- nyezése is. Dr. Emil Matejíček professzor, a SZSZK egészség- ügyi minisztere nemrég újságírók előtt elmondotta, hogy akár minden utcában építhetünk egy orvosi egyetemet, a légzőszervi megbetegedések száma — éppen a levegő szennyeződése miatt — egyre nő. Ezért persze a gyárkémények is felelősek. Nem szabadna egy sűrűn lakott település kellős közepén vagy annak közvetlen közelében gyárat építeni, mert — főleg a vegyi üzemek — erősen szennyezik a levegőt. Az egészségügyi dolgozók hadserege hiába törekszik az egészséges munka- és életkörnyezet megteremtésére, ha a gyárépítők — sokszor az illetékes higiénikus megkerülésével vagy tilalma ellenére — a lakott negyedek közelébe telepítenek az emberek egészségét veszélyeztető ipari létesítményeket. Ha már a higienikusok- ról esett szó, szükséges hangsúlyozni, hogy az általuk betöltött funkciót senkinek sincs joga amolyan dísz-tisztségnek tekinteni, mondván, hogy beszéljenek csak, mi meg úgy cselekszünk, ahogyan jónak látjuk. Miért mondottuk ezt el? Mert Szlovákia két új sörgyárában a járási higiénikus jóváhagyása nélkül kezdték meg a termelést, és nem sokkal később kiderült, hogy az általuk készített termék káros az emberi szervezetre. Ahhoz, hogy feleslegesen ne ártsunk egymásnak, hogy egészséges életkörnyezetben élhes-. sülik, minden új létesítmény létrehozása- előtt szükséges töbli szakemberrel tanácskozni. Ha például a Prága—Bratislava közötti autópálya munkálatainak a megkezdése előtt az illetékesek áttanulmányozták volna az SZSZK fővárosának városfejlesztési tervét, lehetséges, hogy elkerülhették volna az egyik lakótelep levegőjének kilátásban levő szennyeződését. Az út még nincs kész, forgalomnak még nyoma sincs, de az egészségügy dolgozói már tudják, hogy több, nemrégen épült háztömb lakóinak az egészségét rongálja majd az arra vezetett forgalmas út feltehetően sok járművének kipufogása és motorzaja. A cikk elején említettük a folyóvizek nagymértékű szennyezését is. Ebben az esetben nemcsak arról van sző, hogy kipusztulnak a halak, hanem szükséges szem előtt tartani, hogy a folyóvizekből isznak az emberek is. A szűrőberendezések ugyan tisztítják a vizet, da fokozódhat annyira a szennyeződés, hogy a legkorszerűbb berendezésekkel sem lehet egyes folyókból a higiéniai követelményeknek megfelelő ivóvizet előállítani. Egyes üzemek gazdasági vezetői „gavalléro- san“ kifizetik évente azt az ösz- szeget, melyet az ellenőrzőszervek kirónak rájuk és arra gondolnak, megtettük a kötelességünket és vígan szennyezik tovább a vizet. Pedig ezzel semmilyen kötelességüknek nem tettek eleget. Kíváncsiak lennénk rá, ha közvetlenül a saját zsebükből kellene kifizetni évente azt a 80 vagy 100 ezer koronát, vajon meddig halogatnák a szennyvízderítő berendezések beszerzését és a szűrők felszerelését?! A nagyobb városok légi terébe napjában több tonnát kitevő, egészségre káros szennyeződés kerül a gyárak kéményeiből. Tegyék csak az üzemvezetők a kezüket a szívükre és válaszoljanak a kérdésre: a mai korszerű technika nem teszi lehetővé a gázok és füstök szűrését? Megfelelő berendezések üzemeltetésével nem lehetne csökkenteni az egészségre káros hulladékanyagoknak a levegőbe való kijutását? A levegőt csecsemők, vidáman futkározó gyerekek, dolgozó emberek lélegzik be. Mi szükség van arra, hogy időnap előtt megbetegedjenek? Amikor az üzemek összeállítják a termelési tervet, azzal párhuzamosan meg kell határozniuk a dolgozók munka- és életkörnyezetének állandó javítását célzó feladatokat is, melyek teljesítését olyan következetesen kell ellenőrizni, mint a munkatermelékenység vagy a többi termelési mutató alakulását. A terv törvény! Ez a törvény vonatkozzon az egészség- védelemre is, mert a tervet csak munkaképes, egészséges emberekkel teljesíthetjük. Ami pedig a szabálysértőket illeti, a személyi felelősség nagyságának arányában kell büntetni őket, mert míg a vállalat fizet helyettük, keveset tesznek a levegő és a vizek tisztántartása érdekében. KOMLOSI LAJOS A žiranyi mésziizem