Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám, péntek
á szocialista ižnfegrádé programjának teljesítése A szocialista integráció komplex programjának elfogadása után egy évvel került sor Moszkvában a KGST 26. ülésszakára, amelyen részt vettek a tagállamok kormányainak elnökei. Az ülésen megvitatták a komplex program megvalósításánál kifejtett munkát, kitűzték e program további fejlesztésének feladatait, módszereit. „Eléggé nehéz tömören jellemezni azt a hatalmas munkát, «melyet a komplex program elfogadása után végeztek a KGST valamennyi szervei és az egyes tagállamok. Nehéz kiszámítani az eredményeket, amelyeket elértek“ — mondotta dr. Antonín Mrázek, a szövetségi műszaki és beruházás-fej lesztési miniszter helyettese a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával folytatott beszélgetésének elején. „A KGST országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év folyamán körülbelül 6,3 százalékkal, az ipari termelés 7,8 százalékkal emelkedett, tehát a kapitalista államok fejlődésénél lényegesen gyorsabb ütemben. A gazdaságfejlesztés hatékonyságának emelését az jellemzi, hogy a termelés növelését az egyes államokban a munkatermelékenységnek 70 százalékról 100 százalékra való emelésével biztosították. A KGST tagállamai kereskedelmének kölcsönös forgalma 9 százalékkal emelkedett. Sor került néhány egyezmény megkötésére a közös tervezést illetőleg. Megemlíthetjük példám a megmunkáló gépek néhány fajtája közös tervezéséről és az e téren megvalósuló együttműködésről kötött egyezményt, amely magában foglalja a termelés kutatását, a munka- megosztást és a kölcsönös szállítást. Feltételezhető, hogy ezen a téren a sorozatgyártásban a tudományos-kutatási ás tervezési-szerkesztési munkákat három-öt évvel le lehet rövidíteni. A KGST szerveiben a tüdomá; nyos-műszaki problémák megoldásánál megvalósuló együttműködésre 41 egyezmény javaslatot dolgoztak ki — hangsúlyozta a továbbiakban Antonín Mrá. zek elvtárs. „Kilenc koordináló tudományos-műszaki tanács, 34 koordináló központ, 3 közös laboratórium és 3 nemzetközi tudományos-kutatási szervezet létesítése van kialakulófélben. A kitűzött irányvonal jelentős lépés a KGST tagállamai kutatási alapjának egyesítésénél a közös érdekek döntő problémáinak megoldására vonatkozólag. Számos több- és kétoldalú egyezményt és szerződést írtak alá elsősorban a termelés szakosítása és a termelési kooperáció terén, főleg a gépiparban. Előrehaladott a munka a gazdasági és tudományos-műszaki integráció fejlesztési feltételei jogi, pénzügyi, szervezési és módszertani feltételeinek kidolgozásán. E bonyolult, távlati jellegű problémák megoldásával foglalkozó munka sikerrel fejlődik: előkészületi stádiumban vannak az egyes jelentős doku. mentumo'k, főleg a tervezés és a tudományos-műszaki együttműködés terén. A KGST 24. ülésszaka tehát teljes joggal és megnyugvással hangsúlyozhatta az elért eredményeket, bár természetesen lényeges figyelmet szentelt néhány fogyatékosságnak, amelyek leküzdése lehetővé teszi a komplex program végrehajtásának meggyorsítását. Az ülésszak felhívta a figyel, met a további fejlődés néhány döntő progblémájára. Elsősorban mérlegelte a KGST tervezési bizottságának, valamint a tudómén yos-műszak i eg y üttmfi- ködési bizottságának beszámolóját, Súlyt fektetett arra, hogy azonnal meg kell kezdeni az előkészületeket az 1976—1980- as évek népgazdaságfejlesztési tudományos- és műszaki fejlesz, tési terveinek megvitatására, valamint az 1990-ig e tervek távlati megvitatására a mélyreható koordináció céljaiból. Első ízben történik — hangsúlyozta dr. Antotnín Mrázek miniszterhelyettes —, hogy a KGST országaiban kidolgozzák a komplex program feldolgozásának ötéves terveit, tehát a szocialista integráció valamennyi útjának, feltételeinek érvényesítését. Ez megköveteli a tanácskozások megszervezését az összes döntő gazdasági és tudományos- műszaki politikai problémákról olyan módon, hogy az ötéves tervben a két. és többoldalú tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés valamennyi lehetőségének eredményei legyenek, és ezt az együttműködést egész tartalmában és irányzatában tevékenyen támogassák. Itt fontos lesz az együttműködés megítélésének teljessége a gyártmányok kutatásának, fejlesztésének, termelésének és kölcsönös szállításának egész folyamatában. Emellett a lehető legnagyolib mértékben arra kell igyekezni, hogy a tervek koordinálásáról áttérjenek a közös tervezésre. Fontos lesz továbbá, hogy az egyezmény alap ján történő együttműködés az intézményes formákban is megnyilvánuljon, mint amilyenek például a közös vállalatok, társulások, intézetek stb. Az a tény, hogy a KGST 24. ülésszaka figyelmét az 1976— 1980-as évek terveinek meg'valósítása előtt három évvel a fenti kérdésekre összpontosította, nemcsak elegendő időt ad, hanem egyben bizonyítja, hogy a KGST munkatartalmában változás. állt be a távlati problémák irányában, amelyek majd jövőnkről döntenek. Megvitatásra került még számos, a KGST tagországai energetikai alapjának fejlesztésével kapcscolatos kérdés. Ez lehetővé teszi az egységes energetikai rendszer további tökéletesítését és fejlesztését. Az atomenergetika gyors fejlődése, amely a jövőben a termelés szakosítása és a kooperáció alapján berendezéseket biztosít az egyes tagállamok atomtelepei számára, a hatékony termelés reális útját mutatja e nagy komplexumok elsajátítása terén minden országban. A szocialista integráció komplex programjának megvalósításánál rövid időn belül elért eredmények a 24.. ülésszak határozataival együtt arra az. egyértelmű biztonságérzetre jogosítanak fel — hangsúlyozta interjújának befejező részében dr. Antonín Mrázek, a szövetségi műszaki és beruházásfejlesztési miniszterhelyettes —, „hogy a KGST egyre jobban teljesítheti és teljesíti majd jelentős feladatát a szocialista országok együttműködésének elmélyítése, gazdasági és tudományos-műszaki fejlődésünk meggyorsítása terén.“ ötveri éve történt... VÖRÖS CSERKÉSZEK VÉRBE FOJTOTT FOGADALQMTÉTELE Szlovákiai dolgozók seqítik a prágai lakásépítkezést ESP! 1972. VII. 28. IG'STK) — A bratislavai Magasépítő Vállalat vezérigazgatóságának vállalatai mintegy 230 lakást építettek fel az év első felében Págában, s ezáltal az évi tervet 46 százalékra teljesítette. A szlovák építők az év végéig 164 lakást szeretnének átadni terven felül a fővárosban. A megkezdett építkezések jelenlegi állapota arra utal, hogy céljukat sikerül elérni. A Kobylisy III. lakótelepen december végéig 220-szal több lakás építését kezdik meg, mint amennyit a terv előirányoz. Év végéig befejezik a 600 férőhelyes munkásszálló dokumentációját, amelynek felépítése után itt kapnak szállást a Prága építésében részt vevő szlovákiai vállalatok dolgozói. Egy évvel a krompachyi véres események után, 1922. július 30-án ismét munkásvér folyt Košice utcáin. E napon pártunk tömegszervezetének tagjai, a vörös cserkészek és munkások ütköztek meg a burzsoá állam hatalom védelmezőivel, a hírhedt kosicei rendőrséggel. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása után nagy súlyt helyezett a tümegszerve zetek kiépítésére. A kommunisták a tömegszervezetekben népszerűsítették a párt programját, érvényesítették irányvonalát, s mozgósították a tömegszervezetek tagjait a párt által kezdeményezett akciók támogatására. A vörös szakszervezeteken kívül — amelyek a párt legerősebb támaszai voltak — jelentős szerepe volt a kulturális, sport-, valamint a gazdasági jellegű tömegszervezeteknek is. A kulturális szervezet, a Prolet- kult keretén belül működött a színjátszó csoport, a munkásdalárda és a zenekar. A sport- és testedző egy esü letekben tevékenykedett az FRTJ testedző egyesület, a futballcsapat, a természetbarátok egyesülete és a vörös cserkészek. A vörös cserkészek szolgálatot teljesítettek a munkásotthonokban, gondoskodtak a rend fenntartásról, megakadályozták a nem kívánatos elemek, első sorban a rendőrspiclik befura kodását. Nagy szolgálatot tét tek továbbá a népgyűléseken mint rendfenntartók. Nagy súlyt helyeztek a vörös pionírok oktatására és nevelésére főleg nyári kirándulások alkalmával. Tekintettel a fenti feladatokra a vörös cserkészek soraiba számos idősebb elvtársat is felvettek. Fél évszázaddal ezelőtt, 1922. július 30-án a kelet-szlovákiai vörös cserkészek Košicén jöttek össze fogadalomtételre • hogy felesküdjenek a párt zászlajára. Komoly előkészületek történtek pártunk részéről, hogy a foga- dalomtételi ünnepség méltó keretek között folyjon le. Az előre bejelentett rendezvényt a rendőrség jóváhagyta. Vasárnap, július 30-án a hajnali vonatokkal megérkeztek az egyes cserkészcsapatok a kelet-szlovákiai városokból: LevoCáról, Kež- marokról, Krompachyról és más helyekről. Ugyanaznap délután megérkezett a presovi cserkész csoport és a munkászenekar. A vendégeket az állomáson nagyszámú cserkészcsapat fogadta az FRTJ tagjaival együtt, hogy kivonuljanak a Csermely úti sporttelepre, az ünnepség színhelyére, A cserkészcsapat élén a zenekarral a sporttelep irányába menetelt. Menet közben az utcán tartózkodó munkások közül egyre többen csatlakoztak a csoporthoz. A Főutcára érve számuk több százra emelkedett. Amikor a békésen felvonuló tömeg a rendőrparancsnokság főutcai I jelenleg Lenin úti) épülete elé ért, a cserkészeket, a zenekart és az FRTJ egységeit a kivezényelt, mintegy ötveh főt számoló rendőrosztag átengedte, de a menet végén haladó munka sok és munkásnők előtt kordont vont, visszatérésre kényszerítet- le és minden előzetes felszóli tás nélkül megrohanta őket, gu- mibotokkal zúdítva rájuk a nyugati szabású, Masai yk-féle burgyásznapja“ című vezércikkében többek között ezeket írta: „ . .. Vasárnap Košicén a Karáf fák, a Bachok és a Tiszők szelleme oryiázott. A demokráciáról lehúzták a ronggyá nyúlt ingét és pőrére oelköztetve a felelős és felelőtlen hatalom rúgásai és gumibotjai közepette állították pellengérre. A köztársaság másodrendű polgárai olyan kóstolót kaptak a demokráciából, hogy örökre elment a konszolidációba és a demokratikus fejlődésbe veteti hitük". A véres esemény után a párt košicei titkársága felhívással fordult az üzemek öntudatos dolgozóihoz, adakozásra hívta fel őket a sebesültek és a letartóztatottak hozzátartozóinak táVörös cserkészek az ünnepélyes fngadalomtételen |Az SZLKP KB Marxizmus — Len zsoá demokrácia „áldásait“. Ennek láttán a cserkészek tüstént visszafordultak és a megtámadott elvtársaik védelmére keltek. Heves és véres utcai harc fejlődött ki a cserkészek és a „törvény őrei“ között. A szorongatott helyzetben levő rendőrök erősítést kaptak, számuk vagy kétszázra szaporodott. A cserkészek a vashegyű jellegzetes cserkészbottal,' a rendőrök és a polgári ruhás titkosrendőrök pedig gumibotokkal küzdöttek. Az összeütközés során több munkás, cserkész és rendőr megsebesült. A munkások sebesültjeik javarészét háziápolásban részesítettek, bogy megkíméljék őket a további üldöztetéstől. A hatóságok jelentése szerint 8 rendőrt kórházba kellett szállítani, 27 munkást és cserkészt letartóztattak. A véres eseménynek óriási visszhangja volt az egész országban. A párt magyar nyelvű lapja a Muiíkas rendkívüli kiadásban ismertette a csehszlovákiai reakció véres kimenetelű provokációját, A ,,Demokrácia ,PIHENŐ.. IMolnár János felvétele) nizmus Intézetének archívumából) mogatására. A felhívás hangsúlyozta, hogy „ ... az ütéseket és veszteségeket az egész proletár- család szenvedte; s igy az egész proletárcsaládnak legszentebb kötelessége áldozatainak segítségére sietni...“ A kosicei rendőrség aljas pro* vokációja következtében csak 6 héttel később, 1922. szeptember 10-én tartották meg a vörös cserkészek fogadalomtételi ünnepségét. Košice és környéke proletariátusa e napon több ezres tömegekben vonult az ünnepség színhelyére. A menet élén a vörös cserkészek és a munkászenekarok haladtak. Ez az impozáns, harcos felvonulás tüntetés volt a kommunizmus eszméi melleit, a tőkés rendszer és tőkés elnyomás ellen és egy* úttal válasz a július 30-i bestiális rendőrterrorra. A košicei proletariátus ezen a napon amellett tüntetett, hogy nem engedi elvitatni az utcához való jogát. Az ünnepség jelentőségét nagy mértékben növelte a CSKP Végrehajtó Bizottsága küldötteinek, Smeralnak, a CSKP elnökének és Haken elv- társnak a jelenléte. Šmeral elvtárs ünnepi beszédében beszámolt a nemzetközt politikai helyzetről, majd a vörös cserkészekhez intézett: szavaiban hangsúlyozta: ,,... Fogadalmat tesztek a vörös lobogóra, megfogadjátok, hogy nem engedtek az erőszaknak és utolsó leheletetekig elővéd módjára fogjátok védelmezni azt a szakaszt, amelyet rátok bízlak a szociális világforradalom nagy nemzetközi frontján . ..“ Haken elvtárs felszólalásában a cserkészesküvel kapcsolatban kifejtette: „Mai fogudalmatoK kötelező akkor is, ha a munkás* zubbonyt a katonamundérrai cserélitek fel". Az ünnepi gyűlésen felszólalt még az akkori kosicei párttitkár, valamint az ifjúmunkások képviselője. A szónoklatok után Kelet-Szlovákja vörös cserké* szeinek ünnepélyes fogadalom* tétele kövekezett. majd a prešo^ vi és a košicei FRTJ csapatai léptek fel látványos tornagya- korlatokkal, végül a Internacio* nálé elhangzása után forradal* mi hangulatban ért veget Košice és környéke munkásosztályának tüntető megnyilvánulása a kommunizmus eszméi mellett, Mi, idősebbek, akik tanúi és részvevői voltunk a fél évszázaddal ezelőtt és a későbbi esztendőkben lezajlott kemény küzdelmeknek, büszkén tekintünk arra a Kelet-Szlovákiára, amelynek földjét több ízben áztatta munkásvér, és amely ma hazánk virágzó iparvidékévé válik dolgozóink serény munkája nyomán. RÓJÁK DEZS0
