Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-27 / 175. szám, csütörtök
Miért van az idén sok zivatar Májusban, júniusban, különösen pedig júliusban gyakori volt a zivatar, ami gyakran felhőszakadással és jégesővel jelentkezett. A zivatarok kísérő jelenségei súlyos károkat okoztak. Mielőtt arra a kérdésre válaszolnánk, miért van az idén ily sok zivatar, röviden megmagyarázzuk ezt a légköri jelenséget. A zivatarokat hegyekhez, várakhoz hasonló, különleges felhők hozzák. Ezek a felhők gyorsan növekednek anélkül, hogy megfigyelhetően mozognának. A viharfelhők nyolc, sőt tizenkét kilométer magasra, rendkívüli feltételek között még magasabbra emelkednek. Alsó peremük általában 1000—1300 méter távolságban van a földtől. A viharfelhők felső rétegeit jégkristályok alkotják, mivel ezekben a magasságokban a levegő hőmérséklete a legrek- kentőbb nyári napon is mélyen a fagypont alatt van. A felhők középső rétege jégkristályokból és lehűlt vízcseppekből, alsó rétege pedig vízcseppekből tevődik össze. Ahhoz, hogy az égbolton bármily kis felhő képződjön, majd hatalmas viharfelhővé váljon, nemcsak nagy meny- nyiségü energiára, hanem aránylag bonyolult fizikai folyamatokra is szükség van. Helyi jellegű és frontális zivatarok Az úgynevezett helyi jellegű zivatarok létrejöttének alapforrása a naphő, amely egyenetlenül melegíti fel a föld felszínét. A korábban és jobban felmelegedett földfelszín felett a meleg levegő megritkul és könnyebbé válik, mint a környező légréteg, ezért légbuborékok formájában a magasba emelkedik. A fel- emelkedő levegő útközben fokozatosan lehűl. 1000—1300 méter magasságban az addig láthatatlan légbuborék látható alakot ölt.. A vízpárák vízcseppekké válnak és felhőt képeznek. A vízpára vízcseppé válása közben olyan nagy mennyiségű hő szabadul fel, hogy ez elősegíti a légbuborék további felemelkedését, a pára vízcseppekké képződése továbbra is folyamatban van, s így a felhő felfelé növekszik, terjeszkedik és fokozatosan hatalmas viharfelhővé válik. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg a felemelkedő levegő hőmérséklete nem lesz azonos a környező levegő hőmérsékletével. Ezután a felhő belsejében megkezdődik a mozgás, s az őt képező jégkristályok, hópelyhek és vízcseppek súlyuknál fogva a föld felé ereszkednek. A szilárd összetevők mozgás közben a felhő alsóbb rétegeiben felolvadnak, így a földre már esőcsepp formájában hullanak. így alakul ki a mennydörgéssel és villámlással kísért zivatar. A kísérő jelenségek megjelenése előtt a szél rohamosan erősödik és a zivatar második fázisában lehűti a levegőt. A felhő ennek következtében közelebb kerül a földfelszínhez. A helyi jellegű zivatarokra leggyakrabban a késő délutáni órákban kerül sor. Ezeket nyári zivataroknak nevezzük, mivel létrejöttükhöz elég a földfelszín egyes rétegeinek fokozottabb felmelegedése. A helyi jellegű zivatarok esetében nagy szerepet játszik a légréteg kellő nedvessége is. Ha a levegő száraz, nem keletkezik zivatar a legnagyobb hőségek idején sem. A helyi zivatarok után az időjárás nem változik Mária Terézia tallérok Nigériában Afrikai nők ékszerei £ Dísztárgy fémből, csontból, üvegből Jabloneci bizsu Az osztrák—magyar uralkodónő persze sohasem járt Afrika nyugati partjain, mégis lépten-nyomon rábukkanunk a nevéhez fűződő emlékre, a Mária Terézia tallérokra. A hazánkfiát ma már nem lepi meg különösebben, hányán ismerik Nigériában Csehszlovákiát s országunk termékeit. Lagosz, a nigériai főváros utcáin is természetesen festenek a nálunk gyártott gépkocsik és a bennszülöttek lábán sem meglepetés a gottwaldovi cipő. Annál meglepőbb, hogyan került a közép-európai ezüsttallér Afrikába. Valószínű, hogy Nigériába az észak-afrikai országok valamelyikéből hozták át. Helyenként még ma is forgalomban van, természetesen mint nem hivatalos, de a köznép által elfogadott és megbecsült fizetőeszköz. A legnagyobb értéke, hogy észak-nigériai népi művészek és iparosok nyersanyagnak használják fel ezüstjét. Ahol ezüst ékszert vagy más kézi veretű tárgyat látunk, szinte bizonyosra vehetjük, hogy 'ezüsttallérból állították elő. A helyi mesterek szívesen dolgoznak belőle, szeretettel művelik, csak arra panaszkodnak, hogy az utóbbi időben valahogy kevés az ezüst- tallér, fogytán a nyersanyag. A ezüstből készített ékszerek és más dísztárgyak tehát keresett > árucikkek. Ha igaz, hogy a nők az egész világon szeretik a csecsebecsét és az ékszert, a nigériai nőkről ez kétszeresen érvényes igazság. Még szeren cse, hogy ha kevés is az ezüst- tallér, van még az országban elegendő más nyersanyag amelyből dísztárgyakat lehel előállítani. Arany Észak-Nigériában vagy a mai Ghánához közeleső tájakon fordult elő. Nem egy nigériai családban édesanyjuk után gyönyörű aranyékszereket örökölnek a lányok. Az ékszerek értékét nem csupán t.f aranytartalmuk határozza meg, hanem a finom mestermunka, alkotójuk művészete és ügyessége, amely értéküket emeli. Gyakran nem kisebb műgonddal mint az aranyból készült ékszerek, készülnek más fémekből is, pl. vasból, bronzból vagy rézből. Ámde az ilyen anyagból gyártott díszek nem csupán nehezek, hanem nagyok is, és korlátozzák a szabadabb mozgást. Más ősi eredetű dísztárgyak, ékszerek nemcsak fennmaradtak, hanem egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ilyenek például az üvegből készült gyöngysorok és függődíszek. Nigéria különböző tájain élő iparosok évszázadok óta gyártják az üvegdíszeket, amelyek érdekessége, hogy régi egyiptomi sírokban lelt dísztárgyakhoz hasonlítanak. Az üvegdíszkészítő mesterek munkáját annyira megbecsülték a régi nigériaiak, hogy bizonyosfajta gyöngysorokat valaha csakis a törzsfőnökök viselhettek. Azt, aki áthágta e törvényt, halállal büntették. Beninben, az ősi városban az üveggyöngy tiszteletére minden évben ünnepségeket is rendeztek. A bennszülött lakosság valamennyi ékszeréhez — talán a Mária Terézia tallérok ezüstjén kívül — helyben nyerik a nyersanyagot. Nigériában ősidőktől fogva afrikai homokból készülnek az üvegdíszek. Az üveggyöngysorok nyersanyagát agyagkemencében olvasztják és minden szemet külön külön formálnak és munkálnak meg a tűzön. Ámde a modern kor már ide is elhatott. A nigériai iiveg- munkások európai eredetű üveget is felhasználnak, különféle módon színezett üveget sem vetnek meg és mint megtudtuk, a leggyakrabban felhasznált üvegtárgy mint nyersanyag — a sörösüveg. A korszak másként is beleszólt a nigériai nők ízlésének és érdeklődésének kifejlődésébe. Egy lagoszi piacon válogattunk az ékszerek közt, hogy valami eredeti népi díszt leljünk. Ám azt hívén, hogy azért nein tudunk választani, mert talán egyik sem elég szép, más üveggyöngysorokat mutatott. Mint mondotta, különösen finom és mesterien megmunkált ékszer, ami bizonyává megnyeri tetszésünket. Nem volt nehéz felismerni az elénk tett áruban Jablonec bizsutériáját. Megtudtuk, hogy a nyugat-afrikai nők ugyanúgy szeretik a jabloneci bizsut, mint a földkerekség bármely más pontján, de Nigériában tán még egy fokkal jobban, mint másutt. Sz. O. meg jelentékenyebb mértékben. A levegő alsóbb rétegei ismét felmelegszenek és az időjárás hasonló jelleget ölt, mint a zivatar előtt volt. A helyi jellegű zivataroktól nagyban eltérnek • az úgynevezett „frontális“ zivatarok. Ezek akkor keletkeznek, ha olyan területre, ahol meleg időjárás uralkodik, hideg levegő áramlik. A beáramló nehezebb hideg levegő a könnyebb légréteg alá kerül és gyorsan a magasba emeli. A felemelkedő meleg légrétegben hasonló folyamat megy végbe, mint a helyi jellegű zivatarok esetében, A különbség csupán annyi, hogy ez esetben a meleg levegő magasabbra emelkedése néhány száz kilométeres övezetben (fronton) történik. A frontális zivatarok éppen ezért nagy területen tombolnak, és a hideg levegő beáramlásának irányában haladnak tovább. A helyi jellegű zivatarok ezzel szemben a gyorsabban és fokozottabban felmelegedett területek fölött, egymástól elszigetelten jönnek létre. A frontális zivatarok a nap bármelyik szakaszán létrejöhetnek, tehát éjjel is. A legintenzívebbek a délutáni vagy az esti órákban, vagyis a legmagasabb hőmérséklet idején, vagy közvetlen utána. A frontális zivatarok után megváltozik az időjárás is, lehűl a levegő. Ritka eset ugyan, de télen is vannak frontális zivatarok. A zivatarok káros jelenségei A villámláson kívül a zivatarokat kísérő káros jelenségek közé tartozik a felhőszakadás és a jégeső. Mindkét kísérő jelenség intenzívebb zivatarok esetében észlelhető, amelyekre a zivatar első szakaszában erősen felfelé emelkedő légáramlatok és a zivatar második felében a föld felé irányuló erős légáramlatok jellemzők. A felfelé irányuló erős légáramlatok hosszabb időn keresztül tartják a viharfelhőben a jégszemcsé- kel, ahol állandóan mozgásban vannak és nagyobb méreteket öltenek. A mozgásban levő jégszemcsék gyakran összeütköznek, erősebb összeütközés esetében összefagynak, s így jóval nagyobbak lesznek. Amikor a mozgásban levő légáramlatok már nem bírják el az ily módon nagyobb méreteket’öltő jégszemcséket, a felhő alsó rétegébe kerülnek. A nagyobb jégdarabok a melegebb alsó rétegeken keresztül haladva sem olvadnak el teljesen és az esőcseppekkel együtt jég formájában hullanak a földre. Hazánkban a jégszemcsék maximális nagysága elérte a tyúktojás méreteit is. Válasz a feltett kérdésre Az alapvető fizikai jelenségek magyarázata után, amelyek a zivatarok létrejöttéhez szükségesek, érthetővé válik miért volt az idén oly sok zivatar. A válasz egyszerű. Azért, mert lét rejöttiikhöz az atmoszférában gyakran keletkeztek kedvező légköri feltételek. A fokozottabb felmelegedés után a szokottnál gyakrabban áramlott Közép-Európa felé hidegebb tengeri levegő, amely elérte hazánk területét is. Közép-Európa fölött kedvezőek a feltételek a helyi jellegű zivatarok keletkezéséhez is. A legintenzívebb zivatarokat felhőszakadások és jégverések is kísérték. Annak ellenére, hogy hazánk a mérsékelt égövben fekszik, a területe fölött uralkodó időjárás többnyire nem állandó, változékony és kevés tipikus légköri jelenség jellemzi. Dr. PETER FORGÁC kulturális hírek O Danyil Hrabovickij, akit Csuhraj operatőrjeként ismert meg a filmvilág, most rendezőként lépett fel. A tűz megszelídítése című filmje a szovjet űrrepülés előzményeiről, lehetőségeinek megteremtéséről szól. Konsztantyin Ciolkovszkij alakját Innokentyij Szmoktunovszkij, Andrej Baskirev — a bajkanuri konstruktőr — alakját pedig Ki- ril Lavrov eleveníti meg az új filmeposzban. A tévé és gyermekeink egészsége Világszerte növekszik a televíziós készülékkel rendelkező családok száma. A Párizsban legutóbb közzétett UNESCO- adatok 251 millió készüléket említenek. Hazánkban is már minden 5—6 emberre jutott egy készülék e világstatisztika közzétételének idején, 1968—1969 körül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermekek és a serdülőkorú fiatalok rendszeresen nézhetik a tévét. A szülők és nevelők, de a nagyközönség körében is sok vitára ad alkalmat néhány olyan állítás, amely időnként a sajtóban jelenik meg, vagy társalgás során hangzik el, sőt, egyes, feltételezésen alapuló hír tévhiedelmek elterjedéséhez vezet. A SUGÁRVESZÉLY A képernyő a röntgenlámpához hasonlóan működik. Ezért régebben felmerült olyan aggály, hogy a sugárhatás nem befolyásolja-e károsan a zsenge, fejlődésben levő gyermeki szervezetet. Dr. Klaus Neumeister „Atome, Krebs und Strahlenschäden“ című, 1960- ban megjelent tudományos ismeretterjesztő könyvében tanulmányok és kísérletek eredményeire támaszkodva kijelenti, hogy a tévékészülékben létrejövő röntgensugárzás intenzitása csekély, a sugarakat csaknem teljesen a képernyő üvege nyeli el, s az átkerülő sugarak oly gyengék, hogy a 2—3 m távolságban ülő személyekre nézve ártalmatlanok. A későbbi kutatások is azt bizonyítják, hogy a korszerűen konstruált tévékészülékek sugárzása veszélytelen. Az aggá- Jyoskodók szerint a tévé másik nagy bűne A LÁTÁS ROMLÁSA, aminek azonban ellentmond a szemorvosok általános tapasztalata. Nincsen olyan szembetegség, amelyet egymagában a tévénézés idézett volna elő. Gyermekek, akárcsak a serdülők és a felnőttek esetében csak az okozhat látószervi zavarokat, elsősorban a szem elfáradását, ha a gyenge látású ember megfelelő szemüveg nélkül nézi a műsort, ha túl hosszú ideig ül a tévé mellett, a készülék rosszul van elhelyezve és nincs megfelelően beállítva a fényhatások szempontjából sem. A tévé ma ugyanúgy hozzátartozik napi életünkhöz, mint a sajtó, a rádió és más kulturális szükséglet. Helytelen lenne éppen a gyermeket megfosztani ettől a művelődési és szórakozási lehetőségtől. Annál fontosabb azonban AZ ÁRTALMAK MEGELŐZÉSE. Otthonunkban, az iskolában vagy a klubhelyiségben is úgy helyezzük el a tévékészüléket, hogy az a délelőtti, délutáni és esti műsorokhoz is a legjobb fényhatást nyújtsa. Ha lehet, a szoba sarkába állítsuk, hogy a Huszár Tibor felvétele képernyő a térbe tekintsen. Ne álljon az ablak mellett vagy az ablakkal szemben. Fárasztja a gyermek szemét, ha a kép mellett az ablak világos kerete is a látóterében van, továbbá, ha az ablakkal szemközt futó kép elveszti éles rajzát. Az esti tévénézéshez lámpát kell gyújtani. A legcélszerűbb megvilágítás a készülék mögé helyezett vagy függesztett, ernyővel tompított kislámpa. E mérsékelt fény is megóvja gyermekünk szemét attól, hogy a gyakori sötét és világos helyzetekhez alkalmazkodva túlságosan elfáradjon. A gyermekek lehetőleg a készülékkel szemben üljenek, amely körülbelül ablakmagasságban álljon. Ha többen vannak, inkább egymás mögött helyezkedjenek el, a nagyobbak a kisebbek mögött, esetleg párnára ülve, hogy jobban lássanak. Oldalvást inkább a felnőtt személyek üljenek, de nekik sem használ az 50 foknál nagyobb látószög, amelynél ferde a kép, és fárad a szem. A NYUGODT ALVÁS kérdésének megoldása is a szülők és nevelők kezében van. Elsősorban azt kell biztosítani, hogy a gyermekek, ha iskolába járnak, pihent aggyal, a korai órákban elvégezzék feladataikat és eleget mozogjanak a szabad levegőn is. Ha van rá mód, sportoljanak, ússzanak, kiránduljanak. Hozzátartozik a jó alvást biztosító napirendhez a rendszeres táplálkozás is, főleg a vitamindús, de könnyű vacsora. Nem pihennek jól éjszaka azok a gyermekek, akiknek egyrészt a hosszú tévénézés miatt nem volt módjuk a levegőn tartózkodni, elökészül- ni a másnapi tanításra, másrészt betartani a nyugovóra térés rendes idejét és az alvás tartamát. Ide tartozik a gyermekek műsorának összeállítása, illetve kiválasztása. A tévéadások szerkesztői érthetően csak a gyermek és ifjúsági műsorok szórakoztatóan és oktatóan nevelő színvonaláért viselhetnek felelősséget. Az, hogy ezen túlmenően mit néznek meg és . hallgatnak végig a gyermekek és fiatalok, már a szülők, nagyszülők felelőssége. A család felnőtt tagjai mutassanak példát a gyermekeknek abban, hogy a televíziót mértéktartással, ésszerűen használják, a műsorlapból előre kiválasztva, amit meg kívánnak nézni. Nem szívesen fogadnak szót a gyermekek, ha a szülők tanulni vagy aludni küldik őket, midőn a nagyoknál azt látják, hogy órák hosszat el sem mozdulnak a készüléktől és válogatás nélkül néznek végig mindent, ami jön. Ilyen esetben — ha engedelmeskedik is a gyermek — a szülök távollétében , nézi végig a nem neki való, hátborzongató filmeket, tévéjátékokat. A prágai gyermekek közt végzett felmérés alapján dr. Kamii Kubát egyetemi tanár és dr. Olga Stánková is azt javasolják a szülőknek, használják a tévét gyermekeik egészséges és harmonikus fejlődésének biztosítására. E szakemberek véleményét a szülők és nevelők számára így foglalhatjuk össze: A televízió képernyője nem arra való, hogy elé ültessük a gyermeket, valahányszor nincs időnk vagy kedvünk foglalkozni vele — tekintet nélkül arra, milyen műsort sugároz. A gyermek kora és érzékenysége szerint ki kell iktatnunk egyéni műsorából mindazt, aminek megtekintése aránytalanul felizgathatná. A tévénézésnek nem szabad a szabadban játszás és sportolás, más hasznos érdeklődés, az iskolai felkészülés, a háztartásbeli segítség és az alvás rovására mennie. A tévéműsorból ki kell a gyermekek számára választani azokat a számokat, amelyek a korukhoz és értelmükhöz mérten tágítják látókörüket, megfelelőképpen kiegészítik iskolai műveltségüket és ártalmatlanul szórakoztatják őket. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 1972.
