Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-24 / 172. szám, hétfő

ÚJ sz Riport a Szovjetunióból Beregszász ma A húszas évek Beregszászá­nak megrajzolásakor Illés Bé­la Kárpáti rapszódiájában úgy írja le a települést, mint a sze­génység elrettentő példáját. Különösen nagy volt a nyomor ebben az időben a cigányso­ron, ahol vályogvető cigányok laktak. Ma korszerűsített tég­lagyárban dolgoznak a város lakói. A cigánysor megszűnt. Helyét modern emeletes házak foglalják el. Az utca Bogdán Hmelnickijnek, Ukrajna nagy fiának nevét viseli. A város múltjáról, a cigány- sorról sok mindent megtudha­tunk a Helytörténeti Múzeum­ban. Vezetője Puskás István, hetvenéves nyugdíjas teremőr beszél a múlt eseményeiről. A háború előtt mindössze három kisebb üzem működött Bereg­szászon, ma 25 nagy iparvál­lalata van. Jelentőségét tekint­ve különösen fontos a ruha­gyár, a bútorgyár és az évi tízmillió liter kitűnő bort elő­állító borüzem, mely a buda­pesti, bukaresti, belgrádi és jal­tai borversenyeken tíz aranyér­met szerzett. Minden városra a reggelek a legjellemzőbbek. Beregszá­szon munkás sürgés-forgásra ébred a vendég. A siető embe­rek között sok a fiatal, ami azért természetes, mert a vá­rosban hat iskola működik (há­romban magyar nyelven oktat­nak!, ipari tanulóközpont, me­zőgazdasági szakiskola, egész­ségügyi szakiskola és techni­kum fogadja a tanulni vágyó­kat. A háború előtt egyetlen gimnázium volt a városban. A végzős fiatalok szívesen ma­radnak városukban, mivel sok előnyös ajánlat közül válogat­hatnak. Aki tovább kíván ta­nulni, mindössze nyolcvan ki­lométernyire a várostól, az Ungvári Állami Egyetem hall­gatója lehet, vagy a Ivovi fel­sőoktatási intézmények egyikét választhatja. Homoki József a Lvovi Mű­szaki Főiskola elvégzése után tért vissza szülővárosába. Szí­vesen fogadták, mivel nagy szükség van mérnökökre. Elein­te az útépítésekkel kapcsola­tos munkákat irányította, majd kinevezték egy építő-szerelő vállalat főmérnökévé. Az építé­szet is érdekelte. Vezetői ko­moly feladattal bízták meg: ő tervezte a várostól nem messze fekvő geológus-várost. A ven­dégeket feltétlenül elviszik ide, megmutatják nekik a modern vonalú Geológus presszót, a bölcsődét, az üzleteket, egyszó­val mindazt, amit Homoki ter­vei szerint építettek. Alkotásai­hoz a mérnök a legkorszerűbb anyagokat, betont, alumíniu­mot, faragott követ stb. hasz­nál fel nagyon mértéktartó íz­léssel. Terveiről kérdezem. Kraszno- perekopban művelődési házat, Jaltában Csárdás és Malom el­nevezéssel vendéglőt épít. Ked­venc terve egy monumentális épület, például egy nemzetkö­zi repülőtér belsőépítészeti megformálása. Szeretném megemlíteni még egy beregszászi találkozásomat. Horváth Anna szobrász-kerami­kus művésszel beszélgettem. A helyi úttörőház kerámia-szak­körének vezetője. Sok művész kapta az első ösztönzést. A já­rási pártbizottságon nagyra ér­tékelik kifejtett munkásságát. A város kirakatrendezői és pla­káttervezői is hozzá fordulnak segítségért. Horváth Anna a Kárpáti Igaz Szó című lapnak is jó barátja. Nemcsak rajzai, de újságírói tehetségéről valló cikkei jelen­nek meg. Nemrég Megtört hall­gatás címmel könyvet írt. Be­regszász és lakosai események­ben gazdag, változatos kultu­rális életéről. A város szerelmesének tart­ják, mivel tizenkét éve itt dol­gozik. Egyszerű téglagyári munkásnőből vált országos ne­vű művésszé. Kedvenc szórakozása a szín­házba járás. A Beregszászi Mű­velődési Ház öntevékeny ma­gyar nyelvű színjátszóinak ő a díszlettervezője. A 270 000 ru­bel költséggel épült kultúrott­hon színjátszóinak 35 fős cso­portját Sóber Ottó kiváló nép­művelő vezeti. A csoport tagjai valamennyien dolgoznak. He­tente háromszor munkaidő után mindannyiukat a próbaterem­ben találjuk. Két évtized alatt huszonegy premierjük volt. Sok magyar szerző művét tűzték műsorra, például Szigligeti Ede, Móricz Zsigmond, Tahi László, Gyárfás Miklós, Farkas Ferenc alkotá­sait. Hétszáz előadásukat közel 40 000 néző tekintette meg. Legnagyobb sikerüket Kálmán Imre Marica grófnő című da­rabjának előadásával érték el, melyet negyvenszer játszottak. A színjátszók híre a Szovjet­unió más területeire is eljutott. A szovjet kormány nemrég a Munka Vörös Zászlaja érdem­renddel tüntette ki Sóber Ottót. A beregszászi Munkásküldöt­tek Tanácsában 30 ukrán, és 40 magyar képviselő van. A he­lyi lap ukrán és magyar nyel­ven jelenik meg, a könyvesbol­tokban sok magyar nyelvű könyvet látunk. Az egészség- ügyi szakközépiskolában több mint 10 nemzetiség fiai és leá­nyai készülnek nemes hivatá­sukra. Ezt a számot egyébként nehezen sikerült megtudnom, azon egyszerű oknál fogva, hogy senkinek eszébe sem jut a tanulók nemzetiségi hovatar­tozását számon tartani. Mind­annyian egyetlen nagy család tagjaiként élnek itt. V. POPOV (Megjelent a Fáklyában) 1972. VII. 24. ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A PHSZ és a katonák jó együttműködésének köszönhető Felkészültek a katonai szolgálatra Az újoncok tényleges katonai szolgálatra való előkészítéséért a felelősség a Polgári Honvédelmi Szövetséget illeti... A jobb ki­képzés érdekében a jövőben nagyobb mértékben ki kell hasz­nálni a hadsereg oktatási-kiképzési berendezéseit... (A CSKP KB Elnökségének határozatából) Zvolenben a közelmúltban megtartották a katonai szolgá­latra felkészült újoncok kerü­leti ellenőrző vizsgáját. Az ere­deti tervben egy gázlón való átkelés szerepelt, amelyben a víz térden aluli volt. Ám az eső következtében a jéghideg, mellig érő vízben gázoltak, és az alacsonyabb termetűek a katonai felszerelést cipelve bi­zony megküzdöttek azért, hogy sikeresen átkeljenek a folyón. Ez volt tehát az egyik fel­adat. Az újoncoknak ezenkívül még utászpadlón kellett átkel­niük, gránátot dobniuk, célba lőniük géppisztollyal, térkép alapján átkelőhelyet keresniük, elsősegélyt nyújtani, radioaktív térségen áthaladni. És mindezt percek, másodpercek alatt. Te­hát ez jó vizsga volt azoknak, akik a közeli hetekben már ka­tonai egyenruhát öltenek. A Polgári Honvédelmi Szövetség kiképző központjaiban töltött órák nem voltak hiábavalók. Persze ez a verseny sem zaj­lott volna le teljesen simán az utászok, a gyalogosok és a táv- irászok, egyszóval a katonák gyors és pontos munkája nél­kül. És ez a CSKP Elnöksége határozata gyakorlati megvaló­sításának eredménye a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság lakossága polgári honvédelmi nevelése egységes rendszeréről. Természetes, a tiszteknek, al­tiszteknek és az egységeknek érdekük, hogy olyan újoncokat kapjanak, akik gyorsan megbir­kóznak a legalapvetőbb kato­nai feladatokkal. Ez aránylag egyszerű is lenne. Bonyolultabb a fiatalok pszichikai előkészí­tése, hiszen a tényleges kato­nai szolgálatig ezekről a fiata­lokról túlnyomórészt a szülők gondoskodtak. Itt azonban nap mint nap változnak kötelessé­geik. A fiatal katonát az éb­resztőtől a takaródéig foglal­koztatják. Napi programját pontosan beosztják, kötelessé­geit megszabják s ezeket telje­sítenie kell. És e változást lel-' kileg átélni — ez az újonc leg­bonyolultabb és egyben a leg­fontosabb feladata. A tapaszta­latok szerint a katonai életet sokkal előbb megszokja az a fiatal, aki a tényleges katonai szolgálat előtt bekapcsolódott az újoncok kiképzési központ­jának tevékenységébe. A bevo­nulás előtt pár hónappal meg­ismerkedett a katonai renddel, az alapvető előírásokkal, a ha­ditechnikával, amellyel a lak­tanyákban találkozik, és szak- tanfolyamok keretében megfe­lelő katonai ismereteket szer­zett. Jozef Urbánek alezredes, a PHSZ zvoleni járási bizottságá­nak elnöke megmagyarázta, hogy az újoncok előkészítésé­nél főleg rádiólokátorok keze­lői, távírászok, ejtőernyősök, felderitők, térképrajzolók ki­képzésére helyezik a fő súlyt, egyben figyelmet szentelnek az úszásnak és az katonai alap- kiképzésnek. Az eredményeket természete­sen nem csupán a katonák se­gítsége, hanem a PHSZ jó mun­kája alapján érték el. A zvole- niek kifogástalan tantermet építettek, amely most a PHSZ felsőbb szerveit szolgálja az ok­tatói-módszertani foglalkozá­sokra való előkészítésnél. Az újoncok nem egy segédeszközt maguk készítettek el. A laktanyába kerülő fiatalok gyorsabban aklimatizálódnak és hálával gondolnak azokra, akik még a polgári életben mellet­tük ültek, amikor a gépkocsi kormányára tették kezüket, amikor az első ejtőernyős ug­rásra készültek és azokra is, akik megtanították őket a Mor­ze ábécé első jeleire. „Bizony, nem feledkeznek meg rólunk — mondja Urbánek alezredes. Többen az üdvözlő lapon kívül levelet is írnak és számunkra ez a legszebb jutalom ...“ Amikor Urbánek alezredes ezeket a szavakat monlotta, ön­kéntelenül is Ján Holec őrnagy szavaira gondoltam, aki egy alakulatban többek között az újoncok úszását ellenőrzi. Pa­naszkodott, hogy nagyon sok katona a tényleges szolgálat megkezdésekor nem tud úszni, nem ismeri az úszás legalap­vetőbb mozdulatait sem. Ám velük együtt olyanok is érkez­nek a laktanyába, akik az úszást éppen a PHSZ szakkö­reiben, a katonai előkészítés keretében sajátították el. „Ezek­kel már nincs annyi munka ... Ismerik a vizet, nem félnek tő­le. Mi azután már csak a stí­lust csiszoljuk, testi rátermett­ségüket javítjuk, nem kell fél­nünk attól, hogy rendkívüli ese­tekben problémák merülnek fel, mondjuk egy folyó átúszá- sakor, vagy a páncélosok víz alatti gyakorlatánál“. A Polgári Honvédelmi Szö­vetség tehát arra törekedik, hogy még a katonai szolgálat előtt tökéletesen felkészítse az újoncokat. A tényleges katonai szolgálat idején aztán minden ismeretüket érvényesíthetik. Végiilis a PHSZ dolgozói ott vannak a laktanyákban is..« V. DAUBNER őrnagy Készültségben. (Boŕivoj Cerný felvétele) Jó munkát végeznek A beregszászi Népek Barátsága Klubban. A Dunajská Streda-i {dunaszer­dahelyi) járásban a PHSZ (Zvä- zarm) már husszú évek óta aktív tevékenységet fejt ki. Szinte nincs olyan rendezvény, melyen ne kép­viseltetnék magukat, s az ered­mények alapján szlovákiai méret­ben is az elsők között foglalnak helyet. A járási bizottság titkára, Pörsök Pál, is régi elismert dolgozója a szövetségnek. Szabad idejének nagy részét feláldozva, fáradságot nein ismerve végzi te­endőit. Mikor munkájuk, eredmé­nyeik felől érdeklődöm, készsége­sen válaszol kérdéseimre. — Tevékenységünkben előtérbe helyezzük az eszmei-politikai ne­velést, főleg az ifjúság körében — kezdi el a beszélgetést Pörsök elvtárs. A CSKP határozata értel­mében az egységes hunvédelmi ne­velés terén új feladatok várnak ránk. Ennek megfelelően dolgo- tuk ki az évi tervünket, járási szervezetünk 62 aiapszervezetének 35(10 tagja van. A létszámot 1975-ig 8000-re szeretnénk gyarapítani, el­sősorban az ifjúság köréből. Nagy figyelmet fordítunk a bevonulás előtt álló fiatalok felkészítésére. Gépjárművezetőket és rádiósokat képezünk ki, a többiek pedig ál­talános kiképzésben részesülnek. Lelkes, odaadó oktatóink vannak, mint pl. író, Mészáros, Csiba és Kalúz elvtársak. Az újoncok poli­tikai és szakmai ismereteinek gazdagítására törekszünk. A tartalékosok továbbképzése terén és a tartalékos tisztekkel való tevékenységben országos vi­szonylatban is a legjobbak közé tartozik a dunaszerdahelyi tar­talékos tisztek és zászlósok klub­ja. Látogatásokat szerveznek kato­nai alakulatokhoz, hogy a tartalé­kosok megismerjék a hadsereg legújabb harci technikáját és azt kezelni is tudják. Előadásokat és filmvetítéseket tartanak a szak­mai és katonai-politikai ismeretek elmélyítése céljából. Az egyik leg­sikeresebb akciójuk a már hagyo­mányos lövészverseny. — A lakosság polgári honvédel­mi felkészítésében szövetségünk biztosítja az előadók képzését, akik a lakosság iskoláztatását vég­zik. Szövetségünk munkájának má­sik részét az érdektevékenység képezi — folytatja Pörsök elvtárs. — Ezek közül a legelterjedtebb a sportlövészet. Járási bajnokságot szerveztünk, s a győztesek most készülnek a kerületi versenyre. A honvédelmi sportok köziil a leg­ismertebb és legnépszerűbb a Duk- lai Honvédelmi Verseny. Hattagú járási válogatottunk benevezett a szlovákiai bajnokságra is, mely a „Győzelem útján“ elnevezés alatt szerepel, járási bizottságunk ren­dezi ebben az évben a nyugat­szlovákiai kerület honvédelmi többtusa bajnokságait. Sikerekben gazdag tevékenységet fejtenek ki modellezőink is. Itt főleg a sa- morini (somorjai) úttörőotthon csoportja tűnik ki Swendtner elv­társ vezetésével. A motorizmus kedvelői részére a járási szervezet autóiskolát lé­tesített. Itt képezik ki a gépjár­művezetőket. Az iskolát korszerű segédeszközökkel szerelték fel, s évente 1200 járművezető szerez itt jogosítványt. Az 1973/74-es évek' ben hasonlA kiképző központot létesítenek Somorján is. Tavaly létrehozták az automotoklub szer­vizszolgálatot, ahol műszaki el­lenőrzést végeznek és a kisebb hibákat távolítják el. A műhely­ben évente kb. 3000 gépkocsi for­dul meg, két mozgó műhely járja Szlovákia többi járásait. Van úti szolgálata, az ún. sárga angyal, és vontató szolgálata is. Megrendez­ték a járási mototurisztikai ver­senyt. Részt vállaltak a közelmúlt­ban átadott dunaszerdahelyi for­galmi játszótér felépítésében is. Augusztusban szeretnék megren­dezni a Csallóköz Rallye autóver­senyt. Tevékenykednek a járás terüle­tén rádiós szakkörök. Két kollek­tív adó-vevő állomás működik a járás székhelyén és Somorján, va­lamint tíz egyéni állomás Calovón (Nagyinegyer), egy könnyűbúvár szakkör, mely a feltételekhez mér­ten jól működik. A kádernevelés és képzés terü­letén igyekeznek szakmailag és politikailag fejlett elvtársakat be­vonni szövetségük munkájába. 1975-ig a lövészethez 120, a hon­védelmi sportokhoz H0, a rádiósok részére 21, a modellezőknek 25, a motorizmus számára pedig 50 ok­tatót akarnak kiképezni. Az elmúlt évben a CSKP meg­alakulása 50. és a PHSz fennállá­sának 20. évfordulója tiszteletére az alapszervezetek közötti ver­senyben a legjobb eredményeket az okočí (ekecsi), a gombai és a dunaszerdahelyi szervezetek érték el. Szlovákiai méretben a járások közötti versenyben a dunaszerda­helyi járás a harmadik helyen végzett. SVINGĽR ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents