Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó

Harc a gengszterek ellen A bolti rablók elleni harc­ban a New Yörk-i rendőrség mesterlövészeket vet be, okik „halálos célpontokra“, a szívre és fejre céloznak. New York Queens negye­dében az egyik szeszes italt árusító bolt tulajdonosa na­gyot húzott az egyik pálin­kás üvegből. „Ezentúl soha­sem leszek józan“ — sóhaj­tott. Néhány másodperccel az­előtt az üzlettulajdonos köz­vetlen közelében álló két fegyveres banditát lőttek agyon a rendőrök, egyiket szíven, a másikat fejbe ta­lálták, mindkettő holtan he­vert a földön. A New York-i bűnügyi rendőrség; ,,Skateout Squ- ad“-nak (őrködő csoport) nevezi a'zokat a rendőröket, akik ilyen teljesítményre ké­pesek. Az egy hadnagyból, négy őrmesterből és 40 fő­nyi legénységből álló egység­nek az őrködés nem az egyedüli specialitása: a ska­teout-legények az ország legkiválóbb mesterlövészei. E brigádot 1968-ban alapí­tották, azzal a céllal, hogy megakadályozzák az egyre jobban elszaporodó fegyve­res üzleti rablásokat. A bankfiókok, supermarketek, de különösen a támadások­tól sokat szenvedő kis bolt­tulajdonosok kérésére 2—3 ilyen rendőrt vezényelnek ki, akik azután lesben áll­nak az üzletben. A skateout-legények rend­szerint a raktárhelyiségek­ben sáncolják el magukat és a bolthelyiséget — 30 per­cenként váltva egymást — hátulról átlátszó tükrön át szemmel tartják, a bolti pénztár mellett elhelyezett lehallgató készülék pedig minden beszélgetést, továb­bít hozzájuk. A rendőrök csupán rablótámadás esetén jönnek elő kivont szolgálati fegyverrel, és megadásra szólítják fel a gengsztereket. „Ha erre nem hajlandók — mondja James Brady, a 25 éve szolgálatot teljesítő hadnagy, az egység parancs­noka —, akkor halottak. Le­gényeim szakértők. Aki ^ szembeszegül velük, nincs. ' esélye a menekülésre .. „A gengsztereket semlege­síteni kell — mondja Bra­dy — és ezért a szívüket vagy a fejüket, a „halálköz­pontokat“ kell célba venni.“ Ugyanakkor a hadnagy tagadja, hogy törvényesített gyilkosok főnökének tekint­sék. hisz szerinte a rablók „nem áldozatok, hanem tá­madók“. Ezenfelül a halálos lövésre való parancs nem érvényes abban az esetben, ha a támadók csak késsel vannak felszerelve, vagy ha megadják magukat, illetve menekülnek. A menekülő támadónak a lábára kell cé­lozni. 1968 májusától ez óv már­ciusáig a New York-i ska- teout-osztályra 212 kérelem érkezett a rablótámadások­kal szembeni védelemre, eb­ből 182-nek tettek eleget. Az eddigi „zsákmány“ a követ­kező: 24 rablót agyonlőttek, 19-et megsebesítettek, 53-at letartóztattak. A másik ol­dalon elszenvedett vesztesé­gek; két horpadás a golyó- biztos mellényeken. Ugyanakkor a múlt év­ben a New York-i lakások és boltok ellen 42 ezer fegyve­res rablótámadást hajtottak végre, és kétezer gengszter közül csupán egy került a skateout — rendőrök fegy­vere elé. (DER SPIEGEL) A gépkocsit vezető férfiak 39, a nőknek pedig 15 száza­léka vélekedik úgy, hogy a nők rosszabb autóvezetők, iuint a férfiak. A Spiegel megvizs­gáltatta, hogy ez a vélemény mennyiben fedi a valóságot. 16 millió férfi közfii 6,2 mil­lió, 2,9 millió nő közül pedig 430 U00 vallja, bogy a nők rosszabb gépkocsivezetők. A vizsgálatot az Allensbacher Institut fiir Demoskopie végez­te el 1971-ben, és a kapott eredmények némileg igazolni látszanak a volán mellett ülő nőkről alkotott elítélő véle­ményt. A ma autót vezető nők kö­zül minden ötödik bukott meg a gyakorlati vizsgán, és csak a másodszori nekigyűrközés- nél állta meg a helyét. Sok nőnek lényegesen keve­sebb a vezetési gyakorlata, mint a férfiaknak. Kétszer annyi nő tesz meg évente 7200 kilométernél kevesebbet, mint férfi. A nők egy része alig tud többet az autójáról annál, hogy miiyen gyártmányú, és milyen a színe. Arra a kér­désre, hogy érdekli-e őket gépkocsijuk technikai beren­dezése, a megkérdezett nők­nek majdnem a fele válaszol­ta, hogy „egyáltalán nem“. Mint kiderült, a nők 28 szá­zaléka érzi magát bizonytala­nul a volánnál: „Rendkívül Rosszabb gépkocsivezetők-e a nők? kellemetlen, hogy állandóan balesetről kell tartani“ — vé­lik. A vizsgálat megállapította, hogy a férfiakkal ellentétben, az autót vezető nők nem te­kintik kocsijukat kerekeken guruló félistennek. Az autó túlzott ápolása, úgyszólván ké­nyeztetése, inkább a férfiak tu­lajdonsága. Ami azonban az átjelzéseket és általában a közlekedési sza­bályokat illeti, a nők legalább olyan jól tájékozottak, mint a férfiak, és a szigorú előíráso­kat kevésbé tekintik vezetési szabadságuk korlátozásának. Az autók nagysága és felsze­reltsége tekintetében a nők sokkal szerényebbek. Ezt már az is mutatja, hogy a férfiak többsége új, a nők többsége vi­szont használt kocsit vásárol. A nők a hótól és a jégtől sem riadnak vissza: 71 száza­lékuk használja a kocsiját té- len-nyáron. Hogy a kilométe­rek számában ez mégsem tük­röződik, az azzal magyarázha­tó, hogy a férfiak 33 százalé­ka nem engedi még a saját fe­leségét sem volánhoz ülni. A nők által okozott balese­tek gyakoriságára az allens- bachi közvéleménykutatók nem tudtak megbízható adatokat szerezni, részben azért, mert egyáltalán nem biztos, hogy a válaszok mindig őszinték, rész­ben pedig nem bizonyítható, hogy a balesetek alacsonyabb arányszáma a kocsi ritkább igénybevételére, vagy a veze­tés művészetére vezethető e vissza. (DER SPIEGEL] ELSÜLLYEDT KULTÚKA Ryukyu királyáról, Sho» Shinről (1477—1526) készült festmény Okinawa szigetének Ja­pánhoz történt visszacsato­lása alkalmával, Tokióban ünnepi kiállítást rendeztek a sziget évszázadokon ke­resztül feledésbe merült kul- t' ájárói. Különösen értéke­sek és rendkívüli korabeli fejlettségről tesznek tanú- bi-cnyságot a XV—XVI. szá­zadból származó festmények és szőttesek. Épségben maradt ősi épület Okinawa fővárosában, Nahá- ban (THE JAPAN TIMES WEEKLY) NINI1ENBXŰI (PANDION HALIAETUS L.) Ezekben a napokban sok munka vár a szőlősgazdákra. A változékony időjárás miatt csaknem állandó felügyeletet kell tartani a szőlőhegyen, ezenkívül alapos rendet kell teremteni a borospincében Is. Az utóbbira főleg azért van szükség, mert a nyári nagyta­karítás elhanyagolása elsősor­ban a borok minőségét, álló- képességét - veszélyezteti. A használt segédeszközökön ha­mar megtelepednek a baktériu­mok, a penészgombák, ame­lyek Ilyenkor gyorsan szapo­rodnak. Természetesen, a bo­rokat is könnyen megtámad­hatják azáltal, hogy nem kí­vánatos utóerjedést Idéznek elő, később pedig kellemetlen íz-változást okoznak. Persze mindez egyszerűen elkerülhe­tő, ha idejében, a használat után azonnal elmossuk és kel­lően fertőtlenítjük a borásza­ti edényeket, segédeszközöket. A kiürülő hordókat mindig alaposan ki kell tisztítani, majd nyílásukkal lefelé fordí­tani, hogy a víz teljesen ki­csöpögjön. A megszikkadás után tanácsos a kénezés, amit havonta szükséges megismé­telni. A megrozsdásodott ab­roncsokat is gondosan meg kell tisztítani, majd olajfesték­kel befesteni. Ha valamelyik KERTÉSZET Az uborka — másodvetésben Az uborka köztudottan je­lentős másodterménynek szá­mít. Aránylag nagy munkaigé­nyessége ellenére termesztése a házikertekben könnyen meg­oldható. Meleglgényes növény. Fejlődéséhez a 24—25 fokos hőmérséklet a legmegfele­lőbb. A termés érleléséhez azonban 24—25 fokos meleg szükséges. Fényigénye a legki­sebb, nedvességszükséglete vi­szont csaknem a legnagyobb a zöldségnövények között. Sűrű gyökérzete ugyanis a ta­lajfelszín közelében helyezke­dik el. Tehát elsősorban a víz­ellátástól függ a termés minő­sége NÖVÉNYVILÁG Az ikrás fogási r (DENTARIA GLANDULOSA) Nálunk a Slovenské rudo- horie (Szlovák Érchegység) és a Slovenský kras (Szlo­vák karszt) bükköseiben fordul elő leggyakrabban ez a keresztesvirágúak család­jába tartozó, tavasszal vi­rágzó, tőlevél nélküli évelő növény. Magassága eléri a 40 centimétert is. Virágai fürtöt képeznek. A szirmok lemeze szétálló, vöröses szí­nű. A hat porzó között méz­mirigyek vannak. Termője felsőállású. Az ikrás fogas­k halászsas Ez a ragadozó nagyobb az ölyvnél. Különös ismertetőjele a vége felé elkeskenyedő és megtört szárnya. Jellegzetes „kjí, kjf“ hangjáról is könnyen felismerhető. Szárnyszélessége eléri a 160—170 cm-t is. A rétisashoz hasonlóan, mozdulatlanul is képes hosszú ideig a levegő­ben maradni. Főleg az állóvi­zek és a lassú folyók környé­két kedveli. Táplálékát halak, vízimadarak képezik. Zsák­mányára előrenyújtott nyakkal, zuhanóeséssel csap le. Testét zsíros tollal jól megvédik a víztől. Fészkét magas fákra rakja. Nálunk csak átmenetileg — fő­leg tavasszal és ősszel — tar­tózkodik. Szigorúan védett madár. FORRÓ LÁSZLÓ hordóban maradék bort fejtet­tünk, ami esetleg beecetese- dett, hektoliterenként számol­va, egy egész kénszalagot ajánlatos elégetni. Ezt köve­tően két százalékos, forró szó- dás vízzel kell kimosni a hor­dót. A műveletet mindig ht- degvizes öblítés kövesse. A pincében tárolt borok jó minősége érdekében sohasem szabad a közelben erős illatű folyékony anyagokat, petróleu­mot, benzint, gázolajat, vagy burgonyát, káposztát, illetve gyümölcsöt tárolni. A bor ugyanis könnyen átveszi ezek szagát. Az alapos takarítás után a pincében légköbméte­renként 0,5—0,6 dkg ként égessünk ell A nyári nagyta­karítás során a pince előte­rének falait is hasznos átme- pzelnl. Kint a szőlőben, ha a hajtá­sok elérik a 90—100 cm-es magasságot, meg kell kezdeni a második kötözést. A hónalj­hajtásokat ne távolítsuk el teljesen, hanem két-három le­velet meghagyva, csípjük visz- sza azokat! Ebben az Időben egyre job­ban terjed a peronoszpóra és a lisztharmat. Ezért a szo­kottnál gyakrabban kell per­metezni. Zivataros időjárás esetén különösen fontos a szürke- és a fakórothadás el­leni védekezés, mert mindkét kórokozó szinte járványsze­rűén fertőzhet. Megkésett vé­dekezés esetén akár az egész évi termés tönkremehet. —bn — Tápanyagszükségletét nagy mennyiségben és könnyen fel­vehető tápanyagokkal kell biz­tosítani. Erre a szervestrágya felel meg a legjobban. Ezért az uborkát mindig olyan he­lyen tanácsos termeszteni, amely az előző őszön trágyáz­va volt. A másodvetés idején nitrogén műtrágyát is fontos a talajba juttatni. Az . uborkát gyakran kell szedni. Fejlődése gyors, ezért csak rendszeresen szedve ad elegendő termést. A késel sze­dés vissza tartja fejlődésben a kisebbeket, azonkívül pedig a tövön elöregedett termés minősége Is romlik, meggör­bül, megsárgul, és keserű ízű­vé válik. A fürtös fajtákat na­ponta tanácsos szedni. A fél­hosszú fajtákat pedig 4—5 na­ponként. Ilyenformán a téli tartósításra jó minőségű nyers­anyagot lehet bebiztosítani. ír levelei nyelesek, örvö­sen hármasával állnak a száron. Aránylag gyakori növény. R. T. 1972. VII. 23. mWPINWNIK Fontos nyári tennivalók

Next

/
Thumbnails
Contents