Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám, szombat

A Cíféri Efsz vezetői Itrnavai járás) ebben a munkaigényes időszakban is ésszerűen szervezik a mezei munkákat. Kiszámí­tották, hogy az állattenyésztésnek csupán 40 vagon szecskára lesz szüksége, ezért a többit beszántják. Ez a „többi" a gabona volt vetésterületének háromnegyed részét jelenti. A nitrogén depresszió elkerülése végett a tarlón elterített szecskázott szal­mát nitrogéntartalmú műtrágyával szórták be. Ezután lánctal­pas traktorral 22—25 cm mély szántást végeztek, melynek fe lületét. azonnal hengerezték. Az eljárással kapcsolatban érdemes azt is megjegyezni — amint azt az élenjáró agronómusok nemrégen megtartott érte­kezletén Emil Spúidon akadémikus, a Nitrai Mezőgazdasági főiskola tanára is hangsúlyozta hogy az elővetemények be­takarítása után elégséges egyetlen középmély szántási miközben a foszfor és kálium alaptrágya felét — kétharmadát is a talajlxi kell juttatni. Ezután már csak a gyomosodás és a kéregképzödés ellen kell védeni a talajt, és egy két hónap után új magot vethetünk bele. Hasonló a véleménye Miroslav Belanský mérnöknek, a Cíferi Efsz agronómusának; szerinte kitűnő magágyat lehet így előkészíteni az intenzívebb búzafaj­ták alá is. A szövetkezetben egyébként lényegesen megváltozik az idén az őszi vetés fajtaösszetétele. A vetésterület 70 százalékán Au­rorát és Ktíukazt, 30 százalékán pedig fubilejnaja 50 est vetnek. A Mironovszkáját az idén már teljesen kihagyják, tapasztalataik szerint ugyanis hajlamosabb a megdőlésre. Az elmúlt évi ta­pasztalatok szerint, amikor az új szovjet fajták első kilogramm­jait kezdték szaporítani és ezt takarékossági szempontból 23 cm távolságú sorokba vetették. 20 hektáron az idén is megis­métlik az Aurora és a Kaukaz ritkasoros vetését. Ennél a vetési módál hektáronkint csupán 220 kg vetőmagra volt szükség és az eredmény így is meglepően jó volt. Kép és szöveg: B. Duöek Felkészülten kezdték az ara­tási a Lebnicei (Nagylég) Efsz tagjai. Az 1700 hektáros közös gazdaságban 840 hektár gabo­na vár aratásra. Búzából 440, árpából 180 hektár az aratási terület. A nagy kánikulában ki­lenc kombájnnal láttak hozzá a munkához. A kromefíži járás­ból E 512-es kombájnok érkez­tek, melyek nagy segítséget je­lentenek a gvors és veszteség- mentes betakarításban. Dudík Ervin mérnök, a szö­vetkezet agronómusa elmondta, hogy az idén az intenzitás nö­velése érdekében rátértek a nagyhozamú gabonafajták ter­mesztésére. Az aratást árpával kezdték, két menetben. — Árpából Diamantot, Dvo- rant, Jantart és H 464-et ter­mesztünk, mondja Dudík elv­társ. Az utóbbit a jövőben na­gyobb mennyiségben kívánjuk meghonosítani, mivel jól alkal­mazkodik talajunkhoz és az időjárási viszonyokhoz. Eddig hatvan hektár árpa termését csépeltük ki. Az átlagos hoza­mok 38 métermázsa körül mo­zognak, a tervezett hozamokat túllépjük. Sajnos, az időjárás közbeszólt, félbe kellett szakí­tani a betakarítást. Búzából a tervünk 38 mázsa, a jelek sze­rint ezt is túlszárnyaljuk, ugyanis 40—50 mázsa körüli ho­zamokkal számolunk. A rakon­cátlan időjárás következtében a Mironovszkája nagy része megdőlt. A nagy forróságban a felső kalászok besültek és a gabonabetegségek is jelentősen elterjedtek. Ügy tervezzük, hogy mihelyt az időjárás megengedi, a vetőmagnak szánt területeken kívül kombájnokkal végezzük az aratást. Van egy jugoszláv szárítógépünk, amely óránként 4 vagon gabonát szárít, így nem kell várni arra, amíg tövön megszárad a gabona. A raktározáshoz fel kell hasz­nálni a gépszíneket és a gará­zsokat is, mivel kevés a raktár­helyiség. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy van öt E 512-es kombájnjuk, ame­lyek után nem kell a gabonát tisztítani, közvetlenül szállít­hatják rendeltetési helyére. A járási termelési igazgatóság és a SZISZ járási bizottsága ál­tal meghirdetett versenybe ők is bekapcsolódtak, amelyben a munkálatok minőségi mutatóit tűzték ki fő célul. A kombáj­nosok versenyében eddig Hor­váth Jenő érte el a legjobb eredményeket, de a többi is jó szakember, hiszen valamennyi­en a gépjavító műhely dolgozói. Öt szalmafelszedő kocsijuk van és már a tarlóhántást is el­kezdték lánctalpas traktoraik­kal. Az aratási munkálatokat aratási bizottság irányítja, melynek a szövetkezeti vezető­kön és az üzemi pártszervezet funkcionáriusain kívül a hnb el­nöke is tagja. S. I. Megoldódnak a tárolással járó gondok A városok, falvak utcáin ara­tás idején gyakran látni gabo­nát szállító tehergépkocsikat, traktorokat. A Rimavská Sobo- ta-i (Rimaszombat) járás déli részén a rakománnyal színig megrakott gépjárművek a šafá- rikovói (Tornaija) felvásárló üzem felé tartanak. A felvásár­lás előkészületeiről és a jelen-, légi forgalomról Oroszlányi La­jos elvtárs, az üzem raktárosa tájékoztatott. A šafárikovói gabonaraktár már harmadik esztendeje üze­mel, s a felvásárlásra alaposan felkészült. A hozzáértő, embe­rek idejében kijavították a gé­peket, berendezéseket. Az első szállítmány jóval az előkészü­letek befejezése után érkezett. A huszonegy, közel félszáz méter magas, betonhenger „gyomrában“ 2100 vagon gabo­na tárolható. Érdemes megje­gyezni, hogy ezen a részlegen összesen hat állandó munkás dolgozik. Nem is olyan régen ezt a munkát tíz dolgozó vé­gezte, pedig akkor mindössze 300 vagon termést tudott az üzem elraktározni. A termés nagy részét azelőtt szabad tér­ségeken, padláson és egyéb he­lyeken szárították, felhasználva minden négyzetméternyi terüle­tet. jelenleg az üzem két kor­szerű szárítóberendezéssel ren­delkezik. A gyakorlatban azon­ban ez a két szárító is kevés­nek bizonyul, hiszen egyszeri szárítás alkalmával csak 3—4 százalékkal csökken a nedves­ségtartalom. Abban az esetben, ha nagyobb a termény nedves­ségtartalma, hosszabb időt vesz igénybe a szárítás, mert táro­lásra csak a megengedett 14 százalékos nedvességet tartal­mazó gabona alkalmas. A szárítás terén mutatkozó nehézségek megoldásában hat­hatós segítséget nyújtanak azok a gazdaságok, amelyek saját szárítóberendezéssel rendelkez­nek. Az innen szállított gabona nedvességtartalma már megfe­lelő, ami meggyorsítja a felvá­sárló üzem munkáját. Az üzem szárítási gondjainak kiküszöbölésére a közeljövő­ben, iitjabb szárítóberendezést építenek, amely óránként 400 métermázsát fog szárítani. A felvásárlás jelenlegi ütemét némileg lassítja, hogy a Járási Építő Vállalat által épített han­gár nem készült el idejében, ez különösen nagy gondot okoz csapadékos időjárás esetén. A jövőben az üzem további gépkocsikat vásárol a gabonafé­lék szállítására. Jelenleg az üzem két teherkocsija szállít­ja a termést, A gazdaságok itt is nagy segítséget nyújtanak, a betakarított termés nagyobb ré­szét saját gépjárműveiken szál­lítják, de a felvásárló üzem megtéríti a szállítási költsége­ket. A felvásárló tizem ez évi ter­ve 1317 vagon termés elraktáro­zása. Ekkora mennyiségű ter­més tárolása nemcsak sok mun­kát, hanem nagy hozzáértést, szakértelmet is igényel. A elrak­tározott gabona begyúlásának elkerülésére naponta ellenőrzik a hőfokot. Ebben az évben az első szál­lítmány a helyi szövetkezetből érkezett, de érkezett már gabo­na a környékbeli gazdaságok­ból is. A jövőben a Rimavská Sobota-í járás mezőgazdászai­nak tárolással járó gondjai re­mélhetőleg a minimálisra csök­kennek, hiszen a safárikovóihoz korszerű hasonló létesítmények épültek a járási székhelyen és Jesenskén (Feleden is), ame­lyekben rövidesen megkezdő­dik a munka. P f. Jó minőségre törekednek A Seneci (Szene) EFSZ kombájnosai minden kedvező órát kihasz­nálnak a termés gyors betakarítása érdekében. Nyolc kombájn dolgozik egy csoportban, s hogy minél kevesebb legyen az idő- veszteség, az ebédet' is a mezőn fogyasztják. Még egy korty a jól hűtött kufólából és máris felmorajlanak a gépek, estig még sok magnak kell magtárba jutnia. (Foto: ČSTK) ['r ij&All 1.972. VII. 22. Mezőgazdasági irodalom a Szovjetunió megalakulásának 50 éves évfordulójára A propagandában, a mezőgazda­sági tudományos eredmények és az élenjáró gyakorlat eredményei­nek bevezetésében fontos szerepe van a központi és köztársasági ki­adóknak, amelyeknek kiadványai felölelik a mezőgazdaság vala­mennyi ágazatát. A Szovjetunió 230 kiadója évente több, mint 75 U00 könyvet és brosúrát ad ki 1,3 milliárd példányszámban. Az egész könyvkiadásban kiemelkedő helyet foglalnak el a speciális központi és vidéki mezőgazdasági kiadók. Pl. a „Kolosz“ — az or­szág legnagyobb kiadóinak egyike — évi 600 könyvet és brosúrát ad ki 12 millió példányszámig terje­dően, ezen felül pedig 37 tudo­mányos üzemi és tömeg-folyóira­tot, amelyek egyszeri (havi) pél­dányszáma meghaladja a 3 millió példányt. Ebben az évben a „Ko­losz“ „Rosszelhozizdat“ (Orosz Föderáció) „Urozsaj“ (Ukrán SZSZK) és „Kajnar“ (Kazah SZSZK) szakkiadók a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulójára számos olyan könyvet és brosúrát jelentetnek meg, amelyek ismer­tetik a kolhoz-szavhoz termelés fejlesztésében a szovjet mezőgaz­dasági dolgozók kulturális élet- színvonalában elért eredményeket. E kiadványok szerzői kiemelkedő tudósok, szakemberek és terme­lésben dolgozók. A legfontosabb­ra, a kulcsproblémára — a ga­bona gazdaságfejlesztésére — a jubileum alkalmával kiadott kiad­ványok különös figyelmet fordíta­nak. A I.enin díjas Ltikjanyenko, a „Szocialista munka hőse" címet kétszer elnyert ismert tudós, az őszi-búza kiváló fajtáit előállító akadémikus kiadta válogatott munkáit, amelyeket a „Kolosz“ kiadó jelentetett meg „Az őszi búza nemesítése“ címen. A tanul­mányban kifejti a Bezosztája 1, a Kaukaz, az Auróra egyedülálló fajták előállításának módszereit, amelyek több és kiváló minőségű szemtermést hoznak. A könyv megadja ezek biológiai és agro­technikai sajátosságait, ismerteti a termesztés tapasztalatait a Szov­jetunióban és az együttműködő szDcialista országokban. Most készítik sajtó alá V. Re­meszlo akadémikus „A Mironovsz­kája búzafajták“ című könyvét (Kolosz). Ebben a monográfiában a szerző ismerteti a Mironovszkaja HUB, a Mironovszkája jubilejnaja 50 stb. búzafajták nemesítésének módszereit, ezek elterjedését, ter­mesztésének tapasztalatait, vala­mint magtermesztésük rendszeré­nek tökéletesítését. Nagy hely jut a kiváló termé­sek elérését biztosító agrotech­nikának, a nemesítési munka táv­latainak, a genetikai kutatások­nak. A könyvet nagy művészi íz­léssel állították össze és színes illusztrációkkal látták el. Az olvasó figyelmét megérdem. li G. A. Babkova és V. T. Viiszto- robszkij „Gabonatermelés növelé­se“ című könyve is (Rosszelhoziz- dat), amelyben kifejtik a gabona- gazdálkodás hatékonyságának nö­velésére irányuló komplex vizsgá­latok kérdéseit. Különös figyelmet fordítottak az agrotechnikára, a meliorációra, a műtrágyák okszerű használatára, a nagyhozamú faj­ták bevezetésére. Kimutatták a koncentráció és a komplex gépe­sítés szerepét a gabonafélék ho­zamának növelésében. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle)

Next

/
Thumbnails
Contents