Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám, csütörtök

SZULö; K, N E V EL ŐK FÓRUMA

fi csehszlovákiai magyar haladó mozgalmak

BESZÉLGETÉS ARATÓ ENDRE TÖRTÉNÉSSZEL

Arató Endre, egyetemi tanár, a történettudományok doktora, hosszú esztendők óta foglalkozik Kelet-Európa történetével. Nemrégiben Csehszlovákiában végzett kutatásokat, és több értékes, új dokumentumot talált a csehszlovákiai magyar, haladó mozgalmakról.

— Mi volt tanulmány útjának célja, kutatási progranja?

— Figyelmem középpontjában a szlovákiai magyar progresszió két világháború közötti története állt. Már az eddigi kutatások is rávilágítottak arra, hogy milyen szoros .kölcsönhatás alakult ki a polgári demokrácia kedvezőbb viszonyaival élni tudó szlovákiai magyar és a magyarországi haladó mozgalmak között. A magyar progresszió Szlovákiában rendkívül színes: a kommunistáktól a sokféle értelmiségi egyesületen át a különböző demokratikus szervezetekig, amelyek közül nem egyet a kommunisták hoztak létre, illetve tevékenységükre az ő részvételük is rányomta bélyegét, vagy kisebb-nagyobb hatást teltek rájuk. Nem véletlen tehát, hogy Csehszlovákiában izmos volt a magyar népfrontmozgalom.

Mindez persze nem homályosíthatja el a tényt, hogy működtek magyar jobboldali pártok is, nem csekély tömegbefolyással. Ugyanakkor helytelen volna e kétségtelen tény előtérbe állítása; a magyar haladó erők ugyanis számottevőek voltak, s tevékenységük jelentőségét nem utolsósorban éppen a magyar nacionalista pártok elleni bátor küzdelem adja. A magyar progresszió, amely a társadalmi haladás különböző színtű programja mellett a cseh és szlovák néppel való együttműködés reálpolitikai platformjától kezdve, az őszinte megbecsülésen keresztül a tudatos internacionalizmusig terjedt, szerves része a magyar történet ama vonulatának, amelyre joggal lehetünk büszkék, de amelynek feltárásáért még keveset tettünk.

— Milyen lehetősége nyílt a kutatási területéhez tartozó fontos dokumentumok megtekintésére?

— Szlovák és cseh kollégáink, barátaink minden segítséget megadtak, hogy az első köziár saság valamennyi, jelentős, központi, irányító hivatalának anyagába betekinthessek és az általam megjelölt iratokat lefotózhassam. Kutattam a minisztertanács és a belügyminisztérium, a prágai és a pozsonyi rendőrigazgatóság, valamint a szlovákiai központi hivatalok levéltáraiba n.

A polgári demokratikus Csehszlovák Köztár saság árgus szemekkel figyelte a haladó mozgalmakat, minden rendezvényre, gyűlésre, vitaestre, kulturális megmozdulásra engedélyt kellett kérni. A történész és az irodalomtörténész számára különösen értékesek ezek az anyagok, mert az engedélyhez előre mellékelni kellett mindazt, ami majd a rendezvényeken elhangzik. így fennmaradtak a ma kutatóinak — a megmozdulásokat minden alkalommal a helyszínen ellenőrző rendőrtisztviselő jelentésein kívül — ismert politikusok, írók beszédei, művei. Hogy csak két példát említsek, a kiemelkedő magyar, antifasiszta publicistának, Fábry Zoltánnak, vagy a kiváló szlovák költőnek, Laco Novomeskynek eddig még nem közölt, alig ismert beszédeit, költeményeit találtam meg.

— Milyen új adalékokat talált a két világháború közötti kommunista mozgalomról?

— A csehszlovák polgári kormányzat nagy apparátussal követte nyomon Csehszlovákia Kom munista Pártjának tevékenységét általában, Szlovákiában és a magyarlakta területeken pedig

különösen. A hatalmas anyag feltárása és feldolgozása még előttünk álló feladat. Annyit íľzonban máris bizonyosan mondhatunk, hogy a párt helyi szervezetei a központi iránymutatást követő, de a speciális helyi szempontokat is figyelembe vevő nagyszámú magyar nyelvű propagandaanyagot, köztük később elkobzott illegális röplapokat, sokszorosított újságokat adtak ki, amelyekben az internacionalizmus, a szocialista forradalom követelései és a magyar kívánságok elválaszthatatlan egységbe forrtak. Különösen élen járt ebben a rozsnyói és a rimaszombati pártszervezet. Az általuk szerkesztett illegális sajtótermékeket a közelmúltban napvilágot látott, jól megalapozott bibliográfiák sem tartalmazzák.

Szoros internacionalista kapcsolatok jöttek létre a szlovák és a magyar főiskolai hallgatók szervezetei, a szlovák Szocialista Akadémikusok Egyesülete és a Sarló között. Ezek a szervezetek is közel állottak a párthoz. A Sarló és a szlovák akadémikusok — ez utóbbiak között találjuk Ján Poničan és Laco Novomesky költőt, Gustáv Hu- sákot és másokat — rendszeresen szerveztek közös vitaesteket, különféle megmozdulásokat. A szlovák szocialista akadémikusok nemegyszer a Sarló helyiségeiben rendezték szemináriumaikat. A két szervezet tagsága együtt tartott magyar, szlovák és német nyelvű előadásokat a munkások körében, a párt vezette Szocialista Akadémia, a Szovjetbarát Szövetség, a Vörös Barátság, illetve a Proletár Tornaegylet szlovákiai föderációjának keretében. E szervezetek magyarok között végzett tevékenysége is feldolgozatlan, és külön külön tanulmányt érdemelne. Hadd jegyezzük meg, hogy a Szovjetuniót népszerűsítő Szovjetbarát Szövetség — SzovjetfölJ címen — lapot adott ki, amelynek példányai a könyvtárakban csak nagyon hiányosan találhatók, az iratok mellé csatolt számokból azonban szinte komplett sorozat állítható össze.

— Milyen egyéb demokratikus szervezetekben tevékenykedtek a szlovákiai magyarok?

— Csak néhányat, csupán címszerűen sorolok fel. A Szlovenszkói és a Ruszinszkói Progresszió Magyar Tanulók Szövetségében működött a ki váló, szocialista pedagógus, Czabán Samu. Az Arcvonal Magyar Szellemi Társaság és a Magyar Demokrata írókör éppen a jobboldal ellensúlyozására tömörítette a haladó magyar írókat, értelmiségieket. Köztük találjuk Barta Lajost, Győ- ry Dezsőt, Vozári Dezsőt, Balogh Edgárt, Jócsik Lajost, Lőrincz Gyulát, Ilku Pált. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság a Tavaszi Parlament rendezésével a népfront szellemében mozgósította a fiatal magyar értelmiséget.

Az Eötvös József Kör a pozsonyi, a Petőfi Kör pedig a prágai magyar diákok progresszív szervezete volt. A Pozsony-ligetfalusi Haladás, a Petőfi Kör, valamint a Haladó Magyar Ifjúság szervezetek jórészt magyar, szlovák, és német kommunista munkásokból álltak, csakúgy, mint a Demokratikus Spanyolország Barátainak Társasága.

— Milyen elképzelései vannak a további kutatásokat illetően?

— Az említett anyag arról győzött meg, hogy annak feldolgozása meghaladja egy ember erejét; több kutató egy két évtizedes munkájára lesz szükség egy szintézis elkészítéséhez. Közös munkával: szlovákiai magyarok, szlovákok és hazaiak, történészek, irodai omtörténészek csak együtt tudjuk e szép feladatot megvalósítani.

HAVAS ERVIN !Népszabadság)

Tizennyolcadszor Karlovy Varyban

Ma kezdődik a világ filmeseinek fóruma

A fiatalok nyári aktivitása

A filmművészet nemzetközi találkozójának kéthetes ünnepe kezdődik ma a fesztivál ha gyományos színhelyén, Karlovy Varyban. Erdők övezte környe zetben, a Teplá folyó szomszéd ságában immár tizennyolcad szór szólalnak meg a harsonák, hogy a nagy nemzetközi vetél kedő kezdetét jelezzék. A Moszkva nagyszálló fesztiválpa lotájának látogatói között ismét százával jönnek össze hazai és külföldi filmrendezők, esz téták, forgalmazók, színészek és újságírók, akiket a fesztivál városának jó híre hozott ismét közénk.

A Karlovy Vary-i fesztivál különleges helyzetét nemcsak az magyarázza, hogy közvetle nül a legismertebb fesztiválok után (Cannes, Velence) indult, hanem az is, hogy a moszkvai fesztivállal együtt Kelet és Nyugat között az összekötő ka pocs szerepét tölti be. A fesz tivál nemes célkitűzését „A népek nemes kapcsolatáért és a nemzetek tartós barátságáért“ jelszó fejezi ki a leghívebben, a seregszemle tehát azoknak a találkozója, akiket ez a jel szó egyesít.

Huszonöt ország filmművészetének legjobb alkotásai szerepelnek műsoron, köztük valamennyi szocialista országé s olyanoké, mint Olaszország, Franciaország, Anglia és az

Egyesült Államok — hogy csak néhányat említsünk. A nemrég függetlenné vált országok kö zül az EAK, Tunézia és Kuwait jelentette be részvételét. Az ' eseménysorozat keretében já- tékfilmversenyre, tájékoztató vetítésekre kerül sor és megrendezik az újonnan alakult ki- nematográfiák szimpóziumát is. A rendező bizottság, hogy a különböző földrészek alkotásait közös nevezőre hozza, a vetélkedőre olyan filmeket hí vott meg, melyek cselekménye napjainkban játszódik, kortárs- problémákat vetnek fel, a mai valóságot tükrözik. A versenyfilmek kiválasztása magas művészi igények érvényesítésével történt, s természetesen figyelembe vették a gyártási időt is A fesztivál alapelvei értelmében ugyanis az 1971. június 1. előtt készült filmek nem jöhetnek számításba, s azok sem, melyek már más szemlén versenyeimként szerepeltek. A játékfilm kategóriájában egy nagydíjat, négy fő díjat ítél oda a zsűri, díjjal jutalmazhatja a legjobb férfi és női alakítást s kiadhat egy kiilöndíjat is. A nemzetközi bíráló bizottság elnöke A. M. Brousil professzor, a prágai Színművészeti Főiskola tanára.

■Érdeklődéssel várjuk D. Hrab■ rovíckíj szovjet rendező A tűz megszelídítése című alkotását,

melyet versenyfilmként mutatnak be. A verseny keretében vetítik a magyar Gaál István Holt vidék című filmjét, a bolgár M. Andonoo rendezte Kecs- keszarv-a t, K. Loach (angol) Család-ját, Buck és a prédikátor címmel S. Poitier alkotását. A japán filmgyártást K. Fukaszu A felkelő nap lobogója alatt című filmje képviseli, Kuba a Harc a démonokkal című művel iíjdul, az olaszok az Olyan különös szerelem című alkotást mutatják be. Hazánkat fozef Režucha Elég jó férfiak című filmje reprezentálja.

A versenyfilmeken kívül a fesztivál közönségének alkalma lesz megtekinteni az utóbbi évek legjobb filmalkotásait, egyebek közt az ez évi cannes-i fesztivál díjnyertes alkotásait, Andrej Tarkovszkij Solaris-át, Fellini Rómáját, továbbá /. II- jenko Feketefoltos fehér madár című filmjét, a tavalyi moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjnyertes művét. A fesztivál kenetében retrospektív vetítéseket is rendeznek a nemrég elhunyt M. Romm szovjet filmrendező műveiből és a csehszlovák filmgyártás indulása idején készült alkotásokból.

Színesnek, változatosnak ígérkezik a XVIII. Karlovy Vary-i filmfesztivál. Kívánjuk, hogy a nagy jelentőségű seregszemle — a hagyományokhoz és a kitűzött jelszóhoz híven — az idén is hatékonyan segítse a társadalmi haladás, a népek közeledésének magasztos ügyét.

(tölgyessy)

Az ifjúság az ország lakosságának számottevő részét képezi. Ez a tény a felnőtteket különféle nevelési problémák elé állítja, hiszen a fiatalok azt is elvárják tőlük, hogy különféle célok és távlatok kitűzésével segítsék őket, melyeket aztán realizálhatnának.

Az ifjúság a nyári szünidő napjait éli. A párt XIV. kongresszusának határozata rendkívül komoly figyelmet szentel az ifjúság problémáinak, a fiatalokat a társadalom nagyszabású építésére szólítja fel, elvárja tőlük, hogy a vakációt ne tétlenkedéssel töltsék s ne vonják ki magukat a hasznos munkából. Elmondhatjuk, hogy ez évben ezek a feladatok és felhívások élettel telítődtek meg. Míg az előbbi két év a célravezető szervezési formák keresésének jegyében zajlott le, az idei nyár már ezek megvalósítását jelenti, tehát mint mondani szokták: élesre mennek. Szlovákiában július, augusztus és szeptember havában több mint 30 ezer közép- és főiskolás vesz részt különféle brigádmunkákon vagy nyári építőtáborban. Az egykori fiatal országépítők dicső hagyományainak örökösei ők, azoké, akiknek számos olyan nagyszabású mű fűződik a nevéhez, mint pl. az Ifjúsági Vasútvonal. A SZISZ szlovákiai Központi Bizottsága Bratislavát az ifjúság központi építkezési helyévé nevezte ki. Hogy az országos munkaaktivitásról, a nagyszabású törekvésekről legalább futó pillantást nyerjünk, illusztrálásként említsünk meg néhány adatot. Szlovákia fővárosában több százan az autópálya, a Kútiky és Rovinka nevű új lakótelepek építésén, a környék szépítésén dolgoznak; egyesek a kalinkovói új vízvezeték építési munkálataiba, mások a te- leyízió épületeinek építésébe kapcsolódtak be. Fiatal jaink segítenek az új iskolák építésénél is. Nemecká községben szovjet fiatalokkal közösen az új alapiskola építésén szorgos- kodnak. Ám fiatalokkal találkozhatunk a žilinai Közlekedési Főiskola, a Banská Bystrica-i Pedagógiai Fakultás és a košicei Műszaki Főiskola építkezésén is. Nem hiányoznak a fiatalok az ötéves terv legjelentősebb művének, a tranzitgázvezeték építésének munkálatainál sem, ahol több százan a Veiké Kapusany-i kompresszor- állomás befejezésénél segítenek. Dolgoznak azonban fiatalok a mezőgazdaságban, a közellátásban és az erdőgazdaságban is.

Gyakran igen lesújtó véleményeket hallunk a fiatalokról, mondván, hogy a mai ifjúság apolitikus, nincsenek eszményei, érdektelen, passzívan viszonyul az élet eseményeihez, közömbösen fogadja azt is, amit a szocialista társadalom nyújt számára, s nem törekszenek arra, hogy legalább némiképpen viszonozzák azt a fáradozást, amit a felnőttek értük tesznek. Az ilyen elmaarsztaló vélemények összességükben véve nevelési problémát jelentenek, mert arra utalnak, hogy valahol hibát követtünk el. Kétségtelen, nem szívesen szerzünk tudomást ilyen bíráló hangokról, mert borúlátó álláspontot tükröznek s általánosító jellegük miatt nem fedik a valóságot, ám nem vitás, hogy figyelmeztető jelként ágaskodnak s ezt a figyelmeztetést néha bizony nem árt fontolóra vennünk. Figyelmeztetnek bennünket azokra az óriási potenciális lehetőségekre és erőforrásokra, melyek az ifjúságban rejlenek és távolról sem elhanyagolhatók. S hogy ifjúságunk apolitikus, passzív, elidegenedett vagy érdektelen lenne? Túlságosan erős szavak, melyeknek hangoztatói nem igen törekszenek arra, hogy választ keressenek a miért-re. Nevelési szempontból ugyanis különbséget kell tenni a magatartást mozgató erők és motivációk állandó és időleges jellege között. Az említett negatív jelenségek ifjúságunk egy részénél valóban felfedhetők még ma is, ezt azonban csak időleges hibának minősíthetjük, hiszen az ifjúság múltbeli szervezetlenségéből erednek, tehát a közelmúlt fogyatékosságainak következtében élnek még ma is. A teljes szervezetlenség időszakát a szervezés új formájának kellett felváltania, melyet a Szocialista Ifjúsági Szövetség képvisel. A szervezet létrejötte óta még csak rövid idő telt el, a szövetség munka- eiredményei azonban máris . szemmel . láthatóak az iskolákban, a tanintézetekben, az ifjúsági klubokban, az üdülési központokban vagy most, a nyári építőtáborokban is. Keressük fel a fiatalokat a nyári ifjúsági táborokban, tekintsünk végig soraikon, figyeljük meg őket, látunk-e érdektelen, pesz- szimista arckifejezést!? S ha netán egy-egy kivétel elő is fordul, ezt is szinte nagyítóval kell keresni a vidám, lelkes tömeg között. A fiatalok tudnak lelkesedni, ezt tanúsítja az a tény is, hogy egy szombatot már ledolgoztak a vietnami szolidaritási alapra, a következő kettő még vár rájuk, s munkabérüket a harcoló Vietnamnak szánják. A fiatalok két ízben brigádfesztivált is rendeznek. Az egyik július

21-én és 23-án zajlik le Bratis- lavában, a másikra a Magas- Tátrában kerül sor, augusztus derekán. Ezeken a fesztiválokon rangos hazai esztrád-együt- teseink lépnek fel, számos találkozóra kerül sor, az ifjúság a jól végzett munka után tehát kölcsönösen ismerkedik, pihen és szórakozik. Az említett tények ismeretében összehasonlíthatjuk, mi a különbség az ifjúság szervezett élete és a szervezetlenség között. A szervezetlenség ugyanis olyan nem kívánatos jelenséghez vezet, mint példáuL a különféle csoportok és bandák keletkezése, melyeknek tagjait kizárólag csak a beat-zene iránti érdeklődés, a szexuális kötetlenség, a szabadszerelem, újabban a kábítószerélvezet, vagy a bűnözés fűzi össze. Társadalmi szempontból többnyire tehát kimondottan nem kívánatos, sőt káros jelenségekről van szó.

Az ifjúság szervezése kapcsán, mely teljes mértékben összhangban lenne a szocialista társadalom érdekeivel és célkitűzéseivel, gyakran felvetődik a kérdés, hogyan hidaljuk át azt a különbséget, mely az ifjúság nem kívánatos céljai, a helytelen „önrealizálás“ és a párt XIV. kongresszusa által kitűzött célok között van. Ezzel kapcsolatban szükséges hangsúlyozni, hogy nem kívánatos módon az ifjúságnak csak egy része szervezkedik. A fiatalok többsége valahol a kö- zépúton van: ők sehol és sehogyan sem szövetkeznek, mert senki sem irányítja őket. S ebben a vonatkozásban a SZISZ- re hárul a legnagyobb feladat, hogy a fiatalokat új, nem formális, társadalmilag értékesés hasznos alapon fogja össze. Említettük már, hogy az ifjúság potenciális erőit a társadalom hasznára kamatoztathatjuk, ha a fiatalokat időben felkaroljuk és utat mutatunk számokra az önrealizálás terén. S ebben rejlik a fiatalok nyári munkaaktivitásának óriási pol- tikai és nevelési jelentősége. A fiatalok legnagyobb erénye, hogy képmutatás, alakoskodás nélkül tudnak lelkesedni és őszintén örülni, nagy pozitívum, hogy a kollektív együttélés lelkesedéssel, munkalendülettel telíti életüket. A munkaaktivitás alapján létrejövő pozitív érzelmek, a sikerélmény nevelési, szempontból is rendkívül jelentős, a nevelésnek különösen azon a területén, ahol évekkel ezelőtt csak tétován keresgéltünk és tapogatóztunk vagy a szavak nem fedték a valóságot. A barátságok és a' szociális kapcsolatok, melyek munka közben a fiatalok között jönnek létre, olyan szilárd alapot jelentenek, melyre a SZISZ az elkövetkező időszakban az élet más területén, tehát az iskolában és az iskolán kívül is építhet. Ezért sok sikert és eredményes munkát az építőtáborokban!

Dr. CZAKÚ MÁTYÁS