Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám, csütörtök

3 nma 1972. VII. 20. 3 Koszigin fogadta Kurt Waldheim ENSZ-fotitkárt MEGNYÍLT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Moszkva — Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök szer­dán a Kremlben fogadta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, aki ezidő szerint a szovjet kor­mány meghívására tesz látoga­tást a Szovjetunióban. A megbeszéléseken áttekin­tették a világszervezetnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszí­téseit, valamint más területe­ken végzett tevékenységét. Meg­vitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáit is. Koszigin kormányfő kijelen­tette, hogy a szovjet kormány változatlanul támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek ama erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi enyhülést és az államok közötti együttműködés fejlesztését célozzák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek­nek megfelelően. Kurt Wald­heim megelégedéssel vette tu­domásul a szovjet miniszterel­nök nyilatkozatát. MA ISMÉT ÖSSZEÜL A BIZTONSÁGI TANÁCS Bukarest — Bukarestben teg­nap 2200 résztvevő jelenlété­ben megkezdődött a Román Kommunista Párt országos kon­ferenciája. A háromnapos ülés­szak értékeli az 1967-ben meg­tartott első országos konferen­cia és az RKP 1969-ben tartott X. kongresszusa óta eltelt idő­szak politikai, gazdasági és tár­sadalmi fejlődését. A közgyűlés és a tíz bizottság megtárgyalja a fejlett szocialista rendszer építését érintő kérdéseket és javaslatokat tesz az irányítás fejlesztésére, a nemzetgazdasá­gi tervezés tökéletesítésére és a szocialista demokrácia mélyí­tésére. Napirenden szerepel to­vábbá Románia és a Román Kommunista Párt nemzetközi tevékenysége is. A konferencián részt vesznek az RKP KB tagjai és póttagjai, a párt további csúcsszerveinek tagjai, a párt érdemes tagjai és a társadalmi szervezetek képvi­selői. A konferenciát Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkárának be­számolója nyitotta meg. New York — Kedden este — Szíria és Libanon ismételt ké­résére összeült az ENSZ Bizton­sági Tanácsa, hogy megvitassa június 16-án hozott határozatá­nak sorsát. E határozat, mint emlékezetes, a libanoni terü­letről elrabolt szíriai és liba­noni katonatisztek azonnali visszaszolgáltatására szólította fel Izraelt, s szankciókat helye­zett kilátásba arra az esetre, ha Izrael vonakodna érvényt szerezni a Tanács döntésének. Az elrabolt tisztek mindmáig nem kerültek vissza országuk­ba. Ezért — hangoztatta Torna szíriai ENSZ-nagykövet a BT-vi- tájában — Izraelt el kell ítélni, s az elrabolt emberek azonnali, feltétlen visszaszolgáltatására felszólítani. Ghorra, Libanon állandó ENSZ képviselője erélyes lépé­seket sürgetett Izrael ellen ar­ra az esetre, ha a Tel-Aviv-i kormány továbbra is megtagad­ná a fogoly tisztek kiadatását. A libanoni diplomata annak mérlegelését kérte, vajon nem kellene-e a Biztonsági Tanács­nak küldöttséget meneszlenie Izraelbe a tisztek szabadon bo­csátására vonatkozó követelés személyes tolmácsolása végett. Tekoah, izraeli ENSZ-nagykö­vet a keddi vitában nem vett részt, mivel az általa megkísé­relt manővert — azt a javas­latot, hogy hívják össze azon­nal a Biztonsági Tanácsol az összes közel-keleti hadifogoly kölcsönös kicserélésére — a BT elhárította. Izrael BT-beli barátainak azonban sikerült ke- resztülvinniük, hogy az izraeli javaslat egy későbbi időpont­ban mégis napirendre kerüljön. A tanács ülését helyi idő sze­rint szerdán hajnalban elnapol­ták. A BT — ma este ül össze ismét. KÖZELEDIK ÜTICÉUÁHOZ A VÉNOSZ-8 Moszkva — Négy hónapos vi­lágűrbeli száguldás, 312 millió kilométeres út megtétele után szombaton éri el úticélját a Vénusz-8 szovjet automatikus űrállomás. Mint a Szocialisztyicseszkaja Indusztrija című moszkvai lap szerdai száma közölte, az űrra­kéta repülése „pontosan a gra­fikon szerint“ folyik. A Föld­től a Vénusz-8 jelenleg 55 mil­lió kilométer távolságra van, s a földi irányítóközpont rend­szeres rádióösszeköttetésben áll vele. Várható, hogy az űrállo­más július 22-én a nappali órákban éri el a Vénusz boly­gót. A Vénusz-8 közvetlen elődje, a Vénusz-7 automatikus űrállo­más — mint emlékezetes — 1970 decemberében sima leszál­lást hajtott végre a bolygón, s húsz percen át tudományos adatokat közvetített annak fel­színéről. Szovjet—amerikai űrkutatás Megbukott Maudling brit belügyminiszter Kommen tárunk Wasárnap meghiúsított puccs- ^ kísérlet hírét jelentették Accrából, a Ghánái Köztársa­ság fővárosából. A szűkszavú jelentésben az állt, hogy a fennálló haladó irányzatú ka­tonai kormányzatot Busia, a január 13-i katonai hatalomát­vétellel elmozdított kormányfő hívei, elégedetlen üzletembe­rek és az feloszlatott Prog­resszív Párt, politikusai akar­ták megdönteni. A puccskísér­letet viszaverték, a lázadók bí­róság előtt felelnek tetteikért. A puccsisták egyrészt a had­sereg megnyerésére, esetleg el­lenkező esetben külföldi kato­nai segítségre számítottak. Ez az, ami miatt a történtek fel­figyeltetnek magukra, önkén­telenül is párhuzamot von a szemlélő a Guineái Köztársa­ság ellen a múltban elkövetett külföldi betörési kísérletek s a jelenlegi ghanai puccskísérlet között. Nem mellékes a puccs időpontja sem. Achampong ez­redes Nemzeti Újjászületési Ta­nácsának kormányzása ellen az után készült fellépni a reak­ció, hogy végre szülőföldjén helyezték örök nyugovóra Kwa- me Nkrumah egykori ghanai elnököt, államalapítót, az „af­rikai szocializmus“ egyik ve­zéralakját. Ennek ugyanis az volt a feltétele, mint Guinea követelte, hogy az új accrai rendszer teljesen rehabilitálja dít a Poulson-féle vállalat pénz­ügyeinek felderítésére. Az ügyben kompromittált állami tisztviselőket állásukból felfüg­gesztették. Heath azt is közöl­te, hogy Maudling belügymi­niszter, aki ellen ugyan semmi­féle vád nincs — de mert a neve egykor kapcsolatba került a Poulson-féle céggel —, be­nyújtotta lemondását. A lemondás közvetlen indo­ka, hogy nem töltheti be a rendőrség irányításáért is fe­lelős belügyminiszter tisztsé­gét, amikor alárendeltjei olyan üggyel foglalkoznak, amelyben a miniszterük bármilyen formá­ban érdekelt. AZ NDK-ban közölték, hogy a látogatásokról történt kölcsö­nös megállapodás érvényességi ideje alatt 540 ezer nyugat­berlini lakos kért látogatási en­gedélyt a Német Demokratikus Köztársaságba. Moszkva — Július 6-tól 18-ig Houstonban, az amerikai űrha­józás központjában találkoztak a Szovjet Tudományos Akadé­mia és az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal (NASA) szakértői. A küldöttségek a közös űr­kutatásra és a világűr békés célú felhasználására vonatko­zólag Moszkvában aláírt szov­jet—amerikai megállapodás alapján tárgyaltak. Á megálla­podásban 1975-re irányozták elő egy Szojuz típusú szovjet és egy Apollo típusú amerikai űrhajó összekapcsolását. A találkozón a felek meg­egyeztek abban, hogy elsőnek a szovjet űrhajó fog rajtolni. Megegyezés született a rádió- készülékek cseréjéről és köl­csönös gyártásáról is. A repü­lésre 1975 második felében ke­rül sor. Az űrhajók repülésé­nek összehangolását különleges munkacsoportok végzik majd. Eredménytelen tárgyalások Belfast — A belfasti Lena- doon lakótelepen kedden este tűzharcot vívtak a negyedet megszállva tartó brit katonák és az IRA ideiglenes szárnyá­nak fegyveresei. Mint már je­lentettük, a negyed lakosai ki­költöztek olhonukból, tiltako­zásul a megszállás ellen, és kö­vetelve, hogy a brit katonák mind egy szálig távozzanak a lakónegyedből. Az észak-ír ha­tóságok viszont a katonák visz- szavonását ahhoz kötik, hogy cserébe az IRA fegyvereseinek is ki kell vonulniuk Lenadoon- ból. Tárgyalásaik eddig nem jár­tak sikerrel, annak ellenére, hogy a „provók“ kedden beje­lentették: hajlandóak ideigle­nesen szüneteltetni a katonák elleni támadásaikat. Mint az ideiglenes — katonai — szárny szóvivője közölte, a keddi fegy­veres összecsapást a katonák kezdeményezték. Más jelentések szerint van esély arra, hogy az illegális ír köztársasági hadsereg szárnya esetleg beleegyezik egy újabb tartós tűzszünetbe. Belfasti po­litikai körök értesülései szerint Harold Wilson, — a brit Mun­káspárt elnöke kedden titkos tárgyalásokat folytatott a „pro­vók“ vezetőivel, s bár a tárgya­lások témájáról minden közlést megtagadtak, politikai körök­ben bizonyosra veszik, hogy az újabb tűzszünet feltételeiről volt szó. Hírek szerint Wilson szerdán tájékoztatta Whitelaw-t, az észak ír ügyek miniszterét az IRA képviselőivel folytatott megbeszéléseiről. az 1966-ban katonai puccsal el­mozdított elnököt. A többi afrikai államot meg­előzve már 1957-ben független­ségét elnyerő Aranypart, azaz a Ghanai Köztársaság Nkrumah vezetésével a szocializmus út­A haladás i / jj 1 a» g SS • kerekkotoi törője lett Afrikában. Noha az útókor különféle hibákat felró­hat Nkrumahnak, kétségtelen, hogy haladó irányba terelte az ország fejlődését s ilyen hatást gyakorolt az afrikai viszonyok­ra is. Megbuktatása csak a szo­cializmus és az afrikai népek ellenségeit szolgálta. A Nkru­mah távozását követően a ha­talmi polcon egymást váltogató korrupt klikkek csak növelték az ország bajait, elsősorban az államadósságot. Ha Nkrumah­nak a szemére vetették, hogy túlméretezett beruházásokkal jóhiszeműen eladósította Ghá­nát, akkor utódait méltán el lehet ítélni azért, hogy Nkru­mah művét nem fejlesztették tovább, hanem inkább lerom­bolták és tetemesen megnövel­ték az államadósságokat, fi­gyelmen kívül hagyva az or­szág fő gazdasági és szociális kérdéseinek megoldását. Ezek­re a destruktív irányzatokra a koronát éppen dr. Busia polgá­ri kormánya tette fel, amely erkölcsileg, politikailag és pénzügyileg totálisan a tönk szélére sodorta az országot. Nyugatbarát politikájával le­térítette Ghánát hagyományos haladó politikai útjáról, s az ország természeti kincseit an­gol—amerikai monopolista tár­saságok prédájává tette. Érthető, hogy a Nkrumah- ellenes kormányoknak nem voltak tömeges támogatóik, s a nép mindenkor ahhoz viszonyí­totta az ország helyzetét, mi­lyen volt Nkrumah idejében. Felismerték ezt a mindenkor döntő szerepet játszó hadsereg vezetői is, amikor az év elején átvették a hatalmat, s azóta is igyekeznek új vizekre kormá­nyozni az ország hajóját. Ez először abban jutott kifejezés­re, hogy a Nemzeti Üjjászüle- tési Tanács készségét fejezte ki, hogy együttműködni kíván valamennyi állammal, köztük első helyen a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Ez sejteni engedte, hogy az új kormányzat vissza akar tér­ni a nkrumahi idők politikájá­hoz. Ezt a feltevést az is meg­erősíteni látszott, hogy Acham­pong ezredes kormánya nem­egyszer kijelentette: nincs sem­mi akadálya annak, hogy Nkrumah elnök hazatérhessen. Persze, eleinte voltak az elnök politikai aktivitásának korlá­tozására vonatkozó kikötések is, de a lényeg az, hogy meg­tört a jég. Lehet, hogy sor ke­rült volna Nkrumah elnök ha­zatérésére, de súlyos betegsége és halála ebben megakadá­lyozta. Az események megmutatták, hogy a néptömegek, a fiatal­ság, a diákság éberen őrzi a nkrumahi demokratikus ha­gyományokat, s a puccsisták elszámították magukat. Emel­lett az afrikai közvélemény, az Afrikai Egység Szervezete is rokonszenvez az új rendszer­rel, mert Nkrumah ellenfelei éveken át elszigetelték Ghá­nát az afrikai országoktól és mozgalmaktól, a nyugati mo­nopóliumok és politika kiszol­gálóivá tették. Ez az afrikai szolidaritás és összefogás az alapja annak a politikának is, amellyel Achampong kormá­nya a ghanai nemzeti kincsek visszaszerzésének módját kere­si. Éppen ez ellen próbálnak meg mindent — a zsarolástól és nyomástól a puccsig — fel­használni a nyugati mo­nopóliumok, és a mögöttük ál­ló imperialista kormányok. L. L. LÜPEZ BRAVO spanyol kül­ügyminiszter szerdán háromna­pos látogatásra Londonba uta­zott, hogy tárgyalásokat foly­tasson Douglas-Home brit kül­ügyminiszterrel. Bravo találko­zik Heath miniszterelnökkel, Geoffrey Ripponnal, a kormány „Európa miniszterével“, s fo­gadja őt Erzsébet királynő is. KRISTER WICKMAN svéd kül­ügyminiszter, aki magánlátoga­táson tartózkodik az angol fő­városban, felkereste brit kollé­gáját, Douglas-Home-t. NIXON amerikai elnök befe­jezte kéthetes „munkanyaralá­sát“ és visszatért Washington­ba. A kaliforniai „Fehér Ház­ban“, az elnök a választási hadjárat előkészületeivel fog­lalkozott. TODOR ZSIVKOV, a bolgár Államtanács elnöke átnyújtotta az 1972. évi Dimitrov-díjakat neves bolgár tudósoknak, iro­dalmároknak, művészeknek, akiket Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából tün­tettek ki. NYIKOLAJ FAGYEJEV, a KGST titkára fogadta Wilfred Jenkst, a Nemzetközi Munkahivatal ve­zérigazgatóját, akivel a két szervezet együttműködéséről tárgyalt. AZ INDIAI Kerala állam kor­mánya úgy döntött, hogy az or­szág mezőgazdasági területein élő föld nélküli családok az év végéig 100 ezer lakást kapnak. CSOU EN-LAJ, a Kínai Nép- köztársaság kormányfője teg­nap fogadta Gerhard Schrödert, a bonni parlament külügyi bi­zottságának elnökét. AZ OLASZ újságírók és nyom­dászok bejelentették, hogy foly­tatják a részleges munkabe­szüntetést, mert a laptulajdo­nosokkal folytatott megbeszélé­seik nem vezettek eredményre. ÉSZAK- ÉS DÉL-KOREA Vö­röskereszt-szervezetei meg­egyeztek abban, hogy augusz­tus 5-én megkezdik hivatalos tárgyalásaikat az egymástól el­szakított családok sorsáról. MOSZKVÁBA utazott Murtada Szaid Abdái Baki, az Iraki Köz­társaság külügyminisztere. MIUTÁN a holland kormány két tagja — Willem Drees köz­lekedésügyi és Maurits de Brauw, a tudományos ügyek minisztere — lemondott. Ba- rend Biesheuwel, miniszterel­nök a kialakult helyzetről tár­gyalt az egyes pártok vezetői­vel. A miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy sikerül kormányválság nélkül rendezni az állapotokat. JAPÁN kormányforrások sze­rint a dél-koreai kormány arra törekszik, hogy levegyék az ENSZ közgyűlésének napirend­jéről a koreai kérdést. Ilyen értelemben konzultált a szöuli kormány az Egyesült Államok­kal, Japánnal és más „baráti országokkal“. ECflSDC-határozat a földreformokról Genf — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, az ECOSOC hosszas részletes vita után határozatot fogadott el a földreformok végrehajtásának kérdéseiről. A határozat, amely e kérdésben az első ENSZ ál­lásfoglalás, megállapítja az ag­rárpolitika gazdasági, társadal­mi és politikai tényezőinek szoros kapcsolatát. A szovjet küldött felszólalá­sában támogatásáról biztosítot­ta a határozatot. Rámutatott, hogy az agrár-reform fogalmá­nak magában kell foglalnia a föld átadását megművelői szá­mára, a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek létrehozására való legteljesebb ösztönzést, va­lamint a mezőgazdaság állami szektorának fejlesztését. Ahogy a szocialista országok példája is mutatja, ezek a változások megteremtik a gyors fejlődés­hez szükséges feltételeket — mondotta a Szovjetunió képvi­selője. Reginaid Maudling brit mi­niszterelnök-helyettes és bel­ügyminiszter, a konzervatív párt egyik alvezére, benyújtot­ta lemondását. Erre azután került sor, hogy Maudling távozását a brit köz­vélemény igen jelentékeny té­nyezői követelték, mivel a volt belügyminiszter szoros kapcso­latban állt egy csődbe jutott tőkés vállalkozással, amelynek kétes üzleti módszereire a csőd­eljárás során fény derült. Reginaid Maudling az ural­kodó Titkos Tanácsának akko­ri tagja — amíg a konzervatív párt ellenzékben volt — kilenc vállalat elnöki tisztségét töltöt­te be. Ezek közül öt csődbe jutott, kettő olyan botrányos körülmények között, hogy a következményekkel az egész világsajtó foglalkozott. Az alsóház viharos ülésén Edward Heath miniszterelnök bejelentette, hogy a főállam- ügyész rendőri vizsgálatot in-

Next

/
Thumbnails
Contents