Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-17 / 166. szám, hétfő
1972. VII. 17. 3 A. SZSXEXi ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Vádolnak ezek a képek. Fenti képünkön Nguyen Thi Khanh, 24 éves orvostanhallgatót láthatjuk, aki a Thanh Hoa tartomány bőm bázásakor sebesült meg. Másik képünk a Hanoi közelében fekvő Phu Dien falut mutatja, melyet az amerikai bombák csaknem a földdel tettek egyenlővé. (ČSTK — BTA — VTA felv.j HANOI TUDÓSÍTÁS HAJMALI PHANTOMOK amerikaiak éppen olyan jól tudják, mint bárki. A járási tanács elnöke elmondotta, hogy május 10 én, 24-én, július 1-én és július 9-én bombázták az amerikaiak a község gátjait, öntözőberendezéseit. Különösen a július 9-i bombázás okozott nagy kárt, mert átszakította az egyik legfontosabb folyószakasz gátját, ahol a járás két legnagyobb folyója egymásba ömlik. Ezen a napon 490 tonna bomba hullott a gátakra. A tájékoztató után elindultunk, hogy szemügyre vegyük a gátszakadást. Az említett helyen pontosan a gát közepén hatalmas, 15 méter széles, nyolc méter mély kráter fogadott bennünket. Éppen, hogy elkezdtek kattogni a fényképezőgépek, a francia és japán kolléga a filmfelvevőjét berreg- tette, amikor kísérőink az égre mutatva kiabálni kezdtek. Csak vékony, süvítő hangot lehetett hallani, majd a legyezőszerüen szétváló gépeket is. A tapasztaltabbak máris mutatták a kioldott bombákat. A tettesek tehát visszatértek. Többen közülünk a nagy gát oldalához tapadtak, mások a keleti kis csatorna partjához bújtak. Nem messze felszálló füstpamacsok jelezték a becsapódás helyét. Alig 500 méterre tőlünk. Amikor a hét Phantom elszállt, megnézhettük az „eredményt“. A rizsföldeken sáros, iszapos kráterek követték egymást, egészen a gátig, amelyet az egyik bomba átszakított. 28 bombát dobtak le a légikalózok, köztük több időzített, még akkor fel nem robbant bombát is. Viszafelé, alig fél órával a támadás után a rizsföldeken mindenütt hajlongó asszonyokat, gyerekeket, bivalyokkal szántó férfiakat láttunk. Ki ne féltené az életét? S ezek az emberek naponta több támadásnak is kitéve mégis dolgoznak, rizst ültetnek. Nemcsak a rizs, a kitartás is élet. Marafkó László Vietnam ege alatt éjszaka úgy ragyognak a csillagok, akárcsak otthon. A múlt kedden éjszaka három órakor indultunk el Hanoiból. Nem egyedül, a nemzetközi sajtó legalább 20 tudósítója jött még velünk. Mert igaz, hogy az amerikai pilóták ájszaka sem alszanak, de sötétben mégis biztonságosabb az út. Üticélunk egy Hanoitól 70 km-re levő község volt, amely Hai Hung tartomány Nem Sach járásában található. Tompított reflektorral haladtak a gépkocsik, a csillagok fényében rizsföldek, pálmák suhantak el mellettünk s az alvó falvak házai. Csak a folyókon átvezető hidaknál, a községekbe bevezető pontokon láttuk, hogy a vietnami emberek ébersége egyetlen pillanatra sem lankad. Éppen világosodni kezdett, amikor megérkeztünk útunk céljához, s befordultunk egy, a mi tornácos házainkhoz hasonló, épület elé, amelyről kide- Fült, hogy a járási tanács é'pü- lete. A járási tanács elnöke, Nguyen Duy Tan fogadott bennünket, hogy tájékoztatót tartson azokról a bombatámadásokról, amelyek során a járás gátjait rombolták az amerikai gépek. Ez a tájékoztató azért némi magyarázatra szorul. Ugyanis a hivatalos amerikai nyilatkozatok megpróbálták cáfolni az ilyen támadásokat. Gyakran odáig mentek ezek a nyilatkozatok, hogy a vietnami emberek hanyagságának tulajdonították a gátszakadásokat. Vietnamban talán kétszeresen is igaz, hogy a víz — élet. A legsűrűbben lakott területek általában a folyópartok mentén húzódnak s közismert, hogy a fő táplálékot adó növény, a rengeteg munkát igénylő rizs sem élhet víz nélkül. A legkritikusabb időszak augusztus és szeptember, amikor többszörösére emelkedik a folyó szintje. Ha a gátak átszakítva, megrongálva fogadták az árt, akkor szinte bizonyos az árvíz. Ezt az jr Uj fejez©! kezdődött Buzuluk. Kis Ural menti város, számunkra mégis nagyjelentőségű. Harminc évvel ezelőtt itt alakult meg Svoboda elvtárs, mai köztársasági elnökünk parancsnoksága alatt az első önálló csehszlovák zászlóalj, amely a párt, föle« Gottwald elvtárs helyes és előrelátó politikájának köszönhető. A német megszállás elől számos hazafi menekült külföldre, hogy fegyverrel a kézben harcoljon hazája felszabadításáért. Az egyik csoport Lengyelországban tevékenykedett Svoboda elvtárssal az élén. Fegyvert azonban csak akkor kaptak, amikor a fasiszták megtámadták Lengyelországot. Nehéz körülmények között jutottak el szovjet területre. Az alakuló egység magvát száz fővel ők képazték. Az első önkéntesek már az év elején gyülekeztek. Számuk napról napra növekedett. Harminc évvel ezelőtt, július 15-én már annyian voltak, hogy létrejöhetett az önálló zászlóalj. Aztán megkezdődtek a kemény kiképzések. A jelszavuk az volt: „Több verejtéket a gyakorlótéren, kevesebb vért a harctéren. Eszerint éltek, gyakorlatoztak. Fegyvereik mesterei lettek. Felkereste őket a párt moszkvai vezetőségének kíséretében Gottwald elvtárs is, majd 1942. október 28-án ünnepélyesen letették a katonai esküt. Az egység harcképes lelt, s elindult a frontra. Sokolovónál esett ál a tűzkeresztségen. Sikeresen. Felvételünkön: Az egység a harcizászló előtt tiszteleg. —nj— A SZISZ első kongresszusának közeledtével fokozódik katonáink aktivitása. A SZISZ alapszervezetei politikai, politikai-nevelő, sport, kuRurális és más rendezvényeket szerveznek. A SZISZ első kongresszusa és a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére yendkívül értékes akciót készítettek elő annál a katonai alakulatnál, ahol a SZISZ-szervezet elnöke Stefan Planéta őrmester. A verseny címe „Virágcsokor a szovjet népnek, a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának alkalmából“. A verseny öt alapkritériuma a munkaaktivitás, a kulturális-társadalmi tevékenység, a harcoló Vietnam támogatásinak akciója, két — fegyelmi kihágás nélküli — hónap akciója és egy nemzetközi akció. Valamennyi kritériumot meghatározott pontszámmal jutalmaznak. Aki legalább 50 pontot szerez, jutalmat kap. A verseny fő díjának nyertese kétnapos kiránduláson * vesz részt az SZNF nyomában és ellátogat a szovjet hadsereg egységeihez. Egy további jutalom nyertese egynapos kiránduláson vesz részt A versenyt a SZISZ alapszervezetei irányítják a parancsnokokkal együttműködésben, s részt vehet benne az alakulat minden tagja. A szervezők meggyőződése, hogy a verseny eredményes lesz. — gf — SAJÁT ÉRDEKÜNK A lakosság polgárvédelmi előkészítése Komárnóban (Komárom) nagyobbrészt az üzemekben és intézményekben történik. A városi nemzeti bizottság csak a kisebb üzemek dolgozóinak és azoknak az iskolázását szervezik, akik nincsenek munkaviszonyban. 1972 első felében 2000 ember vett részt a vnb által szervezeit polgárvédelmi előadásokon. Befejezték a 9. gyakorlatot. Most, a második félévben a 10. gyakorlattal folytatják a munkát. Ezekre a gyakorlatokra az említett lakosságot folyamatosan meghívják. Apolgárvédehni iskolázás keretében, főképpen gyakorlati foglalkozásokon a lakosságnak alkalma nyílik meggyőződni arról, hogy minden fegyver elein van védekezései lehetőség és mód, s ezt az állampolgároknak meg kell tanulniok. Ezért kell részt vennünk a polgárvédelmi iskolázásokon. P. J. Hősiesség, helytállás A katonai gépkocsi porfelhőt hagyva maga után száguld Nyugat felé. Az államhatár közelében a gépkocsivezető hirtelen megáll, majd az útszélen lévő emlékműre mutat. Kíváncsian mentünk közelebb. A kőből készült emlékmű tábláján ez a felirat olvasható: „Ezen a helyen vívtak hősi harcot 1948 márciusában az ellenséges fel- forgatókkal jozef Hadáöek és Ladislav Vídensky törzsőrmesterek“. Az emlékmű gondozott, ami azt jelenti, hogy a fiatal határőrök nem felejtették el elődjeiket. Kevés olyan élő ember van, akinek hősiességét emléktábla hirdeti. Ezek egyike Jozef Hadáöek. A háború alatt Németországban dolgozott. Amikor hazajött, egy heti pihenő után hat ár szolgálatra jelentkezett. Nem szolgált le egészen egy évet, amikor felvették a párttagok soraiba. Ott volt Prágában a februári események idején. Azon az emlékezetes napon mint járőrparancsnok társával váltásra indult. Az úton két gyanús személyt igazoltattak, miközben az árokból 15-en reájuk vetették magukat. Hadáöek törzsőrmestert eszméletlenül hátrahagyták az árokban, miközben társát magukkal vitték. A határőrök csak néhány óra múlva találták meg a vértócsában fekvő bajtársukat. A kórházban megállapították, hogy koponyacsontja három helyen bevan törve. Senki sem hitte, hogy túléli. Így történt, hogy fiatal feleségét felkeresték és részvétüket fejezték ki férje elvesztése miatt. Hogy mit élt át ez az asszony? A sors azonban nem akarta, hogy gyászruhát öltsön. Hadáöek törzsőrmester, ha nehezen is de lábra állt. Emlékező képessége is lassan helyre jött. Örökös fejfájása azonban megmaradt. Mint részleges rokkant nem mehetett vissza régi szolgálati helyére, munka után kellett néznie. Hősi helytállása, állami A határőr és leghűségesebb segítőtársa, Zora farkaskutya. kitüntetése lehetőséget nyújtott volna ahhoz, hogy kényelmes munkahelyet keressen magának. Ö azonban másképp határozott; Bányász lesz, mégediq. az uránbányában. Munkába állt. Kerek tizenöt évig járt le a föld gyomrába. Aztán gyenge egészségi állapota miatt abba kellett hagynia a bányászságot. Üzemétől azonban nem vált meg. Ottmaradt raktárosnak. Egyszóval a polgári életben is helytáll akárcsak az államhatáron. Ezt egyébként több kitüntetés és érdemrend is igazolja, mint például a kiváló munkáért, az önfeláldozó munkáért stb. Amikor a kis emlékművet felavatták őt is meghívták. A határőrök kedves fogadtatása könnyekig meghatotta. Ellátogatott abba a községbe is, ahol egykor szolgált. Csupá négy embert ismert meg, de a falu lakosai jól emlékeztek rá, és díszpolgárrá választották meg. Az is meglepte, hogy az egykori mocsarak helyén az állami gazdaság búzatábláját ringatja a szél. .. Ha a közeljövőben arra visz vtatok fiúk, álljatok meg-e szerény emlékműnél. Emeljétek kezeteket a sapkátokhoz, markoljátok meg keményen géppisztolyotokat. Szolgáljatok úgy, ahogy ők szolgáltak, becsületesen, hősiesen, hogy idehaza büszkék lehessenek rátok! VIRÁGCSOKOR
