Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 28. szám, Vasárnapi Új Szó
1972. VII. 18. 17 BECSÜLETES TOLVAJ Meglepődött az egyik chicagói lakos, amikor reggel nem találta kocsiját a garázsban. Természetesen az esetet nyomban jelentette a rendőrségen. Es másnap reggel ismét meglepetés érte: a kocsi a háza előtt állt. Csodálkozott a rendőrség gyorsaságán, aztán beült a kocsiba. S ekkor érte a legnagyobb megelepetés. A műszerfalon egy leragasztott borítékot talált, s a benne levő levélben a következőket olvashatta: „Kedves :'s meretlen! Tegnap rövid időre szükségem volt egy autóra, ezért behatoltam az ön garázsába, és ellovtam az autóját. Ha azonban kedves az élete — sürgősen javítássá meg a kormányművet és állítassa be a lékeket.. Minaegy, nogy Asiguit, Lada vagy üzuvjei jeim neven K**resffk ezt a kombit, tény, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik legnépszerűbb autója volt a VÁZ 2102. Magyarországon először volt látható. A múlt század végén az emberiség, amely még tiszteletben tartotta a bibliát, megszegte annak egyik parancsolatát, és bálványt alkotott magának. Feltalálta az autót. Teltek-múltak az évek. Az autók sokkal tökéletesebbé váltak, mégis a XX. század elején a mai fogalmakhoz képest nagyon lassúak voltak, s tulajdonosaiknak inkább vesződséget, mint örömet okoztak. Az autósok azonban már akkor nemcsak a helyváltoztatás eszközét látták a kocsikban, hanem egyszersmind rajongásuk tárgyát, az érdekes utazások eszközét, meg a jólót jelképét is. Vlagyimir Majakovszkij, a kiváló szovjet költő írta 1928-ban: „Régebben a gyárosok azért csináltak autót, hogy festményeket vásároljanak, most pedig a művészek azért festenek képeket, hogy autót vegyenek. Számukra az autó minden, csak nem közlekedési eszköz .. AZ IDŐ A gyakorlati elképzeléseket manapság sem sikerül mindig komoly érvekkel alátámasztani. Vegyük talán az időt? Gépkocsival olykor lehet időt nyernL De csak olykor. Napjainkban a városi autóközlekedés átlagsebessége óránként 15—25 kilométerre csökkent. Sok időbe telik az autók gondozása, karbantartása. Vegyük talán a gazdaságosságot? Egyszerű számítás alapján meggyőződhetünk róla, hogy az autós 4—5 éven át nyugodtan taxin járhatna abból a pénzből, amelyet az autóra költ. Szociológiai kutatások kimutatták, hogy a szovjet emberek az „egyéni közlekedési eszközt“ a negyedik helyre sorolják, midőn arra a kérdésre válaszolnak, hogy: „Mit vásárolna, ha nagyobb összeggel rendelkeznék?“ Ám a jelek arra mutatnak, hogy a közeli jövőben az „egyéni közlekedési eszköz“ alighanem az első helyre kerül. A TERVEZÉS A Szovjetunió tervező szervei mindezt figyelembe vették. Az autók számát 1000 lakosra számítva 200 ra akarják növelni. Eszerint hozzávetőleg minden 1—2 családra jut majd egy autó. Felvetődik a kérdés: vajon mit fog csinálni az autós a maga bálványával? Bátorkodom azt állítani, hogy a „turizmus“ és az „autómobi- lizmus fogalma hamarosan elválaszthatatlanná válik. A szovjet autósok a kocsi használatának éppen e fő formája felé hajlanak, s többségük türelmetlenül várja a nyarat. Egy szociológiai felmérés szerint, arra a kérdésre válaszolva, hogy miért van szüksége -autóra, a kocsitulajdonosok az első helyen említik meg a hétvégi kirándulásokat. Ezt követi „az autó vezetése és gondozása által nyújtott öröm“, s végül „a szabadság idején történő hosszú utazások“. Az utolsó helyen szerepelnek a színházba, vendégségbe, az üzletbe, a munkahelyre vezető utak. A jövőt illetőleg a legmegfelelőbb karosszériatípusoknak az univerzális, a kombi kocsikat tartják. Az autó különböző tulajdonságait értékelve a megkérdezett személyek az első helyre a gazdaságosságot, .a biztonságot, a vezetés és a gondozás kényelmes voltát, a rossz utakkal való megbirkózás képességét állítják. Az autós turisták kívánalmait a konstruktőröknek fel kell dolgozniuk. Ök maguk is turisták, és saját tapasztalataik alapján pontosíthatják a jövő autóinak technikai jellemzőit. A személyautók konstrukciójának kialakításában az idők folyamán jelentékenyen közrejátszottak különféle szubjektív tényezők, a divat és a reklám. Ezek a tényezők a jövőben is megmaradnak. A konstruktőröknek azonban elsődleges feladatuk lesz, hogy a magánautókban felhasználják mindazt az ésszerű megoldást, ami más kategóriákba tartozó gépkocsiknál már alkalmazásra került. Ámde nem mindent lejiet azonos módon felhasználni a különböző kocsiosztályokban. UTAK ÉS MŰSZEREK Manapság az autók műszaki hibái következtében viszonylag ritkán fordulnak elő balesetek. Ilyenkor is rendszerint az emberi hanyagságon, nem pedig a kocsi tökéletességén múlik a dolog. Ezért a fő figyelem a vezetőre és a vezetési feltételekre irányul. A szakemebrek, akik a gépkocsi mechanizmusait illetően igen derekas munkát végeztek, a vezető „munkahelyre“ kevés figyelmet fordítottak. Pedig az út és a műszerek áttekinthetőségének megjavítása, a figyelmet elvonó tárgyak fnem működő ablaktörlő, a csillogó műszerfoglalatok és nyomógombok stb.) kiküszöbölése, az emberi test vonalaihoz igazodó ülés, a kocsi belsejének kellemes mikroklímája, akusztikája és színárnyalata lényegesen megkönnyíti a vezető számára a tájékozódást, és megjavítja az információk feldolgozásának pontosságát. A volán, a kapcsolókarok, a pedálok olykor vagy túl közel vannak a vezetőhöz, vagy nagyon távol esnek tőle, a nyomógombok tapintásra nem különböztethetők meg egymástól, a műszerek elhelyezése a különböző kocsikon nem szabványos. Ez késlelteti a vezető által a kocsinak adott „parancsok“ továbbítását, hibaforrásul szolgálhat a vezetésben. Kritikus helyzetekben a vezetőnek számos szabályozó szerkezettel kell egyidejűleg manipulálnia. Márpedig ezek a műveletek összevonhatók, s részben automatizálhatok. EMBEREK ÉS AUTÓK Ha a „vezető — gépkocsi“ rendszer valamennyi láncszemét tudományos alapokon tökéletesítenénk, akkor kétszeresére, négyszeresére emelkedne a közlekedés biztonsága. A legfontosabb, hogy az autóban tartózkodó embnr számára biztosítsuk a legjobb munkafeltételeket, továbbá, bogv az autó maximálisan megfeleljen az üzemeltetés követelményeinek. Az autó fés az utak) tökéletesítését sürgetve nem szabad megfeledkeznünk a rendszer fő láncszemének, magának a vezetőnek a tökéletesítéséről. Gyakorlott, képzett, felelqségérzet- től áthatott embereknek kell a volánhoz ülniük. Az autós nevelésének még az iskolában kell elkezdődnie és egész élete folyamán folytatódnia kell. Nemcsak a pszirhofizikai és a technikai felkészülésről van szó, hanem arról is. hogy ki-ki tudatosan, mértéktartással tudja megválasztani gépkocsijának típusát és konstrukcióját. Azt jelentené ez, hogy a géphez akarjuk igazítani az embert? Egyáltalán nem. Arra törekszünk, hogy az ember és a gép között harmónia legyen. JURIJ DOLMATOVSZKII, a műszaki tudományok kandidátusa Éjszatoi wsítés Vannak gépkocsivezetők, akik vonakodnak az éjszakai vezetéstől. Több járművezető viszont kedveli az éjszakai vezetést. Akadnak azonban olyan autósok iss akik az éjszakai vezetést akarva sem tudják elkerülni. Az alapelvek motorosaink körében általában ismertek. Ennek ellenére a gyakorlat, a gépkocsivezetők magatartása gyakran arról tanúskodik, hogy sokan a közismert alapelveket sem tartják be. Ezért nem árt egy rövid ismétlés.. A legtermészetesebb dolog, hogv az éjszakai vezetés előtt kipihenjük magunkat. Ha az utazás a késő éjszakába nyúlik, — pl. célba akarunk érni — a gépkocsivezető szempontjából az az időpont a legfontosabb. amikor szokás szerint nyugovóra tér. Bebizonyosodott ugvanis, hogy ebben az időI pontban jelentkezik legintenzívebben a fáradtság. Ha tehát ilyen tünetet észlelünk, a legcélszerűbb. ha megállunk, s néhány percet tornászunk a friss levegőn, vagy szundítunk egyet. Másik alapelv: a gépkocsi megfelelő kivilágítása. Érért az éjszakai vezetés —"de a nappali utak előtt is — ellenőrizzük a lámpákat! Előfordulhat továbbá — főleg esős időben —, hogy a fényszórók hatása csökken. Ezt rendszerint a lámpaüveg beszennyeződése okozza, s ritkábban a villamos vezetékek meghibásodása. Ilyenkor se sajnáljuk az időt, álljunk meg és tisztítsuk meg a fényszórók és a féklámpák vé- dőbúráit. S ha az éjszakai utazást valóban kellemessé akarjuk tenni akkor ne feledkezzünk meg a fényszórók időbeni tompításáról sem. Ne várjuk meg. hogy erre a szembe jövő jármű vezetője figyelmeztessen bennünket. Tompítsuk a fényszórót olyan esetben is, amikor gyorsabb kocsi előz meg bennünket, amikor mi érünk utol lassúbb kocsit, vagy amikor huzamosabb ideig követjük az előttünk haladó gépjárművet. Ha ezeket az alapelveket mindenki betartja, akkor az éjszakai vezetéstől nem kell félnünk, kellemes lesz az utazás. Es ha emellett betartjuk a többi közlekedési szabályt is, biztosan célba érünk. A plzeňi Metalex dolgozói ismét újdonsággal lepték meg az autósport kedvelőit. Karéi Klienmond mérnök vezetésével elkészítették a B-5 kategóriájú sportkocsit. A zárt pályás versenyekre épült sportkocsi 1600 kcm- es, 125 lóerős motorja több mint 200 km/ó sebességet fejt ki. Szerkesztésénél a. Skoda 110-es sorozat elemeit is felhasználták. (J. Vlach — ČSTK felvétele) Ártatlanok szenvedtek Az egyre sűrűbb közúti forgalomban naponta adódnak veszélyes helyzetek. Százszámra... Döntő többségüket a kíméletlen, könyörtelen gépkocsivezetők okozzák, akik a vezetést, hogy úgymond „sorsjátéknak“ tekintik — lehet hogy kijön, lehet, hogy sikerül... Ha viszont nem sikerül...? — Valaki rendszerint ráfizet. Vagy a szabálysértő, vagy a közlekedési szabályokat következetesen betartó, vagy pedig mindkettő. Gyakran előfordul azonban, hogy a veszélyes helyzet okozója „megússza“ az előidézett helyzetet — s az ártatlan szenved. Vannak útszakaszok, amelyeken nem szabad kockáztatni. Ezek minden járásban, sőt kerületben is közismertek. És mégis ... Közismert tény például, hogy a Žiar nad Hronom-i járásban — közép-szlovákiai kerület — a Hliník nad Hronom és a Lehôtka közötti útszakasz rendkívül veszélyes. Ezen az első osztályú útszakaszon tavaly 62 súlyos autóbaleset történt. S e tekintetben az idei év sem kivétel. Az említett útszakaszon már az idén is több autóbaleset — a képünkön látható a múlt hónap közepén — történt. Nyomban hozzá kell tennünk, hogy a balesetet a képen nem látható, a Bratislava—Banská Bystrica között közlekedő expresszautóbusz vezetője okozta. És a helyszínről — sértetlenül — elmenekült... A teher- és a személygépkocsi vezetője megsérült, s az anyagi kár meghaladja a 100 ezer koronát Ártatlanok voltak, mégis ők szenvedtek. Biztosra vesszük, hogy a baleset okozóját megtalálják, s elnyeri méltó büntetését. Az eset azonban valamennyiünk számára figyelmeztető: ne kockáztassunk — vezessünk körültekintően, óvatosan, s ne bízzunk semmit sem a véletlenre...! Ne alkalmazkodjunk a kérdéshez: sikerül-e vagy sem. Lényegében így is, úgy is ráfizetünk, ha nem tartiuk be a biztonságos közúti közlekedés szabályait!^ (k.) MoToRoSoK A BÁLVÁNY ÉS JÖVŐJE
