Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám, szerda
SZOLGÁLTATÁS ÉS TÁRSADALMI KÖZÉRZET Hasznos taoasztaiatesere 19 „ ... a kontárok meggazdagodnak a szolgáltatásokból, mert a nemzeti bizottságok által nyújtott szolgáltatások drágák, rossz minőségűek, vagy egyszerűen — nincsenek ..— jelentette ki felszólalásában Ján Knrjátko képviselő a Szlovák Nemzeti Tanács 1972. július 5-i plenáris ülésén. A CSKP XIV. kongresszusának, a CSKP KB és az SZLKP KB februári plenáris ülésének határozatai kötelező erejű programban rögzítették a szolgáltatások fejlesztésével összefüggő feladatokat, az ötödik ötéves terv irányelvei pedig konkrét adatokkal fejezik ki a fejlesztés terjedelmét, irányát és üzemét Ennek ellenére a lakosság számos városban és különösen községben kénytelen a kontár drágább szolgálatait igénybe venni, mert ezen a téren van spontán piaci túl- kereslet, de nincs spontán — árletörő — piaci túlkínálat. Tudjuk, hogy a közgazda- sági szabályozók és az ahhoz kapcsolt utasítások az állami vállalatok rendszerére épültek és nem minden esetben lehettek tekintettel a szolgáltatási hálózat sajátosságaira, de a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok — így az SZSZK kormánya — törvényei, törvényerejű rendeletei és határozatai sokoldalúan támogatják, elősegítik a szocialista kisipar, a szolgáltatási hálózat fejlesztését, a lakosság ilyen irányú igényeinek kielégítését, mert ez korunkban és fejlett szocialista rendszerünkben a jó társadalmi közérzet egyik igen fontos tényezője. Ezt bizonyítja többek között a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányelnökségének a tanácsi vállalatok szerkezetéről szóló 78/1971 számú határozata, ami lehetővé teszi, hogy a járási nemzeti bizottságok új szolgáltató vállalatokat létesítsenek. Ahol a nemzeti bizottságok elhanyagolják a tanácsi ipar fejlesztését, ott a kisipari termelőszövetkezeteknek kell betörniük a piacra“, megakadályozva az életszínvonal- politikát kedvezőtlenül befolyásoló — áremelő hatású — kontárkodást. Az ezzel kapcsolatos munkaerőigény kielégíthető, mert a községekben és a városokban is élnek szakmunkások, akik nem kapcsolódhatnak be a nagyüzemi termelőmunkába (rokkantak, csökkent munkaképeségűek, nyugdíjasuk stb.), de saját lakóhelyükön szívesen vállalnak képességeiknek megfelelő, gazdaságilag számukra és a közösség számára is hasznos munkát. Viszont a tanácsi ipar árkalkulációjával kapcsolatban ismét rá kell mutatni, hogy az áralakulás társadat- m i ellenőrzése ezen a területen sem helyettesítheti az állami ellenőrzést, mert nem rendelkezik olyan szak- apparátussal, mint az állam, vagyis az ellenőrzés a járási nemzeti bizottságok feladata. A szolgáltatási hálózat fejlesztése nem a közigazgatási dolgozók, vagy testületek jóindulatának függvénye, hanem a pártkongresszus határozatában és a Nemzeti Front választási programjában kijelölt feladat, tehát kötelező erejű! PÉTERFI GYULA HARMAT DTAN INDULNAK A ] áz öi-dül ő 50 hektáros búzatábláján kezdték meg uz aratást Topoľ niky (Nyár ásd) község határában. Bugár Dezső kombájnos indult elsőnek. Nyomában Nagy Gyula, Krippel Géza, Kovács Géza, meg a többiek. üt kombájn, tíz gépkezelő. Az agronőmus, Tóth Nándor elvtárs, nem várt meglepetést, tudta, hogy a jubileumi 50 es búzafajtával bevetett táblán, magasabbra nőtt a búza, dú- sabb kalászú mint máshol, mégis kíváncsian várta az első rakományt. A mázsálás után megnyugodott: az új fajtából 50 mázsás átlagos hektárhozamra lehet számítani. A szövetkezet elnöke, Domény fános elvtárs, és a közgazdász, Varga Gyula, hamarosan meg is állapították, hogy az efsz az idén 120—130 vagon jó minőségű vetőmagot adhat át más szövetkezeteknek, gazdaságoknak a jubileumi 50-es, a Kaukázus- és az Auróra búzafajtákból. Azután az aratási munkálatok további problémáit mérlegelték: néhány nap múlva a kroméŕíži járásból is megérkeznek a brigádos kombájnosok ... A szövetkezet három SZK-4-es és két SZK-3-as gépe után ök német gyártmányú, E-512-es gépeken mennek ki a határba. Az árpa megdőlt, de Németh Nándor műhelyvezető irányításával jól felkészültek a kombájnosok, minden gépre halászemelőt szereltek. Az idén 720 hektárnyi gabonát kell learatni, 500 hektárról búzát, 220 hektárról árpát. Hetven dolgozó munkáját kell szervezni, irányítani. Ha minden jól megy, és kedvező lesz az időjárás, akkor két hét alatt végeznek ... Reggel kezdik a munkát. Mikor? Hány órakor? Nem órára kezdenek, mint a gyárban, hanem a harmat szerint. Ha felszáll a harmat, már indulnak. Ha hajnalra szél támad, egy-kettőre felszárítja a harmatot. Munka végeztével fürödnek, zuhanyoznak. Úgy mint a gyárban. Zerényi István fűtő gondoskodik arról, hogy jó meleg víz álljon rendelkezésükre. Özvegy Váradi Lajosné pedig tisztít, takarít körülöttük, utánuk. Néha „hangoskodik“ is, mert valóságos „fürdőcsata“ jelenti a munkanap végét. Ugyanis egyszerre „csak“ 15 zuhanyozót használhatnak, dehát hosszú a nap ilyenkor, csak arra jut idő, hogy „állva“ ebédeljenek, este meg mindenki szeretne mielőbb hazajutni. Persze tisztán, megfürödve. Ha szomjas az arató, nincs különösebb probléma. A frissítőkkel való ellátást a község két vendéglősének közreműködésével magú a szövetkezet elnöke szervezte meg. Ha fogyóban van a raktári készlet, éjjel, vagy hajnalban autót indítanak az új szállítmányért. Különben a gépkezelők zöme inkább a friss, jó ivóvizet kedveli ilyenkor. Csak baj ne legyen! A balesetekre gondolva még az aratás megkezdése előtt kellő útmutatással szolgált a körzeti orvos, dr. Hoffmann Ernő. Ellenőrizte a vöröskeresztes ládákat, s biztosította, az elsősegélynyújtáshoz szükséges dolgokat. És állandó, készültségi szolgálatot tart. Természetesen még szombatokon, vasárnapokon is, hisz tudja, mit jelent egy-egy váratlan balesetnek a gyors Orvosi beavatkozás. Tapasztalt, régi orvos. Már több mint 70 esztendős, de a készültségi szolgálatot szívesen vállalja. Nagy munka az aratás. Sikere főleg az emberektől függ. A gépkezelőktől, a szállítóktól, a szalmabálózóktól éppúgy, mint a raktárosoktól, vagy a munka szervezőitől, irányítóitól. A munka szépségét az eredmény adja meg. Az, hogy ebben a szövetkezetben, ahol főleg vetőmagnak való búzát termesztenek, az idén 50 métermázsás átlagos hektárhozamra lehet számítani. Különösen szép munka az aratás, ha az a tudat kíséri, hogy nem volt hiábavaló a szántás, a vetés, melynek méltó jutalma a gazdag termés. Erre Topoľníky (Nyárásd) község határában nem panaszkodhatnak a kombájnosok. Szívesen indítják meg gépeiket hajnalonként. HAJDÚ ANDRÁS I A „Szóljon hozzá“ akció részvevői a Považská Bystrica-i Járási Nemzeti Bizottság vendégeként össz-szlovákiai gyűlést tartottak. A gyűlésen részt vettek a járási nemzeti bizottságok és a Szlovák Nőszövetség járási bizottságainak funkcionáriu- [ sai. Az akció nagy politikai és erkölcsi jelentőségét Elena Litva jóvá, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának elnöknője ismertette. Köztudomású, hogy az akció abból a törekvésből ered, amivel a társadalom támogatni akarja a CSKP XIV. kongresszusának döntéseit és a határozatoknak különösen azt a részét, amely elsődleges feladatnak minősíti a családoknak, főképp a dolgozó nőknek nyújtott segítséget. A járási nemzeti bizottságok, az SZNSZ járási bizottságainak több mint 120 képviselője, az akcióban érdekelt minisztériumok és az akciót irányító központi bizottság tagjai elsősorban arról tárgyaltak, hogyan lehet még hatékonyabb segítséget nyújtani a nőknek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az akció mentes minden formalizmustól és osztatlan sikert aratott. Az állampolgárok már a múlt évben a nyilvános beszélgetéseken rámutattak, mi az, ami a szolgáltatások területén fogyatékos és ezeket a hiányokat több járásban, városban és községben a fogyasztók megelégedésére oldották meg, s ezzel megkönnyítették a dolgozó nők, az anyák helyzetét. Az állampolgárok indítványait hasznosították a kereskedelem területén, a szolgáltatások, valamint a gyermekgondozó létesítmények szakaszán is. Ebben az évben pedig, amikor a Szóljon hozzá akció keretében érkezett javaslatokat realizálják, valóban van mivel dicsekedni. Ezt bizonyította a Považská Bystrica-i gyűlés is. Imrich Suhajda, az SZSZK belügyminiszterének osztályvezetője felszólalásában különösen kiemelte, hogy az akció elő- I segíti a fontos politikai feladatok teljesítését az életszínvonal növelése szakaszán és hozzájárul a választási programok teljesítéséhez. A választási programokban reális célokat tűztek ki, ezek elérése azonban megköveteli nemcsak a funkcionáriusok és a képviselők, hanem minden állampolgár részéről az igyekezetei és a munkát. Természetesen több követelmény hangzott el, mint amennyit a választási programokba beiktathattak, sőt némelyik meghaladta a társadalom jelenlegi lehetőségeit. A választási programok megvalósítását segíti elő — mondotta I. Suhajda — a nemzeti bizottságok immár hagyományos versenye, elsősorban a város és községfejlesztés szakaszán. Az idén is jelentős visszhangra talált a Galántai Jnb és a Trnavai Vnb felhívása. Ha elkészítjük az előzetes eredmények mérlegét, láthatjuk, hogy Szlovákiában a beruházási és nem beruházási tevékenység területén elfogadott kötelezettségek értéke már több mint 2 milliárd korona. Ez olyan hatalmas összeg, amely lehetővé teszi a központi eszközökkel jelenleg még nem realizálható feladatok megoldását is. Ezért nagyra értékeljük és támogatjuk az akcióból eredő aktivitást, mivel a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek, ebben az esetben a Szlovák Nőszövetség, jó együttműködése láthatóan pozitív többletet jelent. A nemzeti bizottságok a lakosság kezdeményezésének szervezése és ösztönzése, a lakosság tettrekészségének kihasználása nélkül nem teljesíthetné nagy feladatait. A Košice- vidéki járás nemzeti bizottságainak járási konferenciáján, közvetlenül a választások után, foglalkoztak a Szóljon hozzá akcióval is. A mozgalom fejlődését támogatta az SZLKP járási bizottsága, és aránylag rövid idő alatt sikerült számos községben új üzleteket megnyitni, persze nem olyan értelemben, hogy új épületeket építettek, hanem elsősorban a nők közreműködésével, feltárták a használható tartalékokat. A nők javasolták, hogy az egyes községekben hogyan lehet a lakosság segítségével — és igen sok esetben nők segítségével a meglevő helyiségeket kereskedelmi célokra átalakítani. Az akciót irányító bizottság jó ötlete volt, hogy járási keretekben rövid tanfolyamokat kell rendezni a háztartásbeliek számára annak érdekében, hogy az olyan községekben, ahol az üzletben csak egy eladónő van, betegség vagy SZÓLJON HOZZÁ szabadság idején helyettesíthessék a kereskedelmi alkalmazottat. Eddig 35 nő részesült ilyen kiképzésben, és már láthatók az első nagyon kedvező eredmények. Számos községben már nem kell az üzlethelyiséget ilyen vagy olyan ok miatt becsukni, és nagyon érdekes, hogy ezek a betanított dolgozók tökéletes munkát végeznek. Az SZSZK Belügyminisztériu ma szintén részt vesz a Szóljon hozzá akció szervezésében, támogatja ezt a mozgalmat és a nemzeti bizottságokat arra ösztönzi, hogy ezt a kiváló segítséget kihasználják, támogassák, fejlesszék, mert éppen a nemzeti bizottságok igényes feladatainak teljesítéséhez járul hozzá, és hasznos az egész társadalom számára. Piák elvtárs a čadcai járásból rámutatott, hogy bár a verseny meghirdetése óta még rövid idő telt el, az akció eredményei Ky- sucén már értékelhetők. A legnagyobb pozitívum az, hogy az állampolgárokat késztette, mélyrehatóbban és bizonyos határozott céllal gondolkodjanak el életünk problémáiról és segítsenek e problémákat megoldani. A verseny áldozatkészséget követel, mely pozitív befolyással van az emberi kapcsolatokra, egyidejűleg pedig hozzájárul az életszínvonal növelésével kapcsolatos feladatok megvalósításához úgy, ahogy azt a párt XIV. kongresszusa meghatározta. A- kysucei járásban — más járásokkal összehasonlítva — még mindig nagyon fogyatékosak a szolgáltatások, és csak nehezen tudjuk kielégíteni a lakosság ilyen irányú igényeit. Ezért mi is keresni kezdtük a problémák gyorsabb megoldásának lehetőségeit. Felméréseket végeztünk a városokban és a községekben és számos olyan helyiséget találtunk, amely kisebb ráfordítással kihasználható. így például a kisebb iskola- épületekben, amelyek már nem felelnek meg eredeti céljuknak, óvodákat rendeztünk be. Két ilyen egykori iskolaépületet már átalakítottunk és további 5 épületet még ebben az évben átadunk használatra. Több községben sikerült üresen álló helyiségekben berendezni férfi és női fodrászatot, begyűjtői és hasonló szolgáltató részleget. Ahol ilyen lehetőségek nincsenek, mozgó begyűjtő szolgálattal oldjuk meg ezt a kérdést, és azt tervezzük, hogy kiterjesz- sziik az olyan gyárakra is, amelyekben sok nő dolgozik, s ezzel megkönnyítsük munkájúkat. Három üzemben falatozót létesítettek, ahol főtt ételeket és félkész ételeket árusítanak. Még sok minden van, ami az akció sikerét bizonyítja. Július első felében járási aktíván foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogyan lehet még fokozottabban segíteni a nőket. A Považká Bystrica-i össz- szlovákiai aktíva részvevői nyilatkozatban hívták fel a szlovákiai járások felelős funkcionáriusait és a lakosságot arra, hogy aktívan vegyenek részt a Szóljon hozzá akció keretében érkezett javaslatok megvalósításába »i ' '»USTILOVA A JO ÖTLET NEM ELÉG Ha a poprádi járásban 2a- kovce és Vefká Franková funkcionáriusai elolvassák a Považská Bystrica-i össz-szlovákiai gyűlésről szóló beszámolókat, láthatják, hogyan lehet megaka dályozni az egy munkaerős üzletek bezárását olyan esetekben, ha a kereskedelmi alkalmazott kiveszi a szabadságát, vagy munkaképtelenné válik. Ilyen eset főleg a kisebb falvakban nagyon gyakori. A kereskedelmi alkalmazott szülési szabadságra megy, vagy kiveszi az évi rendes szabadságát, esetleg bizonytalan időre munkaképtelenné válik és az üzlet- helyiségre felkerül a lakat. 2á- kovcén például ezért nem vásárolhattak a lakosok három napig tejet, kenyeret. Veľká Fran- kován is előfordult, hogy a kenyeret a nemzeti bizottság vette át, mivel az üzletből átmenetileg hiányzott az alakalmazott. Sok probléma megoldható olyan helyeken, ahol például jól dolgozik a Jednota felügyelő bizottsága. Különösen, ha a bizottság tagjai között nők is vannak, akik a legjobban látják és érzik a problémákat. Ezek nyilván helyesnek tartják az előző cikkben közölt ötletet, hogy minden községben ki kellene képezni néhány háztartásbelit a kereskedelmi alkalmazott esetleges helyettesítésére. A nők poprádi plenáris ülésén az elvtársnők több olyan problémát említettek, amelyeket a járásban a „Szóljon hozzá“ akció keretében megoldhatnának. A járási központ lejcsarnokaiba pl. — ahol a nyári időszakban igen sok turista megfordul — beállíthatnának egy-két asztalt, hogy ne kelljen állva, vagy az utcán elfogyasztani a tejet. Sok bosszúságot okoz az asszonyoknak az is, hogy nincs elegendő ásványvíz. A kereskedelem ezt télen a faggyal, nyáron az üveghiánnyal, tavasszal és ősszel pedig más hiányossággal indokolja. A batizovcei küldött megállapította, hogy bár a községben május 15-én kellett volna megnyitni a zöldségüzletet, a plénum idején, vagyis a kitűzött időpont ntán egy hónappal, ez még mindig nem történt meg. Jó ötletet akarnak megvalósítani a Magas-Tátra térségében az asszonyok. Rájöttek ugyanis, hogy az önkiszolgáló boltok pénztárainál nagy a tülekedés, mert amikor összeszámolják a vásárolt áruk értékét, az árut a pultra dobálják, vagy a vevő táskájába. Ezért arra törekszenek, hogy minden pénztárosnőnek egy másik kosár is a rendelkezésére álljon és számolás közben abba helyezze az árut. Ez kiiktatja az idegeskedést és lehetővé teszt n ’»hh ellenőrzést. A Chemosvitben dolgozó asz- szonyok ötlete, hogy a közeli falvakból beutazó asszonyoknak ételhordókba szolgálják ki az ebédet, mert a műszak után nincs idejük az üzemi étkezdében elfogyasztani, ugyanis sietniük kell az autóbuszra vagy a vonatra. Nos, mint látható a jó ötlet valóban aranyat ér, de csak akkor, ha meg is valósítják. A polgári ügyek bizottsága Koma rnó ban (Komárom) kedves ünnepséget rendezett az ezüstlakodalmas házastársak tiszteletére. Púiból Sádovskl, a városi nemzeti bizottság elnöke és Patőcs József, alelnök köszöntötték Rácz Antalt és Kocsis Júliát, Juhász Sándort és Keskés Angélát, Németh Józse- ret és Rlgla Rozáliát, Tóth Istvánt és Emmer Ilonát, valamint a többi ezüstlakodalmas házastársat. A ČSAD, a kommunális vállalat, a Gadóci Efsz és más üzemek küldöttel pedig ajándékokat adtak át az ünnepeiteknek. Az ünnepség során a helyi zeneiskola növendékei, a város legjobb szavalói és énekesei külön műsor előadásával kedveskedtek az ünnepeiteknek. Bende Istváa pi‘TrBnrlTnlifiT aF
