Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám, kedd

fl szlovák kormány második félévi nnsnkaterve CéS: az ország további fejlesztése Novemberben értékelik a kormány programnyilatkozatának teljesítését 1972. VII. 11. Az év második felének kez­detén időszerűnek tartjuk szól­ni arról, milyen fő problémák­kal foglalkozik a kormány a legközelebbi hetekben és hó­napokban, hogyan teljesíti gaz­dasági-szervező, irányító és el­lenőrző funkcióját. Az immár jóváhagyott munkaterv tartal­milag kötődik a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kong­resszusa határozataihoz, a kor­mány múlt év decemberi prog­ramnyilatkozatához, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB feb­ruári és áprilisi ülésének dön­téseihez. Az SZSZK kormánya az év második felében mindenekelőtt a népgazdasági problémák meg­oldására törekszik azzal a cél­lal, hogy kialakítsa az SZSZK gazdasági életének minden sza­kaszán a hatékonyság fokozá­sát elősegítő feltételeket, és az irányítás minden szintjén kö­vetkezetesen érvényesítse a szigorú gazdaságosság és taka­rékosság elvét. Ezzel kapcsolat­ban többek között a következő problémák megvitatását tűzi napirendre: — a szlovákiai gépipari vál­lalatok fejlesztésének jelenlegi problémáit és e problémák megoldását célzó javaslatokat, — az SZSZK területén húzó­dó nemzetközi gázvezeték épí­tésével összefüggő kérdéseket, — a szlovákiai gépkocsigyár- tö ipar fejlesztését, — a szlovákiai magnezitipar fejlődését ismertető jelentést, továbbá tájékozódik arról, ho­gyan teljesítik a szlovákiai vas­úti közlekedésben a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött felada­tokat, — a szlovákiai népgazdaság tüzelőanyag- és áramellátásával a téli időszakban, — az anyagi-műszaki ellátás­sal és a megrendelő-szállító kapcsolatok irányítási, szerve­zési és nyilvántartási rendsze­rének értékelésével, valamint az építőipar zavartalan ellátá­sára irányuló intézkedések ja­vaslatával, — az SZSZK jövő évi népgaz­daságfejlesztési állami végre­hajtási tervjavaslatával, — a városközi automata táv­beszélő hálózat fejlesztésének értékelésével; — az SZSZK külkereskedelmi vállalatainak fejlesztési koncep­ciójával és káderellátásával. A vegy- és a közszükségleti ipar A felsorolásból látható,- hogy a szlovák kormány számos — a szövetségi tárcák hatáskörébe tartozó — kulcsfontosságú fel­adatot is munkatervébe iktatott. Az SZSZK Iparügyi Minisztériu­ma javaslatot terjeszt a kor­mány elé azokról az intézkedé­sekről, amelyek biztosítani hi­vatottak, hogy az SZSZK ipara 1975-ig 49 millió pár cipőt gyártson, továbbá beterjeszti a fafeldolgozó és bútorgyártó ipar fejlesztési koncepcióját és ezzel kapcsolatban a fakiterme­lés növelésére vonatkozó elkép­zeléseket, a vegyipar és a köz­szükségleti ipar területén meg­valósítandó kötelező erejű be­ruházási feladatok végrehajtá­sát biztosító intézkedéseket, mi­vel ezen a területen komoly le­maradás mutatkozik, a mező- gazdaságnak vegyipari gyárt­mányokkal kapcsolatos igényei kielégítését célzó koncepciót és Bratislava légköri szennye­NEM MAGÁNÜGY Safarikovo (Túrnálja) környékén mostanában gyakorta panaszkod­nak a kenyér, illetve a péksüte­mény minőségére: savanyú, sótlan, dohos, nyers, és a legtöbbször szá­raz. A safarikuvói (Tornaija) pék­ség igazgatója szerint ennek oka a rossz minőségű liszt és a micha- lovnei élesztő minősége, de a jö­vőben igyekeznek majd jobb ke­nyeret sütni. Néhány héttel ez­előtt drágább — 12,60 korona — lett a 3 kg os fehér kenyér ára. Ennek oka a „speciális liszt“, melyből sUtik. Az ár emelkedett, a minőség azonban romlott. Vala­mit tenni kellene, hogy véget ér­jenek az ilyen jellegű panaszok. BÍRÖ KATALIN ződésének csökkentését előse­gítő intézkedések javaslatát. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi tárca jelenti a kor­mánynak, hogyan teljesítette a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar az első félévi tervet, to­vábbá az egész évi feladatok teljesítésének előrejelzését. A kormány foglalkozik az SZSZK mezőgazdaságának a CSKP KB és az SZLKP KB ápri­lisi plenáris ülését követő fel­adataival, továbbá a takar­mányipar fejlesztéséről és ga­bonasilók építési tervének tel­jesítéséről szóló jelentéssel. Az állampolgárok érdekében A kormány átfogó módon fog­lalkozik a lakásépítés problé­máival, a beruházások irányí­tási rendszerének javaslatával, a licenc-politika megvalósítását ismertető jelentéssel, a munka­erő-utánpótlás elhelyezésével, a nem üzemi (munkahelyi) jelle­gű balesetek elemzésével és a nyugdíjbiztosítás módosítását célzó javaslatokkal a CSKP XIV. kongresszusa döntései alapján. Augusztusban részletesen érté­keli, hogyan váltották valóra a választási programokat és a vá­lasztói gyűléseken elhangzott észrevételeket, októberben pe­dig ellenőrzi, hogyan teljesítet­ték a CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatait a szolgáltatá­sok és a törpeüzemek szaka­szán; foglalkozik a közúti köz­lekedés biztonságáról és zavar­talanságáról beszámoló jelen­téssel és egyéb kérdésekkel. Ugyancsak augusztusban vitat­ja meg a belföldi piac jövő évi iparcikkellátásának kérdéseit és az ellátást javító intézkedé­seket. Szeptemberben foglalko­zik a fogyasztók fokozott vé­delmét szolgáló intézkedések javaslatával és az év végén az SZSZK utasforgalmáról szóló je­lentéssel, különösen szem előtt tartva a Magas- és az Alacsony- Tátra kiépítésének és kihaszná­lásának koncepcióját. Az építőipari tárcát érintő kérdések közül foglalkozik a helyi építőipar fejlesztési kon­cepciójával, az építőipari kapa­citások ez évi átirányítási ter­vének végrehajtásával (Prágá­ba, Bratislavába és az észak­csehországi kerületbe) és a jö­vő évi terv előkészítésével. Az erdő- és vízgazdálkodási tárca problémái közül a kormány el­sősorban Bratislava ivóvízellá­tásának kérdését tűzi napirend­re, továbbá megvitatja a szlo­vákiai szennyvízderítők építésé­vel összefüggő kérdéseket, majd foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan befolyásolja a mezőgaz­daság kemizálása Csallóköz fel­ső része vízrendszerének minő­ségét. Az egészségügy tárgykö­réből megvitatja az alkoholiz­mus elleni harc fokozását elő­segítő intézkedéseket, a gyer­mekek és az ifjúság egészség- ügyi nevelését érintő dokumen­tumokat. A fiatal nemzedékért A kormány elé kerülnek azok a javaslatok is, amelyek a fia­talok nevelésének kérdéseire vonatkoznak, továbbá az okta­tásügyi tárca káder- és sze­mélyzeti munkájáról szóló je­lentés, az iskolai étkeztetés ér­tékelése és ennek lényeges ja­vítását célzó javaslat. Szerepel a kormány munkaprogramján a kulturális-nevelő munka fej­lesztése az SZSZK-ban, valamint az a javaslat, amely azt céloz­za, hogy a nemzeti bizottságok az eddiginél jobban befolyásol­ják a kulturális-nevelő létesít­mények munkáját, a második televíziós műsor és a színes televízió kérdései, valamint a gazdasági propaganda felada­tainak teljesítése. Az év végén az SZSZK kormánya megvitatja az állami ifjúságpolitika alap­elveit és értékeli az 1971 de­cemberi kormánynyilatkozatot. A felsorolás nem teljes, de láttatja, hogy a kormány mun­katerve felöleli Szlovákia to­vábbi sokoldalú fejlődésének kulcsfontosságú kérdéseit, szem előtt tartva minden jelentős problémát. JAROSLAV MEŠKO Ŕ KAUMIOK NÉGY ESZÍENIEÍE ň MAOIZMUS ÉS Ä NYUGATI IFJÚSÁG GYEREKEK PÁRTJA — 1968 ...A híres Sorbonne első emeletén a Francia Országos Diákszövetség tagozatának pa­rányi szobájában félhomály van. Vágni lehet a füstöt. A székeken, asztalokon és csak úgy egyszerűen a padlón mint­egy tízen lehetnek: fiúk és lá­nyok. Senki sem siet közülük az előadásokra, hiszen az óra- látogatás nem kötelező. Immár két órája folyik az időnként csaknem dulakodássá fajuló be­szélgetés. A szélsőséges balol­dali mozgalom tagjai, a máju­si—júniusi harcok résztvevői tanyáznak itt. Közülük néme­lyek tagjai a híres „Sorbonne-i kommunának“. Azért jöttem ide, hogy meg­tudjam: miként vélekednek an­nak az „új baloldali“ mozga­lomnak az egyszerű résztvevői, amely teoretikusainak állítása szerint alkalmas arra, hogy fel - rázza csüggedt közönyéből a „fogyasztói társadalmat“. Ámde az „új baloldal“ sem­miféle ésszerű programjáról nem hallottam. Az egyik fiú kijelentette, hogy ő „tiszta“ trockista. Ketten a „Kommunis­ta Liga“ nevű trockista szerve­zettel kacérkodtak, némelyek pedig így kiáltottak: „Nekünk nincs szükségünk semmiféle pártral Először leromboljuk a fogyasztói társadalmat“ ... A Francia Kommunista Párt és az egész kommunista világ­mozgalom igen komolyan vette az ifjúság és a diákok antika- pitalista tömegmegmozdulásait. A kommunista és munkáspártok nemzetközi értekezletén meg­állapították, hogy a diákság és az értelmiség politikai aktivi­tásának fokozódása közvetlen következménye a kapitalizmus általános válsága elmélyülésé­nek, a jelenkori kapitalista tár­sadalom szociális szerkezeté­ben végbement jelentős válto­zásoknak. Ebben a társadalom­ban a szellemi munkát igénylő szakmák egyre tömegesebbé válnak. Ugyanekkor a kommunisták már az 1.968—1969-es években határozottan megkülönböztették a diákharcnak politikailag éret­len, tapasztalatlan és a forra­dalmi proletár élcsapattal kap­csolatban nem álló egyszerű résztvevőit azoktól a szélsőbal­oldali elemektől, akik saját ön­ző érdekükben szerették volna kihasználni a diákok és az ér­telmiség megmozdulásait. A „KRIVINE" MŰVELET — 1969 ... A Versailles-i kapunál le vő párizsi Sportpalotát hármas kordon veszi körül: a hordoz­ható vasgátakból emelt bari­kádokat két rendőrgyűrű öve­zi. Közvetlenül a SpQrtpalota tövében a szélsőjobboldali moz­galom „rendfentartó erői“ he­lyezkednek el: fiatal, vörös karszalagos, markos legények. Alain Krivine, a- szélsőbaloldali „Kommunista Liga“ elnök jelölt­j e választási nagygyűlést tart. A termet 15—17 éves suhantok és lányok töltik meg. Az el­nökségben — nyilván nem ifjú­sági korban levő szakállás bá­csik — a IV. Trockista Interna- cionálé vezetői foglalnak he­lyet. Rettenetes zsivaj honol a teremben. A szónokokat olykor alig lehet hallani, bár hang erősítők működnek. Alain Kri­vine beszél. Mellettem egy sportinges fiú torka szakadtá­ból üvölti: „Hülye! Opportunis ta!“ így kezdődött a francia szél­sőbal evolúciójának második szakasza. Vajon mi az oka an­nak, hogy Krivine, aki egy év­vel ezelőtt még „opportuniz­mussal“ és „parlamentarizmus­sal“ vádolta Rocard-t, az Egye­sült Szocialista Párt vezérét, most maga is harcba indult az elnöki székért? Ez az esztendő bebizonyította, hogy a diákok ösztönös mozgalma még távol­ról sem harcképes politikai szervezet. „A szélsőbal tábor­nokai“ már I960 őszén úgy áll­tak, hogy hadsereg nélkül ma­radnak. Maga a „májusi moz­galom“ gyorsan széthullott egy­mással elkeseredett torzsalko­dó tucatnyi kisebb-nagyobb csoportra. Az 1968-as mintájú szélsőbaloldali „hadsereg“ ma­radványainak politikai egyesíté­se a politikai élet vagy halál kérdése lett az említett cso­portok vezérei számára. A trockisták által a harmin­cas évek elején megalakított IV. Internacionálé hosszú éve­ken át nyomorúságosán tengő­dött. A trockisták számára igazi főnyeremény lett Peking szakadár tevékenysége. S a trockista Internacionálé VI. kongresszusa már 1961-ben ha- tározatilag kimondta: „a Kínai Kommunista Párt politikai po­zíciói felhívják a figyelmet a trockizmusröriási lehetőségeire, a tevékenység korábban isme­retlen területét nyitják meg előtte.“ A IV. Internacionálé, élve az idő előtt kiírt 1969. évi elnöki választások nyújtotta lehető­séggel, a sürgősen összetákolt „Kommunista Liga“ és a kisebb trockista csoportosulások ne­vében Alain Krivine-t, a Sor­bonne történelmi fakultásának volt hallgatóját, egy ismert fo­gász fiát indílotta mint az „új baloldal“ elnökjelöltjét, és el­látta őt pénzzel. Krivine hivatalos regisztrálá­sa széles körű legális lehető­séget biztosított a trockisták számára, jelszavaiknak a sajtó­ban, a rádióban, a televízióban való propagálására. Ámde a szélsőbal vezéreinek és trockista védnökeiknek egy- ségbojitó taktikája ez alkalom­mal is csődöt mondott, noha a burzsoá sajtó óriási reklámot csapott és a „Kommunista Li­gát“ csaknem „második kom­munista pártnak“ igyekezett be­állítani. A választók szavaza­tainak az az egy százaléka, amelyet Krivine kapott, elég vi­lágosan tükrözte a szélsőbalol­dal politikai befolyásának szín­vonalát ... A „GISMAR" AKCIÓ — 1970 A Saint-Michel bulváron egy kis kávéházi asztalkánál ülünk a Sorbonne egyik előadójával. A közelben egy rendőr áll, kék esőköpenyben. 16—17 év körü­li leány tart feléje. Félretapo­sott lábbelit, bőrzakót visel. Bi­zonyára kérdezni akar valamit ... De nem! Amikor odaér ..., szembeköpi a rendőrt. Az meg elkapja a leány kezét. A leány visítani kezd. Egy kis csoport verődik össze. Néhány iskolás­korú fiú utat tör magának a tö­megben. Sértegetni kezdik a „zsarut“. A keskeny keresztut­cákban leállított sötétlila szí­nű furgonokból rendőrök siet­nek az esemény színhelyére. Ebben a pillanatban az egyik fiú előkapja a kabátújjában el­rejtett csodarabot és a „zsaru“ fejére sújt vele. Az összeesik. A suhancok futásnak erednek. A tömeg pillanatok alatt ritkul­ni kezd. Néhány perc múlva két fiút hátracsavart karral elve­zetnek. — Mi ez? — kérdezem elké­pedve beszélgetőtársamtól. — Ö... semmi különös. Gis- mar legényei próbálnak ismét „forradalmi helyzetet“ teremte­ni ... Ez a jelenet, amelynek magam is szemtanúja voltam, egyike volt ama szélsőbaloldali provo­kációknak, amelyek 1970 tava­szán és nyarán valósággal vé­gigzúdultak Franciaországon. Szervezőjük a legszélsőségesebb maoista csoport, az úgyneve­zett „Proletár baloldal“ volt, élén Alain Gismarral, a Fran­cia Pedagógusok Szakszerveze­tének volt alelnökével. A Gismar-féle maoisták meg­próbáltak áttérni a szervezett akciókra. Felhívásukra több száz diák abbahagyta a tanulást és segédmunkásnak állt be a Simca, a Renault gyárban és más nagy iparvállalatokban. S mi volt a céljuk? Maoista cso­portok megalakítása útján alá­ásni a Francia Kommunista Párt és az Általános Munkásszövet­ség (CGT) pozícióit. Ekkor aztán a „Proletár bal­oldal“ szervezett politikai pro­vokációkba kezdett. Alain Gis- mar és hívei 1970 tavaszán if­joncokból és különféle deklasz- szált elemekből összetákolták saját „tömegszervezetüket“: az „Új Népi Ellenállást“. A Francia Kommunista Párt által szerve­zett politikai tüntetések és nagygyűlések idején a maoisták verekedéseket kezdtek a rend­őrökkel, gyújtókeverékekkel tol^ tött palackokat dobáltak a rend­őrőrsökre és a csendőrlakta- nyákra, plasztikbombákat he­lyeztek el a bankokban. Ez aj* OAS módszereire és „bomba- fesztiváljaira“ emlékeztető pro­vokatív taktika természetesen a felesleges áldozatokon és a rendőrségi megtorlásokon kívül semmi eredményt nem hozott, „Forradalmi helyzet“ nem ala­kult ki . .. „BALOS" VAKÁCIÓ — 1971 A szélsőjobboldali mozgalom* ban viszonylagos szélcsend kö­vetkezett be. Ez a „vakáció“ azonban igen sajátosan telt el. Így például a Krivine-féle trockisták „akció* csoportjai“, miközben „átgon­dolták a hároméves harc poli­tikai tanulságait“, serényen kó- pezték a propagandistákat. Meg­nyitották a „Kommunista Liga*' különleges iskoláit. Az ezekben az „iskolákban“ folyó oktatás jellegét megítélhetjük abból, hogy hallgatóit a különféle esz­közökkel végzendő konspiráció­ra, a letartóztatás esetén tanú­sítandó magatartás szabályaira, az illegalitásba való áttérés fel­tételeire oktatták ki. Az „isko­lák“ egyes hallgatóiba nagy buzgalommal igyekeztek bele­sulykolni azt a gondolatot, hogy a spontán, érzelmi akciók ideja lejárt. Az elmúlt évek tapasztalata bebizonyította, hogy a diákmeg­mozdulások ösztönös kirobba­nása alapján a „balosoknak'* nem sikerült politikai irányza­tot kialakítaniuk. Sőt mi több, a Francia Kommunista Párt áll­hatatos harcának következtében lelepleződött a dolgozók és az ifjúság társadalmi elégedetlen­ségén élősködni óhajtó szélső­baloldali elemek akciónak de­magóg és provokatív jellege. A francia munkásosztály túlnyomó többsége és a józanul gondolko­dó diákság nem dőlt be a szalta- dároknak. VLAGYIMIR VOLZSSZKIJ a történettudományok kandidátusa (APN) Miroslav Anger felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents