Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám, kedd

Waldheim Jarringgal tárgyalt Események margójára JÓSZOMSZÉDOK KÖZÖTT Genf — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára tegnap Genfben találkozott dr. Gunnar Jarring­gal, közol-keleti különmegbí­zott jával. A két órán át tartó találkozón Waldheim megtárgyalta Jarring­gal a közel-keleti helyzet leg­utóbbi fejleményeit. Hasonló találkozóra került sor már egy héttel ezelőtt is. Jar­ring akkor tájékoztatta Wald- heimet a közel keleti helyzet „bizonyos szempontjairól“. A tegnapi tárgyalásokról nem tadtak ki hivatalos közle­ményt. Kairó — Anvar Szadat egyip­tomi elnök vasárnap Kairóban megkezdte megbeszéléseit A.sz- szud szíriai elnökkel — jelenti a MENA hírügynökség. Asszad az egyiptomi főváros­ban közvetlenül a Szovjetunió­Pdrizs — A Francia Kommu­nista Párt országos értekezlete vasárnap egyhangúlag elfogad­ta az FKP és a Francia Szocia­lista Párt közös kormánynyilat­kozatát. A pártértekezleten je­lenlevő 1200 küldött viharos lel­kesedéssel fogadta Georges Marchaisnak, a Francia Kom­munista Párt főtitkárhelyettesé­nek beszámolóját. Georges Mar- chais zárszavában felszólította Franciaország dolgozóit és de­mokratikus erőit, hogy vigyék győzelemre a közös kormány­programot. Francois Mitterrand, a Fran­cia Szocialista Párt első titkára vasárnap a párt országos kong­ban tett baráti látogatásáról ha­zatérve szakította meg útját. A megbeszéléseken részt vesznek a két állam miniszterelnökei és más vezető államférfiak is. Tel-Aviv — Golda Meir izrae­li miniszterelnök „sajnálatcx, té védésnek“ nevezte az izraeli lé­gierő múlt heti akcióját, amely során növényirtó vegyszereket szórtak a megszállt területen lévő Akraba falut környező föl­dekre. A 125 hektárnyi területet megművelő arab parasztok né­hány napja tiltakoztak a meg­szállóknál, amiatt, hogy az iz­raeli katonai repülőgépek gya­korlótérnek használják a földe­ket. Válaszul következett a nö­vényirtás, amely elpusztított minden füvet a környéken. Da- jan hadügyminiszter ugyancsak sajnálkozását fejezte ki az ügy­gyei kapcsolatban. resszusán felszólította „mind­azokat a pártokat és csoporto­kat, amelyek a baloldali erők­höz tartozónak vallják magukat, hogy vegyenek részt azokban az akciókban, amelyek alapját lerakta a kommunisták és szo­cialisták megállapodása“. A kongresszus határozata megállapítja, hogy a FKP és a Szocialista Párt egyezményének megkötéséhez hozzájárult a Franciaországban az utóbbi években folyó széles körű szo­ciális és politikai mozgalom. Minden francia tudja ma, hogy van olyan politika, amely meg­változtathatja életét. N oha a kánikula beköszönté­sével a nyár erősen érezte­ti jelenlétét és elkezdődött a hi­vatalos és magánszabadságok időszáka, a diplomáciai és más hivatalos látogatások terén még nem beszélhetünk uborkaszezon­ról. Tanúsítják ezt a különféle látogatásokról és hivatalos meg­beszélésekről kiadott közlemé­nyek. Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának hétvégi bratislavai baráti látogatása és a várban Gustáv Husák elvtárssal, a CSKP Köz­ponti-Bizottságának főtitkárával folytatott megbeszélései azt ta­núsították, hogy „a politikai életben nincs szabadságolás“, s a testvéri szocialista országok vezetői szükség szerint bármikor találkoznak, ha időszerű kérdé­sek megvitatása, a velük kap­csolatos állásfoglalás ezt meg­követeli. Mint a megbeszélésekről ki­adott közös közlemény megál­lapítja, a két pártvezető tájé­koztatta egymást pártjaik tevé­kenységéről, szocialista orszá­gaik munkatapasztalatairól, megvitatták országaik kapcsola­tait, továbbfejlesztésük lehető­ségeit. Ez az ilyen találkozók és megbeszélések természetes, el­maradhatatlan programpontja. Ám ha ezzel kapcsolatban rutin­tárgyalásokról is beszélhetünk, nem vitás, hogy Csehszlovákia szempontjából az 1968—1969-es évek politikai hibáinak helyre­hozása után igen nagy jelentő­sége van annak, hogy még szo­rosabb kapcsolatokat teremtsen a szocialista közösség orszá­gaival, minden téren fejlessze velük együttműködését, mert ebben nagy lehetőségek rejle­nek. A bratislavai megbeszéléseken természetesen nemzetközi kér­dések is szóba kerültek, s ta­lán itt volt a tanácskozások súlypontja. Ez érthető is, hisz az utóbbi időben a megoldatlan európai kérdések rendezése so­rán, gondolunk az NSZK és Varsó — Varsóban közös köz­leményt adtak ki Stefan Ol- szowski lengyel és Szvaran Szingh indiai külügyminiszter tárgyalásairól. A nemzetközi helyzetet érintett kérdéseiben a két ország azonos, vagy egymáshoz közel álló nézetet vall. Lengyelország és India komoly nyugtalanságát juttatja kifejezésre a vietnami konflik­tus éleződése miatt. A két kül­több szocialista ország viszo­nyának rendezésére, olyan kér­dések merülnek fel, amelyekben a szocialista közösség orszá­gainak egységes álláspontot kell kimunkálniuk. Ezért, mint a közlemény hangsúlyozza, na­gyon fontos tény, hogy mind­két fél egyetért abban: az NSZK tekintse eleve érvénytelennek a müncheni szerződést. Mindket­ten nagyra értékelik az NDK- nak az európai béke megerősí­tésében játszott pozitív szere­pét, s ragaszkodnak hozzá, hogy az NDK teljes jogú elisme­résben részesüljön valamennyi ország részéről, s mindkét né­met állam tagja legyen az ENSZ-nek. Ismert ténynek a rögzítését jelenti a közleménynek az a kitétele, amely a két országnak a vietnami és a közel-keleti helyzettel kapcsolatos állás­pontjára vonatkozik, s ez ismét a szocialista országok rendü­letlen politikai elvszerűségét bi­zonyítja.- A közleményből is visszatük­röződik ez a fontos momentum, hogy a bratislavai megbeszélé­sek során csehszlovák és ma­gyar részről is kiemelték az SZKP XXIV. kongresszusán el­fogadott békeprogram nagy nemzetközi hatását, azt, hogy a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok következetes, egyeztetett külpolitikája a nemzetközi eny­hülés döntő tényezője. Elisme­réssel adóztak a szovjet veze­tők béketeremtő erőfeszíté­seinek, amelyek legutóbb a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozón segítettek elő jó eredményeket. Kádár és Husák elvtársak bratislavai tárgyalásai ismét igazolták a szocialista országok nézetazonosságát korunknak az európai és a világbékét érintő va­lamennyi kérdésekben, s ez a testvérpártok ideológiai és akció­egységével együtt nagy nemzet­közi erő és várható sikerek bá­zisa. (L) ügyminiszter egyöntetű vélemé­nye szerint az európai konfe­rencia létrejötte elősegítené kontinensünk helyzetének to­vábbi rendezését és a nemzet­közi feszültség további csökken­tését. A közlemény végül beje­lenti, hogy Szingh külügyminisz­ter indiai látogatásra hívta meg Stefan Olszowskit, aki a meghí­vást megelégedéssel elfogadta. Belfast — A 13 napja meghir­detett fegyvernyugvás ellenére a korábbiakhoz hasonló „hadi­állapot“ urakoldik Észak-íror- szágban. Az ír köztársasági had­sereg (IRA) ideiglenes szárnya érvénytelennek tekinti a tűzszü­netet, mivel az angol hadsereg vasárnap este „figyelmeztetés nélkül“ megszegte a tűzszünetet. Withelaw, az ország élére kine­vezett brit megbízott visszauta­sította az IRA váajait. A fegyveres harcoknak a „provók“ szerint „száz százalé­kos“ felújítása következtében a hét végén hat polgári személy vesztette életét. Az áldozatok között van egy 14 éves lány és egy római katolikus pap is. A protestáns negyedekkel határolt katolikus gettókból a családok százai menekülnek sietve az IRA védelme alatt álló kerületekbe. Többen az ír Köz­társaságba költöznek, ahol ismét menekült táborokat létesítenek. Az ulstervi véderő elnevezésű szélsőséges protestáns fegyve­res szervezet tagjai éjszakán­ként álarcos bandákban járják az utcákat, ablakokat törnek be és benzines palackokat dobál­nak az alvó polgárok házaira. A TASZSZ jelentése szerint Észak-írország angol adminiszt­rációja nem hoz hatékony intéz­kedéseket a szélsőségesek meg fékezésére. A fegyvernyugvás bejelentése óta 17-re emelkedett a halottak száma 1969 augusztusa óta az észak-írországi polgárháborús zavargásokban összesen 409 em­ber vesztette életét. Jóváhagyták a közös kormányprogramot LENGYEL-INDIAI KÖZLEMÉNY Kommentárunk 1972. VII. 11. F idel Castro, a kubai for­radalom legendás hőse, miniszterelnök, a Kubai Kom­munista Párt első titkára két­hónapos körútja befejeztével visszaérkezett Havannába. A Szovjetunióból való elutazása előtt üzenetet intézett a szovjet vezetőkhöz. Az üzenetben töb­bek között megállapítja: „Ez a látogatás lehetővé tette, hogy méq jobban megerősítsük a for­radalmi szolidaritás bennünket összefűző megbonthatatlan szá­lait, széles körű és őszinte esz­mecserét folytassunk a forradal­mi mozgalom és a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiről s megállapíthassuk, hogy a meg­vitatott kérdésekben nézetazo­nosság jellemzi a Kubai Kom­munista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának állás­pontját.“ Ennél többet, a látogatás jel­lemzéseként — tömören aligha mondhatunk. E látogatás bizo­nyítéka volt azoknak a baráti és internacionalista kapcsola­toknak, melyek Kuba és a szo­cialista országok között — a forradalom győzelme óta — fennállnak. Fidel Castro szovjetunióbeli tíznapos látogatásával ért véget a körút, melynek egy-egy állo­mása Európában Bulgária, Ro­mánia, Magyarország, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió volt. Első ízben járt a kubai miniszterelnök ha­zánkban is, s találkozott a CSKP és az SZLKP vezetőivel, vala­mint államférfiatokkal. A láto­gatás egybehangzó eredménye a barátság és testvériség, vala­mint az együttműködés elmé­lyítése, a szocialista internacio­nalizmus erejének bizonyítása. Egységben... Fidel Castro látogatása során többször is említést tett arról, Latin-Amerika első szocialista állama, a forradalmi Kuba a Szovjetuniónak és a szocialista országok önzetlen támogatásá­nak köszönheti, hogy az ameri­kai imperializmus agresszív cselekedetei, gazdasági blokád­ja ellenére sikerrel építi a szo­cializmust, s szilárd láncszeme a szocialista népek nagy csa­ládjának. „A Kuba köré vont és a mai napig is létező szoros gazdasági blokád, a felforgató tevékenység legkülönbözőbb for­mái, zsoldostámadások és kato­nai agresszióval való fenyege­tés — mindez együttesen zúdul hazánkra — mondta a Kreml­ben pohárköszöntőjében a kubai kormányfő. — Harcunkban azonban sohasem maradtunk magunkra". Mostani látogatása is erről az internacionalista szolidari­tásról győzhette meg Fidel Castrót, s ez az a legfőbb üze­net, melyet a kubai miniszterel­nök kéthónapos útja után ma­gával vitt népének. A Szovjet­unió és a szocialista országok nagyra értékelik a kubai nép harcát, s megmásíthatatlan cél­juk, hogy elősegítsék a legked­vezőbb feltételek megteremtését a szocializmus Kubában való si­keres építése számára. Az egység és a nézetazonos­ság jellemezte a tárgyalásokat, s ahogy a szovjet—kubai közös közlemény is leszögezte, a ta­lálkozások és beszélgetések „a mély, kölcsönös megértés és a nézetek egysége, a megbontha­tatlan barátság, a marxizmus— leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elveihez való hűség szellemében mentek vég­be“. Ez a nézetazonosság a nem­zetközi kérdésekre is vonatko­zik. A felek szolidaritásukról biztosították Indokína harcoló népét, állást foglaltak a közel- keleti konfliktus rendezése, a KNDK kormányának az ország békés, demokratikus egyesítésé­re vonatkozó javaslatai mellett, s szolidaritásukról biztosították a chilei népet. Az európai béke és biztonsági értekezlet megtar­tását jelentős lépésnek tekintik, olyannak, mely új szakaszt nyit­hat a kontinens népei életében. A szovjet—kubai közös közle­mény erélyesen elítéli az Egye­sült Államok Kuba elleni gaz­dasági és politikai blokádját, s egyéb ellenséges cselekedeteit. A Szovjetunió megerősítette: tá­mogatja Kubának a guantana- mói amerikai haditengerészeti támaszpont feltétel nélküli fel­számolására vonatkozó követe­lését. Síkraszállnak továbbá a tartós béke biztosításáért a Ka- rib-tenger térségében. A célok és a tettek egysége jellemezte a tárgyalásokat, s ,ez jellemzi a további kapcsolatokat is. Amerika szabad földje a szocialista tábor oszthatatlan része, s a szocializmus pozíciói­nak erősítése ezen a földrészen alapvető fontosságú országaink számára. Ezt tanúsítják a szov­jet—kubai kapcsolatok is, mely­ről Fidel Castro így nyilatko­zott: „Mélységesen meg va­gyunk elégedve jelenlegi barát­ságunkkal, testvéri kapcsola­tainkkal, amelyek a kölcsönös tiszteletre épülnek, azokkal az őszinte kapcsolatokkal, ame­lyeknek a forradalmi pártokat és a forradalmi népeket össze kell fűzniük. Népünk teljes mér­tékben bízik a Szovjetunió elvi politikájában". A bizalom kölcsönös, ahogy közösek a forradalmi harc és az imperializmus elleni harc céljai is. A kéthónapos körút­nak ez is egyik tanulsága, — főleg azok számára, akik ezt másként tudták, helyesebben másként szerették volna ... F. Z. VASÁRNAP délelőtt ünnepé­lyes keretek között nyílt meg Rostockban a 15. keleti-tengeri hét. Megnyitó beszédet dr. Lot­har Bolz, a keleti-tengeri hetek NDK-bizottságának elnöke mon­dott. A HIVATALOS látogatáson Kí­nában tartózkodó Maurire Schumann francia külügymi­niszter vasárnap ellátogatott a Pekingtől mintegy 80 kilométer­rel északra lévő Kínai Falhoz. HOUSTONBAN, az Amerikai Űr­kutatási Központban szovjet — amerikai megbeszélés folyik, amelyen áttekintik a két or­szág űrkutatási együttműködé- sének kérdéseit. A szovjet kül­döttséget Borisz Petrov akadó- mikus vezeti. BEI.GRÁDBAN jugoszláv—in­diai közös közlemény jelent meg abból az alkalomból, hogy, V. V. Giri indiai köztársasági el­nök Joszip Broz Tito jugoszláv elnök meghívására július 5-től 9-g hivatalos látogatáson volt Jugoszláviában. BRUNO KREISKY, osztrák szö­vetségi kancellár vasárnap a stuttgarti rádiónak adott inter­jújában síkraszállt azért, hogy a tervezett európai biztonsági konferenciát tetőzze be olyan nyilatkozat, amelyben a konti­nens összes államai lemonda­nak az erőszak alkalmazásáról. Véleménye szerint erre most mindenképpen lehetőség van, miután a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet meg­állapodás nyomán megszűnt a fő probléma. SZOVJET—AFGÁN megegye­zést írtak alá Kabulban, amely­nek célja a légikalózkodás meg­előzése és megszüntetése. A FRANCIA KOMMUNISTA PART soraiba az év folyamán 34 000 új tag lépett be. FASISZTA ELEMEK három merényletet követtek el az Olasz Kommunista Párt székha­zaiban. A rendőrségnek egy esetben sem sikerült a tettese­ket elfognia. WILLIAM ROGERS, amerikai külügyminiszter, aki hivatalos látogatáson van Olaszországban, tárgyalt Guilio Andreotti ola^z miniszterelnökkel. IDI AMIN ugandai elnök az­zal vádolja az amerikai és iz­raeli titkosszolgálatot, hogy vi­szályt szít az országban, és igyekszik kiélezni a törzsi el­lentéteket. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG megalakulásának 51. év­fordulója alkalmából a mongol kormány bejelentette, hogy a dolgozók a népgazdaság vala­mennyi ágazatában teljesítették az első félévi tervet. A PROLETÁR EGYSÉG OLASZ SZOCIALISTA PÁRTJA tagjainak túlnyomó része megszavazta, hogy a párt egyesüljön az Olasz Kommunista Párttal. WILLY BRANDT nyugatné­met kancellár és Walter Scheel külügyminiszter megegyezett ab­ban, hogy az új szövetségi gi il­lési választások időpontját 1972. december 3-ra tűzi ki. NIXON elnök elrendelte az Egyesült Államok belső légi­közlekedési vonalainak szigoi ú ellenőrzését. Az intézkedés hi­hetővé teszi a motozást is, ha felmerül a gyanú, hogy valame­lyik utas fegyvert rejteget. Megkezdődött Okamoto pere Lód — Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdő­dött meg hétfőn Izraelben Kozo Okamoto japán diák pere. Oka­moto tagja volt annak a három­tagú japán „halálbrigádnak“, amely május 30-án a lodi repü­lőtéren megölt 28 személyt és megsebesített további 67-et. A terrorista két társa a tűzharcban életét vesztette. A tömegmészárlás színhelyé­től néhány kilométerre, egy ka­tonai táborban rendezték be a tárgyalótermet. Valamennyi ér­deklődőt — aki csak különleges igazolvánnyal léphet be — ala­pos motozásnak vetik alá, maga a vádlott két izraeli katonai csendőr között, egy golyóálló fülkében ül. Katonai főügyész által hétfőn felolvasott négy vádpont közül háromnál a legsúlyosabb kiszab­ható ítélet a halálbüntetés. Fokoz ód ik a feszültség Észak- Írországban

Next

/
Thumbnails
Contents