Új Szó, 1972. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
A BALESETEK MEGKÁROSÍTJÁK N ÉPGAZDASÁGUNKAT Elgondolkoztató tények a helyi építőipari vállalatoknál történt balesetekkel kapcsolatban 0 Pezinokban és Prešovban nem csökkent a járási építőipari vállalatoknál a balesetek száma >0 A munkahelyeket nemcsak áprilisban kell ellenőrizni 0 A változást a versenytől és jutalmaktól várhatjuk A Pezinoki Járási Építőipari Vállalatban 1970-ben 39 munkabaleset történt, és en- iaek alapján 822 munkanap veszett el. 1971-ben is hasonló volt a balesetek és a le nem dolgozott munkanapok száma. A munkaba]esetek száma nem csökkent a Prešovi Járási Építőipari Vállalatban sem, ahol 1970- ben 34, 1971-ben pedig már 37 baleset történt. Ebben a vállalatban a munkabalesetek címén csak az 1971-es évben több mint 970 napot mulasztottak. A Prešovi Járási Építőipari vállalatban 32 munkabaleset kártalanításakor több mint 14 000 koronát fizettek ki. A regresszív kártalanítások száma a 33/65 Tgy. számú törvény szerint 7 volt, és 5580 koronát fizettek ki. Nagyobb kiadásai voltak a Pezinoki Járási Építőipari Vállalatnak, amely az 1971-es évben munkabalesetek kártalanítására 324 ezer koronát fizetett ki. Amint e két járási építőipari vállalat példáján látható, a munkabalesetek a termelés, a gazdálkodás terén nagy veszteséget jelentenek. A sérült személyeket az orvosok kezelték, gyógyították, és amikor nem dolgozhattak, kevesebb volt a jövedelmük is. Egyszóval a munkabalesetek nem csupán a sérült személyeknek «koznak fájdalmat, megcsonkítják őket, veszélyeztetik egészségüket és életüket, hanem ugyanakkor a le nem dolgozott munkanapok megkárosítják népgazdaságunkat, közgazdaságunkat és ezáltal egész életszínvonalunkat. Ha felsorolnánk azokat a veszteségeket, amelyeket Szlovákia több mint 30 helyi építőipari vállalatában a munkabalesetek okoztak, akkor az említett veszteségek sokszorosan megnövekednének. Mindent meg kell tennünk, hogy ezekben a vállalatokban a balesetek száma lényegesen csökkenjen. A termelés tervezői, az építővezetők, a mesterek, a csoportvezetők és a szocialista munkabrigádok kollektíváinak vezetői a szakszervezeti szervekkel karöltve biztosítsák az építkezéseken és munkahelyeken a legalapvetőbb feltételeket: a rendet, a tisztaságot, az anyag helyes és biztonságos elraktáro zását, ügyeljenek arra, és ragaszkodjanak ahhoz, hogy a dolgozók betartsák a biztonsági rendszabályokat, az egészségvédelem elveit és használják a védőöltönyöket és segédeszközöket. A balesetek számának a lehető legkisebbre való csökkentésénél nagy segítséget jelenthetnek a munkabiztonsági őrségek, a balesetelhárítási előadások, a munkahelyek ellenőrzései — nem csupán áprilisban, az ellenőrzés hónapjában, hanem más hónapokban is, a szükség szerint — továbbá a dolgozók orvosi felülvizsgálatai és egyéb intézkedések. Például a Pezinoki Járási Építőipari Vállalatban az elmúlt években szerzett szomorú tapasztalatok alapján az FSZM üzemi bizottsága és a gazdasági vezetőség az idei év elején vállalatközi versenyt hirdetett A munkabaleset nélküli munkahely címért, s ezt a versenyt pénzjutalommal egészítette ki. Elhatározták továbbá, hogy jutalmat kap az a központ, amelyikben nem történik baleset, és ezt sokkal készségesebben nyújtják, mint a munkabalesetekért járó kártalanítási összegeket. MIKULÁŠ MAŤAŠEJE A közellenség nyomában Egy csepp vérből, minden különös berendezés nélkül, bármelyik klinika laboratóriumában felismerhetjük a rákot. Igaz, egyelőre csak a májrákot, de újabb kutatások alapján remélhető, hogy ugyanez a módszer a rák minden fajtájának a nyomára vezethet. A rák (a szív és érbetegségek után) sorrendben a második számú közellenség. A védekezés kidolgozása az orvostudomány egyik legfontosabb feladata. A „HÍRNEK“ Szovjet kutatók megtalálták a a májrák „hírnökét“. Nem más ez, mint egy fehérje féle (az alpha-beta-protein „ABP“), amelyet a máj nyomban kiválaszt és a vérkeringésbe juttat. A közelgő betegség hírnökét a vérben elfogni már nem jelent különösebb nehézséget. A fölfedezés dr. G. I. Abelev és asszisztensei, S. D. Perova és N. I. Kramková (moszkvai Járványügyi és Mikrobiológiai Intézet) továbbá Y. S. Tatarinov profesz- szor (asztraháni Egészségügyi Főiskola) kutatásainak eredménye. Az új módszer egyszerű és biztosnak bizonyult. NEMZETKÖZI VIZSGÁLAT Az Egészségügyi Világszervezet által alapított Nemzetközi Rákkutató Intézet (Lyon) széles körű vizsgálatot rendelt el. Azokból az országokból, amelyeket a májrák leginkább sújt — Szenegál, Nigéria, Kenya, Uganda, Szingapúr és Jamaika — vérminták ezreit küldték Moszkvába, Asztrahánba és Párizsba 1967 és 1969 között. Végül 1969-ben minden laboratórium beszámolt a tapasztalatairól egy párizsi konferencián: egymástól függetlenül, mindannyian ugyanarra az eredményre jutottak és ez teljes mértékben igazolta a szovjet módszer helyességét. CSATANYERÉS De felismerni a bajt még nem azonos az orvoslással. „A korai rákdiagnózis életet n^ent“ hangzott az 1971 áprilisában megrendezett Egészségügyi Világnap jelszava. És ez nagyon időszerű jelszó! — Az elmúlt években ugrásszerűen nőttek a rák kezelésében elért eredmények — mondja dr. A. V. Csáki in, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának főonkológusa. — Sebészeti, röntgen és gyógyszeres beavatokzás kombinálásával alapvetően új helyzet alakult ki: bizonyos esetekben teljes gyógyulás is lehetséges. A rosszindulatú daganatok majd minden fajtáját befolyásolni tudjuk már. Nem mondom, hogy döntő győzelmet értünk el, de nyerhetünk csatákat a rák ellen, ha időben észrevesszük és késedelem nélkül energikusan ellentámadást indítunk. A modern onkológia óriási felismerése volt, hogy a rákot általában más, makacsul elhúzódó bán- talmak (az úgynevezett „pretu- mor“) előzik meg. Ha ezeket elűzzük, útját álltuk a ráknak. Ebből a szempontból még inkább fokozódik a szűrővizsgálatok jelentősége. A Szovjetunióban évente hatvanmillió embert vizsgálunk meg.“ (APN) EMBER A TÁRGYAK MÖGÖTT Lépten-nyomon hallhatunk ilyen kijelentéseket: „Meg kell élesíteni a zsilettet“, „megőrjít ez a wurlitzer“, „heverj ide a rekamiéra“. Ilyenkor ritkán gondolunk arra, hogy tulajdonképpen emberek nevét mondtuk ki. Monsieur Gilette ugyanis nem más, mint egy francia, Mr. Wurlitzer pedig egy amerikai gyáros. Madame Recamier viszont egy híres francia szépség volt, aki attól lett halhatatlan, hogy támlás fekvőhelyet csináltatott magának. A zsilettnél veszedelmesebb guillotine is egy francia személy nevét őrzi, a nyak- tilót feltaláló J. Guilottin francia orvosát. A mannlichert egy Mannlicher nevű osztrák mérnök találta fel, a colt és browning nevű lőszerszámokat pedig egy amerikai gyárosról, illetve feltalálóról nevezik így. Julius Caesar a névadója minden későbbi „császárnak“, a bédekkereket viszont egy lipcsei könyvkiadóról Carl Baedec- kerről nevezik így. A hírhedt Bed ó-rendszert Bedeaux francia mérnök találta ki, s nem dicsőbb az írországi angol jószágkormányzó, Ch. C. Boycott sem, akinek kíméletlen módszerei miatt a környék napszámosai nem vállalták birtokán a munkát — tehát „bojkottálták“. Köztudomású, hogy a lincselés névadója Linch amerikai bíró volt. Az ohm és watt mértékegységek Ohm német fizikus, illetve Watt angol mérnök szellemi termékei, így joggal viselik az ő nevüket, A filippika, vagyis az éleshangú, támadó szónoklat az első filippika címzettjétől, Fü- löp makedón királytól kapta a nevét. A nikotin névadója Jean Nicot francia diplomata volt, a kardán nevű autóalkatrész pedig Cardano olasz feltaláló nevét örökítette meg. A magyar „ripacs“ sző névadója a Ripacs nevű színész Szigligeti Csókon szerzett vőlegény c. darabjában domborított egy szerepet, a jelek szerint nagyon rosszul. Végül pedig „fukar“ szavunk a izívtelen bankárcsaládra, a Fuggerekre emlékeztet. (MTI) A PÓTOLHATATLAN VÍZ A városok, az ipar, a mező- gazdaság és az energiatermelés vízellátására ma a világon évente több mint 600 köbkilométer vizet vesznek igénybe a folyók és a földalatti vízgyűjtők vízkészletéből. Ez nem több, mint a világ állandó vízmennyiségének 2,5 százaléka, amelyből 150 köbkilométernyit teljesen elhasználnak. Ügy tűnik, hogy ilyen elenyészően csekély vízfelhasználás mellett nem fenyeget a vízkészletek kimerülésének a veszélye. A fennmaradó 450 köbkilomé- ternyi szennyvíz semlegesítésére azonban kb. 6000 köbkilométer tiszta folyóvizet kell felhasználni, ez pedig már az állandó vízkészletnek csaknem 40 százalékát teszi ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a népesség és az ipar nem oszlik el egyenletesen a földön, akkor nyilvánvaló, hogy miért merülnek ki a folyóvíz-készletek a legnépesebb körzetekben. Ezért olyan javaslatok születtek, hogy sótalanítani kpll a tengervizet, fel kell használni a föld alatt mélyen rejtőző vizeket és Grönland gleccsereit. A másik lehetőség: a szennyvizek mesterséges megtisztítása, miáltal jelentősen csökkenne a folyók és a tavak szennyeződése. A szennyvizek mesterséges tisztítására alkalmazott módszerek fejlődése azonban elmarad a szennyvízmennyiség növekedésétől és szennyezettségi fokától. Az általában alkalmazott módszerek tehát minden jelentős erőfeszítés ellenére sem oldják meg a problémát, csak elodázzák azt a pillanatot, amikor a vízkészletek minőségi kimerülése végül is válsághoz vezethet. A Szovjet Tudományos Akadémia Földrajzi Intézetében megállapították, hogy a szennyvizek semlegesítésére kb. 30 év múlva a föld folyóinak teljes tlsztavíz-készletét fel kell majd használni. Ez a feltevés az ösz- szes szennyvíz megtisztítására vonatkozik, bár a mainál fejlettebb módszerekkel. lA mai feltételek között a leginkább ésszerű és leghatékonyabb eljárás az, ha megszüntetjük a szennyvizeknek a folyókba és vízgyűjtőkbe vezetését, és e szennyvizeket különböző célokra másodlagosan ismét felhasználjuk. Első pillantásra ez a cél irreálisnak látszik. Csakugyan, hová tegyük a solc- milliárd köbméternyi szennyvizet? Ez azonban célirányos intézkedések együttes alkalmazásával teljesen megvalósítható. A városi szennyvizek egy részét például megtisztítás után olyan üzemek vízellátására lehet felhasználni, amelyek nem igényelnek „steril“ vizet. A víz- tisztítás költségei az iparban és az energiatermelésben megtérülnek, hiszen a szennyvíz másodlagos felhasználása sokszor olcsóbb, mint a tiszta vízé. A városi csatornahálózaton lefolyó vizet célszerű a mező- gazdaságban öntözésre használni, mert a talajban végbe megy teljes megtisztulásuk. Ez sokkal hatékonyabb, mint a folyók öntisztulási képessége. Moszkva és Kijev környékén, valamint más szovjet városok körül már több tízezer hektárnyi ily módon öntözött föld van. Egészségügyi szempontból legcélszerűbb ezeken túlnyomóan takarmánynövényeket termesz- tenL Ez az öntözéses gazdálkodás igen rentábilis: a legdrágább csővezetékes öntözőrendszer létesítése is 3—4 év alatt megtérül. A szennyvizekkel való öntözés problémáját gyakorlatilag mind egészségügyi, mind mezőgazdasági, műszaki és közgazdasági szempontból megoldották. Meg kell végül említeni a földalatti víztárolók létesítésének a problémáját. Ezek biztosítják leginkább a víz megtisztulását. Előnyös ez azért is, mert nem jár nagy területek elárasztásával és megóvja a vizet az elpárolgástól. Ha a szennyvizeket többé nem vezetik a folyókba, akkor ezek nagyon hosszú Ideig tiszták maradnak és alkalmasak bármilyen célú felhasználásra. Szerencsére ma már megváltozott az a felfogás, hogy a víz a természet kimeríthetetlen ajándéka. Ha a víz körforgásában nem történnek kedvezőtlen változások, a vízkészletek örökké szolgálhatják az emberiséget. De a víz ma már olyan nyersanyag, ami gondosabb bánásmódot igényel, mint bármi más, hiszen semmivel sem pótolható. (APN) Zöldellő emlékmű A szovjet népek életének nevezetes napját, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját (1972. december 30.) 50 millió fa elültetésével ünnepük meg Grúzia erdészei és kertészei. Üj gyümölcsösöket, cit« rusligeteket, erdősávokat telepítenek; ez utóbbiak védik majd a talajt az eróziótól. A telepítés kiterjed az új állat- tenyésztés és baromfitenyésztő gazdaságok területére. A Fekete-tenger partvidékének üdülőhelyeire is, de nem maradnak ki az öntözőcsatornák partjai és az utak szegélyei sem. A grúz erdészek részt vesznek egy jelképes jelentőségű munkában: a Lenin szülővárosában, Uljanovszkban létesülő park, a Szovjet Népek Barátsága Parkjának, a „zöldellő emlékműnek“ létrehozásában is. (APN) ■ A bratislavai Mezőgazdasági Építkezések nemzeti vállalat 01-es számú építőipar) vállalata — Bratislava, Stará Vajnorská cesta — azonnal alkalmaz — hegesztőket magasnyomású csőhálózat, szereléséhez (15 atmoszféráig), továbbá —. építésvezetőket és — mestereket. Lakásról gondoskodunk. Szükség esetén az egész család részére is tudunk lakást biztosítani. POĽNOHOSPODÄRSKL fcTAVBY v Bratislave, n. p. Stavebný závod 01 Stará Vajnorská cesta Bratislava ÜF-115 ■ A Dunajská Streda-i (Duna- szerdahely) Felvásárló Üzem felvesz azonnali belépéssel: a légi és alistáll részlegre — elektrotechnikusokat, villanyszerelőket, géplakatosokat, munkásokat, a dunaszerdahelyi vasüzlet részére pedig egy bevásárlót. ÚF-112 ■ Eladó Zetor Super 50, gyártási év 1968, két pótkocsival. Ar meg■ 35/157 középiskolai végzettségű hajadon társaság hiányában megismerkedne inteligens, jó megjelenésű férfival. Jelige: Könyveljünk. Ú-802 ■ Középkorú férfi megismerkedne fiatal árva leánnyal 35 évig. Jelige: Várandós. 0-817 ■ Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, Zsabka Norbertot a Dedina Mládeže-i temetőbe. A gyászoló család. Ú -804 ■ Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, volt munkatársaknak, barátoknak, ismerősöknek és az összes végtisztességtevőknek, akik 1972. június 8-án elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, felejthetetlen jó férjemet, fiunkat és vőn- ket Koósa Gusztávot a kampesai temetőbe, virágaikkal és részvétükkel igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0 803 «PRÖHÜtDETÉS \ ISMERKEDÉS I KÖSZÖNETNYÍLVANITAS ----- ••