Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám, szombat

3 1972. VI. lü. I Hétvégi hírmagyarázatunk A VÁLSÁG KÜSZÖBÉN? A japán politika útjai — az elmúlt időszakban — viszony­lag könnyen körvonalazhatók voltuk. Azt is mondhatnók, hogy a jelkelő Nap országát mintegy „vazallusi“ viszony fűz­te a kapitalista világ legnagyobb és legerősebb hatalmához, az Egyesült Államokhoz. Ügy tűnik, ez a politikai képlet fel­bomlóban van. Nixon elnök ázsiai politikájának új motivá- Qiója mihamar felbillentette Szato rendszerének egyensúlyát. BREZSNYEV FOGADTA SZADEK EGYIPTOMI HADÜGYMINISZTERT Okinawa körül Az első számú ütköző pont a múltban kétségkívül Okina­wa Japán fennhatóság alá he­lyezése volt. Nos, Szato kor­mányának ezt a kérdést csupán formailag sikerült megoldania. Hiszen az ország közvélemé­nyének, a demokratikus erők harcának homlokterében min­denekelőtt a szigeten levő amerikai támaszpontok felszá­molása állt. Paradoxon tehát, hogy bár a sziget visszakerült az anyaországhoz, a támaszpon­tok maradtak — mégpedig az Egyesült Államok korlátlan és tegyük hozzá, ellenőrizhetetlen irányítása alatt. Politikai megfigyelők rámu­tattak, hogy a japán—amerikai biztonsági szerződés, amelyet ünnepélyes külsőségek között újítottak fel az elmúlt időszak­ban, és amely tulajdonképpen tehetővé tette Okinawa vissza­szolgáltatását, távolról sem áll szinkronban az ország népének érdekeivel, sőt a különböző ha­talmi csoportjainak érdekeivel sem. Az a tény, hogy a sziget visszaadásának aktusát csupán megerősített rendőrségi segéd­lettel lehetett végrehajtani, im­már előre vetette árnyékát, je- llezve, hogy Szato kormánya egyszer s mindenkorra elveszí­tette lába alól a talajt. Kegyelemdöfés Az Okinawa-kérdéscsoporton (túlmenően a két ország viszo­nyában jelentős romlást ered­ményezett a dollár és a jen emlékezetes párharca. Tokió­ban mind a mai napig nem tudták megbocsátani Nixon el­nöknek, hogy végül is a japán pénznem felértékelésére kény­szerítette az országot. Kétség­telen, hogy a még teljes ere­jében virágzó kapitalista japán népgazdaság — annak ellenére, hogy h válság jelei immár egy­re körvonalazhatóbban előbuk­kannak — súlyosabb megráz­kódtatás nélkül viselte el ezt a rendkívül kompromisszumos „tranzakciót“. Még sérelmesebb volt a japán árura kivetett tíz százalékos vámtöbblet, amely a ország iparának és aépgaz- daságának — úgymond — te­kintélyét csorbította, ám ugyan­akkor jelentős anyagi áldoza­tokat is követelt. Senki sem kételkedett benne, hogy a dol­lár inflációjával összefüggő washingtoni intézkedések tulaj­donképpen a vietnami agresz- szív háború számlájára írandók. Ám ezek szerint Japán — a nyugat-európai szövetségesek­kel szemben — kétszer fizetett, hiszen az indokínai konfliktus kibontakozása óta hathatós tá­mogatást biztosít tengeren túli szövetségeseinek. Elég, ha rá­mutatunk, hogy az Egyesült Ál­lamok szinte korlátlanul vette igénybe Japán kikötőit, repülő­tereit, szigeteit és általában minden olyan berendezést, amely ennek a háborúnak a folytatásához feltétlenül szük­ségesnek bizonyult. A bizalom devalvációja Az előbb említett kérdések rendkívül szorosan összefügge­nek azzal a bianlmi válsággal, amelynek ma Szato kormánya, pártja és hatalmi csoportja a szenvedő alanya. Ám nemcsak a kormánnyal szembeni biza­lom „devalvációjáról“ van sző, hanem az Egyesült Államokba vetett hitt „megrendüléséről“ is. Szato és miniszterei váltig hangoztatták, hogy az ország sikeres gazdasági fejlődésének, társadalmi-politikai fellendülé­sének záloga az Egyesült Álla­mok mindenkori kormányával folytatott szívélyes baráti vi­szony. Vitathatatlan, hogy ezt a tételt Szato ma már képtelen megvédeni, ennek a tételnek a hamisságáról és valótlanságáról éppen az elmúlt hónapban győ­ződhetett meg az ország köz­véleménye a legjobban. A pekingi sztressz Japán kormánykörökben a sztressz-állapotot végezetül Ni­xon elnök előzetes bejelentés nélküli pekingi látogatása okoz­ta. Ezt a tényt immár Szato miniszterelnök is zokon vette. S bár Kissinger, a washingtoni nemzetbiztonsági tanácsadó ép­pen a napokban érkezett meg kései tokiói „magyarázkodás­ra“, nyilvánvaló, hogy útjának célja kettős: szeretne kapcso­latokat kiépíteni azokkal a po­litikai vezetőkkel is, akik Szato miniszterelnököt a közeli jö­vőben nyilvánvalóan felváltják. Ugyanis immár kétségtelen, hogy a Japán Szocialista Párt bizalmatlansági indítványt tesz a parlamentben Szato minisz­terelnök ellen. Kaszuga Ikko, az ellenzéki Demokratikus Szo­cialista Párt elnöke többek kö­zött kijelentette, még ebben az évben szükségessé válik az új parlamenti választások kiírása. Felvetődik a kérdés, vajon ki buktatta meg Szatot. Nos, a bukást illetően még kissé ko­rai lenne találgatásokba bocsát­kozni, ám a lejtő útjára minde­nekelőtt saját politikai koncep­ciója, a feltétlenül lojális Ame- rika-barát vonalvezetése sodor­ta és nem utolsó sorban a de­mokratikusabb és haladóbb programokkal jelentkező pár­tok és politikai csoportosulások egyre erőteljesebb fellépése. Nem vitás, hogy Szato az or­szág politikai életét mélyen be­folyásoló gazdasági köröket is maga ellen fordította, hiszen az amerikai piac leszűkítésével jelentősen mérsékelni kellett a gazdasági csodába vetett és sokszor bizony eltúlzott rémé nyékét. Japán tagadhatatlanul a világ egyik legfejlettebb ipa­ri országa, s mint ilyen az Egyesült Államok távol-keleti potenciális szövetségese. Nem új keletű dolog, hogy Washing­tonban egyre komolyabban fog­lalkoznak Japán újrafelfegyver- zésével. Persze, ez ismét ké­nyes kérdés, s bár Szato nem idegenkedett tőle, megvalósítá­sát illetően képtelen volt — ép­pen a békeerők és a közvéle­mény tiltakozása miatt — ha­tékony programot kidolgozni. A csel, ebben az esetben Oki­nawa, az igazi indok pedig az, hogy az Egyesült Államok ázsiai politikája megvalósításá­hoz egy felfegyverzett Japánt szeretne szövetségesének tud­ni. A háttérben különböző szin­teken és rétegekben gazdasági kérdések is meghúzódnak, hi­szen nyilvánvaló, hogy Japán, miután nem fegyverkezik és nem tart fenn hadsereget, je­lentős anyagi eszközöket „spó­rol“ meg —, a Pentagon sze­rint éppen az Egyesült Álla mok rovására. Mindezek a fejtegetések és feltevések tulajdonképpen a je­lenlegi időszakban kapnak majd igazi értelmet. Ám mind az Egyesült Államoknak, mind a japán fegyverkezés hazai hí­veinek számolniuk kell egy té­nyezővel: a világ kapitalista országai közül tán éppen Ja pánban a leghatalmasabb és a legerősebb a békemozgalom, amelynek harcát a pillanatnyi világpolitikai konstelláció Is sokkal hatékonyabbá teheti. BALOGH P. IMRE Waldheim Athénban Ankara — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken délelőtt Ankarából Athénba re­pült. Elutazása előtt kijelentette, hogy a török kormány részé­ről jelentékeny együttműködési készséget tapasztalt. Reméli — tette hozzá —, hogy a nemrég fölújított ciprusi tárgyalások végül is rendezést eredményez­nek, amely „számol a sziget la­kosságának törvényes érdekei­vel“. Athénba érkeztekor Wald­heim ismét derűlátó nyilatko­zatot tett. „Fordulatról“ beszélt a rendezés irányában. Később hozzátette: „Ciprus nem olyan probléma, amelyet egy hét vagy akár néhány hónap le­forgása alatt rendezni lehetne. Az ENSZ tagországai azonban politikai megoldást kívánnak". Waldheim 24 órát töltött Athénban. Innen Rabatba repül, az Afrikai Egység Szervezeté­nek csúcsértekezletére, majd június 15-én jelentést tesz Cip­rusról a Biztonsági Tanácsnak. néhány Serbian A SZOVJETUNIÓBAN tegnap földkörüli pályára jutatták a Kozmosz-492 jelzésű mestersé­ges holdat. A szputnyik vala­mennyi berendezése zavartala­nul működik. VARSÓBAN tegnap új konzu­li egyezményt írtak alá Cseh­szlovákia és Lengyelország kö­zött, amely az eddigi, 1960. má­jus 17-én megkötött egyezmény helyébe lép. GEORGI DIMITROV, a bolgár és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő egyénisége születésének 90. évfordulója al­kalmából tegnap tudományos emlékülést rendeztek Budapes­ten a Magyar Szocialista Mun­káspárt politikai főiskoláján. Az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a főiskola rektora mél­tatta Dimitrov életművét, for­radalmi munkásságát. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottsága tegnap a Legfelsőbb Tanács Elnökségének ratifiká­lásra javasolta a Szovjetunió és az Iraki Köztársaság között áp­rilis 9-én Bagdadban aláírt barátsági- és együttműködési szerződést. PÉNTEKEN nagyszabású raz­ziát tartottak Nyugat-Németor- szágban és Nyugat-Berlinben a hosszabb ideje körözött anar­chista terroristák kézrekeríté- sére. A reggeli órákban a nyu­gat-berlini rendőrség „tervsze­rű járőrtevékenysége“ során a Tiergarten kerületben elfogta a Baader-Meinhoff csoport két további tagját: a 26 éves Bern­hard Braunt és a 22 éves Bri­gitte Mohnhauptot. FRANZ-JOSEF STRAUSS, a CSU elnöke a londoni külügy­minisztériumban Douglas-Home miniszterrel tanácskozott kül­politikai kérdésekről. A szélső- jobboldali bonni politikus ma­gánjellegű látogatáson tartóz­kodik Nagy-Britanniában. HENRY KISSINGER, Nixon amerikai elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója péntekre virradóan különrepülőgépen To­kióba utazott. Több szakértő van kíséretében, így John Hold- ridge és Winston lord, aki Ni­xon pekingi látogatásakor az amerikai delegáció tagja volt. ANGELA DAVIS, akit vasár­nap az ellene emelt összes ha­mis és alaptalan vád alól fel­mentettek, pénteken megkezdte országjáró körútját, hogy kö­szönetét mondjon mindazoknak, akik 22 hónapos raboskodása során támogatták. ALGÉRIA kormánya tájékoz­tatta az Egyesült Államokat ar­ról, hogy azt a félmillió dol­lárt, amit két amerikai repülő- géprabló csikart ki vasárnap a Western Airlines légitársaság­tól, visszatéríti —, közölte Bray, a washingtoni külügymi­nisztérium szóvivője. Egyelőre nincs hír arról, hogy az Algé­riában őrizetbe vett légikalózo­kat kiadják-e az USA-nak. vagy Algírban állítják bíróság elé. Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára pénteken fo­gadta Mohamed Ahmed Szadek vezérezredes egyiptomi minisz­terelnökhelyettest, hadügymi­nisztert és hadiipari minisztert, aki a szovjet honvédelmi minisz­ter meghívására csütörtökön hi­vatalos baráti látogatásra Moszk­vába érkezett. Brezsnyev és Szadek meleg, baráti megbeszélést folytatott. A megbeszélésen részt vett Grecsko marsall szovjet honvé­delmi miniszter. Kairó — Szadek egyiptomi hadügyminiszter most folyó moszkvai látogatásával kapcso­Berlin A Német Demokra­tikus Köztársaság Lipcsében rendezett XI. parasztkongresz- szusának pénteki, második nap­ján beszédet tartott Erich Ho­necker, az NSZEP első titkára. Az NDK mezőgazdaságában most a legfontosabb feladat — —■ hangsúlyozza Honecker —, hogy az iparszerű termelési mód­szerek fokozatosan mindenütt érvényesüljenek. Nemzetközi kérdésekre rátér­ve, Honecker ismét aláhúzta, Stockholm — Bonyolult kö­rülmények között folytatja mun­káját a Stockholmban az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi konferenciája. A plenáris ülé­seken, csakúgy, mint a bizott­ságokban számos ország kép­viselői bírálták azokat, akik megakadályozták az NDK egyenjogú részvételét a konfe­rencia munkájában. Az NDK- val szemben alkalmazott diszk­riminációs lépés következtében a Szovjetunió és több más szo­cialista ország is kénytelen volt lemondani a részvételről. A konferencia plenáris ülésén Róma — Nagy jelentőségű nemzetközi sztrájkot rendeztek pénteken Olaszországban és Angliában. A Pirelli—Dunlop cég 80 ezer dolgozójának egy­napos munkabeszüntetését az óriás vállalat angliai és olasz- országi üzemeinek szakszerve­zeti bizottságai közösen készí­tették elő. A szakszervezetek a vállalat foglalkoztatási politi­kája, az eddig foganatosított és Róma — Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottságának há­romnapos tanácskozása kiemel­kedő fontosságú esemény, mivel a jelenlegi olasz belpolitikai válság egyik kulcskérdése az, hogy az OSZP részvételével vagy nélküle alakul-e meg az új kormány. A választások utáni távlato­kat illetően Mancini főtitkár be­számolójában hangsúlyozta, hogy az OSZP véleménye szerint latban a MENA hírügynökség katonai szemleírója az alábbia­kat írta: A látogatás szervesen illesz­kedik a szovjet—egyiptomi együttműködés keretébe. Célja, hogy növekedjék Egyiptom ka­tonai ereje, hogy az ország megbirkózhasson megszállt terű. letei felszabadításának nagysza­bású feladatával. Szadek tábornok és Grecsko marsall, szovjet honvédelmi mi­niszter tárgyalásai érintik a szovjet és egyiptomi fegyveres erők együttműködésének kérdé­seit is, mégpedig oly módon, hogy az mindkét ország javát szolgálja. hogy a szocialista államközös­ségnek és vezető erejének: a Szovjetuniónak a békepolitiká­ja kedvező légkört teremt a bé­kés szocialista építőmunkához. Megismételte azt az ajánlatát, hogy az NDK hajlandó az NSZK. val a nemzetközi jog alapján létesítendő normális kapcsola­tok megteremtésére. „Az NDK és az NSZK között csakis Ilyen kapcsolatok képzelhetők el, vi­szont ezek megteremtése elen­gedhetetlen és okvetlenül szük­séges“ — mondotta. Matti Loukoski tárcanélküli miniszter, a finn delegáció ve­zetője kijelentette, hogy a finn kormány nem tudja elfogadni azt a döntést, amelynek követ­keztében az NDK nem vehet részt a konferencián. Tekintet­tel arra, hogy a stockholmi ér­tekezlet nem vált világméretű­vé, — hangsúlyozta Loukoski — a finn kormány szükséges- nak tartja, hogy a Balti-tenger szennyeződésének kiküszöbölé­sével összefüggő kérdéseket a térség országai külön nemzet­közi tanácskozásokon vitassák meg. a készülő elbocsátások ellen til­takoztak az összehangolt akció­val. A sztrájk Angliában 30 ezer, Olaszországban 50 ezer dolgozót érintett. Ez az eddigi legnagyobb sztrájk, amelyet különböző or­szágok szakszervezetei közösen, megfelelő összehangoló és elő­készítő munka után indítottak egy soknemzetiségű nagyválla­lat ellen. az egyetlen járható út a közép­bal szövetség felújítása, niajd hangoztatta azt is, hogy a ke­reszténydemokraták és a szo­cialisták kapcsolata nehezebbé vált. Egy másik római jelentés sze­rint Andreotti kijelölt olasz mi­niszterelnök megkezdte kor­mányalakítási tárgyalásait azok- kai a pártokkal, amelyek szó­ba jöhetnek a jövendő kormány- koalíció tagjaiként. Az egyiptomi—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok helyreállítása nyereség az arab ügy számára Kairó — Kairóban örvendetes és pozitív fejleményként érté­kelik az egyiptomi—nyugatné­met diplomáciai kapcsolatok csütörtök este bejelentett hely­reállítását. A hírmagyarázatok kiemelik: erre a lépésre annak eredményeként kerülhetett sor, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban a szociáldemokra­ta-szabaddemokrata kormány­koalíció vette át a politika irá­nyítását. Hét évvel ezelőtt — mint emlékezetes — Egyiptom és más arab államok azért sza­kították meg kapcsolataikat az NSZK-val, mert az akkori ke­reszténydemokrata kormányzat felújította az Izraelbe irányuló fegyverszállításokat. A diplomáciai kapcsolatok ujrafelvételének feltételeként a Brandt-kormány elvetette az erőszakos területhódítás elvét, elítélte az izraeli agressziót és követelte a megszállt arab terü­letek kiürítését, támogatva a Biztonsági Tanács 1967. novem­ber 22-i határozatán alapuló közel-keleti rendezést. Bonn egyidejűleg minden fenntartás nélkül tudomásul vette az Egyiptom és a Német Demokra­tikus Köztársaság között fenn­álló kapcsolatokat. Kairóban arra számítanak, hogy a diplomáciai kopcsola- tok helyreállitását követően sokoldalú együttműködés bon­takozik ki a két ország között. Ennek a legfrissebb jele az a csütörtökön aláírt kétoldalú megállapodás, amelynek értel­mében az NSZK 150 millió már­ka hitelt nyújt Egyiptomnak, Arab politikai körökben úgy vélik, hogy az egyiptomi—nyu­gatnémet diplomáciai kapcso­latok helyreállítása ujabb nagy nyereség az arab ügy számára, s ezáltal fokozódik Izrael nem­zetközi elszigeteltsége, csökken a cionista befolyás lehetősége. Egyiptomot megelőzően Jor­dánia, Észak fernen, Algéria, Szudán és Libanon normalizál- fa kapcsolatait Bonn-nal. Kedvező nemzetközi légkör BÍRÁLATOK A KÖRNYEZETVÉDELMI KONFERENCIÁN AZ OLASZ SZOCIALISTÁK TANÁCSKOZÁSA Nemzetközi sztrájk Olaszországban és Angliában

Next

/
Thumbnails
Contents