Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

seta«*« becsapolt kézrokgritője Az argentínai Coronet Sua- rezben, mintegy 500 km-nyire Buenos Airestól, az Avenida San Martinon teljes visszavo-' nultságban, szegényen és va­kon él a 70 éves Lothar Hermann. 1935-től számos né­met zsidóval együtt a dachaui koncentrációs táborban sínylő­dött, majd sikerült megszöknie és kivándorolt Dél-Amerika legdélibb államába. A második világháború utál) Hermann és a jelenleg San Franciscóban élő leánya az el­tűnt tömeggyilkos Eichmann nyomára bukkant. 1957-ben bi­zonyossá vált, hogy a saját maga finanszírozta kutatás eredménnyel járt: Eichmann más néven Francisco Schmidt illetve Ricardo Klement egy és ugyanazon személy. Hermann feljelentést tett a majna-frank- furti államügyészségnél, de semmi sem történt. Időközben Izrael 10 ezer dollár jutalmat tűzött ki an- nak, aki felfedi Eichmann tar­tózkodási helyét. Hermann tu­domást szerzett erről és 1959. október 17-én a náci háborús bűnöket kutató haifai intézet­hez fordult. Tartakover jeru- zsálemi professzor és titkos ügynök a szenzációs felfede­zést közölte Mossaddal, az izraeli titkos szolgálat főnöké­vel. Röviddel ezután felbuk­kantak Argentínában Mossad ügynökei. Hermannak meg­ígérték a 10 ezer dollár jutal­mat, és magukkal vitték nyo­mozásainak eredményét. Her­mann adatai helyesnek bizo­nyultak: az 1960. május 21-én egy izraeli EL AL gépen Bue­nos Airesből Tel Avivba szök­tetett férfi valóban a régen keresett Adolf Eichmann volt, aki bűneiért megrázó bírósági tárgyalás után 1962. május 31-én akasztófán végezte. Ogy tűnt, hogy a német zsidó élet­művét siker koronázta. Mossad izraeli titkos szolgá­lata azonban becsapta őt, nem fizette ki a megígért 10 ezer dollár jutalmat. Sőt, a hivata­1. A töinfls^yílkos Eichmann Schmidt, illetve Klement ál­néven bujkált Argentínában; los ígéret ellenére, hogy Eich­mann felfedezésének részleteit mindörökre titokban tartják, Mossad egyik újságírónak ál­cázott ügynöke, Michael Bar- sar kilenc évvel később egy cikksorozatban, amely bejárta a világsajtót közre adta Lothar Hermann nevét. Azóta a vak Lothar Hermannt az újfasisz­ták állandóan halállal fenye­getik. Hermann egyébként még ma is vár az Eichmann nyomára vezető adatokért megígért 10 ezer dollárra. Hiába emelt pa­naszt Ben Gurion akkori izraeli miniszterelnöknél is. Ez egyéb­ként nem csoda, hisz Ben Gurion barátja, Isser Harel, az egykori Mossad-vezető az­zal dicsekszik, hogy neki sike­rült Eichinannt elfogni, és va­lószínűleg zsebre vágta a 10 ezer dollárt is. Sőt Harel ezen az alapon karriert is csinált: az eddig le nem leplezett csa­ló 1969-ben mint nagy tiszte­letnek örvendő képviselő bevo­nult az izraeli parlamentbe. (NRI) 2. Eichmann golyóálló üvegfülkébén a jeruzsálemi bíró­ság előtt. Elcsúfítják Párizst? A irancia lovaros egyik büszke nevezetessége volt vá­rosképe. A Szajna két oldalán csak az Eiffel-torony emelke­dett ki az épületek lenyűgöző, harmonikus tömegéből. Az utóbbi esztendőkben azonban Franciaországra is átterjedt a felhőkarcolóépítés divatja. Pil­lanatnyilag hetven felhőkarco­ló épül a város különböző pontjain. Az ötvenemeletesre tervezett Maine-Montparnasse Irodaház nem kevesebb, mint tízezer hivatalnok munkehelye lesz. És nemcsak közlekedési- leg növeli a belső városrészek gondjait, hanem elcsúfítja a hagy-ományos párizsi városké­pet is. A hatóságok azonban nem szándékoznak ezt a folya­matot megállítani, a nagyvál­lalatok vezetői pedig egymás­sal vetélkedve tervezik az egyre magasabb és egyre hí valkodnbb székhazukat (NEWSWEEK) BambssszKÉsek és kompjúterek A Pentagonban minden év végén értékelik a vietnami háború következményeit. Fel­dolgozzák az év folyamán fel­gyülemlett adatokat, kezdve a halottak és sebesültek számá­val folytatva a katonaszökevé­nyek, tönkrement fegyverek és lelőtt repülőgépek mennyi­ségével. A számok lyukkártyá­ra, majd az elektronikus szá­mológépekbe kerülnek, > ame­lyeknek az a feladatuk, hogy meghatározzák a háború foly­tatásának további lépéseit. Létezik azonban néhány szá­mokban nehezen kifejezhető tényező, amelyekkel még a mindenttudó elektronikus agyak sem tudnak mit kezdeni. Az egyik a háború Igazság­talanságának tudata, amely ott él minden, hazájától távol harcoló amerikai katonában. A másik az említettnél talán még fontosabb tényező, egy stratégiai anyag, amely sokré­tű felhasználási lehetősége miatt sok gondot okoz az ame­rikai hadvezetésnek. — Ez az elterjedt és mégis rejtélyes fegyver a bambusz. A botanikusok több mint két­száz fajtáját Ismerik. Indokína valamennyi országában a leg­gyakoribb és legjellegzetesebb növények egyike. Néhol ritkás ligeteket, másutt áthatolhatat­lan sűrűségeket alkot, megnő homokon és sziklás talajon. — Vietnamban mindenhol meg­található. Az amerikai katonáknak li­dérces élményeik fűződnek a bambus^sűrűkben tartott őr­szolgálataikhoz, ugyanis nem­csak fedezéket nyújt a bam­busz, de karcsú, hajlékony törzsének mozgása baljós kép­zeleteket kelt az idegenekben. Ázsia füvének is nevezik. Vannak területek, ahol hihe­tetlen gyorsasággal, naponta akár harminc centiméterrel Is növekszik és pár hónap alatt eléri a húsz—harminc méteres magasságot. Igaz, van­nak olyan területek is, ahol a hat méteres magasság elérésé­hez évek szükségesek. Ez a különös növény ez Ideig isme­retlen okokból minden har­mincadik vagy hatvanadik évében „öngyilkosságot“ követ el. Öriási levelekkel növi be magát, amelyek fölélik minden tápanyagát és kiszárad. A vietnami bambusz sokkal rit­kábban követ el ilyen „mog- gondolatlanságot“, mint afrikai rokona. Bambusz és bambusz, bam­busz mindenüttt, ahová csak nézünk. A vietnamiakat egész életükön végigkíséri. Ebből csi­nálják a bölcsőt és a koporsót egyaránt. Bambuszkunyhőban laknak, bambusz adta a nyers­anyagot az asztalhoz, edények­hez, szőnyegekhez, függönyök­höz. A hegyi törzsek belőle készítik cipőiket, a lomha folyókban bambuszhajtásból font varsákkal fogják a halat és a rákokat a halászok. A bambűsz melegít és világít is — a bombázások idején a munkások föld alatti műhelye­ikben bambuszfáklyák fényé­nél dolgoznak. Eleségül szol­gál — friss hajtásait zöldség­ként fogyasztják. Az amerikaiak tudják, hogy a bambusz törzséből fontos vegyi anyagokat lehet kivá­lasztani, amelyek katalizátor­ként szerepelhetnek bizonyos kémiai reakcióknál. Desztillá­ciós folyamattal motorokba használatos hajtóanyag is elő­állítható belőle. A bambusz nedvéből készített kivonat táp­talajként szolgálhat baktérium- tenyészetek számára. Saigonban és Washingtonban csakúgy, mint az amerikai kutatóintézetekben megfeled­keztek a bambuszról. Egy jól elkészített bambuszcsapdába estek és saját kárukon tanul­ták meg, hogy sem háborúban, sem pedig békében nem lehet az ember és a természet vi­szonyát számtani műveletekre redukálni. (TRIUNFO) Kertészet am.- te#*»* --1 Gyümöhsrittítás A korszerű gyümölcster­mesztés el nem hanyagol­ható művelete a ritkítás, amelynek legalább olyan je­lentősége van, mint a mák, vagy a répafélék egyelésé- nek. Persze nem minden gyümölcsfát tanácsos ritkí­tani. A télialma-, télikörte-, a kajszi-, és az őszibarack- fákon viszont minden eset­ben gazdaságos elvégezni ezt a munkát. Némely évben, amikoi gyenge a virágzás, vagy rosszul termékenyülnek meg a virágok egyáltalán nem kell ritkítani. Az almafélék bogernyős virágzatából azon­ban 4—5 termés várható. Be­avatkozás nélkül ezek a gyümölcsök többnyire aprók, férgesek. Egy virágzatból csak egy termést hagyunk meg. Lehe­tőleg az első virágból valót, középen, mert az a legfej­lettebb. A rovarrágott, for­mátlan gyümölcsöt minden esetben el kell távolítani. Fontos megjegyezni, hogy egy folyóméter termőgally- felületen egy kiló jó minő­ségű almát nevel meg a fa. Ezért ritkításkor 12—14 cm-re hagyjuk meg az apró gyümölcsöt. A fiatalabb fá­kon esetleg két gyümölcs is maradhat egy virágzatban, mert különben túl nagyra fejlődnek. —bn— Ez a vékony vessző pél-, dául nagyon túlterhelt, mert 12 barack kifejlődve mint­egy másfél kilót nyom. A haris (GREX EREX) Nálunk a Sajó völgyének ne­vesebb rétjein költ ez a daru­félék (Iruidae) családját}«' tar­tozó, aránylag ritka költöző madár. A telet Afrikában tölti. Csak május elején érkezik hozzánk, és szeptemberben, vo­nul vissza. Legkedveltebb tar­tózkodási helye a nagy kiter­jedésű kaszáló. Testhossza mintegy 26 cm. Fészkét, amelybe évente 8—11 tojást rak, sűrű fű közé rejti. A tojások alapszíne halvány zöldesszürke, vagy világos vö­rösbarna, hamuszürke foltok­kal tarkítva. A kotlási idő legtöbszőr 15—17 nap. Évente csak egyszer költ. Táplálékát az ízeltlábúak, a puhatestűek, a földigiliszták, valamint a növényi magvak képezik. A gyommagvak és a káros rova­rok pusztítása révén hasznos, védett madarunk. R. T. Melyik fajtát válasszuk? Franciaország, Belgium, Hol­landia és Anglia mellett ha­zánkban is nagy közkedvelt­ségnek örvend a nyűltenyész- tés. Az erre vonatkozó első hiteles adatok a 16. századból erednek. Tehát nálunk a házi- nyúltenyésztésnek már több mint 400 éves hagyománya van. A kezdő tenyésztőknek azon­ban még gyakran gondot okoz a fajták kiválasztása. Nekik szeretnénk most néhány jó ta­náccsal segíteni. Kezdőnek mindig olyan fajta tenyésztést ajánlunk, amely nem kíván különösebb gondozást, edzett és az adott viszonyokhoz jól alkalmazkodik. Semmiképpen sem ajánlható egyidejűleg két fajta tenyésztése, fo gondosko­dás esetén bármelyik fajta tenyésztése hasznos. Ami a hús minőségét illeti, előnyben kell részesíteni a középnagy és kistestű fajtákat, (Francia ezüst, bécsi kék, bécsi kéksze- mű fehér, cseh albino, kis csincsilla, marburgi nyúl, an­gol tarka, kis ezüst.) A fajta megválasztásakor a szőr színét is figyelembe kell venni. Legnagyobb kereslet a fehér szőrmés bőr iránt mutat­kozik. Ezt ugyanis sokrétűen fel lehet használni. A szakem­berek véleménye szerint leg­helyesebb, ha a kezdők a középnagy testű fajták tenyész­tésével próbálkoznak. Közülük az első hely a bécsi kék nyu- lat, a francia ezüstnyulat és a csch tarka nyulat illeti. A bécsi kék nyúlnak szép fehér a prémje, gyorsan nő, jó ízű húst biztosít. Edzett és jól szaporodik, ezért elsősorban ez ajánlható a kezdő tenyész­tőknek. —vk— ezért védett növénynek kell tekintenünk. R. T. A waitMsin pp WALDSTEINIA GEPIDES WILLD Hazánkban a Slovenský kras (Szlovák karszt) erdeiben dísz­ük tavaszonként ez a rózsafé­lék (Rosaceae) családjába és a lágyszárú füvek közé tartozó kis növény. Sárga színű két- ivarú virágját öt sziromlevélke képezi, amely pártára és csé­szére különül. Az önmegpor- zást a vlrágkocsány, a porzók és a bibeszál Irányváltoztatása teszí lehetővé. Némelykor már áprilisban, de főleg májusban virágzik. Szlovákiában ritkán fordul elő. MINDENKINEK MINDENRŐL íimmmm

Next

/
Thumbnails
Contents