Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám, péntek
Tudatos iövó A szocialista társadalom hatékony irányítása bonyolult fél- adat. Döntő szerepük van ezen a téren a pártszervezeteknek. A lenini hagyaték, amely a társadalom irányítását a tömegek alkotó szellemű szervező tevékenységének tekinti, nagyon fontosnak tartja ebből a szempontból a pártépítés problémakörét. Az irányítás tökéletesítése alapján lehetséges, hogy a pártszervezetek saját fejlődésükkel is törődnek. Ezekről beszélgettünk Jelka (Jóka) községben Görföl József elvtárssal, a hnb elnökével, és a pártszervezet egyik lektorával, Szakái fenő tanító elvtárssal. Mindketten azt hangsúlyozták, hogy a pártszervezet fejlődésének ügye nem csak elméleti, hanem gyakorlati kérdés. Maga az irányítás annak a specifikus képességnek a megnyilvánulása, Marx kifejezésével élve: hogy az ember „saját életműködését akaratának és tudatának tárgyává“ tudja tenni. Ez a nemcsak elméletinek, hanem elsősorban gyakorlatinak értett képesség a gyakorlat irá nyitásának képessége. Erről van szó, amikor beszélgetés közben vizsgálódás tárgyává tesszük az űj párttagok felvételének helyzetét. Hat fiatal felvételét hagyta Jóvá az utóbbi időszakban a pártszervezet vezetősége. Mészáros László szövetkezeti tag, Kovács Ferenc traktoros, Molnár Gyula kovács, valamint Farkas Árpád tanító, Seres Ibolya és Melicher Ilona óvónők felvételét. így értékeli ezt a tényt Szakái Jenő elvtárs: „Megfiatalodtunk. Eddig a pártszervezet tagjainak átlagos életkora 50 év volt. Most az átlagos életkor 30—40 év között mozog. Ügy is mondhatnánk, hogy ideális. Bár nem ártana még jobban megfiatalítani szervezetünket:1 A hnb elnöke más szempontot hangsúlyoz: „Tevékenyek az ifjú kommunisták. Például Mészáros László az ifjúsági szervezetben, a sportszervezetben végez hathatós pártmunkát. Farkas Árpád tanító elvtárs pedig nagyon hasznos előadói tevékenységet fejt ki Összefügg az ifjú kommunisták munkája a pártiskolázással is. Az új tagok ismeretének bővítése a legfontosabb láncszemét jelenti annak a feladatnak a megoldásában, amely a párt- szervezet vezetőképessége hatékonyságának fokozásával kapcsolatos. Az elmúlt időszakban magyar nyelven Görföl János mérnök szervezte meg a pártiskolázást, szlovák nyelven pedig Šedlarik Ladislav tanító, az iskola igazgatójának helyettese. Tehát helyes módszerekkel, igazán „komplex módon“ foglalkoznak a pártépítési problémákkal. Kifogásolható azonban az, hogy az új tagok foglalkozása nem teljes mértékben elégíti ki a követelményt, mely szerint elsősorban munkásokkal, szövetkezeti dolgozókkal kellene bővíteni a tagok létszámát. A pártépítés során felmerülő bonyolult problémák megoldása nemcsak azt követeli meg, hogy képesek legyünk növelni a mgg- felelő gyakorlati tevékenység hatékonyságát, hanem azt is, hogy az ilyen irányú tevékenység során kialakult emberi kapcsolatok is egyre tökéletesedjenek. Ha a lenini hagyaték szellemében akarjuk megvalósítani a vezető szerep hatékonyságát, akkor nem mellőzhetjük ezt a kérdést. Ha az emberi kapcsolatok vonalán akarjuk megvalósítani a jelszót: „Arccal a tömegek feléi“, akkor a tömeget képviselő munkások és szövetkezeti dolgozók legjobbjait kell kommunistákká nevelnünk. Nem lehetetlen feladat ez, hisz a helyi pártszervezet idős kommunistái, az előző nemzedék tagjai is megvalósították. Példázza a jelenlegi vezetők életsorsa. Felelősség ez. Olyan felelősség, melyből részt kell vállalniuk azoknak a kommunistáknak is, akik ugyan csak nyilvántartott (regisztrált) tagoka pártszervezetben, de jól ismerik lakóhelyük problémáit. Szakái Jenő elvtárs nagyon helyesen így ítéli meg a helyzetet: „Szűk. séges, hogy minden kommunista ne az egésznek valamilyen kis részét lássa a maga munkájában, hanem az egészet. Főleg az ideológiai munka terén segíthetnének a nyilvántartott tagok.“ És ezzel meg is jelölte, hogy milyen módon lehetne tökéletesíteni a pártépítés munkáját. Görföl József elvtárs pedig ezt hangsúlyozza: „A község lakossága még soha nem látott, soha nem tapasztalt módon, igazán lelkesen felsorakozott a jele idegi vezetők mögé. Minden társadalmi munkában, faluszépítés, kultúrmunka, különféle akciók terén.“ Tehát olyan a „társadalmi hangulat“, hogy nem is nehéz feladat foglalkozni a jövendőbeli káderekkel. Olyan szakasz következik most a pártszervezet életében, amikor a vezetőknek le kell mondani arról, hogy a jövőt úgy tekintsék, mint a múlt vetiiletét. Ellenkezőleg: a jövő prizmáján keresztül kell nézniük a múltat és a jelent. A jövő itt már nem úgy szerepel, mint valami végzetesen meghatározott, kívülről, a külső hatások által kiszabott valami, hanem mint olyan cél, melyet a pártszervezet képes valóra váltani. A probléma — gondolunk a pártépítés munkájára — el nem hanyagolható. Figyelmeztet minden kommunistát: csak akkor valósítható meg jól és maradéktalanul a vezető szerep, ha a tagok képesek saját szervezetük fejlődését is irányítani. Az irányítás fejlődése feltételezi, hogy minden tag tegye magáévá a jövő céltudatos gyakorlati kialakítására vonatkozó elképzelést: a kommunisták tudatos jövőt formálnak. HAJDÚ ANDRÁS ARATÁSRA KÉSZEN Grandi Sándor felvétele Á nagy melegben rohamosan érik a gabona. Az őszi árpa már sokfelé sárgul, s a búza is elveszíti haragoszöld színét. A Csallóközben az aratási előkészületek döntő szakaszukhoz értek. A Mierovói (BékeJ Efsz azok közé a gazdaságok közé tartozik, ahol a talaj összetétele folytán nem a legkedvezőbbek a termelési feltételek. 1966-ban egyesült a két szomszédos szövetkezet, az oldzai (Olgya) és a mierovói (BékeJ, mely összesen 800 hektár földterületen gazdálkodik, melynek túlnyomó többsége könnyű talaj. Ennek ellenére — főleg az utóbbi években — figyelemreméltó javulást értek el a hektárhozamok növelésében. Még a község legidősebb lakosai sem emlékeznek — ebben a határban — olyan rekordtermésre, amilyen tavaly volt. Búzából és árpából egyaránt túlszárnyalták a 30 mázsás hozamokat. Ebben jelentős szerepet játszott a felsőcsallóközi öntözőcsatorna üzemeltetése is. A csapadékos időjárás ebben a határban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gabonafélék bőséges termést ígérnek. Annak ellenére, hogy a zápor és a hatalmas szélvihar nálunk is megdöntötte a kalászosokat, a gabonaféléknél minden eddigi eredményt felülmúló hektárhozamokra számítunk — mondja Andrássy Sándor mérnök, a szövetkezet agronómusa. A rakoncátlan időjárás elsősorban az árpában okozott károkat, itt tehát nem kezdhetjük az aratást kombájnnal, hanem két- menetes rendszerben fogjuk végezni, tekintettel arra, hogy jócskán fekszik a kalász.' 90 hektár árpa vár levágásra, melyből Dvorant és Dénárt termesztünk. Már elkezdtük a repce rendre vágását, s hamarosan hozzáfogunk a csépléshez is. Szövetkezetünk — a természeti feltételeket figyelembe véve — főleg gabonatermesztéssel foglalkozik. Az intenzív termelés elmélyítése céljából 42 hektár területen szőlőt telepítünk, mely jó termőtalajra talál a homokos földeken. Búzából 220 hektárt vetettünk, melynek többsége Bezosz- taja, a többi Aurora és Jubileumi szovjet fajta. A jövőben a Jubileumi természtését szeretnénk kiszélesíteni, mely határunkban a könnyű talajon a legjövedelmezőbb. A szövetkezetnek 30 vagon tárolására alkalmas raktárhelyisége van, a többit ideiglenesen szétszórtan raktározzuk. A raktárhelyiségeket fertőtlenítettük, készen várják az első gabona érkezését. A gépjavítóműhelyben az aratási munkálatokban részt vevő gépek már kijavítva, felsorakozva várják a munkák elkezdését. A kombájnokat a műhelyben dolgozó szakmunkások fogják kezelni, akik a javítást is végezték. — Két SK/4 típusú kombájnunk van, melyhez kettőt kisegítőként kapunk, egyet a holi- cei (Gelle) traktorállomásról, egyet pedig Csehországból. Az alkatrészellátás terén már hagyományosak a problémák, de az idén idejében sikerült beszereznünk az alkatrészeket. A legnagyobb nehézséget a kilences olaj beszerzése okozta, de már itt is rendeződött a probléma. Az aratási munkálatok idejére több brigádmunkás érkezik, ami annál inkább lényegbevágó, mivel a szövetkezetnek a csúcsmunkálatok idején munkaerőproblémái vannak. A nagy hőségben gondoskodunk a frissítőkről is. Kellő időközökben fogjuk őket az aratóknak széthordani. A szalma összehordását felszedő kocsikkal fogjuk végezni. Az évelő takarmányokat már begyűjtöttük. A lucernát NTV~ 2,5 típusú felszedőgépekkel takarítottuk be. Elvégeztük a kukorica és a cukorrépa ápolását is. Felkészülten várjuk az aratás megkezdését. SVINGER ISTVÁN Nehéz lesz, de örömteljes Az áprilisi és májusi esőzések elég sok gondot okoztak az idén a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. A növényzet számára azonban jól jött a kiadós csapadék a száraz tél után, mely nélkül aligha érhettük volna ei az idén a gabonatermesztésben a tavalyi eredményeket, így tehát másként alakult a helyzet, s az utóbbi napok kalászhizlaló melege még ettől is többet ígér. Az átlagosnál több csapadék azonban alaposan megnehezíti az idei aratási munkákat. A gabonafélék jelentős része megdőlt, s tetemes károkat okoztak a betegségek és a kártevők is. A termést ennek ellenére nem fenyegeti veszély. Szlovákiában azonban 815 ezer hektár az aratni való, amely más körülmények között is rendkívül igényes munkát követel emberektől és gépektől egyaránt. A Nové Kosariska-i Hajnal Efsz-ben például 1050 ha gabona aratására készülnek. Milan Haluštiak, az efsz elnöke elégedett a növényzet állapotával. A bőséges csapadék nem ártott, inkább használt. Időben elvégezték a permetezést. A gabonaféléknek a talajelőkészítéstől kezdődően állandóan nagy figyelmet szenteltek, amiben a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola dolgozói segítették őket. Az aratásban három saját SK—4-es kombájnjukon kívül részt vesz a Ždár nad Sázavou-i gépállomás további hat kombájnja, négy nagynyomású prése és négy teherautója is. A nevezett gépállomás dolgozóival már évek óta sikeresen együttműködnek az aratási munkálatokban. Az aratás tehát nem éri felkészületlenül a szövetkezetei, bár kevés a szalmabetakarító felszerelésük. Erről és a további aratási gondokról Ha- ruštiak elnök így nyilatkozott: „Még néhány begyűjtő kocsira várunk, azonban ez sem lesz elég a várható szalmatermés betakarításához, s így kénytelenek leszünk a szalma egy részét leszántani. Több megoldatlan problémánk is akad. Kevés gumiabroncsunk van a traktorokra és a kombájnokhoz is hiányzanak még alkatrészek. Számításaink szerint július 10 e körül kezdjük meg az aratást az őszi árpával. A munkákat 12—14 napra terveztük, s elvégzésükhöz mozgósítottuk a szövetkezet minden tagját. Az idén kétszáz vagon gabonát adunk át az állami raktárakba, ami szövetkezetünk történetében rekordnak számít.“ Hasonló helyzetben vannak a Zlaté Klasy-i (Aranykalász) Efsz tagjai is a dunajská stre- dai (Dunaszerdahely) járásban. Ez a szövetkezet egyike a járás legjobb mezőgazdasági üzemeinek, bár a gabonatermesztésben nem tartozik a legnagyobb üzemek közé. Jozef Se- ňan mérnök, a szövetkezet agronómusa az idei aratásról a következőket mondotta: „Az idén 485 hektáron termelünk gabonaféléket, melyek betakarítására rövidesen sor kerül. Számunkra legnagyobb gondot nem az alkatrészhiány vagy a gabonák megdőlése okozza, hanem a termés várható meny- nyisége. A mi homokos talajainkon nagyon sokat jelentettek az esőzések. Ha ugyanis nálunk az április és a május kissé szárazabb, a gabona növekedése megszűnik és idő előtt beérik. Mint ismeretes, az idén ezekben a hónapokban rendkívül kedvező volt a csapadékellátás. Búzából 35 mázsát, árpából 32 mázsát terveztünk, de már most elmondhatjuk, hogy ha nem jön közbe valami rendkívüli elemi csapás, 8—10 mázsával is túlteljesítjük a tervezett hozamokat. Ez természetesen gondot okoz a termés elhelyezésével, de ez legyen a legnagyobb gondunk! Az aratást két saját kombájnunk és két vendég kombájn végzi a Velehradi és a Húštenovicei Efsz-ből. Az idén is meggyőződhettünk róla, hogy a gazdag termés alapja a százszázalékos talajelőkészítés. A sűrű növényzet és a gazdag termés betakarítása nehéz munka lesz ugyan, de örömteljes is. Július 5-én vagy 6-án kezdünk és tíz nap alatt el akarjuk végezni.“ JOZEF SLUKA A szalma szerepe a trágyázásban Egyre gyakrabban hallani, hogy a szalma begyűjtése és megfelelő hasznosítása gondot okoz a termelőknek. Valóban, az alom nélküli istállózás elterjedésével s a gabonafélék, főleg a búza vetésterületének állandó növelésével, egyre nagyobb mennyiségű szalma halmozódik fel a gazdaságokban — sok esetben fölöslegesen. A szalma értékesítése szempontjából hasznos lehet a granulált formában történő feletetése, mint ahogy a teplicei járásban bevezették, amelyről nemrég az Új Szó is beszámolt. Ez persze távolról sem jelentheti azt, hogy lejárt volna a szalma be- szántásának az ideje, A szalma alászántásának a kérdése nem újkeletű dolog. Több évtizeddel ezelőtt is folytattak már kísérleteket a szalma alászántásával, megfelelő tápanyagpótlás mellett, s meglepően jó eredményekhez jutottak. Jói tudjuk ugyanis, mit jelent a szerves trágyázás a belterjes gazdálkodásban, történjen az akár istállótrágya, akár zöldtrágya vagy nyers szalmatrágya alászántásával. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak homokos talajaink, amelyek oly „sterilek“, hogy még a zöldtrágyázás is csak akkor lehet eredményes, ha ezeket a talajokat nyers trágya alászántásával televény (humusz) biztosítása céljából már jó előre előkészítettük. Ezeken a területeken a nyár vagy ősz folyamán hektáronként 20—30 mázsa szalmát, vagy töreket kell alászántani, legalább 2—3 hónappal a trágyázandó növény vetése előtt, hogy ez a szerves anyag a vetésig bizonyos mértékig korhadhasson. Ezzel egyidejűleg megfelelő arányban NPK műtrágyát alkalmazunk. E szerint a tulajdonképpeni tápanyag-utánpótlás műtrágya alakjában történik, a nyers szalma alászántásának rendeltetése pedig az, hogy a sovány homokos talaj humusztartalmát és vízfogó képességét gyarapítsa. F A talaj kedvező vízgazdálkodását elsősorban helyes talajműveléssel, megfelelő növénysorrend, vagyis vetésforgó kialakításával és főként szerves trágyázással biztosíthatjuk. A humusztartalom mennyiségének és minőségének befolyásolásáról van szó. Nem kétséges ugyanis, hogy a szerves trágyázással a talaj szerkezetét javítjuk, tehát a helyes vízgazdálkodást is. A szalma alászántásával pótolni lehet az istállótrágyát is, mert ezzel nemcsak a talaj humusztartalmát gyarapítjuk, hanem nagy mennyiségű hasznos baktériumot is viszünk be a talajba. Ma, amikor tudományos intézeteink dolgozói behatóan foglalkoznak a talajban végbemenő vegyi és bakteriológiai folyamatokkal, jogosan állíthatom, hogy a szalma alászántásának jogosultságát a „granuláló gépsor“ — nagyszerű teljesítménye ellenére is — még nem döntheti el. A szalma alászántásának az ideje tehát nem járhatott le, azért sem, mert minél gyengébb trágyaerőben van a talaj, annál nagyobb szüksége van a pillangós zöldtrágyára. Ám, ha olyan gyengén termő a talaj — homok, sőt futóhomok esetében — ahol még a pillangós zöldtrágyát sem termi meg, és megfelelő istállótrágya sem áll rendelkezésre, akkor előbb, mint már fentebb említettem, a nagyobb mennyiségű műtrágyával kapcsolatos nyersszalma-trágyá- zási módszert kell alkalmazni, ahogy azt már 1959-ben a se- nicai járásban közmegelégedésre bebizonyítottam. KMOSKO LÁSZLÓ, mérnök IJ 1972 VI. 30. 6
