Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám, péntek

A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta az 1971. évi zárszámadást (Folytatás az 1. oldalról) szövetségi pénzügyminiszter be­számolóját az 1971. évi zárszá­madással kapcsolatban. Rudolf Rohlíček pénzügyminiszter beszámolója A pénzügyminiszter expozéjá­ban vázolta az elmúlt év főbb gazdasági eredményeit, rámuta­tott az ország gazdasági poten­ciáljának teljes kihasználását gátló tényezőkre, ismertette a szövetségi és a két köztársasá­gi állami költségvetés eredmé­nyeit, majd foglalkozott az 1972-es év első négy hónapjá­nak gazdasági erdményeivel. Népgazdaságunk fejlődésének eredményei 1971-ben és az idén Is azt mutatják, hogy ezt a fej­lődést pozitív tendenciák jel­lemzik. 1971-ben tapasztalhat­tuk, hogy a népgazdaság kulcs- fontosságú ágazataiban tovább­ra is dinamikus volt a termelés. Fontos körülmény — hangoz­tatta a miniszter —, hogy ezt a felfelé Ívelő fejlődést alapjá­ban véve a munka termelékeny­ségének növekedése tette lehe­tővé. 1970-hez vizonyítva tavaly javulás állott be a tartalékok kihasználásában is, noha ezen a téren még mindig sok a le­hetőség. A párt XIV. kongresz- szusán elfogadott szociálpoliti­kai határozatok teljesítésében is jelentős intézkedések történ­tek. Javult a hazai piac ellátá­sa, emelkedett a lakosság taka­rékbetét-állománya — ami első­sorban az életszínvonal emelke­dését jelzi. Általában elmondha­tó, hogy 1971 gazdasági fejlő­dése megszilárdította pártunk és államrendszerünk tekinté­lyét. A gazdasági potenciál kihasz­nálását gátló tényezőkkel fog­lalkozva Rohlíček miniszter töb­bek között rámutatott arra, hogy a termelés hatékonysága terén nem sikerült a tervet tel­jesíteni. A műszaki haladást gátolja az elavult gépek újakra való lassú kicserélése, a gép­iparban pedig a több műszakos termelés terén is van lemara­dás. f Noha az iparban, ideértve az építőipart is, javult a munkaidő gazdaságos kihasználása, még mindig nem értük el az 1963 előtti szintet. Jelentős anyagi eszközök fekszenek .kihaszná­latlanul a felhalmozott tartalé­kokban és a befejezetlen épít­kezéseken. Veszteségeket okoz egyes létesítmények tervezett építési idejének meghosszabbí­tása, a kapacitások üzembe he­lyezésének elhalasztása. A kor­mány több intézkedést hozott a gazdaságosság betartása érde­kében. Az ellenőrzések során kiderült, hogy egyes vállalatok kevés figyelmet szentelnek a vállalati irányítás és a könyv­viteli fegyelem színvonalának megtartására. Sok a hiba a rak- 1 árgazdálkodás, az áruátvétel terén is. Elterjedt az is, hogy vállalati gépkocsikat magáncé­lokra használnak. A pénzügyminiszter rámuta­tott: nem engedhető meg, hogy egyes árucikkekből értelmetlen feleslegekkel rendelkezzünk, mert ez a többlet idővel elér­téktelenedik, s közben más áru­cikkekből hiány legyen a pia­con. Ebből a szempontból is nagy jelentősége van a vállala­tok közti szerződéses kapcsola­tok következetes betartásának. Gazdasági életünk minden sza­kaszán előtérbe kell helyeznünk a hatékonyság szempontját. Az említett negatív és pozitív jelenségek megnyilvánultak az 1971. évi állami költségvetések eredményeiben is. A föderáció és a CSSZK, valamint az SZSZK költségvetési bevételei (a nem­zeti bizottságok bevételein kí­vül) elérték a 189,2 milliárd ko­ronát, amit a tervezett bevétel 99 százalékát jelenti. A költség- vetések kiadásai 185,6 milliárd koronát tesznek ki, ami ugyan­csak 99 százalékos teljesítést jelent. A kulturális és a szociális cé­lokra fordított, nem beruházási jellegű kiadások összege 1971- ben elérte a 73,7 milliárd koro­nát, ami 1970-hez viszonyítva 4,4 milliárddal több. Megtakarí­tást csak a szociális kiadások és az államigazgatási kiadások terén értünk el. Az oktatásügy­re, az egészségügyre és a kultu­rális célokra tervezett kiadáso­kat túlszárnyaltuk. A költség- vetések kiadásai a szociális biz­tosításra az előző évvel szem­ben 3,8 százalékkal növekedtek. Pozitív jelenség a betegállo­mányban levők számának csök­kenése. A föderáció költségvetési többlete 3,3 milliárd korona. Ez az összeg, együtt a köztársasá­gok terven felüli többletével, az állami pénztartalékba kerül. 1971-ben rendkívüli, országos jellegű szükségletek fedezésére a szövetségi költségvetésből a CSSZK költségvetése 35,3 mil­liárd, az SZSZK költségvetése pedig 29,2 milliárd korona do­tációt kapott. A nemzeti bizottságok 1971. évi bevétele 67,4 milliárd koro­na, a kiadások összege G4,6 mil­liárd korona volt. Az idei év népgazdasági ered­ményei általában pozitívaknak mondhatók. Az év első négy hónapjában az ipari termelés 8 százalékkal, az építkezési munkálatok terjedelme pedig 15,6 százalékkal nőtt. örvendetes jelenség, hogy a termelés növekedése elsősorban a munkatermelékenység foko­zásán alapul. Kedvezően alakul a tartalékok kihasználása is. Elértük, hogy fizetési mérle­günk mind a szocialista, mind pedig a tőkésországokkal szem­ben aktív. A szocialista orszá­gokkal szembeni előző kötele­zettségeinket nemcsak hogy tel­jes mértékben kiegyenlítettük, de a KGST-országok viszonyla­tában, három év után, ismét ak­tív szaldót értünk el. A lakás- építkezés terén is előrehaladás mutatkozik. Beszámolója végén a pénz­ügyminiszter hangoztatta: a mű­szaki-tudományos forradalom, a szocialista integráció, a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttmű­ködésünk — új távlatokat nyit meg gazdasági fejlődésünk előtt. Napjaink nagy feladatai mindenkitől, minden munkahe­lyen felelősségérzetet követel­nek. A Népi Kamara állandó bi­zottságainak nevében J. Belko, a Nemzetek Kamarája bizottsá­gainak nevében pedig D. Kre- nek képviselő javasolta a zár­számadás elfogadását. A vitában felszólaló képvise­lők értékelték népgazdaságunk pozitív tendenciáit, de egyben felhívták a figyelmet a népgaz­daság fejlődését gátló negatív jelenségek gyors felszámolásá- nok szükségességére. A vita után a képviselők egy­hangúlag jóváhagyták a zár­számadással kapcsolatos hatá­rozati javaslatot. A föderáció állami zárszámlája az 1971-es évre: bevételek - 116 350 212 000 Kčs, kiadások - 1.13 073 927 000 korona. A Szövetségi Gyűlés egyúttal tudomásul vette a CSSZK és az SZSZK zárszámadását is. A csütörtöki tanácskozás so­rán szót kért Bohuslav Chňou­pek külügyminiszter. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter felszólalása Chňoupek külügyminszter be­széde bevezető részében megál­lapította, hogyha ma mérleget készítünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy milyen része van a csehszlovák külpolitiká­nak a CSKP XIV. kongresszu­sán meghatározott feladatok teljesítésében. Hangsúlyozta azt a pozitív tényt, hogy Csehszlo­vákia ismét megbízható tagja a testvéri szocialista országok nagy családjának, hogy nő a nemzetközi tekintélye. A nem­zetközi porondon az erőviszo­nyok a haladás és a szocializ­mus erői javára változtak. A Szovjetunió rendkívüli tekin­télynek örvend. Ez a tekintély olyan nagy, hogy ma gyakor­latilag nem létezik és nem is létezhet olyan jelentős nemzet­közi probléma, amit részvétele és a szocialista közösség rész­vétele nélkül oldhatnának meg. Chňoupek miniszter a továb­biakban rámutatott, hogy a szovjet képviselők és Nixon amerikai elnök közelmúltban történt tanácskozása alkalmá­val a szovjet külpolitika követ­kezetesen az osztály- és inter­nacionalista pozíciókból indult ki, és védelmezte nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi szo­cialista ország, valamint az egész világ békéjének és biz­tonságának érdekeit. „Túlzás nélkül megállapítható — mon­dotta a külügyminiszter —, hogy a szovjet külpolitikának, amely elvi ellenszenvet érez az imperializmus agresszív törek­vései iránt, azzal, hogy konst­ruktív módon közelíti meg az időszerű nemzetközi problémá­kat, csakúgy, mint azzal, hogy kérlelhetetlen az ideológiai harcban, de ugyanakkor haj­landó fejleszteni a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat az ellen­tétes társadalmi rendszerű álla­mokkal is, sikerült új korsza­kot nyitni a nemzetközi kap- \ csolatok történetében, vala­mennyi nemzet érdekében. Ezért fogadta a csehszlovák közvélemény olyan egyértelmű egyetértéssel a moszkvai ta­nácskozások eredményeit, ame­lyek eredményesek voltak mind a világbéke, mind az egész szo­cialista közösség fejlődése szempontjából. Úgy fogadta ezeket az eredményeket, mint a szovjet külpolitika további nagy sikereit, ami jelentős ha­tárkő az SZKP XXIV. kongresz- szusa nagy békeprogramja megvalósításának útján. B. Chňoupek kijelentette, hogy a párt és a kormány új vezetősége szilárdan támaszko­dik a Szovjetunióhoz fűződő szövetségre, és a párt irány­vonala a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fű­ződő testvéri kapcsolatok tel­jes felújításához és elmélyülé­séhez vezetett. Ennek alapján megakadályozhattuk a reakciós erőknek azt a kísérletét, hogy hazánkat a nemzetközi politika terén elszigetelhessék. „A csehszlovák külpolitika fő támasza az az állandó tö­rekvés, amelynek célja a sok­oldalú barátság és együttmű­ködés fejlesztése a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal, és a szocialista közös­ség megszilárdítása a proletár internacionalizmus alapján. To­vábbra is ez külpolitikai orien­tációnk kulcsfontosságú fela­data. Legfőbb célunk a Varsói Szerződés tagállamai egységé­nek elmélyítése, valamint a sokoldalú szocialista Integráció megszilárdítása a KGST kereté­ben“. „Figyelmünket a szocialista országokhoz fűződő kapcsola­tok sokoldalú fejlesztésére összpontosítjuk — mondotta Chňoupek elvtárs —, de nem lehet számunkra közömbös az sem, ami a világ nem szocia­lista részében történik. Az NDK- val együtt a szocialista közös­ség határa vagyunk, ezért kü­lönösen közvetlenül érint ben­nünket az európai helyzet. Életfontosságú érdekünk az eu­rópai viszonyok békés rendezé­se, a békés egymás mellett élés lenini elve alapján, és a lehető legnagyobb mértékben hozzá akarunk járulni e cél eléréséhez. Csehszlovákia ebből a szempontból kötelességének tartja, hogy minden erejével hozzájáruljon az európai bizton­sági és együttműködési konfe­rencia összehívásához. Orszá­gunk a Szovjetunióval és a Var­sói Szerződés többi tagállamá­val szorosan együttműködve te­vékenyen és kezdeményező mó­don vett részt e konferencia megvalósításáért vívott harc minden szakaszában. Ezután Chňoupek miniszter rámutatott, hogy a csehszlovák külügyi szolgálat hogyan járul hozzá a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testülete prágai dek­larációjában kitűzött célok el­éréséhez. Képviseleti hivata­laink révén arra törekszünk, hogy megmagyarázzuk e doku­mentum tartalmát és céljait, s így rámutassunk az európai ál­lamközi kapcsolatokkal össze­függő álláspontunkra, hozzájá­ruljunk a biztonsági rendszer kialakításához, az együttműkö­déshez, és a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elvének érvényesítéséhez. „Jól tudjuk, hogy e konfe­rencia összehívását kiharcolni nem könnyű feladat. Azok az erők, amelyek nem óhajtják a feszültség enyhülését, továbbra is megkísérlik legalábbis bo­nyolítani a helyzetet. Az eddi­gi harcban szerzett tapasztala­tok azonban optimizmusra jo­gosítanak bennünket. Meggyő­ződésünk, hogy csakúgy, mint a sokoldalú előkészítésre, be­látható időn belül sor kerül a konferencia összehívására is.“ ,,A csehszlovák külpolitika alapelve, hogy fejlessze a ba­ráti kapcsolatokat és a kölcsö­nösen előnyös együttműködést a nyugat-európai országokkal, és fokozatosan eltávolítsa mind­azt, ami ezeket a kapcsolato­kat fékezi a további fejlődés­ben. Vonatkozik ez különösen azokra az államokra, amelyek­kel határosak vagyunk. Ezzel kapcsolatban merül fel Cseh­szlovákia és az NSZK kapcso­latai rendezésének kérdése is. A vezető csehszlovák képvise­lők felszólalásaik során már sokszor kifejteťék az ezzel kap­csolatos álláspontunkat. Hang­súlyozták, hogy hajlandók va­gyunk szerződéses úton megol­dani a függőben levő problé­mákat az NSZK-val, és érde­künk a jószomszédi kapcsolatok kialakítása. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fasiszta jogfosztás, önkény és erőszak olyan aktusát, amilyen a megalázó müncheni egyez­mény volt. Ezért jogos és igaz­ságos az a követelésünk, hogy ezt a diktátumot eleve érvény­telennek nyilvánítsák, s ezzel fejezzék ki, hogy becsületesen keresik a mindkét fél számára elfogadható megoldásokat, hogy egy új fejezet kezdődhessen a két ország kapcsolataiban, ki­alakulhassanak a kedvező fel­tételek a valóban békés együtt­működésre. Nem látunk okot arra, hogy az NSZK-val foly­tatott tanácskozások, amelyek éppen ma kezdődtek Prágában, ne jelenthetnének pozitív előre­lépést. A tartósan kedvező fejlődés Európában nézetünk szerint el­képzelhetetlen anélkül, hogy teljes mértékben elismerjék az NDK-t, s felvegyék az NDK-val a kapcsolatot a nemzetközi jogszabályok értelmében mind az NSZK, mind azok az álla­mok, amelyek ezt eddig még nem tették meg“* Chňoupek elvtárs felszólalása további részében hangsúlyozta, hogy határozottan elítéljük az Indonkína elleni amerikai ag­ressziót, és teljes mértékben szolidárisak vagyunk a vietna­mi nép és Indokína többi népé­nek hősi harcával, amelyet sza­badságukért és függetlenségü­kért vívnak. Bonyolult és ve­szélyes helyzetet idézett elő a Közel- és a Közép-Keleten az arab államok ellen indított iz­raeli agresszió. Csehszlovákiá­nak az a véleménye, hogy a világnak ezen a részén a fe­szültség tartósan csak úgy eny­híthető, ha következetesen tel­jesítik a Biztonsági Tanács 1967. évi novemberi határoza­tát, kivonják az agressziós fegyveres erőket valamennyi megszállt területről és kielégí­tik a palesztinai nép törvé­nyes jogait. Üj törvény a mezőgazdasági termelési igazgatóságokról A kormánynak a járási és a kerületi mezőgazdasági igazga­tóságok létesítésére vonatkozó javaslatát dr. Bohuslav Vefcera mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter indokolta meg. Bevezetőjében hangoztatta, hogy mezőgazdaságunk új fej­lődési szakaszában még jobban előtérbe kerül a tervszerű irá­nyító munka, ami azért is fon­tos, mert az egész társadalom szempontjából nagy szükség van a mezőgazdaság rendelke­zésére álló jelentős anyagi és pénzeszközök optimális felhasz­nálására. Ez megköveteli, hogy változásokat hajtsunk végre a mezőgazdasági irányító rend­szerben mind járási, mind pe­dig kerületi szinten. A kormány- javaslat legfontosabb alapelve az, hogy egyértelműen megha­tározza a járási és a területi mezőgazdasági irányító szer­veknek, mint az állami gazda­sági irányítás egyik szervének szerepét. A törvényjavaslat megerősíti az állam befolyását a mezőgazdaság irányításában, elmélyíti a népgazdasági terv szerepét, lerakja alapját az egy­séges mezőgazdasági irányítás­nak. Ezzel lehetővé válik, hogy ebben az ágazatban is az össz­társadalmi érdekek szempontjá­ból, az adott termelési feltéte­leknek megfelelően és a válla­latok indokolt szükségletei sze­rint oldják meg a kérdéseket. Az új mezőgazdasági igazgató­ságok tevékenységükben figye­lembe veszik mindazokat a jó tapasztalatokat, amelyek bevál­tak a járási mezőgazdasági tár­sulások munkájában. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom és a közigaz­gatás szervei továbbra is részt vesznek a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtésében. A törvényjavaslat összhangban van a csehszlovák föderációs törvénnyel. A mezőgazdasági termelés irányítása saját hatás­körükben az egyes köztársasá­gok állami szerveinek feladata — hangoztatta a miniszter. A törvényjavaslatot a Népi Kamara bizottságainak nevében V. Vondrouš képviselő, a Nem­zetek Kamarája bizottságainak nevében pedig V. Čembalová képviselő javasolta elfogadásra. A vita után a Szövetségi Gyű­lés két kamarájának képviselő! egyhangúlag elfogadták a tör­vényjavaslatot, amely szeptem­ber 1-vel lép életbe. Ezután Alois Indra, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke előterjesz­tette jelentését a parlament el­nökségének törvényerejű intéz­kedéséről, amelynek alapján változás történik a határőrség alárendeltségében. A parlament mindkét kamarája határozat­ban hagyta jóvá a törvényere­jű intézkedést. A képviselők ezután jóváha­gyólag tudomásul vették a Szö­vetségi Gyűlés Elnökségének, továbbá a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája Elnökségé­nek és bizottságainak a válasz­tási időszak kezdetétől kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. A parlament pénteken reggel folytatja munkáját. (sm) Üdvözlő távirat (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap üd­vözlő táviratot küldött Walter Ulbrichtnak, a Német Demokra­tikus Köztársaság Államtanácsa elnökének 79. születésnapja al­kalmából. Összeül a Szlovák Nemzeti Tanács (ČSTK) — A Szlovák Nemze­ti Tanács 4. ülése július 5-én a Szlovák Szocialista Köztársaság 1971. évi állami költségvetési zárszámadásával és a kormány törvényjavaslataival foglalko­zik. Csehszlovák- nyugatnémet tárgyalások (ČSTK) — Tegnap Prágába érkezett dr. Paul Frank, a Né­met Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára és kísére­te. A repülőtéren Jirí Götz kül­ügyminiszter-helyettes fogadta. A délutáni órákban megkez­dődtek a tanácskozások a köl­csönös kapcsolatok kérdéseiről. A csehszlovák küldöttséget Jirí Götz miniszterhelyettes, ax NSZK küldöttségét dr. Paul Frank államtitkár vezeti. A külügyminiszter fogadta a VDK nagykövetét (CSTK) — Bohuslav Chňoupek külügyminiszter tegnap Prágábaa saját kérésére fogadta Duong-Duc- Haa-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetét. A nagykövet ismertette a jelen­legi katona-politikai helyzetet Vietnamban és köszönetét fejezte ki a CSKP-nak, az ország kormá­nyának és Csehszlovákia népének azért a támogatásért és segítsé­gért, amit a vietnami népnek nyúj­tanak az amerikai agresszió ellen folytatott küzdelmében. Chňoupek külügyminiszter vála­szában hangsúlyozta, hogy Cseh­szlovákia népe és az ország kor­mánya határozottan elítéli a Viet­nami Demokratikus Köztársaság el­leni amerikai háború eszkaláció­ját. Biztosította a nagykövetet, hogy továbbra is teljes mének­ben támogatjuk a vietnami nép igazságos követeléseit« i 1972. VI. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents