Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám, szerda
HÁROM ÚJ KÖNYV 1972. VI 28. Pártépítés Alapvető egyéni és társadalmi érdek, hogy a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek munkája minden szinten állandóan tökéletesedjék, tovább fejlődjön, összhangban legyen a kor követelményével, az osztályharc mai feltételeivel és szükségletével. Mindez azonban csak úgy érhető el, ha a párt tagjai és mindazok, akik részesei az irányításnak, megismerik és elsajátítják a marxizmus—leninizmus klasszikusainak az útmutatásait. A Kossuth Könyvkiadóxxíü Pártépítés címmel most megjelent kötet azt a célt szolgálja, hogy áttekintést adjon a kommunista párt szerepéről, a társadalomban betöltött helyéről, belső életének szabályairól, a pártélet lenini elveiről, a párt- szervezetek működési rendjéről, a párt munka stílusáról, a párt elméleti és propagandamunkájáról, végül, de nem utolsósorban arról, hogy mi a kommunista párttag joga és kötelessége. A közel ötszáz oldalas, három részből álló kötet az alábbi fejezetcímeket viseli: A párt szerepe és politikájának érvényesítése a társadalom életében, A párt politikájának érvényesítése a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban, a tömegszervezeti munka kérdései, A párt szervezeti jelépítésének és működésének elvei, a pártélet és a pártmunka szervezésének kérdései. Többek közölt kifejti: a pártnak, mint a munkásosztály élcsapatának, hogy vezetni tudjon, a munkásosztály és a dolgozó tömegek soraiból azokat kell tömörítenie, akik tudásukat, tapasztalataikat képesek a nép ügyének szolgálatába állítani és vállalják az érte folyó küzdelmet. Az élcsapatnak nem lehet mindenki tagja, csak az, akiben megvan a készség és a képesség e harc vállalására. A történelem azt bizonyítja, hogy ezeket a tulajdonságokat és képességeket elsősorban a munkások testesítik meg. De ez korántsem jelenti azt, hogy csak a munkások lehetnek a párt tagjai. A kommunista párt szükségszerűen tömöríti a többi dolgozó osztály és réteg legjobbjait, akik a pártba történő belépésükkel ugyancsak a munkásosztály álláspontjára helyezkednek. A tankönyvjellegű mű tan- tárgyszerűen összegezi mindazt, amit a marxizmus—leninizmus klasszikusainak tanításai alapján a párt vezető szerepéről, a párt és a társadalmi szervek munkájáról, belső életéről, a szervezeti formákról és általában a pártépítésről tudnunk kell. Dr. Simái Mihály: A harmadik évezred felé Régebben csak a tudósok és a kiemelkedő államférfiak gondolkoztak úgy a jövőről, hogy annak bázisán formálták a jelent. Ma a vezetők széles körének döntő feladata, hogy úgy építsék a jelent, hogy a jövőt tartsák szem előtt. Elsősorban azért, mert korunk átfogó és igen gyors társadalmi, technikai és tudományos változásai közepette a legtöbb nagy horderejű politikai és gazdasági döntés hosszú távú, akár több évtizedes távlati követelményekkel jár. Az oktatási rendszer átszervezése például 25—30 évre előre meghatározza egy ország felnőtt lakosságának szakmai ősz- szetételét, kulturális színvonalát. Egy-egy iparág létrehozásával összefüggő gazdasági döntés is nemcsak a termelés, a fogyasztás és a kereskedelem szerkezetét alakítja át, hanem a településrendszert is. Szeny- nyezetté teheti (és amint lép- ten-nyomon láthatjuk, teszi is) nagy területen a levegőt, a vizet, évtizedekre megváltoztatja a természet és a társadalom életközösségét. Dr. Simát Mihály: A harmadik évezred felé című kötete elsősorban azért érdekes, mert nemcsak a jelennel és az elmúlt évtizedek gazdasági eredményeivel ismertet meg, hanem felvázolja a várható jövő képét is. A Társadalmak, államok és gazdasági viszonyaik a XX. század második felében, A világtermelés növekedésének tendenciái, Szerkezeti változások a világtermelésben, A világ mezőgazdasága az átalakulás útján, A fogyasztás fejlődésének fő irányai és szerkezetének megváltozása a világgazdaságban, A fogyasztó és termelő ember, valamint A világgazdaság stratégiai problémái című fejezetek a mai embert közvetlenül érintő igen időszerű kérdésekre ad magyarázatot. A szerző behatóan foglalkozik egyebek között a demográfiai robbanás távlatával is. Kifejti, hogy a demográfia „központi tudománnyá“ vált. A káderpolitika, a szakemberek képzése, átképzése, a magasan képzett diplomások iránti tömeges igény az- államok tevékenységének kulcsfontosságú területévé fejlődött. Eddig még soha nem látott mértékben kerültek előtérbe a gazdasági fejlődés, valamint a népesség növekedésének, minőségi összetétele javulásának az összefüggései. A kötet adatai szerint időszámításunk előtt 7000—8000 körül a világ mintegy 10 millió lakost számlált. Időszámításunknak a kezdete körül 200—300 millió, a XVI.—XVII. században mintegy 500 miliő ember élt a Földön. Ezzel szemben 1969-ben már 3552 millió volt a világ lakosainak a száma. A jelenlegi szaporulat szerint 1980-ra 4,3 milliárd, 1990-re 5,1 milliárd, 2000-re pedig 6,1 milliárd ember él majd a Földön. Ilyen ütemű növekedés esetén 650 év alatt a Föld egész felszínére számítva — beleértve a tengerek és a szárazföldek felületét is —, 10 fő jutna minden négyzetméterre. A szerző szerint „a népességszám gyors ütemű növekedésében a születések számának a növekedése csak másodlagos szerepet tölt be. Jelentősebb tényező a lakosság életnívójának az emelkedése, a termelékenység növekedése, a technika, a közegészségügy fejlődése és a személyi higiénia javulása, valamint a modern orvostudomány eredményei következtében a halálozási arány csökkenése.“ A marxista igénnyel, írt, rend. kívül gazdag mű egyértelműen sugallja, hogy a szocialista országok a XX. század második felében rendelkeznek mindazokkal a feltételekkel, amelyek lehetővé teszik gazdasági és társadalmi életünk gyorsabb és sokoldalúbb fejlesztését. Nagy tapasztalatokkal rendelkező és képzettebbé vált a munkásosztály, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából kiváló összetételű az értelmiség. Az állandóan továbbfejlődő és az államok gyakorlatában tökéletesedő marxizmus—leninizmus tanítása alapján a szocialista társadalom képes állandóan megújítani, formálni intézményeit, szervezeteit, a jelen és a jövő szükségletének megfelelően. A jövőért felelős és a harmadik évezred felé vezető utat építő mai nemzedékre nagy és igen összetett feladatok várnak a lehetőségek megvalósítása érdekében. Műszaki és gazdasági fejlődésük alapján a szocialista országok már napjainkban is lényeges tényezői a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A szocializmus államainak sikerei az elkövetkező évtizedek világ- gazdasági kapcsolatainak a horizontján azonban még jelentősebb változásokat rajzolnak majd ki, ami lehetővé teszi, hogy a szocializmus a kapitalizmussal szemben újabb gazdasági és ekölcsi fölényre tegyen szert. Vallástörténeti kislexikon A Kossuth Könyvkiadó népszerű kislexon sorozatában legutóbb a Vallástörténeti kislexikon jelent meg. A Gecse Gusztáv írta 333 oldalas kötet összesen 400 címszót és mintegy 350 utalást tartalmaz a vallástörténet és az ateizmus történetének a tárgyköréből. A címszóanyag a vallási és valláskritikai irányzatokról, vallási szokásokról, szertartásokról, a vallás- és filozófiatörténet kiemelkedő eseményeiről, valamint az egyház nevesebb személyiségeiről nyújt marxista szemszögből írt áttekintést. A Vallástörténeti kislexikon magas szinten képviseli a vallástörténettel foglalkozó marxista irodalmat, egyben a tudományos ismeretterjesztés hasznos kézikönyve. Izsa) „A csitári hegyek aüatt.. IVII VALÓSUL MEG A PROGRAMBÓL? Dolné Šfitáre (Alsócsitár) községbe érkezve nem az „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó“ kezdetű népdal jutott eszembe, hanem Iluska dala a János vitézből. Nincs is ebben semmi különös, hiszen rekkenő hőségben érkeztem meg, s a falu közepén fakadó forrás vize fölé egy csinos fiatalasszony hajolt, hogy „fehér ruháját mossa“. Igaz, nem a saját ruháját, hanem a két gyermekéét. Ezt már Valkó Lídiától, vagyis tőle tudom meg. Azt is, hogy a falu asszonyainak javarésze ide jár mosni, azazhogy öblögetni. Ugyanis nagyon kevés kút van a faluban. Gondot okoz az ivóvízhiány is. Erre szintén a forrás vize a legalkalmasabb. Hogy létesül-e vízvezeték-hálózat a községben vagy sem, azt nem tudja, de nem is túlságosan érdekli, mert alighanem elköltöznek innen, mivel építkezni szeretnének, s eddig nem kaptak telket. Ivóvíz és telek . . .Csupán néhány szót váltottam a fiatal- asszonnyal, s máris a község két legnagyobb gondjáról hallottam. Szórád Mihály, a helyi pártszervezet fiatal vezetőségi tagja, a hnb titkára is gyorsan rátért a két problémára. — A választási programba belevettük a vízvezeték-hálózat létesítését, de a járás véleménye szerint 1978-ig nem lehet róla szó. A nemzeti bizottság tőszomszédságában levő forrás vizével kapcsolatban elmondja, hogy azt nemcsak emberek isz- szák, hanem állatok itatására is használják. Ezért áll két hatalmas betonvályú a falu közepén. — Mi a helyzet a telkekkel? — Nem is annyira telkekre, mint inkább telekkönyvi rendezésre lenne szükségünk. Ha nem fognak a polgárok megegyezni a rendezésben, kénytelenek leszünk a telkeket kisajátítani. A külkerüleleket, a szántóföldet azonban nem tekinthetjük telkeknek. Itt jegyzem meg, hogy községünkben mintegy 80 polgárnak van 50 hektárnál több földje. Olyanok is akadnak, akik 5 hektáron gazdálkodnak. A szövetkezet megszűnt a faluban, mert a község földterületének a felét átvette a Nitrai Országos Mező- gazdasági Kiállítás. — Hallhatnánk valamit a helyi pártszervezel munkájáról? — Falusi szervezetünknek 15 rendes és ugyanannyi regisztrált tagja van. Az utóbbiak a község határain túl dolgoznak, s egyesek hetente csak egyszer járnak haza. Minden gyűlésünkre meghívjuk a regisztrált tagokat is. Némelyik regisztrált tagunk helyben is tisztségviselő. Rendes tagjaink egy része nyugdíjas. Nemrég két új tág jelölését hagytuk jóvá — mindkettő nő. Alapszer- vezetünk sikerrel zárta az idei pártoktatási évet. Gondoskodunk a párt vezető szerepének érvényesítéséről is. Ez abból is látszik, hogy a hnb tanácsának hét tagja közül négy kommunista. A képviselők száma 18 — ebből 8 párttag. Pártszervezetünk minden egyes tagja konkrét megbízatást kapott. Az én feladatom az ifjúsági szervezet létrehozása volt. Már meg is tartottuk alakuló gyűlésünket. 22 fiú és lány tagja a nemrég létrejött szervezetnek, melynek rövidesen saját zenekara lesz. Jövőre ifjúsági klubot is létesítünk. A hnb székháza fölé egy emeletet építünk. Üj óvoda is otthont kap az emeletes épületben. Mindez benne van a választási programunkban. Az épület tervrajza már készül. A megvalósításnál persze számolunk a lakosság E tg f/ é r ti z e ti A hatvanas évek elején, amikor hazánkban is megélénkült az idegenforgalom, utazási irodáink — mindenekelőtt a ČEDOK — anyagi-technikai alapokat igényeltek. És jogosan. Olyan alapokat, amelyekkel a világ minden jelentősebb utazási irodája, sőt a repülő- és hajóstársaságok is rendelkeznek. így az 1962-es kormányho- tározat értelmében hazánkban 12 Interhotel vállalat létesült, ma 9 működik, ebből Szlovákia területén három: Interhotel Bratislava, Interhotel Ružomberok és Interhotel Magas-Tátra. 1963. november 13-án a 964-es számú kormányhatározat értelmében megalakul az Interhotelek Központi Igazgatósága. Azt, hogy milyen nagy szerepet játszottak ezek a vállalatok megalakulásuk óta az idegenforgalom fejlesztésében, nem kell külön hangsúlyozni. Szolgáltatásaik az elmúlt tíz év alatt elérték a világszínvonalat. Az egyik legjelentősebb vállalat, mely már évek óta kitünően teljesíti feladatait — az Interhotel Bratislava. 1962. január 1-én alakult, hozzá tartozik és a vállalat alapját képezte az egyik legismertebb szlovákiai szálló — a Carlton és az 1964-ben, már a ČEDOK által építtetett Devín-szálló. A 303/63 számú kormányhatározat alapján a vállalathoz csatolták még a következő jelentősebb létesítményeket: a bratislavai Krym-, a Palace- és a Tátra-szállót, a komárnói Európa- és a piešťa- nyi Eden-szállót, a Zochová cha- tát és a Modra melletti Pieskyt. Hozzá tartozik még a bratislavai Aranyhomok (Zlaté Piesky-i) motel és auto-camping és a piest'anyi Magnólia-szálló. Ezenkívül átalakították a Zochová- chatát, így a vállalat újabb elszállásolási lehetőséget nyert, valamint 7,2 millió korona értékű befektetéssel építették ki a Furmanšká krčma (Fuvaroskocsma) és Homola turistaközpontokat. Most folyik a Tatra- szálló és a Vár-borozó újjáépítése. Az Interhotel Bratislava nálunk a modern étkezésművészet úttörője. Ezt már több alkalommal is bebizonyította. A vállalat dolgozói teljesen átdolgozzák a hagyományos étkezési formákat. Újdonság például a színes terítés, amit már minden központban bevezettek. Ismeretlen volt eddig nálunk a kerámia étkészlet alkalmazása is. Természetesen e modern elemek szerint módosítják az étel- fajtákat is. Figyelembe véve az állandóan növekvő forgalmat és az elszállásolási követelmények növekedését, valamint azt, hogy egyes üzemek éppen javítás előtt állnak, az Interhotel Bratislava vállalat egy re jobban sürgeti további szállók építését. Mint ismeretes, már régebben megkezdték a 418 ágyas Kijev- szálló építését a Kőtéren. A további tervekben szerepel a 700 ágyas Volga-szálló építése a štrkoveci lakótelepen, és egy új, modern szálló építése a Du- na-parton, az új híd közelében stb. A vállalat eredményes munkáját a következő adatok bizonyítják: 1962-ben a vállalat kiskereskedelmi forgalma 29 millió, 1971-ben már 105 millió korona. 1962-ben 134 580 látogatót szállásoltak el, ebből 46 000 külföldit, 1971-re a két szám már 223 400-ra és 93 000-re emelkedett. Természetesen az ilyen nagy forgalom tökéletes lebonyolítása megfelelő karbantartást és korszerűsítést igényel. Az üzemek karbantartására évente 3,5 millió, a berendezésiek korszerűsítésére pedig 6 millió koronát fordítanak. aktivitásával, hiszen azon a nyilvános pártgyűlésen, melyen a választási program eddigi teljesítéséről volt szó, olyan sokan megjelentek, hogy a nemzeti bizottság tanácstermébe többen be se fértünk volna. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy eddig mindig ugyanazok a lakosaink voltak aktívak. Ezért képviselőink az egész falut bejárják, hogy aláírassák az emberekkel a vállalt kötelezettségeket. A tömegszervezetek közül főleg a nőszövetség és a tűzoltók helyi szervezetének munkáját dicséri Szórád elvtárs. Az előbbi szervezet tevékenységéből kiemelkedik az a tollgyűjtés, melyet a klasovi (Kalász) gyermekotthon megajándékozása céljából rendeztek. A tűzoltók helyi szervezetének az a különlegessége, hogy tagjai között nőket is találunk. Már majdnem elhagytuk a falut, amikor Bengyák Gabriellával, a hnb tanácsának tagjával találkoztunk. Ö figyelmeztetett arra, hogy nem lenne teljes a községről alkotott képünk, ha nem látogatnánk el a határba, ahol éppen most szüretelik az epret. A felszabadulás óta hagyománnyá vált a vidéken az epertermesztés. Az idei termés jó közepes. Az epret gépkocsikon és kétkerekű kárékon szállítják a faluba, ahol kilóját 9,7, illetve 5 koronáért vásárolja fel a Jednota és a nitrai cukorgyár. A szüretelést a rokonság végzi. Ha véget ért a szüret, „eperbált“ rendeznek a faluban. A víg kedélyű Gabi néninek igaza volt, hiszen az érett epertől illatozó, napfényes domboldalak és a vidám sziiretelök éppen úgy jellegzetessége a falunak, mint kanyargós útjai és nélkülözhetetlen forrásvize. FÜLÖP IMRE A tízéves évforduló alkalmából vállalat az élelmiszeripari vállalattal karöltve megrendezte a szakács- és pincérszakma országos versenyének első fordulóját. A versenyen, mely ételkiállítással volt egybekötve, a Carlton-, Devin-, Krym-, Magnólia-szálló és a Zochová-chata legjobb dolgozói vettek részt. A verseny feladata volt bebizonyítani a pincérek, szakácsok és cukrászok képességeit és megmutatni a nyilvánosságnak ezen szakmák újdonságait, újításait. A Magnólia-szálló jól szerepelt, mint szervező. A minden tekintetben jól előkészített verseny így magas színvonalú volt. Első helyen a várakozásnak megfelelően a Devín-szálló négytagú csapata végzett. Az egyéni versenyben a meleg konyha mestereként Štefan Nemiek (Hotel Devín), a rideg konyha mestereként Margita Viskupová (Hotel Devín) végzett, a cukrász szakmában Mikulás Weis- sestein (Hotei Carlton), a pincéi.* szakmában pedig Ladislav Libuski (Hotel Devín) lett az első. Reméljük, hogy győzelmük hozzájárul vendéglátóiparunk színvonalának további emeléséhez, hisz a sikeres verseny tu* lajdonképpeni és legfőbb célja ez volt. J. SLUKA Felvételünk az ételkiállításon készült
