Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó
1972. VI. 25. Teljesítik a galatvtai és a trnavai felhívásra adott válaszból eredő feladatokat Dunajská Streda (Dunaszerdahely) nincs messze Galantától, (Galánta) de lényegében Trnavától seun. Az említett járás és város felhívása gyorsan eljutott a dús kalászokat ringató Csallóköz napról napra gazdagodó, szépülő központjába. A városi nemzeti bizottság alaposan fontolóra vette, hogyan és mivel adhatnának méltó választ a „szomszédoknak“. A képviselők aktív segítségével minden választókörzetben felajánlásokat gyűjtöttek. S hogy ez milyen eredménnyel járt? A vnb egyik ülésén összeszámlálták a vállalások értékét, és kiderült, hogy az élet- és -a munkakörnyezet további javítására közel 11 millió korona értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a polgárok. Cseppekböl lesz a tenger, vagy ha úgy tetszik: sok kicsi sokra megy. Aki ma áthalad a járási székhelyen, alig akar hinni a szemének. Hol vannak ma már a girbegörbe utcácskák, az apró házak? Kilométerekről integet a cukorgyár magasba nyúló kéménye, a belváros pedig — főleg este, mikor kigyulladnak a fényfüzérek — nagyvárosra emlékeztet. A forgalmi jelzések világítanak és az új lakótelepek felől felvillanó fények az ötödik, a hatodik, a hetedik emeletről hirdetik: olyan magas házak épültek, melyekről a szerdahelyiek valaha nem is álmodoztak. Pedig még nem „kész“ a város. Sok a befejezetlen építkezés, és tervekből sincs hiány. A galántai és a trnavai felhívásra városszépítési akciókkal válaszoltak. De nemcsak ezzel. A dolgozó emberek kényelmét szolgáló szolgáltatások hálózatának és komfortjának kiszélesítésére irányuló vállalásokkal is. Szerdahelyen — nagyon okosan — nem az úgynevezett „bombasztikus“, külsőleg imponáló mennyiségre, hanem mindenekelőtt a minőség növelésére törekednek. Ezzel párhuzamosan csökkentik a mosásra, a tisztításra beadott ruhák manipulációs idejét. Teszik pedig mindezt az eddiginél jobb szervezéssel, a gépek, a berendezések jobb kihasználásával, nem pedig költséges beruházásokkal. Ezt hívják ésszerűen végzett munkának, mely okvetlenül dicséretet érdemel. A Szolgáltatások Házában helyezték el a mérték szerinti szabóságot is. A mesterek a keresletből kiindulva, pontosabban szólva azt kielégítendő, a közeljövőben kötött ruhákat csinálnak. A lányok és az asszonyok nem kis örömére, megrendelésre készítenek szvettereket, pulóvereket és kötött női felsőruhákat is. A lakosságnak nyújtott šzolgáítatások skálája széles. A szerdahelyiek azonban — a galántai és a tr- nav.ai felhívásra adott válaszukban — mindenre gondoltak. A ruhák, a fehérneműk javításába „befogják“ a harmadéves tanulókat is, akik ezáltal elméleti tudásukat gyakorlati ismeretekkel egészíthetik ki, másrészt pedig aktívan járulnak hozzá .a munkálatok mielőbbi elvégzéséhez. A mosodában és a ruhatisztítóban az eddiginél átgondoltabb munkaszervezéssel küszöbölik ki a fogyatékosságok egy részét, ugyanakmégis illőbb rá ez a kifejezés: értékes. MI A PEMPÖ? A dajkaméhek fej- mirigye választja ki. Opalizáló, fanyar ízű táplálék, amellyel a méh- királynőnek szánt petét etetik. Ettől lesz a királynő háromszor nagyobb és tízszer hosszabb életű, mint a dolgozó méh. A pempő összetétele: 65 százalék víz, B-vitamin, fehérje, pan- tolénsav (biológiai serkentő), és 2,5 százalék ismeretlen anyag, amely még a mai vegyelemzés előtt is elrejti titkát. Lehet, hogy éppen ennek köszönheti a pempő varázsos hatását. Tíz esetben ajánlatos pempős mézet fogyasztani. Az üzemrészleg legfiatalabb dolgozója, a tizenhat esztendős Réner Ilonka is tudja, és szívesen elmagyarázza: „Ha asztmás valaki, ha idegrendszere megbetegedett, ha véredényelmeszesedésben szenved, ha valamiféle gyulladás bántja, ha a szervezetet táplálni kell, ha valakinél kevés a vörösvérsejtek száma, ha valakit vírusos megbetegedés ért, ha valaki valamilyen tropikus betegségből gyógyul, ha valaki idő előtt öregszik, és ha valaki koz- metikailag ápolni szeretné magát...“ KÉT MŰDÖN ajánlatos fogyasztani. Mindkét esetben legalább 3 pohárka pempős méz elfogyasztása után lehet számítani a hatásra. 20 napon át reggelenként, félórával az étkezés előtt egy-egy kanálnyit. Minden második hónapban. Ez az egyik mód. A másik, amikor két pohárkányi mézet egy hónap alatt elfogyasztunk, és egyhavi szünet után kezdjük meg a harmadik pohárka méz napi fogyasztását. A mester még néhány tanácsot is ad: „Ügyelni kell a pempős méz tárolására, hogy napfény ne érje! És nem szabad, hogy fém érjen a mézhez.“ Jó tanácsok ezek, mert már többször tapasztaltam, hogy a vásárlók csupán dísznek hitték a pohár- kák sztaniolos csomagolását, letépték, és eldobták. Egyik rokonom pedig a pohárka pléhből készített fedele alatti műanyaglapocskát dobta szemétkosárba, gondolván: fölösleges tömítés csupán. ŐSIDŐK ÓTA ismerjük a méz gyógyító hatását. De magát a pempőt és hatóanyagát a modern kutatás derítette fel. Illetve még az sem teljesen. Jó tehát figyelni a felhasználással kapcsolatos tanácsokra! A mester csóválja a fejét: „Ejnye, ejnye!“ Rácsodálkozom. Mi a baj? De már mondja is: „Sajnos, majdnem mindenki, de legalábbis a többség így gondolkozik. Még ma is azt hiszik, hogy a méz csak orvosság. A pempős méz valóban annak tekinthető, de a közönséges méz eledel!“ Ajánlja, hogy ha írni fogok a mézről, a közönséges mézről, akkor a nyomdában szedessem ki ritkás betűkkel: a méz eledel, mert ő úgy tapasztal ja, hogy erről rendszerint megfeledkezünk. Kiszedték a nyomdászok ritkás betűkkel? Igen? Akkor rendben van minden. A mester ugyanis bizonyít: „Tudomásom szerint az egy lakosra eső mézfogyasztás évente csupán 14—15 dkg.“ Ez bizony kevés. Úgy látszik, hogy a gyermekek is csak dalolgatják az óvodában: „Méz, méz, méz, termett méz... Termett méznek áldottsága ...“ De felnőtt korukban megfeledkeznek arról, hogy a méz eledel, és csak olyankor csurgatnak belőle a vajas kenyérre néhány kanálnyival, ha betegek, ha köhögnek. A MEDOS-üzemben úgy tervezik, hogy az idén is küldenek 10 vagon — kannákba ömlesztett — mézet külföldre. A Német Demokratikus Köz- tái saság, a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Svájc és Hollandia megrendelői várják ezt a mézet. Ügy látszik, hogy ezekben az országokban másképpen gondolkoznak, mint nálunk. Pedig mi még az édes meghatározására is így szoktuk mondani: édes, mint a méz. HAJDÜ ANDRÁS ÉVENTE 300 VAGON MÉZ # HOGYAN FOGYASSZUK A PEMPŐS MÉZET? # KÜLFÖLDRE 10 VAGONNAL KÜLDÜNK £ ÉS MENNYIT FOGYASZTUNK Ml? kor —■ mivel a textilipar a hagyományos .anyagokat alig használja — a szerdahelyiek elsajátítják a legújabb anyagok mosásának, tisztításának technológiáját, kikísérletezik: melyik anyag hogyan „viselkedik“ az egyes tisztítószerekre, és a legjobban bevált anyagokat beszerzik, a munkaráfordítás idejének csökkentésére pedig üzemen belüli szocialista munkaversenyt szerveznek, melyet rendszeresen értékelnek. A Dunajská Streda-i Járási és Városi Nemzeti Bizottság a galántai és -a trnavai felhívásra adott válaszában értékes vállalásokat fogadott el a kulturális-nevelő tevékenység további javításával kapcsolatban. Az eddiginél jobban kihasználják az agitációs központokat, üzemi klubokat. Az idén a járás területén 30 színházi előadást, 20 hangversenyt és esztrád- műsort rendeznek. Tíz alkalommal összejöveteleken találkoznak a fiatalok az idős párttagokkal, különféle tanfolyamokat rendeznek, melyeknek keretében gépírást, szabás-varrást, nyelveket tanítanak. Figyelemre méltó az érdekkörök munkájának fellendítésére irányuló törekvésük. Főleg a fényképészek, a bélyeggyűjtők, a képzőművészek, a zenekedvelők találják majd meg számításaikat a tanfolyamokon. A felhívásra adott válasz nemcsak a járási székhely, hanem a vidék lakosai életszínvonalának további emelésére is irányul. Több feladatot belefoglaltak a választási programokba, s amelyeknek realizálási határideje már elkövetkezett, teljesítették is. KOMLÚSI LAJOS A Szolgáltatások Háza valóban a járás minden lakosát szolgálja. Az új épület kívül, belül nagyon szép. A termett méz, a méhek által előállított méz áldottságát dicséri a gyermekdal: „Méz, méz, méz, termett méz..Joggal, mert a vegyészek tudnak már égéstermékekből, széndioxidból és vízből cukrot készíteni, ez a szintézis azonban sokkal drágább, mint a cukrot cukorrépából vagy cukornádból előállítani, kivenva ezek cukortartalmát. És a műméz is csak silány portéka. Jóformán össze sem hasonlítható az igazi, a termett mézzel. Szlovákia egyetlen mézfeldolgozó üzeme a MEDOS. Évente átlag 3000 tonna mézet dolgoznak fel ebben az üzemben. Tessék elképzelni: 300 vagon méz! Ebből a mennyiségből 40—- 42 vagont a galantai (Galánta) járás méhészei szállítanak. így tehát érthető az is, hogy miért éppen Ga- lanta szélén építették fel ezt az üzemet. ŐSZ ŐTA pempős mézet is „gyárt“ az üzem. Szándékosan tettem idézőjel közé a szót: gyárt. Ugyanis arról van szó, hogy ezt a mézet nem gyártják. A sötét színű fenyőmézbe belekeverik a pempőt, pohárkákba adagolják, a pohárkákat becsomagolják, és továbbítják az elárusítóhelyekre. Ez a munkafolyamat pedig nem gyártás. . . Liptai Lajos mester vezetésével 11 munkásnő foglalkozik a pem- pós méz előállításával. Megállók a keverőgép mellett. Nézem, figyelem a pempő habzását, a lapátok mozgását. Egy vödörnyire valót most csapolnak a keverőbői. Megemeli a mester a műanyagból készített vödröcskét, és kérdezi: „Mit gondol, mennyit ér a tartalma?“ Találgatok: Kétszáz—kétszázötven korona ... Átadja a vödröcskét. Megemelem. Nem is olyan súlyos. A mester pedig mosolyog: „Legalább hatszáz korona értékűi“ Bizony, ilyen drága a pempős méz. Naponta átlag 700 kg-ot állítanak elő. Ez majdnem százezer korona értéket jelent. Pontosan: 92 ezer 400 korona értékű a naponta előállított pempős méz. A pempős mézzel teli pohárkákat szállítás eiőtt becsomagolják. (A szerző felvétele) Egy pohárkában 25 dekagramm , méz van. Benne 1 gramm tiszta pempő. Ugyanis 1000 kg tiszta mézhez 6,5 kg pempőt kevernek. Előzetesen persze a pempőhöz bizonyos mennyi- » ségű glukonat kötőanyagot is tesz- ; nek. Drága. Ezt a szót is idézőjel közé kellene helyezni, mert bár egy po- : hárka pempős méz ára 43 korona, . -----. - _ —— A városnak ezen a részén 560 lakásegység épül. (Tóthpál Gyula felvételei} MEZ, MEZ, MEZ, TERMETT MEZ... ' ^ ■ ■ w ^