Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-19 / 142. szám, hétfő
AZ 1973-AS TESTNEUELESIINNEPSEGEK EÜIÍillLEIEl 1973-ban ünnepeljük a februári győzelem, és a testnevelési mozgalom egységesítésének 25. évfordulóját. E két évforduló jó alkalmat jelent szocialista hazánk eddigi építő igyekezete eredményeinek megünneplésére is. A Szlovák Testnevelési Szövetség Központi Bizottsága 1971. május 26-án megtartott VII. plenáris ülésén jóváhagyta a testnevelési ünnepségek alaptervezetét. Az ünnepségeket az említett jubileumok keretében az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumával, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Polgári Honvédelmi Szövetséggel, a hadsereggel, és más szervezetekkel együttműködésben rendezi. A testnevelési ünnepségek minden esetben a testnevelési mozgalom politikai küldetésének, a funkcionáriusok aktív alkotó szellemének, szervezési képességeinek és odaadó munkájának, valamint népünk erkölcsi és fizikai erejének és egységének kifejezői voltak. Ezt a tényt igazolták az 1970-es testnevelési ünnepségek is, amelyeket Csehszlovákia felszabadulása 25. évfordulója ünnepségeinek keretében valósítottak meg és nem kis mértékben hozzájárultak politikai konszolidációnkhoz. 1973-as testnevelési ünnepségek ,,A testnevelés tömeges fejlesztéséért“ jelszó jegyében fognak lezajlani. Küldetésük, hogy minél hatékonyabban hozzájáruljanak a CSKP XIV. kongresz- szusa határozatainak megvalósításához a test- nevelési mozgalom tömeges fejlesztésének terén, valamennyi formájának érvényesítésével. A testnevelési ünnepségek programja: — Tömegfellépések, melyek az 1948-as februári győzelem a testnevelési mozgalom egységesítésének, társadalmunk a CSKP XIV. kungresz- szusa utáni fejlődésének eszméjét fejezik ki, — tömeges jellegű sportversenyek, mindenekelőtt az Ifjúsági sportjátékok rendezvényei, az ügyességi jelvény feltételeinek tejesítése, az ipari tanulók és a falusi fiatalság versenye, — turisztikai találkozások az SZNF emlékezetes harcainak helyén, kirándulások a felszabadulási harcok nyomában, tájékozódási versenyek, ügyességi versenyek stb., — kulturális rendezvények, testnevelési akadémiák, barátsági estek, beszélgetések, mulatságok, stb. A testnevelési ünnepségek a szlovákiai és a csehországi járások hagyományos barátságához kapcsolódnak és nemcsak a testnevelési mozgalom, hanem nemzeteink egységének megszilárdulásához is hozzájárulnak. A testnevelési ünnepségek* már 1972 végén megkezdődnek. A NOSZF 55. és a Szovjetunió fennállása 50. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségek keretében testnevelési akadémiákat szerveznek. Ezeket téli sportversenyek, a Februári Győzelem évfordulójának tiszteletére rendezett akadémiák, nyári sportversenyek és turisztikai rendezvények követik, melyek 1973 júniusának első felében a tömegfellépések járási keretek között történő bemutatásával érik el csúcspontjukat. Az 1973-as nitrai szlovákiai aratóünnepély alkalmából kerületi testnevelési akadémiát és a falusi fiatalok szlovákiai sportversenyét készítik elő. Az 1973-as testnevelési ünnepségek hivatalos programjának befejeztével az SZSZK Művelődés- ügyi Minisztériumával együttműködésben Banská Bystricán és Košicén kerületi testnevelési akadémiát rendeznek. A testnevelési ünnepségek keretében a Szlovákiai Testnevelési Szövetséggel együttműködésben az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom, a PHSZ és a hadsereg számos jelentős testnevelési-, sportrendezvényt készít elő. Az ünnepségeken mindenekelőtt a testnevelési egyesületek fiataljai, az iskolák és tanintézetek tanulói, pionírok, SZISZ tagok, de a többi dolgozó is részt vesz. Az 1973-as testnevelési ünnepségek koncepciója megfelel a Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának alkalmából 1975-ben megrendezésre kerülő V. csehszlovák spartakiádnak. A többi progresszív irányzatból indul ki, főleg ami a tömeges fellépéseket illeti. (Pl. az idősebb diákok tlabdagyakorlata, a serdülőkorúnk és férfiak ugródeszka-gyakorlatai.) A gyakorlatot végzők, főleg a tanulóifjúság öltözetét is úgy választották meg, hogy azt a tornaórákon is használhassák. Az öltözetet 1973 március végéig szállítják a tanulók költségén. Az 1973-as testnevelési ünnepségek előkészítése Szlovákiában már teljes ütemben folyik. Az előkészületek súlypontja most már a SZTSZ járási és városi bizottságaira, a testnevelési egyesületekre. az iskolákra és tanintézetekre helyeződik. A testnevelési ünnepségek tartalma és méretei hatékony eszközt jelentenek a tömeges testnevelés további, még sikeresebb fejlesztése számára a CSKP XIV. kongresszusának értelmében. Aktivizálják a Szlovákiai Testnevelési Szövetség alapszervezeteinek és járási szerveinek munkáját és nem utolsó sorban a szakágazatok és társadalmi szervezetek konkrét együttműködését az elfogadott egyezmények érteimében. MIROSLAV CERVENKA, az SZTSZ KB alelnöke A Slovan Bratislava ifjúsági labdarúgó csapata, amely Szlovákia bajnoka lett, s jogot szerzett arra, hogy megmérkőzzön az országos bajnoki címért. (Tóthpál Gyula felv.) Hírmozaik Lučenecen (Losonc) és környékén máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a „Smer“ című közép-szlovákiai napilap immár harmadszor megrendezésre kerülő labdarúgótornája iránt. Erre július 21—23 között az említett városban kerül sor. Az első mérkőzés a Strojár Lučenec—Slovan Rim. Sobota találkozó lesz. Az igazi tornán a VSS Košice, a Spartak Trnava, a Dukla B. Bystrica és a Strojár Martin együttese szerepel. A sorsolást még nem ejtették meg, de a rendezők úgy tudják, hogy mindkét esetben az I. ligás csapat ellenfele második ligás lesz. A helyi pedagógiai iskola sportolói mind többször hívják fel magukra a figyelmet szép eredményeikkel. Májusban a szlovákiai pedagógiai iskolák sportjátékainak 10. találkozóján, amelyet Levicén (Léva) rendeztek, sikeresen szerepeltek. A röplabdacsapat az első helyen végzett, az atlétáknak a harmadik, a kosárlabda- és a kézilabda-csapatnak az ötödik hely jutott. A nemrég befejeződött járási kézilabda-bajnokságban a pedagógiai iskola fiú és lánycsapata, a röplabda-bajnokságban pedig a lányegyüttes végzett az első helyen. A másik ágon, a 15 évnél fiatalabbaknál, kézilabdában a lučeneci 4. AKI, röplabdában viszont az építőipari diákok fiúcsapata lett a járási bajnok. Több mint három hónapon át tartó mérkőzéssorozat után befejeződött Lučenecen (Losonc) a járási felnőtt sakkbajnokság. A részt vett 33 versenyző közül Princz Péter, a helyi posta dolgozója szerezte meg a bajnoki címet és elnyerte az I. osztályú minősítést. Öten lettek II. osztályú sakkozók. • « * A sportkapcsolatok ápolásának jegyében június 24-én és 25-én nemzetközi találkozóra kerül sor. A magyarországi Szécsény városának fiataljai viszonozzák a lučeneci sportolók tavalyi látogatását, atlétikában, asztaliteniszben és sakkban mérkőznek. A rendezők 50 vendégsportoló érkezését várják. (kanizsa) Az UEFA Kupa ticsösiifistája Az UEFA teljesen magáévá tette a Vásárvárosok, majd az Európai Vásárvárosok Kupájának ügyét, s a két kupasorozat folytatását az úgynevezett UEFA Kupával biztosította. Az eddigi döntőkben a következő csatározásokra került sor: 1955—58: Barcelonában és Londonban 2:2 és 2:0. 1958—BO-ig: Barcelonában és Binninghamban 1:1 és 4:1. 1961-ben Rómában és Bir- minghamban 2:2 és 2:0. 1962-ben Valenciában és Barcelonában 6:2 és 1:1. Eddig az említett városok „válogatottjai“ szerepeltek. 1963- ban Valencia—Dinamó Zágráb 2:1 és 2:0. 1964-ben Zaragoza—Valencia 3:1. Csak egy mérkőzés volt a döntőben. 1965. ben Ferencváros —Juventus 1:0. Ugyancsak egy mérkőzést játszottak, méghozzá Torinóban. 1966: FC Barcelona- Zaragoza 0:0 és 4:2. 1967-ben Dinamó Zágráb és Leeds United 2:0 és 0:0. 1968 ben Leeds United —Ferencváros 1:0 és 0:0. 1969 ben Newcastle United—Újpesti Dózsa 3:0 és 3:2. 1970-ben Arsenal—Anderlecht 0:1 és 3:0. 1971-ben Leeds United—Juventus 2:2 és 1:1. 1972- ben Tottenham Hotspur—Wolverhampton Wanderers 2:1 és 1:1. (Ezt már UEFA kupának hívták.| TÓTH GYÖNGYI A nesvadyi (Naszvad, Komárno járás) magyar iskolában nagyon büszkék Tóth Gyöngyire (képünkön). Jó tanuló, nagyszerű sportoló. Különösen a kézilabdázásban tűnik ki. Az iskola Slávia elnevezésű csapatának tagja. Ebben a tanévben 5Q mérkőzésen játszott és 150 gólt dobott. Az elmúlt idényről azt mondta: „Részt vettünk a járási kézilabda-olimpián és a hosszú lejáratú versenyen. Mind a kél esetben a járás legjobbjainak bizonyultunk. Nitrán a kerületi versenyen a második hely jutott nekünk. Most Suranyba készülünk, ahol szintén járásunkat képviseljük.“ Tóth Gyöngyi a 60 méteres síkfutásban a járás harmadik legjobbja, a mezei futóversenyen az első helyet szerezte meg. Távolba 420 cm-t ugrott, 3 kilós súllyal 7,8 métert dobott. Példás magaviseletű, jó sportoló, szorgalmas tanuló, sikeres felvételit tett a gimnáziumba. (miskovicsné) A NEMZETI OLIMPIAI BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE A nemzeti olimpiai bizottságok kapcsolatai a NOB-bal és annak végrehajtó bizottságával 1965-ig elvben az évenként vagy kétévenként összehívott protokolláris ülésekre korlátozódtak. Ez a gyakorlat, amely bizonyos idő eltelte után szinte hagyomány lett, megfelelt a nemzeti olimpiai bizottságok akkori helyzetének és aránylag kis létszámának. 1945-ig csak 52 nemzeti olimpiai bizottság működött. Ezek a bizottságok akkor még egyáltalán nem játszottak lényeges szerepet a nemzetközi arénában. Természetesen ilyen körülmények között a nemzeti olimpiai bizottságok tekintélye nem erősödhetett meg saját országuk határain belül sem. Éppen így elméleti síkon maradtak mindazok a tervek, amelyeknek az lett volna a céljuk, hogy fejlesszék a nemzeti olimpiai bizottságokat és biztosítsák számukra azt a tekintélyt, amely szükséges küldetésük és feladatuk megfelelő betöltéséhez. Ezért maradt a nemzeti olimpiai bizottságok szerepe sokáig másodrangú. Annál sajnálatra méltóbb ez a tény, mert a világ sportjának robbanásszerű fejlődése egyenesen halaszthatatlanná tette a nemzeti olimpiai bizottságok állandó erősítését, tevékenységük fejlesztését, valamint tekintélyük megszilárdítását. A legutóbbi években azután mélyreható változások kezdődtek ezen a területen is. Az olimpiai mozgalom és általában a sportmozgalom új, jelentős előrehaladást ért el. A sport mellőzhetetlen társadalmi jelenséggé nőtte ki magát. Az olimpiai játékok jelentősége nagymértékben megnövekedett. A megértés fóruma lett, az egész világ ifjúságának együttműködési és barátsági központja, tekintet nélkül arra, hogy ezek a fiatalok milyen fajhoz tartoznak, milyen a politikai meggyőződésük és mi a vallásuk. A nemzeti olimpiai bizottságok száma elérte a 127-et. Ezeket a NOB elismerte és tekintélyük is megfelelően megnövekedett. Ilyen körülmények között érthető, hogy az olimpiai mozgalom megszervezésével és fejlődésével kapcsolatban új elgondolások láttak napvilágot. A nemzeti olimpiai bizottságok első közgyűlése, amelyet 1965-ben rendeztek meg Rómában az Olasz Olimpiai Bizottság kezdeményezésére és a NOB védnöksége alatt, tudatosította a nemzeti olimpiai bizottságokban a maguk megfelelő szerepét. Ezek a bizottságok ekkor határozatot hoztak, hogy egyrészt egymás között, másrészt a NOB-bal szorosabb és gyümölcsözőbb együttműködést építenek ki. Ez az együttműködés megfelelt annak a szerepnek, amelyet a nemzeti olimpiai bizottságok játszanak az olimpiai mozgalomban és általában a sportban, mind saját országukban, mind pedig nemzetközi téren. A közgyűlés határozatai a NOB tekintélyének teljes elismerése és tiszteletben tartása mellett születtek meg, s mindenkor az olimpiai mozgalom megerősítésére és egységének megszilárdítására irányultak. A nemzeti olimpiai bizottságok második közgyűlése, amelyre 1967 májusában került sor Teheránban, megszilárdította a megindult fejlődést és szabatosan körvonalazta a megoldandó feladatokat. Ez a közgyűlés mindenekelőtt hangsúlyozta a nemzeti olimpiai bizottságok álláspontját a tekintetben, hogy minden erejükkel törekszenek munkájuk fokozottabb ésszerűsítésére, hogy áttanulmányozzák és megoldják mindazokat a kérdéseket, amelyeket a világ sportmozgalmának és olimpiai mozgalmának egyre erőteljesebb fejlődése vet fel. Itt vált nyilvánvalóvá, hogy mielőbb létre kell hozni a specifikus és regionális szervezeti bizottságokat. A megelőző közgyűlésen elhangzottakhoz viszonyítva is még erőteljesebben nyilvánították ki azt a szándékukat, hogy megteremtik az együttműködés és kölcsönös segítség sajátos rendszerét. A nemzetközi olimpiai bízott» ságok harmadik közgyűlése, amely a mexikói olimpia előestéjén zajlott le Mexikóban, kW egészítette az addigi munkát. Az egyes kontinensek nemzeti olimpiai bizottságait képviselő 79 küldött jelenlétében egyhangú határozat született arról, hogy megalakítják a nemzeti olimpiai bizottságok állandó közgyűlését. Körvonalazták az állandó közgyűlés céljait és feladatait, jóváhagyták munkatervét és egyhangúlag megválasztották a közgyűlés vezetőségét. Az elnöki tisztet a nemzeti olimpiai bizottságok mozgalmának úttörőjére, Giulio Onestire, az Olasz Olimpiai Bizottság elnökére ruházták. Nagy elismerés és előkelő kitüntetés érte a Lengyel Olimpiai Bizottságot is, mert a közgyűlés titkári teendőinek ellátásával Edward Wieczoreket, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnökségének tagját bízták meg. A közgyűlés több határozatot terjesztett a NOB elé az olimpiai mozgalom alapvető kérdéseivel kapcsolatban, így a többi között az olimpiai játékok műsorára is. Elhatározták azt is, hogy széles körű és sokoldalú segélyprogramot dolgoznak ki az arra rászoruló nemzeti olimpiai bizottságok megsegítésére sporltecÄ- nikai területen. Ok százilvennyolcan Százötvennyolc egykori olimpiai bajnokot hívott meg a müncheni olimpiára a rendező bizottság. A legidősebb a 87 éves nyugatnémet Anne Horn- Hübler, aki 1908-ban Londonban a páros műkorcsolyázásban szerepelt. Egynéhány további név a meghívottak közül: Abe- be Bikila etiópiai maratoni futó, Jurij Vlaszov szovjet súlyemelő, Jesse Owens amerikai síkfutó és távolugró, Paavo Nurmi finn hosszútávfutó, Fanny Blankers-Koen holland futónő, Gert Frederiksson svéd kajakversenyző és Kovács Pál magyar kardvívó. 1972. VI. 19. 6
