Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó
S zínes, szórakoztató -program várja a nézőket a mozikban: június 16—30 napjaiban országszerte megrendezik a Dolgozók Filmfesztiválját, az oly népszerű és kedvelt nyári filmszemlét. A hagyományos kulturális rendezvény keretében Szlovákia 11 városában 10 ország 16 játékfilmjét tűzik műsorra. A bemutatásra kerülő filmek közül nagy érdeklődés előzi meg a Felszabadítás című ötrészes, monumentális szovjet hősköltemény utolsó két részét Az Európa felszabadításáról szóló, nagyszabású filmeposz felejthetetlen élményeket kínál, hiszen még élénken él emlékezetünkben a filmciklus első három része- a Lángoló íu, az Áttörés és a Döntő csapás A sorozat két befejező része — a Berlin eleste — a lengyel és a porosz síkságon játszódik, s a Reichstag épületében, az emeletről emeletre. teremről teremre vívott közelharccal, a kiégett kupolára feltűzött vörös zászló képével végződik. Jurij Ozerov gazdag kivitelezésű történelmi filmje híven érzékelteti a szabadságra vágyó emberek hősiességét, s azt, milyen áldozatok árán szálltak szembe a szovjet emberek a fasizmussal Ugyancsak történelmi film a Katonatisztek című szovjet dráma is, melyben Vlagyimir Rogovoj rendező bemulatja a nézőknek a katonatisztek küldetését, azt a hivatást, mely becsületes kiállást és felelősségérzetet feltételez. Műliunk hőseinek emlékét már a nevük sem őrzi — ezekkel a szavakkal zárul a film, s ezt a gondolatot a mű mottójává is választhatnánk. Az alkotás a szovjet hadsereg két katonatisztiéről, két barát és bajtárs életéről szól, de emléket állít azoknak a névteleneknek is, akik hivatás- és ügyszeretetből vállalták a haza és a szabadság védelmét. Zakar Berkut a címe annak a szovjet történelmi drámának, mely a XIII. század, ba kalauzolja a nézőt. A látványos, színes szuperfilm (Leonyid Oszika rendezése) csedolgozza fel — Ivan Sibla háborús naplója alapján. A sajátos hangú, népi humor ral fűszerezett film az 1971. évi pulai fesz tiválon díjat nyert. Vittorio de Sica, a filmművészet kiasz szikusa rendezte a Napraforgó című olasz — szovjet koprodukciós filmet. A második vi lágháborúban Mussoliai parancsára számom olasz katona harcolt a keleti fronton. A háborúból hazatért olas? férfiak személyes élményei és a történelmi dokumentumok arra ösztönözték a rendezőt, hogy a témát filmre vigve Az alkotás a háborúban el tűnt férjét kereső és az újra megnősült illetve új férjet találó olasz nő története A filmet olvan sztárok neve fémjelzi, min* Sophia T.nren és Marcello Mastroianni. A Willie Boy című színes amerikai film az idős Abraham Polonsky munkája. A drá mai történet főhőse a fiatal Willie Boy indián fiú, aki önvédelemből megölte meny asszonya apját, majd a lánnyal egvütt megszökik. Az autentikus essménveken felépü lő film formáját és ábrázolásmódját te kiütve western, ám nélkülözi e műfaj jellegzetes vonásait. A szerző művével köz vetve ugyanis a mai „nyugtalan“ Amerikára utal, a filmbe beleágvazta saját él menyeit és tapasztalatait is, a McCarthy rezsim erkölcsi problémáit, a bizonytalanság éveit, amikor a rendezőt húsz évre el hallgattatták, s nem kapott engedélyt a forgatásra. Steve McQuenn a főszereplője a Bullitt esete című amerikai filmnek [Peter Yates rendező munkája), melynek célja, hogy lerántsa a leplet az amerikai politikusok machinációiról és bűncselekményeikről, akik a karrier utáni nagy hajszában nem átallnak szövetkezni a gengszterekkel és az alvilág kétes egyéneivel sem, a bérgyilkosokkal és a megvesztegethető rendőrséggel. A film látszólag jól sikerült krimi, eszmei mondanivalóját tekintve azonban lényegesen több ennél. Kosztümös kalandfilm a Magobei visszalekménye a tatár—mongol hódoltság korában játszódik, s az ukrán népnek a tatár betolakodók elleni harcát jeleníti meg. A DEFA igen népszerű indiánciklusának legújabb darabja az Osceola, 1835-be vezet vissza, amikor a déli Floridában a fehér ültetvényesek csellel, ravasz megállapodásokkal, a katonaságot igénybe véve, fegyveresen is megkísérelték elűzni ősi birtokáról a seminolák indián törzsét. A film a hétesztendős elkeseredett háborút nem mutatja, csupán azt, hogy az ültetvényesek hogyan provokálták ki az összeútKözést. Konrad Petzold izgalmas filmjében Osceola főnök szerepét a jugoszláv Gofko Mitics személyesíti meg. Tadeusz Chmielewski lengyel rendező legújabb vígjátékát Kék hétfő címmel láthatjuk. A fordulatos és ötletgazdag, modern komédia reális helyzetekre épül, s így természetes, hogy társadalmi szatírát is tartalmaz. A film története — bár hagyományos értelemben vett cselekményről nem beszélhetünk — napjainkban, a lengyel fővárosban játszódik. Epizódok füzére a film, mely híven érzékelteti egy nagyváros hétköznapjait. Több mint ötven esztendővel ezelőtt inu tatták be Budapesten Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. Ezzel elkezdődött a darab kivételes sikersorozata. Nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon is csakhamar népszerű lett. és máig sem került le az operettszínpadok műsorrendjéről. A színpadi siker nyomán — Szi- netár Miklós rendezésében — most film- változat készült belőle. Az alkotók arra törekedtek, hogy a fülbemászó zenét, a dallamos, közkedvelt muzsikát helyezzék előtérbe. A címszerepre nem kisebb nagyságot, mint Anna M off ót, a világhírű operaénekesnőt szerződtették. A többi szerepben René Kólót, Dagmar Kollert, Latino- vits Zoltánt és másokat láthatunk. Romantikus kalandfilm az Angel és a hét ló című román film. Dinu Cocea történelmi alkotása a betyárokról szól, akik a gazdagokat fosztogatják, hogy a szegényeket segíthessék. A történet hőse, Angel (a népszerű Florin Piersic testesíti meg) bosszút áll a szegény népet sanyargató önkényurak felett. A film a Betyárok, A szüzek elrablása, A betyárok bosszúja című alkotások szabad folytatása. A jugoszláv filmalkotók kimeríthetetlen témája a partizánmozgalom. Az utóbbi évek legjobb partizánfilmjei azonban lényegesen különböznek a korábbiaktól; a hősi pátosz helyébe az árnyaltabb emberábrázolás lépett, a nagy tömegjeleneteket a bensőségesebb kamarajellegű játék váltotta fel, és a műfaj formai szempontból is gazdagodott. Ilyen, a hagyományostól eltérő nézőpontból közelítette meg a népfelszabadító háborút Antiin Vrdol]ak is, aki A hčffycn zöld fenyő nő című filmjében a partizánmozgalom megtörtént eseményeit tér című japán színes film. Hideo Gosho rendező alkotásának története 1831-ben játszódik, abban, az időszakban, amikor az ország feudális urainak fénykora hanyatlóban volt. A film hőse Mogobei, szegény szamuráj, aki a gazdagok elleni harcban a szegények oldalára áll. Harcol az erőszak, a gonoszság ellen, nemes törekvésében azonban egyedül marad. A DFF ’72 nyári részében hazánk filmgyártása négy alkotással mutatkozik be. Az egyik a Sastoll, Martin Hollý és Ivan Bukovčan író munkája. A történet a Réztorony hőseinek sorsát követi nyomon a Ma- gas-Tátra havas csúcsainak világában. A jóbarátok itt élnek, csempészkednek, derűs idillikus veszedelmek között... A filmben ismert színészarcok tűnnek fel: Ivan Rajniak, Ivan Mistrík, Vlado Müller, Andrea Gunderlíková. Aranylakodalom a címe Jaroslav Mach — a közelmúltban elhunyt cseh rendező — utolsó munkájának. A szellemes vígjáték cselekménye egy morva falucskában játszódik, s egy idős nyugdíjas bányász csa ládját mutatja be, mely éppen ötvenedik házassági évfordulójának megünneplésére készül. A jubileum alkalmából természetesen a faluba érkezik a család apraja-nagy ja, az ismerősök, hogy örömüket megosz szák az flnnepeltekkel. Az ünnepség azon ban nem egészen zökkenőmentes, számos bonyodalom és félreértés kíséri. A film főbb szerepeit lirina Sejbalová, BohuS Záhorský, Vladimir Mensík, Radovan Lukav- ský és mások játsszák. Zenés komédia a Leány seprőnyélen cí mű cseh ľilm (rendezte Václav Vorlíőekl, melynek hőse,' Saxana (Petra Cernocká táncdalénekesnő személyesíti meg) a bo szorkányok mesterségét kívánja elsajátíta ni, ám ebben a világban, helyesebben a boszorkányiskolában rettenetesen unja ma gát. Sikerül innen megszöknie a halandók világába, és arra az elhatározásra jut. hogy itt is marad. Csakhogy a beilleszke dés nem olyan egyszerű ... Cseh «-keletnémet koprodukcióban ké szült a Lopott csata című történelmi víg játék. A Käsebier név számunkra nem mond sokat, a németek azonban tudják, hogy ez nem más, mint a legendás hírű porosz tolvaj, aki két évszázaddal ezelőtt élt. Sorsáról nagyon keveset jegyzett fel a történelem, II. Frigyes porosz király ugyanis nem állhatta a tolvajok „királyát“ Ez a történelmi alapja Erwin Stranka film jének, aki ötletekkel, humorral fűszerezte a történetet. Reméljük, hogy a DFF ’72 nyári szakaszában műsorra tűzött filmek kielégítik a nézők, a szórakozni vágyók igényeit, hiszen az alkotások érdeklődésre tarthatnak számot. Kívánjuk, hogy a bemutatott filmek a látogatókat újabb művészi élményekkel gazdagítsák. TÖLGYESSY MÄRIA 1972. VI. 18. miiimijiiH |®w| ^ÄaU^^ľénekesnô'iátss-? i míg L* ii .1 •ľ&fl■' ľlľ MlM&siú
