Új Szó, 1972. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám, péntek

t PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE A PÁRIZSI VÁSÁR Hogyan él a szovjet ember TELJESÍTIK AZ SZKP XXIV. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATÁT A Párizsi Vásár az újdon­ságok, a „dernier cri-k“ se­regszemléje. Minden második harmadik évben, színes, vál­tozatos, de ugyanakkor tanul­ságos képet nyújt a látoga­tóknak arról, milyen rohamo­san fejlődik a modern tech­nika. Ha két szóval kellene jel­lemeznem az idei párizsi vá­sárt, azt mondanám „változa­tos“ és „kiváló“. A több hek­tárnyi területen kiállított köz- szükségleti cikkek, gépek, stb. technikai újdonságok so­kasága minden bizonnyal le­köti a látogatók ezreit. Mindenütt, ahová csak a szem ellát az emberi munka, az ötletesség gyümölcsei lát­hatók: különféle korszerű gé­pek, amelyek egyre magasabb színvonalra emelik életünket. A Párizsi Vásár a franciák szemében a kiállítások kiá;lf- tása: jóformán minden meg­található itt. Ennek az évnek három sztárja van. A borkiállítás, ahol a francia borfajták ta­lálhatók a bordeauxi, bour- gogne-i, az elszászi, az an- joui, a provencei' híres borok stb.... Ez valóban a legkivá­lóbb fajták fesztiválja, a világ minden ínyencének igényeit kielégítik. A másik látványos­ság a „francia falu“, amely 3 km hosszú útvonalon mint­egy 100 különféle épületet mutat be. Megtalálhatók itt a kis víkendháztól, a hegyi nya­ralótól kezdve egészen a szi­lárd építményi! villáig min­denféle épületek. Ugyanakkor az egyes háztípusok mögött megfelelő és hozzáillő pano­ráma látható. Végül pedig nagy helyet foglal el a Pá­rizsi Vásáron a turizmus és a szabad idő kellemes eltöl­téséhez szükséges cikkek so­kasága. 45 ezer négyzetméter­nyi területen kempingfelsze­relések, lakókocsik és sok más hasonló berendezés lát­ható. Igaz, hogy a földrajzi határokat nem veszik mindig szigorúan: Lengyelország itt Írországgal és Marokkóval szomszédos. Az igyekezet azonban mindenütt egyforma: az országot vonzóvá tenni a turista számára, bemutatva a természeti szépségeket, szál­láslehetőségeket és azok árait. A Szovjetuniót az Intu- rist, Magyarországot a Pannó­nia szállodák láncolata kép­viseli, Csehszlovákia híres gyógyfürdőit kínálja a láto­gatóknak stb.... A Párizsi Vásár legfőbb szenzációja a népi Kína kiállí­tása — amely az idén vesz részt először a vásáron. Sok látogatót vonz a Német De­mokratikus Köztársaság pavi­lonja is. E két ország kiállí­tási területe meghaladja a vá­sáron képviselt 38 többi nem­zet kiállítási területét. Kína természeti kincsein és hagyo­mányos termékein kívül olyan precíziós gépekkel is dicse­A vásár egyik újdonsága: a palacsinfasiitn-késziilék kedhet, amelyek szemmel lát­hatóan bizonyítják gazdasági téren tett nagy előrehaladá­sát. Az NDK már régi résztve­vője e vásárnak s kiállított cikkei minőségükkel, a szer­számgépek tökéletességével ragadják meg a látogatót. Az NDK pavilonjában elsősorban nyomdagépeket, szállítóhajó­kat, textíliákat, optikai műsze­reket s a már fent említett szerszámgépeket mutatja be élő tanúbizonyságául az or­szág magas fokú ipari fejlett­ségének, gazdasági téren el­ért újabb sikereinek. A csehszlovák pavilonban alkalmam nyílott néhány szót váltani a csehszlovák kiállí­tás vezetőjével. Nagy megelé­gedéssel nyilatkozott a vásár folyamán eszközölt üzletkötő sekről. Elmondotta, hogy a legnagyobb érdeklődés a ZKL golyóscsapágyai iránt nyilvá­nul meg. „Sajnos, Csehszlovákia — mondotta — többet vásárol Franciaországtól, mint ameny- nyit elad neki: 1971-ben 350 millió frank volt a behozatal értéke, ugyanakkor a kivitel értéke csak 275 millió fran­kot tett ki. A két ország kö­zött állandóan fejlődik az árucsere-forgalom. Különösen az utóbbi három év alatt, amikor is 50 százalékkal nö­vekedett.“ ■ Franciaországban nagy ke­resletnek örvendenek a cseh­szlovák népművészeti cikkek, elsősorban a különféle népvi­seletbe öltöztetett babák, to­vábbá a könyvminiatűrök, amelyeket a VIMPEK nyomda készít s amelyek igen kedvel­tek a francia piacon. A sör kedvelőit azonban csalódás érte: a vásáron nem volt kapható a híres plzeňi, de a csehszlovák rész­leg vezetője biztosított róla: a következő évben Csehszlo­vákia e neves képviselője már jelen lesz. Egy évvel ezelőtt, amikor az SZKP XXIV kongresszusa ülé­sezett, a világsajtó figyelme a Szovjetunió új ötéves népgaz­daságfejlesztési tervére irá­nyult. A legtöbb tárgyilagos külföldi megfigyelő közül már akkor is kevés kételkedett a szovjet tervek realitásában, mert meggyőződhetett róla, hogy az új terv az előző öt­éves tervek eredményes tapasz­talataiból indul ki. Persze, hi­tetlenek mégis akadtak, akik megpróbálták csökkenteni * az új ötéves terv jelentőségét. így például a londoni Economist és az amerikai Newsweek megfi­gyelői azt jósolgatták, hogy az új ötéves terv nem.sok jót ad az átlagorosznak. Most már beszélhetünk az öt­éves terv első évének reális eredményeiről, és arról is, hogy konkrétan mit adott ez a terv a szovjet embernek. Bevezetőben talán annyit, hogy az ötéves terv első évé nek alapvető feladatait végre­hajtották. Az ipar terven felül mintegy 8 milliárd rubel érté­kű terméket gyártott. A Szov­jetunió 121 millió tonnás acél- termelésével túlszárnyalta az Egyesült Államokat, és a világ első acéltermelő országává vált. Kitermeltek 372 millió ton­na kőolajat, 312 milliárd köb­méter földgázt, megtermeltek 800 milliárd kilowattóra elektro­mos áramot. A kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére a kolhozokban és az állami gaz­daságokban hozzávetőlegesen 180 millió Ionná gabonát taka­rítottak be. A múlt évben, az előző évekhez hasonlóan, az országban biztosított volt a tel­jes foglalkoztatás s a dolgozók száma egy év alatt 2,5 millió­val növekedett. A kommunista párt XXIV. kongresszusa az ötéves terv fő feladataként tűzte ki a nép anyagi és kulturális életszínvo­nalának jelentős emelését. Miközben számos tőkésor­szágban, de elsősorban az Egye­sült Államokban és Nagy-Bri- tanniában, egyre fokozódnak a szociális problémák — növek­szik a munkanélküliség, befa­gyasztják a béreket, drágul az élet, csökken a dolgozók reál­jövedelme —, a szovjet ember megelégedéssel állapíthatja meg, hogy életszínvonala fel­felé ível. 1971-ben az egy la­kosra eső reáljövedelem a Szovjetunióban 4,5 százalékkal növekedett. A terv előirányoz­za, hogy egy év alatt a mun­kások és az alkalmazottak át­lagbérét 2,8 százalékkal kell emelni, ezzel szemben a tény­leges béremelés 3,3 százalékot ért el, és 126 rubelt tett ki. Ha ehhez hozzászámítjuk a tár­sadalmi fogyasztói alapokból eredő kifizetéseket és kedvez­ményeket, akkor a munkások és az alkalmazottak bére át­lagban havi 170 rubelt tesz ki jelenleg. A kolhoztagok kerese­te 3 százalékkal növekedett. A nyugati Ural-hegység egyik nagyüzemében, a Szverdlov- gyárban, a szociológusok fel­mérést végeztek a gyári mun­kások keresetét és családi költ­ségvetését illetően. íme néhány adat az eredményről: A családfő évi keresete 1900 rubel, a dolgozó családtagok 1600 rubelt keresnek.: A jutal­mak az újítói javaslatokért 118 rubelre rúgtak. A család évi összjövedelme tehát 3678 ru­bel. Kiadások: élelemre 1900 ru­belt költöttek. Ruházkodásra 525 rubelt, bútorvásárlásra 360 rubelt. Tartós fogyasztási cik­kekre 260 rubelt, szolgáltatá­sokra 300, és egyéb kiadásokra 333 rubelt. Valamivel nagyobb egy dip­lomás mérnök családjának évi költségvetése. A család összjö­vedelme 4609 rubel. A mérnök­család a munkáscsaládnál töb­bet költ tartós fogyasztási cik­kekre, könyvekre, színházra, mozira és kirándulásokra, nya­ral ásra. Ezek a statisztikai adatok ar­ról tanúskodnak, hogy a bé­rek növekedése az elmúlt év­ben észrevehetően megmutatko­zott minden egyes család anya­gi és kulturális életszínvonalá­ban. A szovjet emberek reál- jövedelme azonban nem merül ki a munkabérrel. Ide kell so­rolni még a nemzeti jövedelem elosztásának a szocializmusra jellemző olyan formáját, mint a társadalmi fogyasztói alapok­ból eredő jövedelmet vagy ked­vezményt. Az uráli gyár min­den dolgozója és családtagja élvezi a társadalmi alapok nyújtotta kedvezményeket. Ked­vezményes üdülési beutalókat kapnak, gyermekeiket kedvez­ményes áron tartják el a böl­csődékben, óvodákban, ingye­nes az orvosi ellátás. Igen sok olyan munkás van, aki a napi munka mellett ingyen tudja el­végezni a közép- vagy felső­fokú tanintézetet. Gyermekeik szintén ingyen tanulnak az is­kolákban, a szakközépiskolák­ban, vagy főiskolákon. 1971- ben minden négytagú szovjet család átlagban körülbelül 1112 rubel kiegészítéshez jutott a munkabéren felül az ingyenes vagy kedvezményes ráfordítá­sok és szolgáltatások révén. (Az ötéves terv végére ez a ki- . egészítő összeg jelentősen emel­kedni fog.) A társadalmi fogyasztói ala­pokból hatalmas összegeket fordítanak minden esztendőben a szociális ellátás javítására. 1971. július 1-től lényegesen ja­vítottak a nyugdíjasok helyze­tén. A munkások és alkalma­zottak öregségi nyugdíjának al­só kategóriáját másfélszeresre növelték. Több mint 60 száza­lékkal emelték a kolhoztagok öregségi nyugdíjának alsó ka­tegóriáját. A kolhoztagokra és családtagjaikra egyébként ugyanazt a nyugdíjkiszámítási rendszert terjesztették ki, mint a munkásokra és alkalmazot­takra. Ezek az intézkedések termé­szetesen növelték a lakosság vásárlóképességét. Az ötéves terv ezt is figyelembe vette. Az elmúlt évben országosan 7 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint előzően. Ezzel párhuzamosan tovább javult a fogyasztói struktúrája. Most jó­val több nagy kalóriájú élel­miszert és tartós fogyasztási cikket adnak el, s majdnem kétszeresére növekedett a sze­mélygépkocsi-vásárlás. A fo­gyasztási cikkek kiskereskedel­mi árának átlagos színvonala stabil. A múlt évben és ez év elején egyes tartós fogyasztási cikkek, mint például televízió, mosógép, motorkerékpár, robo­gó, segédmotoros kerékpár, né­hány háztartási vegyi cikk és más árucikk kiskereskedelmi árát leszállították. jó a helyzet a lakásépítés terén Is. A XXIV. pártkongresz- szus kitűzte, hogy öt év alatt hozzávetőlegesen 60 millió em­ber lakáshelyzetén kell javíta­ni. Az ötéves terv első eszten­dejében állami, szövetkezeti és magánerőből mintegy 2 300 000 lakás épült. Ezáltal hárommil­lió család vagy másképpen 11,4 millió szovjet ember lakáshely­zetén tudtunk javítani. A városokban és falvakban új általános iskolák, óvodák és bölcsődék, kórházak, poliklini- kák, valamint kulturális és egészségügyi intézmények épül­nek. Évről évre egyre tartalma­sabb a szovjet emberek szelle­mi élete. A kommunista párt és a szovjet kormány nagy fi­gyelmet szentel az oklatásra, a nép kulturális színvonala eme­lésére. Ma a Szovjetunióban hozzávetőlegesen 80 millió em­ber, vagyis az ország lakossá­gának egyharmada tanul az oktatás hálózatának valamilyen formájában. Az SZKP XXIV. kongresszusa óta eltelt évben a szovjet em­ber, az átlag orosz ember, meg­állapíthatja, hogy a párt szo­ciális programjának tervszerű megvalósítása igenis meghozta számára a szociális osztalékot. A szovjet ember magabiztosan tekint a jövőbe, mert tudja, hogy a tervben foglaltak meg is valósulnak. GLEB SZPIRfDONOV (APN) A Košicei Kohóépítő dolgozói a szilicei fennsíkon, a/ Ardói völgyben köves talajban készí­tik elő az árkot a nemzetközi gázvezeték csöveinek lefektetéséhez. A vállalat dolgozói munkájuknál fúrógépet is használnak. Naponta mintegy negyvenöt háromméteres lyukat fúrnak a talajba az árok kirobbantásához. Felvételünkön: Michal Holúbka és Lőrinc Sán­dor a fúrógépet kezelik, [A. Hašcák felv. — ČSTK) A trebisovi járási pártbizott­ság elnöksége határozatának értelmében a minap összehív­ták az alapszervezetek és az üzemi pártszervezetek ellenőrző bizottságainak tagjait, hogy megtárgyalják az ellenőrző bi­zottságokra háruló feladatokat. Ez alkalomból Gre'sko Barna­bás mérnökkel, a járási párt- bizottság ellenőrző és revíziós bizottságának elnökével beszél­gettem. Mindenekelőtt arra vol- tam kíváncsi, hogy mik azok a feladatok, amelyek az ellenőr­ző bizottságokra hárulnak? Az elmúlt évek fogyaté­kosságaiból kiindulva megtár­gyaltuk a feladatokat. Az elő­forduló fogyatékosságok eltá­volítására éppen az ellenőrző bizottságok és csoportok hiva­tottak. Amennyiben az évzáró taggyűléseken új elvtúrsakat választottak az ellenőrző bizott­ságokba és csoportokba, szük­ségesnek tartottuk tájékoztatni őket a reájuk háruló feladatok­ról, mert csak következetes munkával tudjuk teljesíteni a párt XIV. kongresszusának ha­tározatait. — Mik azok a fogyatékossá­gok, amelyek az alapszerveze­tekben és az üzemi pártszerve­zetekben előfordulnak? — Fogyatékosságok mutat­koznak a tagság nyilvántartásá­ban és a személyi lapok kitöl­tésében. A változásokat nem mindig jelentik a járási párt­bizottságoknak. Tavaly közel haíszóz ilyen eset fordult elő. így több elvtárs hollétét nem tudtuk megállapítani. Egyes alapszervezetekben fogyatékos­ságok mutatkoznak a vezetősé­gi és a taggyűlési jegyzőköny­vek nyilvántartásában. Több esetben előfordult, hogy a tag­sági gyűlésekről nem kaptunk jelentést. S az elküldött jegy­zőkönyvek is csak formálisak. A jegyzőkönyveknek tartalmaz­niuk kell a taggyűléseken el­hangzott hozzászólásokat is. Tükörképet kell adniuk a párt­szervezetek tevékenységéről. — Mik azok a feladatok, amelyek az ellenőrző bizottsá­gokra hárulnak? — Az ellenőrző bizottságok­nak kell ellenőrizniük, hogy a tagdíjakat az alapszabályzat ér­telmében helyesen szedjék be. A tagdíjak fizetésénél nincse­nek problémáink. Hibák csupán ott fordulnak elő, ahol nem is­merik az ezzel kapcsolatos alapszabályokat. Meg kell még említenem, hogy a járási pártbizottság el­nöksége határozatának értelmé­ben az alapszervezeteknek évente kétszer kell értékelniük az alapszervezetek tagjainak tevékenységét. Az ellenőrző bizottságok és csoportok következetes munká­ja visszatükröződik az alap­szervezetek tevékenységében. Ahol jól dolgoznak, ott sikere­sen teljesítik a pártfeladatokat. ILLÉS BERTALAN FEUMTOKROl TÁRGYÚ

Next

/
Thumbnails
Contents