Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám, szerda

A szocializmus bástyáján Grecsko marsall napiparancsa £ Üdvözlő táviratok ha­zánk felszabadítása évfordulója alkalmából 0 Koszorú­zás! ünnepély Moszkva — Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere napiparancsot adott ki a hitleri fasizmus fe­lett aratott történelmi jelen­tőségű győzelem 27. évforduló­ja alkalmából. A napiparancs többek között leszögezi, hogy a szovjet katonák a Varsói Szerződés tagországainak had­seregeivel együtt állandóan har­ci készenlétben állnak és meg­bízhatóan védik a szocialista országok közösségét. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya lenini békepolitikát folytat — hangsúlyozza a napiparancs — és a szocialista országokkal együttműködve kedvező felté1- teleket teremtett a szocializmus és a kommunizmus építéséhez, valamint a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez. A szocialis­ta országok mindezzel egyide­jűleg figyelemmel kísérik a bé­ke ellenségeinek cselszövéseit és éppen ezért körültekintően gondoskodnak országaik védel­mi erejének állandó növelésé­ről. A Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere május 9-i napiparan­csában megállapítja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán kidolgo­zott külpolitikai program kö­vetkezetesen megvalósul. Az SZKP és a szovjet kormány megingathatatlanul áll a szo­cializmus bástyáján, erőteljesen vert vissza az agresszív impe­rialista körök támadásait. Tény — szögezi le a napiparancs —, hogy a Szovjetunió minden meg. felelő eszközt felhasznál a bé­ke aktív védelme érdekében. Ugyanakkor a szovjet nép tá­mogatja a szabadságért küzdő hős vietnami népet, a nemzet­közi reakció ellen harcoló arab államokat is. A honvédelmi miniszter na­piparancsában végül jókívána- tait fejezte ki a szovjet fegy­veres erőknek május 9-e alkal­mából. Csehszlovákia felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából a baráti országok magasrangú képviselői, a baráti országok­ban működő tömegszervezetek üdvözlő táviratokban köszöntöt­ték népünket. így a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt és állami vezetőinek üdvözlő táv­iratot küldött: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, Walter Ulb­richt, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Willi Stoph, az NDK kormány elnöke; a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, az MNK Elnöki Ta­nácsának elnöke, Fock Jenő, miniszterelnök. Szívélyes hangú táviratok érkeztek Lengyelor­szágból, amelyeket Edward Gierek, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára, Hen­ryk Jablonski, a Lengyel Állam­tanács elnöke ós Piotr Jarosze­wicz írtak alá. Hazánk állam­ünnepe alkalmából jókívánatait fejezte ki Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Román Államtanács elnöke és Ion Maurer miniszterelnök. A jugoszláv nép és. a JKSZ ne­vében Tito elnök fejezte ki jó­kívánatait. A szovjet fegyveres erők nevében Andrej Grecsko honvédelmi miniszter küldött üdvözlő táviratot Martin Dzúr hadseregtábornoknak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság honvédelmi miniszterének. Hazánk felszabadulása 27. év. fordulójának előestéjén Jan Ha­velka, Csehszlovákia moszkvai nagykövete a szovjet főváros­ban megkoszorúzta az Ismeret­len Katona síremlékét. A nagy- követség dolgozói virágokat he­lyeztek el a Kreml falánál el­temetett szovjet parancsnokok sírján is. Szokolovoban, ahonnan 1943- ban elindult dicsőséges útjára a szovjet hadsereg mellett küz­dő első csehszlovák zászlóalj Ludvík Svoboda ezredes irányí­tásával, a szovjet—csehszlovák fegyverbarátságot jelképező em­lékművet lepleztek le. Jan Havelka, hazánk moszk­vai nagykövete, Csehszlovákia felszabadulása 27. évfordulójá­nak tiszteletére, valamint a csehszlovák—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírá­sának második évfordulója al­kalmából ünnepi fogadást adott, amelyen többek között részt vett Katusev, az SZKP Közpon­ti Bizottsága politikai bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége el­nökének helyettese. A fogadá­son részt vett a CSSZBSZ kül­döttsége is, ' néhány sorban A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN ünnepélyes keretek között nyitották meg az euró­pai biztonság hetét. A SZOVJETUNIÓBAN Föld kö­rüli pályára bocsátották a Koz­mosz—489 mesterséges holdat. AZ INDIAI külügyminiszter bejelentette, hogy a Kasmírban kirobbant pakisztáni—indiai tüzpárbaj az indiai fél kezde­ményezésére ért véget. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hel­sinki nagykövetségének épüle­tében megkezdődött a szovjet —amerikai SALT-tárgyalások 122 ülése. AZ EURÓPA PARLAMENT a hét elején Luxemburgban ple- nárius ülésre ült össze. ALGÍRBAN közös közleményt adtak ki az algériai líbiai és egyiptomi tárgyalásokról, ame­lyek napirendjén az izrael el­leni harc és védekezés külön­böző kérdései szerepeltek. A KÍNAI—LENGYEL hajózási társaság vegyesbizottságának 22. ülésszakéin Varsóban kínai —lengyei hajózási jegyzőköny­vi megállapodás került aláírás­ra. OKINAWA japánhoz való visz- szatérésének közeledtével mind nagyobb méreteket ölt a szi­get lakosságának tiltakozó mozgalma az amerikait felváltó „japán invázió“ ellen. Az MP újaM) sikere Róma — Rumor belügyminisz­ter kedden délben ismertette a választási sajtóközpontban az 1972-es általános parlamenti vá­lasztások nemhivatalos végered­ményét. Amint az adatokból ki­derült, a választások az Olasz Kommunista Párt újabb nagy sikerét hozták. A képviselőházi szavazásban, tehát a fő válasz­tásokon, a párt listáira több mint kilenc millió szavazat ér­kezett. A párt tehát töretlenül foly­tatta sikersorozatát, a köztár­saság történetében eddig rende­zett választásokon a legnagyobb győzelmet érte el. A siker iga­zolta azt a taktikát, amelyet a márciusi milánói kongresszus és a kongresszus által válasz­tott új vezetőség kidolgozott. A nemzetköziség jegyében Magyar—csehszlovák barátság utcája Týnben £ Kolodéjevben méltó síremléket emeltek a magyar katonáknak 1972. V. 10. A dél-csehországi Tyn nad VI- tavou-ban az idei felszabadu­lási ünnepségek május 7-én ér­ték el tetőponjukat, s jelentő­ségük messze túlnőtt a České Budejovice-i járás és kerület határán. A városka május 7-én nem­zeti színű, szovjet és magyar zászlódíszbe öltözve ébredt a nagy ünnepre. A fő téren, az árkádos városháza előtt felál­lított díszemelvényen, a város kirakataiban és mindenütt, az üzemekben és iskolákban a fel­szabadító szovjet hadsereget él­tető és a csehszlovák—magyar barátságot hirdető magyar és cseh nyelvű transzparensek, plakátok adták meg a méltó keretet Tyn nad Vltavou ünnepi hangulatához. A hatezer lakosságú város május 7-én becses vendégeket fogadott: a felszabadító szov­jet hadsereg képviselőit és Vin­ce Józsefet, a Magyar Népköz- társaság csehszlovákiai rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követét, aki nejével és diplo­máciai munkatársaival együtt foglalta el helyét a diszemel- vényen. A tyniek meleg szere­tettel köszöntötték körükben a huszonhét évvel ezelőtt vá­rosukban és környékén har­coló magyar harcostársaik hat­tagú küldöttségét, névszerint: Somlai Sebestyént, Pozdonyi Ti­vadart, Piko Györgyöt, Kárpá­ti Zoltánt, Fabian Ferencet és Szvitanko Lajost. A város ven­dégei közt voltak Gödöllő pest­megyei város küldöttei is, Be­nedek János tanácselnökkel az élen, valamint a Šumava II. an­tifasiszta partizáncsoport vete­ránjai. A tyni ünnepségeken jelen voltak a České Budéjovice-i ke­rületi és járási pártszervek ve­zetői, a kerületi és a járási nemzeti bizottság képviselői. Az ünnepségre külön autóbusszal jöttek el a prágai Ady Endre diákklub tagjai. Reggel kilenc órakor a cseh­szlovák, szovjet és a magyar himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepségsorozat. A nagygyűlésen összegyűlt közön­séghez Vince József magyar nagykövet is beszédet intézett. Köszönetét mondott a tyniek- nek, hogy huszonhét év múltán is szeretettel ápolják az 1945- ös antifasiszta fegyverbarátság emlékét. Hangoztatta, hogy or­szágaink pártjainak és kormá­nyainak politikája a népeink közötti barátság és együttmű­ködés elmélyítésére irányul. Tyn dolgozóinak sok sikert kí­vánt munkájukhoz, a népeink közötti internacionalista szel­lemű barátság hagyományának további szilárdítása terén. Ezt követően a városban le­leplezték és megkoszorúzták az 1. és II. csehszlovák ellenállási mozgalom hősi halottainak új emlékművét. Kiemelkedő eseménye volt a tyni ünnepségnek a Vltava part egyik utcájának „csehszlovák —magyar barátság utcája“-ra való elnevezése. Az utca elneve­zési aktust František Chmela, a vnb elnöke és Lados Andor ezredes, a MNK prágai katonái attaséja hajtotta végre. Az ünneplő közönség fél ti­zenkettőkor a közeli Kolodéje nad Lužnlci községbe ment át, ahol részt vett a második világ­háború utolsó napjaiban a né­met fasiszták által kivégzett két magyar katona síremléké­nek leleplezésén. A sírnál a helyi, járási szervek képvise­lői és Vince József nagykövet mondott beszédet. A forradalmi gyászinduló és díszsortűz hang­jai mellett helyezték el a ke­gyelet koszorúit és a kegyelet virágcsokrait a kerületi, járási és helyi szervek képviselői, a magyar nagykövetség, a ma­gyar partizán-küldöttség, pioní­rok és végül a prágai Ady End­re diákklub. A délután folyamán a tyni művelődési házban a vendégek ellátogattak a közös antifasisz ta harc dokumentumait szem­léltető kiállításra, amelyet az Antifasiszta Harcosok Szövetsé­gének tyni szervezete állított össze, majd részt vettek a csehszlovák—magyar kulturális műsoron. Május 9-én a rajovi temetőben (Český Krumlov-i járás) a he­lyi lakosság, a járási szer­vek és dr. Kovács Béla. a prá­gai magyar nagykövetség taná­csosa, továbbá a szovjet had­sereg képviselője és a dél-cseh­országi felszabadulási ünnepsé­geken résztvevő magyar parti­zán-delegáció tagjai helyezték el koszorúikat az ott eltemetett, hősi halált halt cseh hazafiak és antifasiszta honvédek sírján. A lakosság és a vendégek tisz­telegtek a község első és má­sodik világháborúbeli emlékmű­vénél is. SOMOGYI MÁTYÁS Nixon, majd különös logikával hozzáfűzte: „Nem fogjuk átlép­ni a nagylelkűség és az árulás határvonalát.“ Nixon elnök ezután azt fej­tegette, hogy választania kellett három lehetséges út között: 1. az összes amerikai erők azonnali kivonása; 2. további kísérletezés a tár­gyalásokkal; 3. határozott katonai intézke­dések a háború befejezésére. Az amerikai elnök elismerte, hogy sok amerikai az első meg­oldást, vagyis az azonnali tel­jes kivonulást helyesli. Ezt azonban elvetette, mert ez „az amerikai elkötelezettség feladá­sa lenne, és átengedné a dél­vietnamiakat a kommunista zsarnokságnak és terrornak“. Felhozta még, hogy ezzel az USA kiadná kezéből alkudozási kártyáját az amerikai hadifog­lyok visszanyerésére, majd dön­tő érvként a hírhedt domino-el- mélet világméretű változatával állt elő, mondván, hogy Ameri­ka veresége Vietnamban az egész világon bátorítaná az „agressziót“; a közel-keleten, Európában és más térségekben. Bejelentett intézkedéseinek megszüntetését az amerikai el­nök a következő ultimátumsze­rű követelésekkel kapcsolta össze: a) minden amerikai hadifog­lyot vissza kell szolgáltatni, b) nemzetközt ellenőrzés alatt tűzszünetet kell létrehozni egész Indokínában. Ezek teljesítése esetén, mint mondotta, az USA megszünteti a katonai erő alkalmazását egéz Indokínában és a feltéte­leinek teljesítésétől számított 4 hónapon belül befejezi az ame­rikai erők teljes kivonását Viet­namból. Nixon szerint ezek nagylelkű feltételek, amelyek nem köve­telnek megadást és megalázko­dást senki részéről sem és ezek lehetővé teszik az USA tisztes kivonulását. Befejezésül a hanoi vezetők­höz fordulva a sokat szenvedett észak-vietnami nép kínszenve­déseinek fokozásával fenyege­tőzött, a saigoni bábrezsimet viszont az USA további szilárd támogatásáról biztosította. Washington — Nixon elnök kedden rádió- és tv-beszédbeu jelentette be: elrendelte, hogy beszédének elhangzásával egy­idejűleg aknazárral reteszeljék el a VDK kikötőinek valaineny- nyi bejáratát, akadályozzák meg a VDK belvizein és területi vizein minden szállítmány to­vábbítását, maximális mértékben szakítsák meg a VDK egész te rületén a vasúti és egyéb köz lekedést és folytassák Észak Vietnam „katonai célpontjai­nak“ légi és haditengerészeti bombázását. Az amerikai elnök mindvégig azzal próbálja Igazolni a nem­zetközi békét és biztonságot sú­lyosan veszélyeztető katonai lé­péseit, hogy az „ellenség invá­ziója immár közvetlenül fenye­geti a Dél-Vietnamban levő amerikai katonák életét, továb­bá, hogy szerinte a hazafias erők általános offenzívájának célja „kommunista kormányzat ráerőszakolása Dél-Vietnam 17 milliós népére. „Békeerőfeszítéseinek“ bizo­nyítékaként említette Nixon, hogy tanácsadóját, dr. Kissin- gert Moszkvába küldte, s azt állította, hogy amikor Kissin­ger május 2-án Párizsban talál­kozott Le Dúc Thoval, a VDK képviselőjével, „felkutatni ipar­kodott a békéhez vezető összes lehetséges utat“. A továbbiak­ban azonban kiderült, hogy Kis­singer ezúttal is csupán a Thieu-rezsim hatalmon tartását célzó 8 pontos amerikai cso­magterv alapján tárgyalt. Mind­azonáltal Nixon elnök a VDK t vádolta „arroganciával“, amiért nem tett Washington szempont­jából elfogadhatónak minősülő új javaslatokat. A hazafias erők katonai sike­reire utalva az elnök kijelentet­te: „A legutóbbi két hét során növekedett az a veszély, hogy Dél-Vietnam 17 milliós népére kommunista kormányzatot erő­szakolnak rá és a kommunista offenzíva most már olyan pont­hoz érkezett, hogy veszélyezte­ti a még Dél-Vietnamban levő amerikai katonák életét. „Mindent megteszünk, ami szükséges, hogy megvédjük az amerikai életeket és az ameri­kai becsületet“ — hangoztatta MA DÖNT A BUNDESTAG? Bonn — Övatos bizakodás — ezzel jellemezhető a nyugatné­met belpolitikai helyzet. A négy politikai párt [SPD. EDP, CDU és CSU) vezetői hét­főn éjfél után zárták tanácsko­zásukat, amelyen megvitatták mind a koalíció mind az ellen­zéki parlamenti nyilatkozat ter­vezetét. Frakció-ülést tartottak mind az ellenzéki, mind pedig a koa­líciós pártok képviselői, tanács­kozást tartott a CDU pártelnök­sége is. A Bundestag tegnap 13.30 óra­kor ült össze. Előbb kisebb fon­tosságú törvénytervezetekkel foglalkozott. Majd a keleti szer­ződések kerültek napirendre. Az érdemi vitát tegnap még nem tartották, hanem folytatták a szerdai szavazás előkészítését. Ma — mondják jól tájékozott körökben — mindenképpen meglesz a szavazás. Legfrisebb hírügynökségi je­lentés szerint tegnap a nyugat­német kormánykoalíció és az el­lenzék megegyezett a közös köz­lemény szövegében így tehát tu­lajdonképpen nincs akadálya a ratifikációnak. A közös közle­mény értelmében az ellenzéki képviselők Is a ratifikáció mel­lett foglalnának állást. Wech­mar, a bonni kormány képvise­lője tegnap a délutáni órákban jelentette be, hogy a kormány- koalíció és az uniópártok képvi­selőinek második tanácskozásán sikerült a megállapodást elérni. E második tanácskozáson, Wil­ly Brandt villájában, részt vett Valentyin Falim, a Szovjetunió bonni nagykövete Is. A közős közlemény szövegét illetően részletesebb tájékozta­tást mindeddig nem adtak ki. Amennyiben további kompliká­ciókra nem kerül sor a Bundes­tag ma reggel megkezdi tárgya­lásait a szovjet—nyugatnémet, illetve lengyel—nyugatnémet egyezmények ratifikációjáról. A szavazás — hírügynökségi köz­lés szerint — ma estére várha­tó. Megmenekültek az utasok Tel Aviv — Csaknem 24 órás halálfélelemben töltött várako­zás után szabadok annak a SA- BENA-gépnek az utasai, ame­lyet hétfőn rabolt el négy pa­lesztinai gerilla. A gép fedélze­tén csaknem száz főnyi utas és személyzet tartózkodott. A Tel- Aviv-i nemzetközi repülőtér ki­futópályáján a hatóságok mara­toni és eredménytelen tárgyalá­sokat folytattak a géprablók­kal, akik száz palesztinai geril­la szabadon bocsátását követel­ték az izraeli kormánytól, a kormány viszont mindössze sza­bad elvonulást ígért a gerillák­nak. Amikor a Nemzetközi Vö­röskereszt képviselőjével foly­tatott tanácskozás sem vezetett eredményre, a gép pilótája je­lentette, hogy a gerillák meg­kezdték az előkészületeket a robbantáshoz. Legfrissebb hírügynökségi je­lentések szerint műszaki ellen­őrzés ürügyével izraeli ejtőer­nyősök hatoltak be a gépbe a vészkijáraton keresztül és rövid tűzharc után három gerillát megöltek, a negyediket megse­besítették. Az utasok és a sze­mélyzet pánikszerűen menekült a gépből. Nem sérült meg senki. A GÖRÖG hatóságok őrizetbe vettek 25 diákot, akik állítólag előkészítő tevékenységet fejtet­tek ki a május elsejei tünteté­sekkel kapcsolatban. A SPANYOLORSZAGI Logro- noban lezuhant egy Phantom—4 típusú amerikai vadászbombá­zó. A legénység két tagja éle­tét vesztette. Drasztikus intézkedések Nixon az eszkaláció útján 0 Régi érvek — új gaztettek Q A Fehér Ház feltételei

Next

/
Thumbnails
Contents