Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

FELELŐSSÉGTELJESEN TELJESÍTSÜK AZ IGÉNYES GAZDASÁGI FELADATOKAT A z egész népgazdasághoz hason­lóan az 1971-es esztendő kerü­letünk gazdaságában is általában si­keres volt. A feladatok teljesítésében túlsúlyban voltak a pozitív tendenciák. Tavaly a kerület ipari termelésének dinamikus fejlődéséről tanúskodott a 7,1 százalékos gyarapodás, ami majd­nem 1 százalékkal több a tervezett­nél. A kerületi termelés növekedésé­nek üteme kismértékben meghaladta az országos átlagot. Ez lehetővé tette a belső piacra irányuló szállítások gyorsabb növekedését, mégpedig az előző évhez mérten 6,4 százalékkal, bár a terv csak 4,7 százalékos gyara­podásra számított. Hasonló volt a fej­lődés a szocialista és a tőkésországok­ba irányuló exportfeladatok túlszár­nyalásában is. Az országos helyzethez hasonlóan kerületünkben is tovább gyarapodott a lakosság reáljövedelme. Ennek rea­lizálása és a dolgozók szükségleteinek hiánytalanabb kielégítése érdekében létrehoztuk a kereskedelmi hálózat közszükségleti árucikkekkel való jobb e'látásának feltételeit, ami a kiskeres­kedelmi áruforgalom további növeke­désében is tükröződött. Az életszínvo­nal emeléséhez jelentős mértékben já­rultak hozzá a nagy politikai hozam mai járó, tavaly foganatosított szociá­lis és bérpolitikai intézkedések. Kerületi pártbizottságunk márciusi ülésén megvitatott egy elemző anya­got, amely nyíltan rámutatott arra, hogy a kerület általában kedvező gaz­dasági eredményei mögött még számos fogyatékosság bújik meg. így például tavaly nyolc vállalat nem teljesítette évi tervét, tíz vállalat a munkaterme­lékenység tervét, és tizenkét vállalat az értékesítés feladatait. Ezért a ke­rület általában pozitív eredményeit megkülönböztetett és kritikus módon értékeljük. Még kritikusabban értékeljük az olyan vállalatok és szervezetek fele­Szemelvények VLADIMÍR PIROŠÍKIMAK, a CSKP KB tagjának, a kö­zép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának a Pártélet 7. számában megjelent írásából. lős elvtársait, amelyek a minőségi mu­tatókban nem teljesítették a tervfel­adatokat. E tekintetben kerületi vi­szonylatban is kedvezőtlen a helyzet. Az anyagi termelés dinamikus fellen­dülésének velejárója ugyanis nálunk is a költségek aránytalan növekedése volt. Az ipari önköltség az előző év­hez mérten összesen 7,5 százalékkal növekedett, míg a teljesítmények csak 6,7 százalékkal. Az 1971. évi terv anyagi és más költségeit 34 ipari vál­lalat a teljesítményekhez mérten vi­szonylag túlszárnyalta. E tekintetben hasonló kedvezőtlen jelenség tapasz talható az építőipari szervezetekben, beleértve a járási építővállalatokat. Ez természetesen az alacsonyabb fokú hatékonyságban és jövedelmezőségben tükröződött. További probléma a műszakok arányszámának alakulása és az álló­alapok nem eléggé racionális kihasz­nálása. Bár a kerület iparában a mű­szakok arányszáma valamivel megha­ladja az országos átlagot, a helyzettel nem lehetünk elégedettek. Ehhez ha­sonlóan a munkaidő kihasználásában is nagy tartalékaink vannak. Ugyan­akkor pozitív jelenség, hogy tavaly részben csökkentettük a túlórák szá­mát. Nem kevésbé kedvezőtlen jelenség a betegség és a balesetek miatt ki­hagyott munkanapok nagy száma. Ta­valy csak a munkások által kihagyott műszakok következtében olyan veszte­ségeket szenvedtünk, ami a kerületi bruttó termelés viszonylatában majd­nem kétmilliárd korona értéket kép­viselt. A termelésben jelentős vesztesége­ket okoz a munkaidő meg nem felelő kihasználása, ami az anyagi-műszaki A Martini Gépgyár lučeneci (Losonc) üzeme számos kiváló újítóval rendel­kezik. A legaktívabbak közé tartozik František Husár műhelyvezető, aki az utóbbi időben 4 értékes javaslatot nyújtott be, melyek együttes értéke eléri a 300 ezer koronát. Ján Obročník tervezővel együtt megoldották az AD-0-70.1 autódaru hidraulikus rendszerét is, melyet az idén kezdtek szériában gyár­tani. A két kezdeményező dolgozó hozzájárulása következtében a hidraulikus berendezés jobb minőségű, könnyen fel- és leszerelhető. Az elért megtakarítás értéke 250 ezer korona. Az újítók, Ján Obrofiník (a kép baloldalán) és Fran­tišek Husár az AD 0-70.1 autódaru hidraulikus berendezését tanulmányozzák. (ČSTK felvétele) ellátás fogyatékosságaival, és sok he­lyütt nem kismértékben a ki nem elé­gítő munkafegyelemmel Is függ össze. Az 1971. évi állami terv feladatainak teljesítésében fogyatékosságok mutat­koztak a készletek alakulásában és az építkezési beruházás határidőinek be nem tartásában Is. Ezek olyan tenden­ciák, amelyek az elmúlt években gyö­kereznek. A gazdálkodás általános hatásfokát csökkentő negatív jelenségek külön csoportját képezi a törvények és a to­vábbi jogszabályok tudatos megszegé­se. Az ilyen visszás jelenségeket és spekulációt rendszerint az a törekvés váltotta ki, hogy „kedvezőbb“ válla­lati eredményeket érjenek el. Ez egy­ben annak a következménye, hogy a csoportos érdekeket megengedhetet­len módon előnyben részesítik az össz­társadalmi érdekekkel szemben. Ezzel kapcsolatban a felelős dolgozókkal szemben megfelelő fegyelmi következ­tetéseket vonunk le. A gazdasági fejlődés intenzív ténye­zői felhasználását, és a hatékonyság növelését célzó orientáció továbbá an­nak következtében nem jutott érvény­re megfelelőképpen, hogy lebecsülték a komplex szocialista rarionalizáció jelentőségét, mint a tartalékok feltá­rásának és felhasználásának, az újra­termelési folyamat hatékonyabbá té­telének módszerét. Kerületi bizottsá­got létesítettünk a racjonalizációs te­vékenység politikai szabályozására. Hasonló bizottságok létesültek a já­rási pártbizottságok, az összüzemi és az alapszervezeti pártbizottságok mel­lett is. Aktív tevékenységük feltétele az, hogy mélyrehatóan érdekeltté te­gyék a vezető gazdasági dolgozókat. A kerületi bizottság elnöke tavaly, főleg az ellenőrzésekről szóló jelen­tések megvitatása során, több ízben szorgalmazta az említett fogyatékos­ságok leküzdését és megoldását. Ez­zel kapcsolatban rendkívüli figyelmet szentelt a pártszervezetekben és a gazdasági tisztségekben dolgozó kom­munisták irányításának, hogy gondo­san kidolgozzák az 1972. évi tervet. Hasonlóan jártak el a járási, az össz- íízemi pártbizottságok és pártalap- szervezetek. A fő hangsúlyt a terv mi­nőségi feladataira helyezték. Kerületi pártbizottságunk elnöksé­ge a CSKP KB Elnöksége múlt év de­cemberi határozatának alapján ez év január elején jóváhagyta a párt szer­veinek és szervezeteinek politikai és szervezeti eljárását az 1972. évi terv végleges kidolgozásában. A kerületi pártbizottság márciusi ülése elé ter­jesztették a kerületi pártszervek és pártszervezetek további eljárását sza­bályozó intézkedések komplexumát, amely a CSKP KB és az SZLKP KB üléseinek határozatait tükrözi. A CSKP KB a párt XIV. kongresszu­sán jóváhagyott gazdaságpolitikai program valóra váltása szempontjából kulcsfontosságúnak tekinti az 1972. évi terv teljesítését. Ennek az eszten­dőnek a kongresszusi határozatok szempontjából fordulatot kell hoznia a gazdaság hatékonyságának növelé­sében, de főleg a gyorsan mozgósít­ható tartalékok feltárásában. Ha te­kintetbe vesszük, hogy az 1971. évi tervteljesítésnek számos fogyatékos­ság volt a velejárója, és hogy negatív hatásuk az idei feladatok teljesítésé­ben is érvényesül, akkor mélyreható­an kell befolyásolni az 1972. évi gaz­dasági fejlődést. Ez annyit jelent, hogy a vállalatokban és az üzemekben helyes politikai hatást kell érvényesí­tenünk már a tervek végleges kidől gozásának, majd teljesítésüknek sza­kaszában. A múltban egyes üzemek és válla­latok igénytelen terveket dolgoztak ki, hogy kötelezettségeket vállalhassanak a feladatok megszilárdítására és tel­jesítésük túlszárnyalására. Ezt a gya­korlatot elutasítjuk, és azt követel­jük, hogy a végrehajtási gazdasági tervekben minden Ismert tartalékra számítsanak, a kötelezettségvállaláso­kat pedig főleg a tervek minőségi mu­tatóinak sikeres teljesítésére orientál­ják. Az alapvető feladatok egyikének tekintjük, hogy még ebben az eszten­dőben minőségi fordulatot érjünk el a komplex szocialista racionalizálás Iránti magatartásban. Megköveteljük, hogy a racionalizálási tevékenység a munkások, a közgazdászok és a tech­nikusok párton belüli ügyévé váljon. Kerületünkben ismerjük a gazda­sági fejlődés pozitív eredményeit. Tu­datában vagyunk egyben forrásaink­nak és potenciális tartalékainknak is, amelyek alapvető fordulatot idézhet­nek elő a hatékonyság alakulásában. Ez nem új követelmény. Oj dolog azonban az, hogy sürgetően jelentke­zik a feltornyosult problémák intenzív fejlesztési tényezők útján való követ­kezetes megoldásának feladata. A párt gazdaságpolitikai programjának igé­nyessége és megvalósításának társa­dalompolitikai összefüggései abban tükröződnek, hogy ezek a kérdések a párt figyelmének homlokterébe kerül­nek, miközben következetesen tiszte­letben tartjuk a politika és a gazda­ság dialektikus kapcsolatát. A kerületi pártbizottság márciusi ülésén, összhangban a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi üléseinek tanács­kozásaival és határozataival, kitűztük minden gazdasági kérdés részletekbe menő megoldásának feladatát, kerü­leti szervezeteink feltételei között döntő fontosságúnak tekintjük minden erő összpontosítását az olyan gyor­san mozgósítható tartalékok felhasz­nálására, amelyek nem támasztanak rendkívüli igényeket további eszkö­zökkel szemben. Túlzás nélkül büszkén tekinthetünk a felszabadulás óta hazánkban a szo­cializmus építésében elért sikerekre, és reálisan értékelhetjük a gazdasági konszolidáció eredményeit is. A kom­munistákat mindig jellemző szilárd elszántsággal és derűlátással lépünk annak a harcnak további szakaszába, melyet pártunk a szocialista társada­lom sokoldalú fejlesztése érdekében folytat. „A közép-szlovákiai kerületi pártszervezet feladatai és eljárása a XIV. kongresszus, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB 1972 februári ülé­sei határozatainak további megvalósí­tásában“ címmel dokumentumot fo­gadtunk el, amely kijelöli a párt szer­vei és szervezetei, továbbá a vállala­tok, az üzemek felelős gazdasági tiszt­ségeiben, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták konkrét irányvételét. Ezt a dokumentumot magas fokú pár­tos felelősségtudattal következetesen valóra váltjuk. A K 08 potocký tiszteleti nak és Chrúst i 7. Mi létesíts minősé: ( mélyes Állandó követelmény Megszokottá válik már, hogy lassan min­dennek meglesz a hónapja: könyvhónap, az erdők hónapja stb. Helyes hagyomány ez, mely egyes fontos dolgokra irányítja a közvélemény figyelmét, nemes cél érde­kében agitál. Ugyanez vonatkozik a mun­kabiztonság hónapjára, mely áprilisra esett. Ez a hónap a munkabiztonság megtartására és állandó fokozására figyelmeztetett. Igaz, olyan követelményről van szó, mely az esztendő minden hónapjában egyaránt fon­tos, mégis van értelme a munkabiztonság hónapjának. Főleg ebben a hónapban rendezték meg a különféle, nagyszabású munkabiztonsági ellenőrzéseket. Ellenőrizték a munkaeszkö­zök — gépek, szerszámok —, munkahelyek biztonságát, a biztonsági intézkedések és előírások megtartását stb. Az ellenőrzések során, sajnos, olykor elrettentő esetek de­rültek ki — a gépek rossz, a kezelőjük testi épségét veszélyeztető technikai álla­pota, hiányosan felszerelt járművek, után­futók. — A leggyakrabban a fékekkel és a lámpákkal van baj. Gyakran olyan embe­rek kezelnek gépeket, akiknek nincs jogo­sítványuk stb. Olykor a munkahely kis mé­rete már eleve veszélyezteti a munkabiz­tonságot. Éppen ezért a munkafeltételek állandó ellenőrzése a munkabiztonság meg­teremtésének egyik feltétele. Az üzemek, a vállalatok kötelesek megteremteni a dol­gozók számára a biztonságos munkafelté­teleket. Az ellenőrzés egyik fő célja, hogy az ilyen irányú mulasztásokra fényt derít­sen, s szorgalmazza a mulasztások mielőbbi pótlását. Más kérdés, hogy maguk a munkások megtartják-e a munkabiztonsági előíráso­kat. Bizony számos munkabaleset éppen az olyan munkahelyen fordul elő, ahol gon­doskodtak a munkabiztonságról. Vagyis egyszerűen: nemtörődömség, hanyagság, fegyelmezetlenség az oka. A munkabizton­ság ugyanis fegyelem nélkül elképzelhetet­len. A munkabiztonság és a munkafegyelem tehát két olyan követelmény, amely kiegé­szíti egymást. Azt elég gyakran hangoztat­juk, hogy a munkafegyelem megszegőit felelősségre kell vonni, ám a munkabizton­ság megsértőinek felelősségre vonását már ritkábban szoktuk követelni. Pedig mind­annyiunk ügye őrködni a munkabiztonság megtartása felett. Téves az a felfogás, hogy mindenki a saját testi épségéről gondos­kodik, s nincs közünk ahhoz, ha más ve­szélyezteti — a munkabiztonsági előírások meg nem tartásával — a saját egészségét. A munkabiztonsági előírások meg nem tartásából származó munkából való kiesés az egész társadalomnak okoz kárt. Még­hozzá — statisztikai adatok bizonyítják — jelentős kárt. Olyan esetek is előfordulnak, hogy sokan „legénykedésből“ vétenek a biztonsági előírások ellen — pl. nem használnak védő szemüveget, kesztyűt stb. Ez főleg a fiatalokra vonatkozik. Sőt, az egyik bratislavai vállalatban megállapítot­ták, hogy a magasban dolgozó szerelők számára kötelező biztonsági övét azért nem használták az egyik kollektíva tagjai, mert a többiek gyáváknak tekintették, és kinevet­ték volna őket. Ezért áldásos lenne, ha az agitációt és a propagációt az eddiginél jobban kihasználnák a biztonsági előírások rendelkezések megtartása fontossága meg­értetésének érdekében. Mindenekelőtt as mi faliújságokra, (plakátokra) a han, róra s az üzemi újságokra gondolunk, helyeselhető az a módszer is, melynek nyege, hogy azt a dolgozót, akit ba ért, újból iskolázásra küldik, hogy alap elsajátítsa a biztonsági előírásokat, s aztán állhat ismét munkába. Helyes a i kabiztonság szempontjából veszélyes kahelyek dolgozóinak rendszeres iskolé is. Viszont nagyon káros jelenség, egyesek csak a felelősségre vonástól t; „tisztelik“ az előírásokat, s ha nincs í a közelükben, máris megszegik őket. örvendetes tény, hogy egyre több ] kahelyen a szocialista verseny egyik 1 tele a munkabiztonságról való gondoski és az előírások megtartása. Számos lyen — pl. a Galántai Járási Ipari V latban — felújították a biztonsági f tevékenységét. Az őrsök tagjai piros szalagot viselnek, s minden hibára aze figyelmeztetnek. Jó lenne, ha a munkabiztonság mi remtését és megtartását mind a gazdi tisztségviselők, mind a munkások áll követelménynek tekintenék.

Next

/
Thumbnails
Contents