Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 107. szám, szombat

BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Kongresszusra készülnek A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség járási és kerü­leti konferenciáit pártunk XIV. kongresszusa és a képviselő­testületekbe való választások ntán tartották. E két fontos eseménnyel gyakorlatilag be­tetőztük hazánkban a gazdasá­gi, társadalmi és politikai kon­szolidációt, kiküszöböltük azo­kat a hibákat, amelyeket a párt- és az államapparátusba 1968-ban és 1969-ben befura­kodott opportunista elemek tervszerűen, társadalombom- lasztó szándékkal követtek el szocialista rendszerünk ellen. Valamennyi társadalmi szerve­zetben akadtak akkoriban ha­mis próféták. Nem képezett kivételt a háború idején kö­tött fegyverbarátságban fo­gant és később a közös célok, tervek, társadalom- felvirágoz­tatás időszakában napról nap­ra erősödő Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség sem. A szépszámú tagsági alappal rendelkező szervezet üzemi csoportjait megszüntették, ra­finált átcsoportosításokkal igyekeztek csökkenteni a ta­gok számát. Döntő és egyben óriási javulást eredményező fordulat ennek a szervezetnek az életében is Csehszlovákia Kommunista Pártja 1969 ápri­lisi plenáris ülése, majd a XIV. kongresszus után követ­kezett be. A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség járási és kerü­leti konferenciáinak küldöttei beszámoltak arról, hogy szer­vezetük a válságos években sem került az ellenség uszá­lyába. A KoSice vidéki járás CSSZBSZ szervezetei a nagy „átszervezések“ idején is meg­hagytak minden jelentős üzemben egy-két bizalmit. Ezek rendszeresen tájékoztat­ták a szervezet járási és ke­rületi vezetőségét a dolgozók hangulatáról, a politikai hely­zet alakulásáról. Ezekre a bi­zalmiakra támaszkodott az­után a politikai zűrzavar le­küzdése után feléledő szerve­zet. A plzeüi CSSZBSZ tagok a járási konferencián elmon­dották, bogy a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség 1968 ban és 1969-ben is működött és az elvhü elvtársak a meg­újulás időszakában is felbe­csülhetetlen értékű munkát végeztek. A járási és kerületi konfe­renciákon részt vevő küldöttek örömmel számoltak be arról, hogy a tagsági alap valameny- nyi alapszervezetben napról napra nő és örvendetes, hogy sokan lépnek be a szövetség­be a fiatalság köréből is. A já­rási szervezetek vezetőségei a konferenciák előtt minden üzemben és munkahelyen fel­újították a szervezet tevékeny­ségét és olyan helyeken is si­került létrehozniuk alapszer­vezetet, ahol még a múltban sem működött. A tavaly no­vemberben megrendezett ba­rátsági hónap keretében már az 1968-as év előtti időszakot is túlszárnyaló rendezvények­re került sor. A számtalan előadás, filmvetítés, könyvki­állítás, ünnepi akadémia mel­lett gondoljunk csak a töme­geket mágnesként vonzó Szov­jet Tudomány és Technika Napjaira. Prágában feledhe­tetlen kiállításon mutatták be az űrkutatásban elért világra­szóló szovjet sikereket, Szlu- vákia fővárosában pedig száz­ezres tömegek szemlélték meg Az atom az ember szolgálatá­ban című kiállítást. Szlovákiában mind a három kerületben megtartották a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség kerületi konferen­ciáját. A küldöttek örömmel számoltak be arról, hogy a tagsági alap bővítésére tett vállalásukat túlteljesítették. Az alapszervezetek megerő­södtek, a szervezetben egyre több fiatalt és nőt vesznek fel. A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség szlovákiai kongresszusát 11—12-én, a he­tedik országos kongresszust pedig június 16-án rendezik meg. Ezt a két fontos ese­ményt az alapszervezetek, a városi, járási és kerületi szer­vek értékes felajánlásokkal köszöntik. Főleg a tagsági alap további bővítését, az ak­ciók számának szaporítását, a tagok eszmei-politikai nevelé­sének elmélyítését tűzték ki feladatul. „Együtt a szovjet néppel és soha másként“ — ennek a jelszónak a jegyében tevékenykednek a kongresszus előtti időszakban a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti Szövetség napról napra bővülő szerveze­tei. KOMLÓSI LAJOS A nemzeti bizottságok versenyében csak nyertesek lehetnek GALÄNTAI EREDMÉNYEK ÉS TAPASZTALATOK A Galántai Járási Nemzeti Bizottság képviselői az elmúlt napokban vették át Peter Colotka szlovák miniszterelnök ke­zéből a kormány első fokú díszoklevelét és érmét a nemzeti bizottságok versenyében tavaly elért eredményeik elismerése­képpen. A magas kitüntetés kapcsán az eddigi sikerekről, a további célokról és a nemzeti bizottságok versenyének szer­vezésében szerzett tapasztalatokról beszélgettem Elíz Bohuslav elvtárssal, a Galántai Jnb építési és tervezési osztályának ve­zetőjével, aki több mint nyolc éven keresztül vezette a jnb város- és falufejlesztési bizottságát. ELlZ ELVTARS bevezetőben elmondotta, hogy a járási nem­zeti bizottság azért kezdemé­nyezhette Szlovákia nemzeti bizottságainak a választási programok realizálására irá­nyuló versenyét, 'mert a ver­seny szervezésében elért szín­vonal, az eddigi eredmények reális teltételeket teremtettek arra, hogy becsülettel megáll­ják helyüket ebben a verseny- mozgalomban. A jnb szervei és a fejlesztési komisszió jó szer­vező munkáján kívül az volt a döntő, hogy a községek és a városok lakossága nagyon alaposan előkészített kötele­zettségvállalásokat fogadott el a további fejlesztésre. Az ered­mények a községekben és a városokban születnek, ott dö! el a verseny sikere. „Járásunkban a szocialista versenynek jó hagyománya van — jelentette ki Elíz Bohuslav — A galántai járást dolgos, szorgalmas, munkaszerető em­berek lakják, akik arra töre­kednek, hogy problémáik meg­oldásában önsegéllyel is részt vegyenek. Ennek bevált eszkö­ze a szocialista munkaverseny, melynek célszerűségét az ál­lampolgárok már régen felis­merték. Azt mondhatjuk, hogy a szocialista verseny szerve­zése állandó munkamódszer, a nemzeti bizottságok tisztségvi­selői, dolgozói és a választó polgárok közti kapcsolat erősí­tésének eszköze lett. A közös munka, az elért eredmények egyszersmind nagyon kedvező­en hatnak a nemzetiségek együttélésére, kapcsolatára is. Szlovákok és magyarok közös igyekezettel munkálkodnak a községek és a városok szépíté­sén, az életkörnyezet megjaví­tásán.“ A LAKOSSÁG áldozatkész igyekezete, a helyi és a városi 1972. V. 8. |k| em múlik el olyan hél " hazánkban, hogy a dön­tő és felelős helyeken ne be­szélnének a nőkről, a sikereik­ről, vagy a dolgozó nők és anyák gondjairól, hogyan lehet­ne könnyíteni az életükön, hogy teljes mértékben részt vehes­senek a népgazdaság fejlesz­tésében, de ne hanyagolják el a gyermeknevelést sem. Ez a probléma nálunk a gazdasági és politikai élet mindennapi tar­tozéka. A problémák megoldásán kö­zösen fáradoznak a nőszövet­ség tagjai, valamint a szakszer­vezetek. Közös erővel igyekez­nek javítani a nők munka- és életkörülményein; államunk ar­ra törekszik, hogy a szocialista nő munkájával és életével elé­gedett, boldog legyen. Ezt a célt szolgálják az eddig elfoga­dott és megvalósított, a dolgozó nők és anyák megsegítését szol­gáló intézkedések is. És mint a múlt héten Prágában meg­tartott III. szakszervezeti vi­lágértekezleten Karol Hoff­mann, a CSFSZM központi ta­nácsának elnöke elmondotta, ezt a célt szolgálják a nők munkakörülményeinek ország­szerte folyó ellenőrzései, me­lyek eredményeiről a VIII. szakszervezeti kongresszuson lesz szó. Tudjuk, milyen gondot for­dít hazánk és a többi szocia­lista állam a dolgozó nők és anyák helyzetének javítására. A múlt héten azonban megtud­hattuk, hogy nem mindenütt van ez így, habár a dolgozó nők a világ összes dolgozóinak több mint egyharmadát alkot­ják (kb. 500 millió a dolgozó nők száma), Így hát hatalmas társadalmi erőt képviselhetnek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért, a nők és az egész munkásosztály gazda­sági és szociális jogainak győ­zelméért vívott harcában. A világértekezleten 70 or­szág női küldöttei kísérték fi­gyelemmel a felszólalásokat, készültek a harcra, és kiadták a prágai szakszervezeti világ­értekezlet felhívását. A felhí­vás többek között tartalmazza, hogy a nők jelentékenyen részt vesznek a társadalom anyagi és szellemi javainak a kialakításá­ban, ezért egyformán jogosul­tak a gazdasági és politikai jo­gokra; a dolgozó nők „a mun­kásosztállyal együtt elszántan harcolnak mindennemű kizsák­mányolás és elnyomás ellen, a dolgozók munka- és életkörül­ményeinek javításáért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ratikus jogokért és a békéért. E harcban az elmúlt években jelentős sikereket értek el, me­lyek főleg a nők harcias szel­lemének, a szakszervezetek ak­cióinak és a nemzetközi együtt­működésnek köszönhetők. Az értekezlet résztvevői felhívják az összes szakszervezeteket és dolgozókat, férfiakat és nőket, hogy országaikban fokozzák a harcot a dolgozó nők jogos kö­vetelményeinek teljesítéséért, számoljanak fel mindennemű megkülönböztetést és társadal­mi előítéletet. A III. szakszer­vezeti világértekezlet ezt a harcot az emberiség haladó fejlődése fő feltételének tekin­ti. A béke a kitűzött célok el­érésének feltétele — mondja a felhívás. A dolgozók nem élhet­nek békében mindaddig, amíg az imperialisták, az amerikai imperialistákkal az élen állan­dó ellentéteket szítanak, tá­mogatják a fasiszta rendszere­ket, háborús fészkeket hoznak létre a világ különböző he­lyein, folytatják a vietnami rab­lóháborút és támogatják az iz­raeli kormánykörök agresszív terveit. A dolgozó nők gazdasági, szociális, kulturális és szak szervezeti jogainak a konferen­cián elfogadott jegyzéke hang­súlyozza, hogy a dolgozó nők harcuk győzelmébe vetett hi­tüket a munkásosztály számos országban való győzelmére alapozzák. A fejlett kapitalista országok­ban a nők sokkal jobban el vannak nyomva, mint a férfiak, a munkaerőpiac válságának el­ső áldozatai. A fejlődő orszá­gokban főleg a mezőgazdaság­ban dolgozó nők helyzete prob­lematikus. Itt a fejlődés érdekében min­denekelőtt meg kell akadá­lyozni a kapitalista államok be­hatolását. Azokban az államok­ban, ahol eddig a gyarmatosí­tók vannak hatalmon — s ez­zel együtt az írástudatlanság, a rosszultápláltság, a betegsé­gek uralkodnak —, itt a dol­gozó nőknek a kizsákmányolás, a faji elnyomás, a lealacsonyí- tás ellen és az embertelen mun­ka- és életkörülmények meg­szüntetéséért kell harcolniuk. Természetes, hogy a világon egyre erősödik a dolgozók el­lenszenve az ellen a társadal­mi rendszer ellen, amely a dol­gozókat kihasználja, és megta­gadja a legalapvetőbb emberi jogokat is. A nők a szocialista országokat tekintik példakép­nek, ahol a dolgozó nők a fér­fiakkal egyenjogúak, ahol prob­lémáikkal, gondjaikkal, politi­kai, állami és szakszervezeti szervek foglalkoznak, úgy, hogy ne csak az általános, hanem a sajátos követelményeiket is tel­jesítsék. MARGITA PLIŠTILOVA nemzeti bizottságok képviselői­nek és dolgozóinak jó szerve­ző munkája nyomán szép ered­mények születtek a .^“-akció­ban. 1964-ben, amikor a nem­zeti bizottságok versenye szé­lesebb alapokon kezdet kibon­takozni, a járásban a „Z“-ak- eió beruházási szakaszában mintegy négy és fél millió ko­rona értéket alkottak, 1971-ben pedig a lakosság munkája több mint huszonhatmillió korona értékű alkotást eredményezett. Nagymértékben megnövekedtek a nem beruházási jellegű fela­datok is. Ezen a téren a galán­tai járásban tavaly mintegy 72 millió korona értéket értek el. A járás lakossága 5 895 000 órát dolgozott le brigádmunkábán. Nagyon értékes eredménynek számít a fiatalok többb mint egymillió órát kitevő részvéte­le a közérdekű munkában. A „Z“-akcióban tavaly ötvenhét akciót fejeztek be, átadtak használatba két óvodát száz­húsz férőhellyel, két gázveze­téket, harminckét kilométer hosszúságú járdát, 7210 négy­zetméter parkosított területet, három ravatalozót, ezenkívül több kultúrházat ós más köz­épületet átépítettek. A nem beruházási jellegű ak­ciók során még kifejezőbb ered­ményeket értek el. Egyebek között 72 490 négyzetméter új utat, 56 700 négyzetméter jár­dát építettek, előkészítették 93 500 négyzetméter járda épí­tését, egymillió négyzetmétert kitevő közteret rendeztek, hu­szonöt autóbuszmegállót meg­újítottak és tizenhárom új meg­állót építettek. Ezenkívül szá­mos közhasznú akció valósult meg, amelyek a községek és a városok lakosait szolgálják. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a versenyben hol érték el a legjobb eredményeket, Elíz elvtárs első helyen Horné Sa­liby t (Felszöszei i) említette, melynek lakosait az SZSZK kor­mánya l. fokú díszoklevéllel tüntette ki, és munkájuk elis­meréseképpen megkapták a CSKP megalakulása 50. évfor­dulójának emlékérmét is. A to­vábbi élenjáró községek: Veľ­ký Grob, Zemianske Sady, Ja- novce, Boldog, Dolné Saliby I Alsószeli), Salgočka, Trstice (Nádszeg), Vozokany (Veze- kény). Kiváló eredményeket ért el a Galántai Városi Nem­zeti Bizottság is. A szolgáltatások fejlesztésé­re irányuló felajánlások érté­ke meghaladta a hárommillió koronát. Ezen a szakaszon kü­lönösen értékes a helyi építő­anyagtermelés fejlesztését cél­zó felajánlások túlszárnyalása, amely elsősorban az egyéni la­kásépítők igényének a kielé­gítését szolgálja. A GALÁNTAI JÁRÁSBAN az elkövetkező időszakra az eddi­ginél még mozgósltóbb célokat tűztek ki. A jnb plenáris ülé­sén jóváhagyott járási kötele­zettségvállalás azt mutatja, hogy tudatában vannak a ver­senyfelhívó igényes feladatá­nak. A kötelezettségvállaláso­kat az egyes községekben és városokban a nemzeti bizottsá­gok és a Nemzeti Front szer­vezeteinek együttes ülésén részletesen megtárgyalták, és a kitűzött célok elérését a tár­sadalmi szervezetek felajánlá­sai is alátámasztják. Elíz Bohuslav elvtárs. a nem­zeti bizottságok versenyének szervezésében szerzett sokéves, gazdag tapasztalatait foglalta össze dióhéjban, amikor kijelen­tette: „Ebben a versenyben nincs győztes és vesztes, a versenypartnerek elért eredmé­nyei különbözhetnek ugyan, de a versenyben csak nyertes le­het, mert az állampolgári ön­segéllyel létrehozott százmil­liós értékek minden ember ja­vát szolgáljak. Nemcsak a hely­ségek arculata változik meg, hanem az emberek gondolko­dásmódja is előnyösen formá­lódik, az állampolgárok a kö­zösség érdekében végzett mun­kájukkal is kimutatják osz- télyöntudatosságukat és a szo­cialista rendszer iránti jó vi­szonyukat.“ A verseny szervezésében az a legfontosabb tapasztalat, hogy a legjobb eredményeket az alapozza meg, ha a ver­senyt a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek tiszt­ségviselőin kívül a képviselők is „kézben tartják“. A válasz­tási körzet lakosaival a képvi­selők szoros kapcsolatban áll­nak, és legjobban biztosíthat-» ják a feladatok végrehajtását. Ez nem azt jelenti, hogy min­den képviselő valamilyen kis akciót szervezzen választókör­zetében. A képviselők ez irá­nyú tevékenységének jelentősé* ge éppen az, hogy a hosszabb időtartamra kidolgozott tervek alapján megszervezzék a köz­ség különféle helyein lakók összefogását az egyes akciók végrehajtásánál. Nagyon fon­tos az is, hogy a képviselők pontosan vezessék választókör­zetük lakosainak felajánlásait, nyilvántartsák az elvégzett munkát és erről tájékoztassák az illetékes szerveket, s ameny- nyiben szükségesnek mutatko­zik, akkor az ígéretek teljesí­tésének szükségességére is fi­gyelmeztessék az állampolgá­rokat. Mindig szem előtt kell tartani azt is, hogy a verseny eredményének, a kötelezettség­vállalások megvalósításának rendszeres értékelése nagy er­kölcsi mozgósító erőt jelent. AZ EDDIGI EREDMÉNYEK, ^ jó szervezés és a lakosság ré­széről megnyilvánuló áldozat- készség indokolttá teszi azt a reményt, hogy a galántai já­rásban új sikereket érnek el a nemzeti bizottságok versenyé­ben, az idén is túlszárnyalják a kötelezettségvállalásban ki­tűzött célokat és jelentős lé­pést tesznek előre a választási programok megvalósításának útján. GÁL LÁSZLÓ A preSovi Mezőgazdasági Építővállalat sečovcei üzeme a ke­let-szlovákiai síkság talfijjavításán dolgozik. Jelenleg a trebi­šovi járás Milliostovi Efs’í-ánek területét csapolják le. Felvé­telünkön a csatornázó gép készíti a központi csatornát. (ČSTK — A. Haščák felv.J A nőkről — a nőknek

Next

/
Thumbnails
Contents