Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 106. szám, péntek

Beszélgetés JÚLIUS HANUS elvtárssal, az SZSZK kor­mányának miniszterelnök-helyettesével, Nemzetiségi Ta­nácsának elnökével Á szabadság előestéjén Manus elvtárs a CSEMADOK országos közgyűlésének szónoki emelvényén. (Prandl Sándor felvétele) A beszélgetés eredetileg a Nő szerkesztősége számúra készült, tekintettel azonban a nyilatkozat fontosságára, helyesnek ta táljuk azt a Nőtől átvenni, hogy lapunk olvasói is megismer­hessék tartalmát. 1972. V. 5. s • Hanus elvtárs részt vett a CSEMADOK XI. országos köz­gyűlésén mint a párt- és kor­mányküldöttség vezetője. Mi a benyomása a közgyűlésről álta­lában? — A XI. közgyűlés nagy je­lentőségét elsősorban abban lá­tom, hogy véglegesen pontot tett a politikai erjedés és a negatív törekvések évei után. A magyar nemzetiségi dolgo­zók várták is ezt a lezáró gesz­tust — amint azt az egyik kül­dött ki is mondotta „ ... hogy a lezárt fejezet után kitűzhes­sék a jövő feladatait.“ — A közgyűlés nagy figye­lemmel kísérte a fő beszámo­lónak azt a részét, amely ezzel az időszakkal foglalkozott, és egyetértett vele, éppen úgy, mint ahogyan egyetértését nyilvánította a párt- és kor­mányküldöttség nevében elmon­dott ilyen értelmű felszólalá­sommal is. — Jó irányba terelte a köz­gyűlés menetét a fő beszámoló­nak az utolsó időszak tevékeny­ségéről szóló része is, amely tárgyilagos és helyes politikai összefüggésekben sorolta fel az eseményeket és értékelte a CSE­MADOK szerveinek munkáját. — Mély benyomást gyakorolt rám a közgyűlés küldöttei részé­ről megnyilvánuló, spontán bi­zalom Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja iránt, mégpedig nem­csak a hivatalos felszólalások­ban, hanem a magánjellegű be­szélgetésekben is. Egyikük sem kételkedik abban, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormányszervei a nemzetiségi politikát a lenini alapelvek, a szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség és a csehszlovák államiság elvei alapján gyako­rolják. Teljes bizalmukat fejez­ték ki szocialista államunk irá­nyítói tevékenysége iránt is, amelynek optimális formában kell fejlődnie mind a szocialis­ta kultúrához, mind a társa­dalom többi összetevőihez fűző­dő viszonyában. Az egységes állami irányítás magával hozza a magyar nemzetiségi kultúra fejlődését is, mert megteremti számára a szükséges feltétele­ket, hogy tevékenységét a CSKP politikai irányvonalának és ve­zető szerepének érvényesítése alapján egybehangolja a többi kulturális intézményével. — A küldöttek kifejezésre juttatták készségüket az együtt, működésre Csehszlovákia más kulturális intézményeivel, így például a Matica slovenskával, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségével és a többi tár­sadalmi szervezettel. — Amiben bírálni szándéko­zom — és ezt nemcsak azért mondom, mert női folyóiratnak nyilatkozom —, szerintem na­gyobb számban kellett volna nőket jelölni a küldöttségekbe és vendégként meghívni őket. A nők — már a családban és a társadalomban elfoglalt hely­zetükből adódóan is — mindig a kulturális és általános emberi értékek védelmezőinek első so­raiban találhatók, a szó leg­nemesebb értelmében. Ezt a funkciójukat érvényesíteni kel­lene olyan rendezvény alkalmá­val is, amilyen a CSEMADOK or­szágos közgyűlése volt. # Miképpen értékeli minisz­terelnök-helyettes elvtátrs a vitafelszólalásokat ? — A küldöttek az őket ér­deklő és égető problémák szé­les körét vonultatták fel. Ez érthető. Hiszen nincs minden­nap alkalmuk ezekről a dolgok ról beszélni és tapasztalatot cserélni. Kihasználták az alkal­mat arra is, hogy egészséges becsvággyal dicsekedjenek a politikai-nevelő és a kulturális- népművelő munka terén elért sikereikkel. — Mint már hasonló lalálko zó alkalmával, most is rámutat­tak néhány szükséges tenniva­lóra az eredményes kulturális tevékenységhez elengedhetetlen anyagi és egyéb feltételek meg­teremtése érdekében. Ezeknek szükségessége kétségtelen, meg­valósításukhoz azonban tekin­tetbe kell venni a konkrét adottságokat, jelenlegi lehető­ségeinket. A problémákat igaz­ságosan és lehetőségeinkhez mérten folyamatosan megold­juk. — Pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy a küldöttek reálisan látják a szervezet előtt álló feladatok megoldásának út­ját és lehetőségeit. Tekintetüket a jövőbe vetik, nem akarják tét­lenül várni az állam és a tár­sadalom juttatásait, hanem ma­guk is kezdeményezően fonto lóra veszik azokat a munkamód­szereket, munkaformákat, ame­lyek a kitűzött célokhoz elve­zetik. • Hogyan látja Hanus elvtárs a CSEMADOK-szervezet távlati fejlődését? — Szerintem ennek kulcsa magyar polgártársaink el köte le, zett és céltudatos nevelése a szocialista társadalom eszmé­nyeinek szellemében. A kultu­rális-népnevelő tevékenység szorosan összefügg a politikai­nevelő munkával. Minden kul­turális intézménynek nagy mér­tékben szocialistának keli len­nie, az embereket úgy kell ne­velnie, műveltségüket és képes­ségeiket úgy kell fejlesztenie, hogy optimálisan felkészítse őket a korszerű szocialista tár­sadalom feladatainak teljesíté­sére, mert csak ez a társada­lom képes biztosítani és kielé­gíteni a nép kulturális szükség­letét. Nem lehet számunkra kö­zömbös, mit nyújt a CSEMA­DOK kulturális téren hazánk magyar dolgozóinak, mit hagy hátra a jövő nemzedéknek. Ez a hagyaték elkötelezett mun­ka gyümölcse kell hogy legyen, amely amellett, hogy beleoltja a csehszlovákiai magyarokba a kultúrájuk iránti szeretetet, fel­készítik őket a holnapra, a szocialista társadalomban való életre, s megteremti a felté­teleket ahhoz, hogy egy kor­szerű szocialista társadalom kulturális igényeinek megfele­lően éljenek a szocialista haza­fiság, a csehszlovák államiság és mély nemzetköziségi tudat alapján. A CSEMADOK az SZSZK Mű­velődésügyi Minisztériumának irányításával társadalmunk szo­cialista kultúrájának oszthatat­lan ítésze lesz, természetesen olyan eltökéltséggel, hogy soha ne forduljanak elő munkájában a múlt hibái. Mindez sikeresen megvalósul abban az esetben, ha a szervezet respektálni fog­ja a CSKP vezető szerepét, mert a CSKP jelenti a kezességet az igazságos nemzetiségi politika érvényesítéséért. Beszélgetett: L. Gály Olga |k| éhány nap múlva, május 9-én ünnepeljük hazánk­nak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 27. évfordulóját. Május 5-én emlékezünk a cseh nép májusi felkelésére, a prá­gai barrikádharcok kitörésére. Huszonhét év telt el azóta, de a háborút átélő nemzedékek so­hasem feledik el, hogy mennyi vérbe, szenvedésbe, mennyi em­beréletbe került az a hosszú út, amíg a Vörös Hadsereg Prá­gába érkezett! A cseh nép fasisztaellenes ellenállási mozgalmának irá­nyítója, lő mozgatóereje a ikom- munista párt volt, amelynek te v éke n ység e közé p pontja ban egy országos népi felkelés elő­készítése állt. A nép széles tö­megei támogatták a kommunis­ta pártot, amelynek tekintélye a Vörös Hadsereg nagyszerű győzelmei nyomán egyre nőtt. A párt már 1945 januárjában, a Rudé právo illegális számá­ban kiadta utasításait a népi felkelés előkészítésére. íme, ezeket olvashatjuk az illegális pártlap egyik 1945 januári szá mában: ,,.. . Nem engedhetjük meg, hogy nemzetünk tétlenül várja, míg a Vörös Hadsereg meghoz­za a felszabadulást. Ez örök szégyenfoltot jelentene becsü­letünkön. A cseh népnek szem­be kell szállnia a városaiban és falvaiban pusztító visszavo­nuló hitlerteta hadsereggel, meg kell akadályozni cseh ha­zafiak nyugatra való kénysze­rítését és Prága megsemmisíté­sét. A cseh nemzetnek saját erejéből is hozzá kell járulnia a megszállók igája alóli felsza­baduláshoz, a cseh emberéletek s az ország gazdagságának meg­mentéséhez. Mivel a háború már hazánk földjén dúl, fel­szabadulásunk órája egyre kö­zelebb van, napjaink első számú parancsa az, hogy haladéktala­nul felkészüljünk a harcra . . .“ A náci megszállóik egyik fő célja az volt, hogy valamikép­pen meggátolják a szovjet had sereg előrenyomulását és időt nyerjenek. Ezért már 1944 őszén több tervet dolgoztak ki a cseh területek védelmére. Egyik visszavonulási tervük például azzal is számolt, hogy felrobbantják a Károly Egye tem történelmi épületét, miután elszállították az egyetemi jel­vényeket és a felbecsülhetetlen értékű levéltárat. Sőt, olyan részletekre is kiterjedt a figyel­mük, mint az egyetemi intéze­tek felszerelésének, az írógé­peknek az elszállítása. Terveiket dolgoztak ki az ipari üzemek leszerelésére, s német pontos­sággal még azt is előre megha- táro’^'fik rr>Q,i n'rí pmhopi’" litikai, katonai és gazdasági helyzetei az ellenőrzésük alatt álló cseh területeken. Ennek tudatában fogtak hozzá az úgy nevezett „Prága védelmi-kör­zet“ kiépítéséhez. A csehországi fasisztaellenes ellenállási mozgalom május 5- én érte el csúcspontját. A fel­kelésre érett forradalmi han­gulat, a fasiszta rendszer vég­napjainak közeledte, a szövet séges csapatok, elsősorban a Vörös Hadsereg közelségének hatására a lakosság széles réte­gei ikészek voltak a nyílt fegy­veres antifasiszta felkelésre. Szerte az országban forradalmi nemzeti bizottságok alakultak. A háború alakulása úgy hozta, hogy a cseh medencében ezek­ben a napi han Schörner t; döntötte el. A szovjet katonaság gyors segítsége nélkül a forra­dalmi lelkesedés, az ellenállók viszonylag ihiányos fegyverzete nem sokáig tudott volna dacol­ni az állig felfegyverzett, kikép­zett és vesztüket érző náci had­sereg alakulataival. De a fel­szabadító Vörös Hadsereg gyors ütemben felszámolta az előtte álló akadályokat, s 1945. május 9-én első alakulatai megérkez­tek Prágába. fejeire emlékszik ezeikbő) a na- pokból egy prágai lakos, aki 1945-ben részt vett a fel­kelésben? Richard Čečrdle, a Skoda Művek prágai tervező­irodájának egyik munkatársá­val idéztük fel a múltat: — Izgalmas napok voltak bornagy „Mitte“ haciseregcso- portja vetette meg a lábát az- aal a szándékkal, hogy a lehe­tő legtovábbra odázza el a há­ború befejezését. Ebben a feszült helyzetben, május 5-én hangzott fel a prá­gai rádió felhívása: „Figyelem, figyelem! A cseh rendőrség és csendőrség, a k or má n ya la k u l a tok f Lg ye 1 mé be! Azonnal jöjjetek a rádió épüle­téhez, az SS végezni akar ve­lünk, jöjjetek azonnal!“ A prágai rádió felhívására megmozdult az egész ország. Prágában több mint ezerhat- száz barrikádot építettek, más cseh városokban, pl. Prerovban, Nymburgban, Podé brady ban, Vsetínben, Plzeríben és még más helységeikben is fegyveres felkelés tört ki. A felkelés tel­jes mértékben megbénította a náci hadsereg alakulatainak harcképességét, csökkentette a Wehnmacht-egy; égek, s főleg a német, hadsereggel együtt ' •'ívnnu'ó más nemzetiségű szállítóeszközre van szükség e nagyszabású rablás végrehajtá­sához. C tervek szerzői ózonban " nem számoltak azzal, hogy szembe találják magukat a Vörös Hadsereggel és a cseh néppel, amely ellenállásával bebizonyította: van ereje a nemzetpusztító fasiszta tervek meghiúsítására. A megszállók visszavonulási terveiben fontos szerep jutott Prágánaik, noha tudatában vol­tak annak, hogy Drezda bevéte­le után a Vörös Hadsereg eset­leges támadása Prága ellen tel­jesen felborítaná a náci érde­keik szerint megszervezett po­csatlós alakulatok harci morál­ját. Tágéban május 6-án és 7- * én a túlerőben levő náci alakulatok behatoltak a város- központba és ellenőrzésük alá vették a város területének nagy részét. De ennek ellenére a felkelést nem lehetett letör­ni. Hiába kegyetlenkedtek a la­kossággal, hiába fenyegettek azzal, hogy romba döntik a vá­rost. A prágai felkelés rendkí­vül bonyolult körülmények közt zajlott le. A prágai nép hősi helytállása volt ez, nagy, látványos összecsapások nélkül. A felkelés sorsát a Vörös Hadsereg prágai hadművelete azok. Én április vegan meg­szöktem a kényszermunkából, sáncmunkán voltam, s Prágá­ban azonnal 'kapcsolatba léptem az ellenállási mozgalommal. Ötödikén én is résztvettem a barrikádok építésében és a to­vábbiak folyamán számos harci cselekményben. Azokban a na­pokban Prágában voltak ma­gyar katonák is, akikkel kap* cső lat ban voltunk. Például a stŕĺžkovi gazdaságban levő ma­gyar katonákkal (kapcsolatba is téptünk. Tudtuk, hogy a néme­tek nem bíznak bennük, hiszen le is fegyverezték őket. Idősebb katonák voltak, nyilván a hábo­rú legvégén kényszerítették őket hadba. Gyűlölték a hábo­rút, a fasizmust. Felajánlották segítségüket, főleg fegyvereiket szereztek csoportunk számá­ra ... Čečrdle mérnök egyik másik élménye a Vodičkova utcai fényképész-mű teremhez fűző­dik. Amikor május 9-én Prága népe már a fölszabadítókat kö­szöntötte, Čečrdle mérnök, mint a forradalmi őrség egyenruhás tagja, meglátogatta a műterem­ben dolgozó fényképész-ismerő­sét, egy igazolványképre volt .szüksége. Ismerőse, ami­kor meglátta, azonnal félre* hívta és közölte vele, hogy az egyik eivilruhás „vendég“ né­met tiszt aki pár nappal ezelőtt készítetett tiszti egyenruhában fényképet, természetesen egész sor fasiszta kitüntetéssel a mellén... s most eljött a fény­képekért! — Mennyire jellemző ez az eset annak illusztrálásá­ra, hogy a fasiszta ideológián nevelkedett német katonatiszt nem ismerte fel a (helyzetet* még május 9-én sem értette meg, hogy vége a tiszavirág életű fasiszta katonai dicsőségé­nek! Ma Prága utcáin márványtáb­lák sokasága emlékeztet a fel* kelés áldozataira. Mennyire fáj­dalmasak ezek a veszteségeik» a háború utolsó óráiban szűnt meg e hazafiak szíve dobogniv pedig milyen közel volt a sza­badság ... H uszonhét évvel ezelőtt, A szenvedések és megaláz­tatások évei után a felszaba­dult Prága egyszeriben megif- jodott, kivirágzott. Csak a rügy fakad ássál lelt tavasz fe­jezhette ki a szovjet felszaba­dítóknak a hála vallomását* csak a hosszú útról érkezői porral lepett és verejtékkel át­itatott felszabadítók testvéri ölelése mondhatta ki igazán ô szeretet és köszönet igéit! SOMOGYI MÁTYÄ8 Ti hoztátok cl az igazi tavaszt! Nemzetiségi polila - lenini elapeivek fi esdi nép antifasiszta mspazdnlásMi éyMuléjára A barikádokul! .

Next

/
Thumbnails
Contents