Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-31 / 126. szám, szerda

Belpolitikai kommentár ALKALOM SZÜLI A TOLVAJT Egy Pepich vezérőrnagy, az SZSZK belügyminisztere a na­pokban újságírók előtt elmon­dotta, hogy az utóbbi időben növekszik a bűnözés, főleg a rovott múltú, visszaeső egyé­nek fosztogatnak. Több sze­mélyt tartóztatnak le a szo­cialista vagyon szétlopkodásá­nak bűntettéért, növekszik azoknak a bűneseteknek a szá­ma, amelyeket garázda szemé­lyek ittas állapotban követnek el. Megdöbbenést váltott ki a belügyminiszternek az a köz­lése, hogy egyes személyek különösebb indítóok nélkül (lopási szándék, haragból ere­dő törlesztés, jogos vagy jog­talan sérelemért végrehajtott önbíráskodás) is követnek el brutális cselekedeteket, vagy­is verekszenek csak azért, hogy verekedjenek, inzultál- nak békés polgárokat magá­ért az inzultálás „gyönyöré­ért". Ezeket a bűncselekménye­ket ismerik az egyszerű em­berek is, és arra kérik a Bel­ügyminisztériumot: lényege­sen emelje a rendőrök szá­mát! Az eddiginél valóban több rendőrre van szükség — mon­dotta a belügyminiszter —, azonban a bűnözés csökkenté­se nemcsak a közbiztonsági szervek feladata. A garázda elemek elleni küzdelembe be kell kapcsolódnia a társadal­mi és a tömegszervezeteknek, a városi és a helyi nemzeti bizottságoknak, az üzemek mellett működő népbíróságok tagjainak, de maguknak az ál­lampolgároknak is. Úvatosab- baknak kell lennünk! Sok szél­hámos csalt már ki hiszékeny emberektől] különféle ürügy- gyel kisebb vagy nagyobb ösz- szeget. Ha gyanús elemeket látunk lődörögni a ház vagy a kert közelében, hívjuk fel rájuk a rendőrség figyelmét. Az utóbbi időben növeke­dett a szocialista vagyon szét­lopkodása. Ez ellen a legha­tásosabban az ellenőrzés és az éberség fokozásával védekez­hetünk. Az üzemi őrök ne saj­nálják a fáradságot, napjában többször is járják körül a gyártelepet, s ha lopáson kap­nak rajta valakit, ne Hegyenek elnézőek. A bűnüldözés egyik hatékony módszere a felelős- ségrevonás. Arra kell töreked­ni, hogy egyetlen bűncselek­mény se maradjon büntetle­nül. A bűnözés egyes helyeken olyan méreteket ölt, hogy az alvilági elemek nem riadnak vissza a szolgálatban levő ha­tósági személyek megtámadá­sától sem. Ne feledjük, a rend­őr — ha van is fegyvere —, ugyanolyan ember, mint közü­lünk bárki más, éppen ezért ha látjuk, hogy túlerővel száll szembe, állampolgári köteles­ségünk az esetet a legköze­lebbi rendőrőrsön jelenteni, ahonnan segítséget küldenek a helyszínre. Nagy igazság rejlik a köz­mondásban: alkalom szüli a tolvajt. A nyitva hagyott laká­sok, autók, a gondatlanul zsebbe tett bankjegyek szinte tálcán kínálják a bűnözőknek a lopási lehetőséget. Ha az üzemek ellenőrei, gazdasági vezetői hatékonyabban ellen­őriznék az állam vagyonával való gazdálkodást, a múlt év­ben nem kellett volna 53 673 személyt őrizetbe venni. Ez 8B0U-zal túlnövi az előző évi bűnesetek számát. A Szlovák Szocialista Köztársaság terüle­tén szigorú büntetéseket szab­nak ki a bűnözőkre. A múlt évben az állami vagyon szét­lopkodásáért bíróság elé állí­tott személyek 34 százalékát feltétel nélküli szabadságvesz­tésre ítélték. Sok autót lopnak az utóbbi időben. A belügyminiszter el­mondotta, hogy a szakembe­reknek olyan biztonsági zá­rakat kell kifejleszteniük, amelyekkel a tolvajok nem boldogulnak. Ismerünk jelző- berendezéseket is, melyek szi­rénázó hangot hallatnak, ha idegen érinti meg a kocsit. Ezeket a berendezéseket a ke­reskedelemnek az eddiginél nagyobb mennyiségben kell forgalomba hoznia. A bűnözés veszélyes fekély­hez hasonlítható, mely — kép­letesen szólva — csúfítja a társadalom testét. Ha azonban fokozzuk az éberséget, segí­tünk a közbiztonsági szervek­nek, az üzemekben az illeté­kesek szigorúbban ellenőrzik a nép vagyonával való gaz­dálkodást, elejét vehetjük a bű­nözés terjedésének. Éhhez a munkához nagy segítséget nyújthatnak a tanácsi szervek is, ugyanis az új törvények je­lentős mértékben növelik el­lenőrző jogkörüket. KOMLÖ9I LAJOS CütudatosMi avara* untot A romiaiel feltámadt főváros 1972. V. 31. Prága lakosságának mostaná­ban két érdekes kiállítás is al­kalmat nyújt arra, hogy megis­merkedjen Lengyelország épí­tőiparával és színvonalas archi­tektúrájával. Az egyik — a Varsó 1945—1975 címen meg­nyílt expozíció — mintegy 70 panelen mutatja be a második világháborúban lerombolt len­gyel főváros újjászületését és gyors ütemű fejlődését. A tájékoztatásokból megtud­juk, hogy a ma egymillió 300 ezer lelket számláló Varsó az ország kulturális, tudományos és egyúttal ipari központja is. Tizenegy főiskolájában a len­gyelországi diákok egyharmada folytatja tanulmányait. Mintegy 90 tudományos kutató intézeté­ben az ország tudományos te­vékenységének 50 százaléka összpontosul. A főváros több mint 130 közkönyvtárat, 25 mú­zeumot és számos kulturális in­tézményt tart nyilván, a varsói üzemek az egész ország ipari dolgozói 25 százalékának bizto­sítanak megélhetést. A paneleken elhelyezett fény­képekből és adatokból a Varsó­ban folyó széles körű lakás- építkezésekre is következtethe­tünk. A Viszla bal partján az elmúlt 27 esztendő folyamán mintegy 400 ezer távfűtéses, ál­landó meleg vízzel ellátott kor­szerű lakást adtak át rendel­tetésének. Egy helyiségre átla­gosan 1,3 bérlő jut. A középületek gyorsan épül­nek Varsóban. A százezer nézőt befogadó sportpálya, a kereske­delmi hálózat kiterjesztését biz­tosító korszerű áruházak, ön- kiszolgáló boltok és jól felsze­relt elárusítóhelyek mindmeg- annyi vívmány, melyekre csak­úgy, mint a körültekintő gon­doskodást Igénylő történelmi épületekre és a pompás műem­lékekre joggal büszke a len­gyel főváros lakossága. A mai Varsó igazi képét szemléltető kiállítás megtekin­tése után ellenállhatatlan vá­gyat érez a látogató, hogy a prágai Lengyel Kultúrában meg­ismerkedjen a kétmilliós Var­sóval — a jövő városával is. Az ezen az expozíción felsora­koztatott tervek, tervrajzok és a korszerű életkörülmények ala­kulására gyakorolt hatásuk a városrendezés legmagasabb fo­kát mutatják be. Koncepciójuk bátran összehasonlítható a leg­fejlettebb európai városok ar­chitektúrájával anélkül, hogy az utópia benyomását keltenék. Meggyőződésünk, hogy amint az a romjaiból feltámasztott mai Varsó esetében is sikerült, ezek a tervek sem maradnak papíron. Néhány éven belül minden bizonnyal megelevened­nek, hogy csodájukra járjanak a lengyel főváros vendégei. Ezt kívánjuk őszinte szívvel északi szomszédunk dolgos népének. KARDOS MÁRTA A párt sorai bővítésének ns növekedése szabályozásának nagy figyelmet szentelnek a pártszervek és -szervezetek. A párt jövője és további munkája szempontjából alapvető jelen­tőségű feladat ez. Ján Bruncko elvtárs, az SZLKP KB lufcene- ci járási bizottságának titkára arról tájékoztatott, hogyan vég­zik ezt a munkát a losonci járás pártszervei és -szervezetei. A párt tagalapja színvonalá­nak rendszeres emelésére vo­natkozó központi bizottsági ha­tározat irányelveiből és a kö­zép-szlovákiai kerületi pártbi­zottság plenáris ülésének ezzel kapcsolatos tárgyalásából kiin­dulva a lučeneci járás feltéte­lei között is hozzáfogtak a ki­tűzött feladatok megvalósításá­hoz. A járási pártbizottság plé- muma még a múlt évben foglal­kozott a párt sorai gyarapításá­val és növekedése szabályozá­sával összefüggő kérdésekkel. Megítélték a helyzetet, és a já­rási pártszervezet tagságának viszonylag kedvezőtlen kor- és szociális összetételéből kiindul­va kitűzték a további célokat. A járási pártbizottság tárgya­lásai alapján tavaly december­ben minden egyes alapszervezet megkezdte az ötévi időszakra szóló távlati terv kidolgozását. Ezeket a terveket összegezték. Legelőször a járási pártbizott­ság titkárainak értekezletén tár­gyalták meg ezeket az egyes sza­kaszok helyzetének és szükség­leteinek figyelembevételével. Azt tartották legfontosabbnak, hogy a párt új tagjelöltjeit min­denekelőtt az anyagi termelés­ből, a munkások és a szövet­kezeti dolgozók közül vegyék fel, és a tagjelöltek között meg­felelő számban legyenek kép­viselve a nők is. Mivel a járási pártszervezet tagságának átla­gos életkora elég magas, hang­súlyozták, hogy a figyelmet el­sősorban a fiatal dolgozók fel­vételére kell összpontosítani. Bruncko elvtárs a továbbiak­ban elmondotta: sikerült elér­ni, hogy a távlati tervek kidol­gozásakor a fent említett alap­elvekhez igazodjanak a párt­szervezetek. Ez év januárjában minden egyes alapszervezet el­készítette — öt évi időtartamra — sorai bővítésének és növeke­dése szabályozásának konkrét tervét. Ebben névre szólóan sze­repelnek azok a dolgozók, akik­nek tagjelölt! felvételére szá­mítanak. Ezután a járási párt- bizottság politikai dolgozói és az aktivisták segítségével mind­egyik alapszervezetben elemez­ték és pontosabbá tették a táv­lati tervet. A járási pártbizottság feltét­lenül ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszervezetek nagy gondot fordítsanak az új tagjelöltek felkészítésére. Elsősorban is konkrét feladatok teljesítésével bízzák meg őket. Természetesen mindegyikük részt vesz a párt­oktatásban vagy az ifjúsági szer­vezet politikai-eszmei nevelésé­ben. Ennek a munkának nagy figyelmet szentelnek a fifako- vői Kovosmalt, a lučeneci Po­ľana, a lovinobaftai Magnezit­üzem, a Túróci Gépgyár lučene­ci üzeme, a Lučeneci Állami Gazdaság, a Boľkovcei Állami Gazdaság és több más üzem, szövetkezet, valamint község pártszervezetében. A járási párttitkár hangoztat­ta, hogy különös gonddal tö­rődnek a kis taglétszámú szer­vezetekkel, főleg azokkal, amely­ben a tagok száma tízen aluli. Főképpen a falvakban vannak ilyen pártszervezetek. Arra tö­rekszenek, hogy ezek a szerve­zetek új tagjelöltek felvételé­vel megerősítsék soraikat, és ily módon kellőképpen érvénye­sítsék működési körzetükben a párt vezető szerepét. Ezen a téren jó eredményt értek el az elvtársak az Ipolyi Téglagyárak zelenéi üzemében, a Slatinka! Állami Gazdaságban, a losonci Doprastavban, a Húsipari Üze­mekben és más pártalapszer- vezetekben. Az új tagjelöltek felvételénél nagyon felelősségteljesen jár­nak el. Az alapszervezetek bi­zottsága csak azután terjeszti a taggyűlés elé az új tagjelöltek A célszerű beruházás jobb felkészültséget igényel A közéletben gyakran talál­kozunk a beruházásokkal kap­csolatban leegyszerűsített el­képzelésekkel. A beruházások­ra sokan úgy tekintenek, mint a pénzösszegek egyoldalú be­fektetésére, és nem veszik fi­gyelembe azt a gazdasági té­nyezőt, hogy a tervezett léte­sítmény egész élettartama alatt összekapcsolódik az állandóan ismétlődő gyártási költségek­kel, s így huzamosabb ideig hatással van a gazdasági élet­re. A beruházásoknál tapasztalt fogyatékosságok okai legtöbb­ször a nem kielégítő módon előkészített és szétírt távlati tervek, a helyi és az ágazati érdekeket előtérbe helyező né­zetek, továbbá a területi fel­készületlenség, és nem utolsó­sorban az építkezési kapacitá­sok téves felmérése. Az észlelt fogyatékosságok általában mű­szaki és gazdasági jellegűek, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra. Nem beszélhetünk itt elszigetelt gazdasági terü­letről, mert különböző intézke­dések és külső befolyások is kihatnak a beruházásokra. Ezek között szerepelnek az ipar, a külkereskedelem, az anyagbiz­tosítás, továbbá az árpolitika és a hitelezés területén bekövet­kező változások. E kölcsönös kapcsolatokra való tekintettel a beruházásokat nem lehet egyol­dalú és egyértelmű intézkedé­sekkel szabályozni. A népgazdaság irányítása és ebből következően a beruházá­sok irányítása is két alapténye­zőt foglal magába: az egyik a tárgyi elhatározás, a másik pe­dig a megvalósítás folyamata, mely a kitűzött célok elérésé­hez vezet. E folyamatoknak több résztvevője van, ezek gyakran ellenkező, sőt ellenté­tes álláspontra helyezkednek. Ebből olyan helyzetek alakul­hatnak ki, amelyek fokozato­san fogyatékosságokká nőnek át, s következményeiket az egész társadalom megérezheti. A beruházásoknál általában három partner találkozik: a be­ruházó, a tervező és a kivitele­ző. Az egymás közötti kölcsö­nös kapcsolatokban gyakori az eltérő nézet. Magától értetődik, hogy a döntő szerepet ebben a folyamatban a beruházónak kell betöltenie. A központi beruhá­zónak az adott iparág távlati koncepciójának megfelelően kell a beruházási folyamatot irányítania. A beruházások elő­készítése folyamán biztosítani kell a tervek magas műszaki és progresszív színvonalát, mert az építkezés folyamán keletke­ző időbeni lemaradás végső fo­kon csökkenti a nemzeti jöve­delmet és a társadalom élet- színvonalát. A beruházások gyors és haté­kony befejezése, valamint az új beruházások előkészítése ko­moly feladatok elé állítja álla­mi és gazdasági szerveinket. Olyan módosításokra lesz szük­ség, amelyek kiküszöbölik az érvényes rendeletekben tapasz­talható ellentmondásokat. Meg kell erősíteni a beruházásokkal foglalkozó szervezetek hatáskö­rét, és konkrét feladatokkal kell ellátni a központi beruhá­zókat. Az előkészületben levő beruházásokat részletes gazda­sági és műszaki elbírálásnak kell alávetni, és csak a haté­kony beruházások megkezdését szabad engedélyezni. E feladatok tökéletes, céltu­datos munkát kívánnak minden beruházási dolgozótól, mert a problémák megoldása sokkal bonyolultabb, nehezebb és hosz- szabb folyamat, mint a fogya­tékosságok megállapítása. Ál­landóan gyarapítani kell tehát szaktudásunkat, el kell mélyí­tenünk a munkához való viszo­nyunkat, és el kell sajátítanunk a racionális, hatékony gondol­kodást. SZURDUSZ GÁBOR felvételi kérelmét, miután ezt megbeszélte a járási pártbizott­ság illetékes osztályával. Amennyiben a jelentkezést a taggyűlésen jóváhagyták, a fel­vételt megtárgyalja a járási pártbizottság mellett működő, a párt régi tagjaiból létesített komisszió A tagjelölt felvétel ügye ezután kerül a járási párt- bizottság elnöksége elé. Az el- elnökség ülésére meghívja azo­kat az elvtársakat, akiknek tag- jelölti felvételével foglalkoz­nak. Ez a gyakorlat nagyon be­vált, és a jövőben is alkalmaz­ni fogják. Lehetővé teszi a je­lentkezők alaposabb megisme­rését. Nemegyszer megtörténik, hogy a tagjelölti jelentkezést nem hagyják jóvá, későbbi idő­pontot tűznek ki, mivel megál­lapították, hogy az érdeklődő a vallási kérdéseket még nem tisztázta, avagy a párt politiká­ját még nem tette teljesen ma­gáévá. Ilyen esetekben azt ja­vasolják, hogy az illető aktívan kapcsolódjék be a társadalmi szervezetek, főképpen a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom vagy a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség munkájába. A járási pártszervezetben ed­dig felvett új tagjelöltek 71,8 százaléka munkás és szövetke­zeti dolgozó. Az újonnan felvet­tek mintegy negyede nő. A tag­jelöltek felett a pártszervezetek tapasztalt elvtársai vállalnak védnökséget, ők irányítják to­vábbi politikai-ideológiai fejlő­désüket és munkájukat, taná­csokat adnak nekik, konkrét pártmunkával, például sajtóter­jesztéssel stb. bízzák meg őket. A járási pártbizottság rend­szeresen figyelemmel kíséri a nagy jelentőségű pártfeladat teljesítését. A járási pártbizott­ság elnökségének határozata alapján június folyamán ellen­őrizni fogják az alapszerveze­tekben az új tagjelöltek felvé­telére vonatkozó tervek eddigi megvalósítását. GÁL LÁSZLÓ Ezekben a napokban fris­sen, teli életkedvvel ünnepli 80. születésnapját Ungvárit Ferenc szlovákiai magyar színész, rendező és író. Mint a nyitrai gimnázium végzős növendéke rendezte az első színdarabot, majd érettségi után joghallgató volt, de vá­gya, szenvedélye a színpad felé sodorta. A háború után egy ideig a budai Várszínház tagja volt, majd Miskolc, Košice és Bratislava volt a követke­ző állomás. 1934-től — 25 éven át — dolgozott a Cseh­szlovák Rádióban, mint be­mondó, rendező, író. Szám­talan sikeres hangjáték szer­zője. A „rádió bemondót ke­res“ című rádiójátékát tizen­két orszáq rádióállomása su­gározta. Az elmúlt eszten­dőkben írta meq a pozsonyi magyar színjátszás (1600— 1938) és a bratislavai ma­gyar rádió (1934—1943) tör­ténetét. Ungváry Ferenc 80 éves

Next

/
Thumbnails
Contents