Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-28 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó
K ‘étségtelen, hogy életrevaló gondolat volt létrehozni a labdarúgó Európa-bajnokságot. Elvégre földrészünk mindig jelentős szerepet játszott ebben a legnépszerűbb sportágban, s a legutóbbi világbajnokságon is a győztes Brazília mögött Olaszország fiai szerezték meg az ezüstérmeket, az NSZK legénysége pedig a bronzérmeket. Már az EB csoportjainak sorsolásakor tudtuk, hogy mindenütt nagy lesz a küzdelem az első helyért, hiszen csak ez a rang biztosíthatta a továbbjutást a negyeddöntőbe. így is lett. Nagyjából a papírforma érvényesült, hiszen Anglia, Belgium, Jugoszlávia, Magyarország, az NSZK, Olaszország, Románia és a Szovjetunió válogatottja alkotta a díszes nyolcas mezőnyt. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nagyon helyes volt a selejtező-csoportok lebonyolításának rendszere, hiszen a pontegyenlőség során a gólarány döntött, s ez az egyedüli logikus megoldás, így van ez az országos bajnokságok során is. A negyeddöntő párosítása fokozta az izgalmakat. Mindenki arról beszélt, hogy az Anglia—NSZK párharc tulajdonképpen idő előtti döntő, és a sors e két csapat valamelyikéhez mostoha. A szakértők a hagyomány alapján azt várták, hogy a szovjet csapat, amely az elmúlt évek során mindig sikeres volt a jugoszláv együttessel szemben, ezúttal is biztosan veszi a délszláv akadályt. Az olaszok továbbjutására sokan mérget mertek volna venni, hiszen a VB ezüstérmesének, valamint az Európa-bajnoki cím védőjének nagy volt a híre- rangja. A magyar—román párharcnál általában sokan bíztak Niculescu együttesében, amely a VB-n is várakozáson felül szerepelt, és az EB selejtezői során, meg jelentős, — bár barátságos jellegű — válogatott mérkőzéseken is figyelemre méltó eredményeket ért el. Még a leghűségesebb szurkolók is féltették a magyar csapatot, mert déli szomszédaink labdarúgása enyhén' szólva is gyatrán kezdte az 1972-es esztendőt. A negyeddöntők bizonyítványa Nagyon jó-benyomást tett a szovjet válogatott, amely Belgrádban ésszerű, taktikus játékkal gól nélküli döntetlent ért el és odahaza, Moszkvában a második félidőben fölényét fokról-fokra váltotta gólokra, semmilyen esélyt sem adott a technikás, de eléggé lelkesedés nélkül játszó jugoszlávoknak. A szovjet együttes, amelyet beteg főedzője, Alekszander Po- nomarjov helyett Nyikolaj Guljajev vezetett, így kommentálta a történteket: „A jugoszlávok elleni győzelemben közrejátszott, hogy Boskov csapata nem tudott mit kezdeni a mi gyors játékunk ellen. Ugyanakkor az ő nehézkes támadásaik ma már nem vezethetnek eredményre a nemzetközi mezőnyben. Az elődöntőben nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, ellenfelünk nem követ el olyan súlyos taktikai hibát, mint a jugoszláv csapat. Annyit meg kell jegyeznem, hogy a románok -ellen nekünk mindig nehezebb volt a dolgunk, mint a magyarokkal szemben.“ ... A főedző tehát beteg volt, ugyanúgy védelmének Az EB'dftntó előjátéka? Mint már említettük, a szakértők szinte kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy a labdarúgó Euró- pa-bajnokság döntőjét a Szovjetunió és az NSZK válogatottja játssza majd Brüsszelben. Ez a két együttes azonban már az elképzelt döntő előtt, május 26-án megmérkőzött egymással, amelyet a TV is közvetített. Bálint (6-os számmal) szereli Bénát, Páncsics nézi a jelenetet. Ez még a Dózsa—Ferencváros rangadón készült. Azóta együtt vívtak nagy csatákat, és nagy részük van abban, hogy a magyar válogatott is az Európa-bajnokság elődöntőjének részvevője. Páncsics képünkön is, az EB küzdelmei során is kiemelkedik a mezőnyből... oszlopos tagja, Albert Sesztyernyev is, de védencei, illetve társai, akik között feltűnően sok volt az izmos, fiatal tehetség, nagyon egészséges játékkal mutatkoztak be. Tdi tagadás benne, a szovjet labdarúgó-válogatottól vezetői és szurkolói döntőbe jutást várnak, s a közvélemény szerinti döntő a Szovjetunió—NSZK párharc lehet... Az NSZK legénysége ugyancsak-remek teljesítményt hajtott végre. Angliát a Wembley stadionban legyőzni, méghozzá ilyen határozott arányban csak keveseknek adatott meg, s az mindig világszenzációnak számított. Schön, a nyugatnémet szövetségi kapitány is fiatalított, nem vette igénybe olyan kiválóságok szolgálatait, mint Schnellinger és Vogts, hogy csak a legnevesebbeket említsük. Igaz, Schön esetében is bebizonyosodott, hogy sen- kisem iehet' próféta a saját hazájában. A visszavágón, jelentős előnye birtokában Beckenbauer és társai csak az eredmény tartására törekedtek, s mivel a nagy szurkolósereg gólt hiába várt, kifütyülte kedvenceit. Sir Alf Ramseyt sok bírálat illeti az utóbbi időben. Az angol közvélemény nehezen viseli el, hogy az 1966-os világbajnok babérait a nyugatnémetek megtépázták Mexikóban meg Londonban is. Arra figyelmeztetik Ramseyt, hogy túl sokáig hagyta együtt az időközben javarészt megöregedett gárdát, elmulasztotta a felfrissítést, s itt az eredmény. Angol szakértők, — lehet, hogy csupa mentegetődzésből, — a nyugatnémet válogatottat verhetetlennek tartják. Erre az állításra már Belgiumban rácáfolhatnak előbb a belgák, később a szovjet vagy a magyar válogatott. — Annyit mi is hozzátehetünk, hogy a Népstadionban látott és a tv képernvőjén Londonból megjelent kópén szerepelt nyugatnémet együttes félelmetes játékerejű. Belgiumban nagy az öröm, amelybe azonban üröm is vegyül. A belga csapat mutatós gólokkal győzte le az olasz együttest, amely csak ajándék 11- essel tette elviselhetőbbé veresége arányát. így Belgium nyerte az EB elődöntőinek és döntője rendezésének a jogát. Ez kétségtelen előny. Az EB előző házigazdája, Olaszország ezt az előnyt aranyérmekre váltotta, ugyanúgy tett Spanyolország is, csak az első házigazda, a francia nem tudott élni ilyen mértékben jogaival és lehetőségeivel. A belgák mindenesetre nagyon fájlalják, hogy legjobb játékosuk, az alacsonytermetű középpályás van Moer a Bertinivel történt összecsapásnál lábtörést szenvedett, s így nem lehet ott a júniusi küzdő felek között, de van Himst és társai még így is bizakodnak. Az olasz válogatottat csakúgy, mint 19Ö6-ban, ami- kqir sikertelen szereplés után tért haza Angliából a VB-ről, szurkolói gyümölcshulladékkal dobálták meg és kifütyülték. A szurkolók vérmesebbjei Valcareggi, a szövetségi kapitány lemondását követelik. A mester nem okolja játékosait, de belátja, hogy idejekorán nem frissített vért az azzuri csapatban. Bukarestben egymást érték a magabiztos jóslatok a két román—magyar erőpróba várható eredményeivel kapcsolatban. Niculescu jóelőre felkészítette fiait minden várható fordulatra. Sokszor levetítette a magyar válogatott egynéhány mérkőzésének filmjét, úgyhogy meggyőződése szerint a román válogatott labdarúgók alaposan ismerhették a magyar ellenfél minden labdarúgójának erényeit-hibáit. Nicules- cut látszott igazolni a budapesti találkozó, amelynek második félidejében ismét kísértett a hiányos magyar erőnlét, amely az első félidei helyzetkihagyásokkal Illovszkyék számára úgyszólván semmilyen esélyt sem adott a bukaresti visszavágóra. Bukarestben egy félidőre feltámadt a magyar válogatott, s közel állt ahhoz, hogy „kiüsse ellenfelét“, de Kocsis kihagyott 11-ese drámát csinált a mérkőzésből, s a folytatás, akárcsak az emlékezetes prágai VB selejtező 3:l-es vezetése, majd döntetlenje után nem sok jót ígért. Belgrádban fordult a kocka. A változatosság kedvéért a magyar csapat bírta erővel, idegekkel és akarattal jobban a második félidőt, és Illovszky higgadtsága döntött, aki mesteri módon találta el, kiket kell szerepeltetnie, és nem cserélt az utolsó pillanatban sem. A három román— magyar párviadal során a magyar csapat öt alkalommal vezetett, s ötödik gólja egyben végső győzelmét, továbbjutását biztosította. Lehet, hogy a románok esetleges vezető gólja az ő továbbjutásukat jelenthette volna ... A négy párharc közül tehát éppen a magyar—román hozta a legtöbb izgalmat, s csak ennek a két csapatnak kellett három mérkőzés ahhoz, hogy megállapíthassák, melyikük érdemes a továbbjutásra. A szovjet és a nyugatnémet válogatott szinte azonos időben biztosította négy közé jutását, valamivel később derült ki, hogy a belgák is érdemesek a legjobb négy európai csapat mezőnyében való szereplésre. A magyar csapat sorrendben negyedikként jutott tovább, de nem szándékszik megelégedni ezzel a ténnyel, nem akarja azt, hogy a végső sorrendben csak negyedik legyen. Ha Illovszky megtalálja az újabb nagy feladatok előtt is csapata legmegfelelőbb összetételének receptjét, Páncsics és társai csak kellemes meglepetéssel szolgálhatnak a Belgiumban ösz- szegyűlő európai labdarúgó-vezérkarnak és a tv nézőknek. Amikor ezek a sorok íródtak, még egy hét választott el bennünket a nagy eseménytől, amely barátságos erőpróba volt ugyan, de nem nevezhettük tét nélküli mérkőzésnek. Ez a két kiváló csapat ugyanis Münchenuen az olimpiai stadion pályaavatóját tartotta. Azét a gyep- szönyegét, amelyen augusztus végén és szeptember elején az olimpiai labdarúgó-torna nagy eseményeit is lebonyolítják. Helmut Schön, a nyugatnémet szövetségi kapitány már régebben kijelentette, hogy bajosan találhattak volna méltóbb ellenfelet a nyugatnémet csapat számára a szovjet együttesnél. Ezt — a mérkőzés eredményét még nem ismerve —, állításképpen mi is előlegezhetjük. A müncheni nyugatnémet—szovjet labdarúgó szuper erőpróba, még akkor is érdekes, izgalmas és színvonalas volt és marad is, ha Brüsszelben a belga és a magyar csapat közreműködésével esetleg a döntő részvevőit más néven nevezne is majd a közönség... És Münchenben, az olimpiai labdarúgótorna döntőjében is lehet még Szovjetunió—Magyarország erőpróba, s ha úgy tetszik kettejük EB elődöntője szintén előjáték lehet... ZALA JÓZSEF Banyisevszkij (jobbról), aki hosszabb szünet után visszatért a szovjet labdarúgó-válogatottba, ismét gólerős, vérbeli csatárnak bizonyult. Még olyan kiváló védővel szemben is sikerrel állta a küzdelmet, mint amilyen minden kétséget kizáróan a jugoszláv Holzer (balról). ivnmapi Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkeszti bizottság. Főszerkesztő: Lőrinc* Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorki) utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek' 506-39, távíró 09308. Pravda Kiadóvál. lalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislqva üzeme. Bratislava, Štúrovo 4 Hirdetőiroda Bratislava Jesenského 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Oj Szó negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — 0stredná expcdicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestia 48/VII. £ :j : v ;i __:j:j £ • •: :• •§ & vXvXvXýXvľvľ * IvXvXvX .. .-IvX;X;XwX'>X’X*>XvX'-XvXv\vX
