Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-22 / 118. szám, hétfő

A Munkás Testnevelési Szö­vetségek opportunista vezetősé­ge ellen fokozódott a forradal­mi ellenállás é,s ki is tűzte kö­veteléseit: azonnal hívják ösz- sze a rendkívüli közgyűlést. Az MTSZ (RTJ) vezetősége ezt az indokolt követelést elutasította és sorra kizárta azokat az egyesületeket, amelyek az el­lenzékhez pártoltak. Az egysé­get nem lehetett megmenteni. A kerületi és járási küldöttek országos konferenciáján, ame­lyet a baloldali ellenállók mun­kabizottsága hívott össze, 1921. május 8-án egyhangúlag elha­tározták, hogy megalapítják a Föderatív Munkás Testnevelési Egyletet. Ezt a döntést a tagság zöme Szlovákiában is örömmel fogad­ta, és 1921 nyarán meg őszén a manini spartakiád nagy sike­re nyomán az FMTE (FRTJ) mellé állt. Ennek szlovákiai konferen­ciáján, amelyet 1921 novembe­rében tartottak meg Liptovský Mikuláson megállapították, hogy ez a szervezet 31 egyesületben tatait otthonra, tehát ugyan­annyiban, mint az MTSZ 1920 végén. Ezen a konferencián ha­tározták el, hogy folyóiratot adnak ki, amely Szlovákia sa­játos feltételeit figyelembe vé­ve mind szak, mind eszmei és nevelő szempontból, de szerve­zési szempontból is jelentős. A Spartakus 1922. január 1-től je­lent meg, és felelős szerkesztő­je K. Deutsch volt. Amikor 1922. november 5-én megalakították az FMTE szlo­vák részlegét, a Spartakus tit­kárává és felelős szerkesztőjé­vé Klement Gottwaldot válasz­tották meg. Egészen 1924 vé­géig volt a Spartakus felelős szerkesztője. A Spartakus az állandó üldözés, a gyakori el­kobzás, majd az FMTE átszer­vezése miatt 1925 szeptemberé­ben megszűnt. A proletár testnevelés újabb folyóiratának kiadása meghiú­sult. A szlovák munkás testne­velési mozgalomnak azután már nem volt saját folyóirata, rá volt utalva a Föderatív Proletár Testnevelés központi publiká­cióira és azokra a rövid hírek­re, amelyek a kommunista na­pilapokban, főleg a Pravda chu­doby ban (1933-ig J, majd a Ľu­dový denníkben (1933—36) és e Slovenské zvestyben (1936/38J jelenlek meg. A Výbojon kívül, amely az FMTE és az FPT köz­ponti lapja volt, a szlovák egye­sületekről Délnická telovýcho­va (1926—30), a Stadion (1930 —32) és a Slafetu (1933—34) lapokban írtak. A Föderatív Munkás Testne­velési mozgalom elterjedt Dél- Szlovákia magyarlakta terüle­tein is, különösen Kelet-Szlová- kiában, ahol az FMTE 54. járá­sa kosicei székhellyel mutatott fel jelentős tevékenységet. Ez mutatkozott meg abban a szán­dékban is, hogy saját folyóirat kiadására törekedett. Ez sike­rült is. A Roham című magyar nyelvű lap első száma 1923. ok- tóber 1-én jelent meg az idő nemzetközi nyelven: Magyara Organo di Federita Chekoslova- ka Laboris Unioni Gimnastika- la. Havonta rendszeresen jelent meg egészen 1925. május 1-ig, amikor a Spartakus megszűné­séhez hasonló okok miatt befe­jezte tevékenységét. Szerkesz tői Mizsik J. és Tausik H. volt. Azelőtt és azután a következő években az FMTE és később a JTP magyar híreit a „Munkás“ című napilapban, majd 1936 tói a Magyar Napban találhattuk meg. Az FMTE szlovákiai érte­kezletének döntése alapján 1931. januárjában megkísérel­ték a „Munkássport“ című, ma­gyar nyelvű folyóirat kiadását, de tekintettel a mozgalom sú­lyos anyagi helyzetére és a hal­latlan üldözés miatt ez a folyó­irat nem tarthatta fenn magát. Ennek a folyóiratnak a létéért, különösen az 54. járás Dénes Ferenc vezetésével folytatott nagy küzdelmet. A Spartakus, éppúgy mint ké­sőbb a Roham is, amely a Spar­takus több cikkét átvette, első­sorban eszmei-nevelő és népmű­velő folyóirat volt. Erről külö­nösen Klement Gottwald cikkei tanúskodnak, amelyek az élet­ről, a társadalomról, a törvé­nyekről és a vallásról szóltak, de akadtak a munkásszervez­kedés (a Párizsi Kommün, az Októberi Forradalom és a V. I. Leninről írt cikkek is). Lenin­ről 1924-ben halálakor, majd egy évvel halála után jelentek meg jelentősebb cikkek. Minden ősszel, az újoncok bevonulásakor a Spartakus és a Roham éles kampányt indított a militarizmus ellen. A Sparta­kus! 1923-ban a „Búcsú“ című cikk miatt el is kobozták. Ugyanígy járt el Kosicén a me­gyei hivatal, amikor 1924. ok­tóber 1-én elkobozta a Roha­mot az „Októberi marsruta“ cí­mű cikke miatt. Ebben többek között a következőket írta: „Fogadjátok el a fegyvert, ta­nuljátok meg kezelni, s tőlünk pedig azt sajátítsátok el, ki el­len fordítsátok a fegyvert.“ Ez az idézet a Kosicei Állami Le­véltárban megtalálható, és ok volt az említett elkobzásra. A Spartakus és a Roham oldalain határozott háborúellenes kam­pány indult meg 1924-ben az első világháború kitörésének 10. évfordulóján. A rovatok közül elsősorban a „Nevelő“ címűt kell megemlíte­nünk. amely a politikai-nevelő munkára helyezte a súlyt. Vár­nai A. szervezeti nevelő irány­elvekkel szolgáit az egyesüle­tek nevelőinek. A proletariátus munkásöntudatát, az ifjúságra és a dolgozó nőkre való hatást volt hivatva elősegíteni. Kirán­dulásokon, beszélgetések során, akadémiákon, nyilvános gyakor­latozásnál a lonua litások nél­kül igyekeztek hatni a résztve­vőkre. Politikai-nevelő hatású terveket adtak ki, előadásokat, színielőadásokat rendeztek. Ne­velő szempontból jelentősnek minősíthető az alkoholizmus, a korcsmákban való ül dögélés és a kártyázás elleni harc. A Spartakus és a Roham ha­sábjain küzdelem folyt különö­sen a nők vallási bigottsága el­len. Az FMTE említett folyóiratai nagy hatással voltak a proleta­riátusra, segítették művelését. Ideológiai téren megismertették a marxi—lenini elmélet alapjai­val, a dialektikus és történelmi materializmussal, a politikai gazdaságtannal, de az általános műveltség alapelveivel is. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen Klement Gottwald személyében ennek a mozgalomnak egyik legnagyobb alakjával rendelkez­tek, akik a munkások önművelé­sének kezdeményezője volt. A Spartakus 1922. februári számában Klement Gottwald a következőket írta: „Tanuljunk meg olvasni és sokat olvassunk, mert a tudomány hatalom, az olvasással műveltek leszünk, tapasztalatokat szerzünk, s így meg könnyíthetjük a mindenna­pi kenyérért tolytatott nehéz ROHAM A F.O.T.|,(. MAGYARNYELVŰ LAPJA. ~ M ADY ARA Dl FEDERITA CHEKOSLOVAMA LA BORIST lINIf '•'MWASTIKALA. vilAs »holstAiiai uvesOlibish I I. ÉVF. Kőéire, 1923. okiéter l. Kibontjuk a zászlót i 1 j harcos ittOitl régi I» Ilógóval. Mióta elnyomod 01 e lóleK-u. ,i forradalom vuros lobogója* hau voll a icméiive. Iii/;tliua. hite. Mióla elnyomod él e főidőn ev.\c*tleti eszme maradi iüim oróKKé. korok, évezrede'», orszá gok. io.dk» dók minden vállczásáhan. egyetlen eszme küzdői amegvalósulásén: az e hn omollak. megalázónak felszabadj lásának. a kommunizmusnak örökifjú hite. Nemzedékről nemzedékre vándorolt a lobog») és a rája ii eszme. Hol .büszkén lobogón kipirult arcú seregek élén. h diadalmasan ünnepelték leiiprásál gvőzeleiuitlas zsarnokok, u .» v or ős lobogó sohasem pusziul! el és eljön az idő. mikor újból mellől)» gtalla a s/él h..!i'ia i .Hiáli /s.onokok és elnvomők leié íőlőti. < ő/elemt c \ e/e Ile Spartakus elszállt rabszolgáit, a hátaim.is lőmai \ ila«hirodal» ni pillérei alapjában megrendül* lek t»i| • Os boldogan l< u-/í lu k t» i a r..ai;t. i. liait .k, mikor a küzdelmet. Különösen nekünk, munkásoknak kell sokai tanul­nunk, be kel hoznunk azt, amit az iskola mostoha módon meg­tagadott tőlünk. Ezért válasz- szűk legjobb ^barátunknak .» könyvet, a jó könyvet. . A Spartakus és a Roham ha­sábjain ku lt úr t e vék enység ir á ­nyitó cikkek is megjelentek. Ott kaptak helyet a versek (1924-től fogva a Davisták alkotásai), színjátékok és jelenetek, ame­lyek módszertani utasításokat is tartalmaztak, hogyan kell egy-egy színielőadást, akadé­miát, beszélgetést megrendezni, hogy mindez a föderáció szer­vezetei kultúrtevékenységének tökéletesedését segítse elő. Sok egyesületben színjátszó csopor­tok alakultak, amelyek nagyon igényes darabokat is színre vit­tek. Néhány egyesület akadé­miája olyan szintű volt. hogy méltán került telt ház előtt sor­ra, és művészi szintjét még a munkásmozgalom legnagyobb ellenségeinek is el kellett is­merniük. A testnevelés kérdéseit külö­nösen a rendezvények propagá­lásával, a sikeres bemutatók híradásával intézték, s ilyesmi­re 1922-től 1925-ig sok-sok já­rási egyesületben került sor. Az 1922 es esztendőben sok si­keres fellépés volt, amelyek zöme a Brnóban 1925-ben sorra került tartományi spartakiádot készítette elő, s egyben felké 1972. V. 22. A két nagy glasgow-i ellenfélnek, a ** Rangersnek és a Celticnek köszön­heti Skócia, hogy évről évre láthatja kon­tinensünk legjobb labdarúgó-csapatait, mert a két híres skót együttes rendsze­rint jól szerepel a kupaküzdelmekben. Annak ellenére, hogy jelenleg a Celtic a legjobb skót csapat, a figyelem közép­pontjában a Glasgow Rangers áll. Nem csak azért, mert bekerült a KEK-döntőbe, hanem elsősorban azért, mert jóvoltából 26 év után ismét skót csapat ellen láthat­juk játszani a Dinamó Moszkvát. A döntőt inájus 24-én Barcelonában rendezik a Rangers és a Dinamó között. A hóború befejezésének jelképe A német fasiszta iga alóli felszabadu­lást különbözőképpen ünnepelték az em­berek. A nemzetek, melyek békében akar­lak végre élni, sokféleképpen adták kife­jezésre örömüket. Elsősorban a kölcsönös kapcsolatok megteremtésével igyekeztek megismerni egymást, újabb barátságokat kötöttek egymással. Ez volt az indító oka a Dinamó Moszkva történelmi jelentősé­gű angliai portyájának is. Közvetlenül a háború befejezése után a „csatorna“ túl­só oldalára utazott a szovjet csapat, s útközben 5:0-ra győzött a svéd Norrkö- ping ellen, de ez Angliát nem nagyon iz­gatta. Semmibe vették a figyelmeztetése­ket. Hogy a vendégek első ellenfelül a Chelseát, Albion legdicsőbb klubját kap­ták, nem félelemből történt, hanem első­sorban tiszteletből. Az angolok csatárso­rát a híres Tommy Lawton vezette, mégis 3:3 arányban dönteltenül végződött a ta­lálkozó. Az eredmény szinte rémületbe ej­tette egész Angliát. A találkozó után meg akarták változtatni a szovjet csapat műso­rát, de már nem lehetett. A III. liga győz­tesét, a Cardiff Cityt szó szoros értelmé­ben lesöpörték a pályáról a vendégek: 1:10 lett az eredmény és Európa hallatla­nul csodálkozott. A hosszúszárú nadrág­ban játszó rokonszenves szovjet sporto­lók 4:3-as győzelme a nem kevésbé dicső Arsenal ellen már nem volt meglepetés. A sajtó egy része az angol csapat szoros vereségét sikernek könyvelte el. Utolsó­nak a skót bajnok, a Glasgow Rangers fogadta a vendégeket és a skótok győze­lemmel felérő 2:2 arányú döntetlen ered­ményt értek el. tatja eszünkbe. A véletlenek hihetetlen játékát. 1887-ben a híres „The Times“ cí­mű angol lapban a következő hirdetés jelent meg: „A moszkvai orjehovói textil- gyár felvesz tapasztalt mechanikusokat, hivatalnokokat, azzal a feltétellel, hogy tudjanak futballozni.“ Manapság talán megmosolyogjuk ezt a hirdetést, de az igazság az, hogy ahol a múlt században megjelentek az angolok, ott rögtön rúgni kezdték a „bőrt“. Megalakult az Orjeho- v»)i SK, amely öt bajnoki címet szerzett a gyorsan fejlődő moszkvai labdarúgásnak. És ebből a klubból született később a Di­namó Moszkva (1923), amely 1936-ban társrendezője volt az első szovjet bajnok­ságnak. Utána hét bajnoki cím követke­zett és három kupagyőzelem. A harmadik egészen Barcelonáig juttatta a Dinamó Moszkvát. Felejthetetlen labdarúgók Ne kezdjük rögtön Jasinnal, a legna­gyobbak legnagyobbikával. Elődjének, Homicsnak a nevét még most is emlege­tik Skóciában. Felejthetetlen benyomást tett a szigetországban az emberekre, akárcsak játékostársa, Konsztantyin Besz- kov, a csapat jelenlegi edzője. Skót új­ságírók megjegyzik, hogy Puskás és Ko­csis óta semmilyen más név nem tett olyan nagy hatást a brit fiatalokra, mint éppen Homics, Beszkov és később jasin. Igaz, hogy a moszkvai szurkolók jelenleg, mint edzőt magasztalják Beszkovot. Az ő vezetése alatt került az európai kupa döntőjébe szovjet csapat; azelőtt legfel­jebb csak a negyeddöntőig jutottak n szovjet együttesek. S ráadásul Beszkov nemcsak hatásos, hanem szemre is szép játékra igyekszik nevelni a Dinamó lab­darúgóit. Korai a KEK-döntö? Beszkov egy ideig vezette a válogatott csapatot is, de az Európa-bajnokság so­rán Spanyolországtól elszenvedett vere­ség után lemondott, és 1967-ben átvette a Dinamó irányítását. Ö honosította meg a 4 — 2 — 4-es játékrendszert, s amikor az együtteshez került a kitűnő irányító készséggel rendelkező Szabó, a moszk­vaiak áttértek a 4 — 3 — 3-as rendszer­re. A Dinamóban csak három labdarúgó 30 éven felüli (Szabó, Anyicskin és Masz- lov), de van négy 20 éves játékos is a csapatban (Moszin, Csernov, Komarov, Vi­kulin). A Dinamó legismertebb tagjai Jev- juzsihin és Larin, akik tagjai voltak a me­xikói keretnek is. Az együttes tíz játéko­sa sportmester. Beszkov azt állítja, hogy a Dinamó a jövő csapata, még nem érett meg teljesen a KEK-döntőre. Két nap múlva ez is elvá­lik. (ie) « szülés volt az ostravai testne­velési napokra. Az FMTE cser­készmozgalmának terebélyese- dése (Spartakus cserkészek, és 1924-től a Munka Spartakus cserkészei), szükségessé tette, hogy a Spartakus 1923-tól cser­készrovattal bővüljön. Ezt kö­vette a Spartakus-cserkészek kézikönyvének kiadása. Az ak­kori cserkészek forradalmísá- ga az egyesület nem egy ren­dezvényén megmutatkozott. Kevés volt a módszertani és az elméleti cikk. Ezen a téren az oktatók elsősorban a „Rád- ce cvičitelstva“ című folyóirat­ra támaszkodtak. A szervezelnek Szlovákiában sajátos feltételei voltak. Nálunk alig volt egyesületi hagyomány és az egyesületeket a burzsoá állami apparátus állandóan ül­dözte. Az FMTE szervezeteinek tisztségviselőit mindez arra késztette, hogy nagy figyelmet szenteljenek a szervező és az adminisztratív munkának, mint­egy jogi tanácsadók legyenek^ utaljanak arra, hogyan kell fellépni az egyesületek alakítá­sa során, a tagság nyilvántar­tása és egyéb tevékenysége so­rán. Minderről az Organizátor gazdag rubrikája tanúskodik^ amely helyet kapott minden egyes számban. Annak ellenére, hogy a Spar­takus és a Roham nem egészen négy, illetve három éven át je­lent meg, a szlovákiai Forradal­mi Munkás Testnevelés kiváló forrásai voltak. A Föderatív Munkás Testnevelési Egyesüle­tek általános tevékenységének kiváló és tanulságos dokumen­tumai voltak, bebizonyították, hogy Szlovákia proletariátusa a CSKP vezetésével még ezek­ben a háború utáni válságos időkben sem vesztette el a szo­cialista forradalomba és a szo­cialista jövőbe vetett hitét. Dr. J. Perúlka, az SZTSZ KB politikai-nevelő bizottságának elnöke HÍRMOZAIK A lufieneci (Losonc) és a Veľ­ký Krtíš-i (Nagykürtös) járások közötti hagyományos sportkap­csolatok ápolása jegyében ke­rült sor a két járás labdarúgó- és kézilabda-válogatottjának ta­lálkozójára. A nagy érdeklődés mellett megrendezett vetélke­déseken a vendéglátó lučene- ciek 1:0, illetve 17:4 arányban szerezték meg a győzelmet. * # * Hazánk felszabadításának év­fordulója alkalmából Poháron jól sikerült sportnapot rendez­tek. Hat röplabda-csapat mérte össze erejét, majd a Slovan Bra­tislava és a Poltár öregfiúk labdarúgó-mérkőzésre került sor. Dubová csapata volt a leg­jobb a röplabdázók között, a labdarúgásban pedig a Slovan játékosai 8:3 arányban bizo­nyultak jobbnak a vendéglátók­nál. , * * * Befejeződött a jučeneci járási asztalitenisz-bajnokság, amely­ben a helyi tejüzem együttese végzett az első helyen. * * # Kezdetét vette a járási kézi­labda- és atlétikai-bajnokság is. Az előbbiben 29, az utóbbiban pedig 51 csapat küzd a bajnoki címért és a rangos helyezése­kért. {KANIZSA » A SPARTAKUS ES A ROHAM A hirdetés volt az oka A labdarúgó-nagyságok születése sok­szor egy-egy kalandregény olvasását jut­HOMICS ÉS JASIN UTÓDAI

Next

/
Thumbnails
Contents