Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-03 / 104. szám, szerda

NÖVEKEDETT A MEGÁLLAPODÁS LEHETŐSÉGE A SALT-TÁRGYALÁSOKON FIDÉL CASTRO KÜLFÖLDI KÖRÚTON Tanulmányozzák a Hold-kőzeteket Washington — Richard Nixon amerikai elnök vezetésével a Fehér Házban rendkívüli mun­kaértekezleten vitatták meg a stratégiai fegyverzetek korláto­zásának kérdéseit. Az amerikai elnök legfontosabb tanácsadói­nak bevonásával tartott érte­kezleten jelen volt Gerard Smith, a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője is. Ronald Ziegler, a Fehér Ház $ajtótitkára nyilatkozatot olva­sott fel a sajtó- képviselőinek. Ebben kijelentette: az Egyesült Államok és a Szovjetunió leg­magasabb rangú felelős vezetői Santiago — Nagy-Britannia képviselője a santiagói UNC­TAD ülésszak egyik munkabi­zottságában bírálta az ENSZ- nek azt a törekvését, hogy a fejlett tőkés országokat a gyen­gén fejlett országoknak nyúj­tott segély növelésére, illetve a hosszú lejáratú kölcsönök ka­matainak csökkentésére bírja. Williams, brit küldött lénye­gében a gyengén fejlett orszá­gokra hárította a felelősséget azért, hogy gazdasági értelem­ben elmaradottak. „A probléma — mondotta — abban rejlik, hogy a fejlődő országok rosszul gazdálkodnak a kölcsönökkel. Williams közölte: Nagy-Britan- líTá nem ért egyet azzal, hogy a kamatok terheit a kölcsönt nyújtó országnak kelljen visel­nie.“ A brit álláspont — jelzi a Ismét akcióban a Zsidó Védelmi Liga New York — Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép- viselője levélben hívta fel Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár figyel­mét arra a tényre, hogy a Zsi­dó Védelmi Liga felújította hu­ligán-akcióit. Malik közölte, hogy e napokban a Szovjetunió ENSZ-képviseletéhez névtelen levelek érkeznek, és azokban fizikai leszámolással fenyege­tik a szovjet diplomatákat. A város utcáin zaklatják a szov­jet embereket. Vasárnap a Szovjetunió ENSZ-képviseleté- íiek épületéhez vezető utcákon a cionisták fékeveszett szov- letel lenes tüntetést rendeztek. A cionisták tegnap reggel gyújtóbombát dobtak a TASZSZ washingtoni hivatalára. a stratégiai fegyverzetek kor­látozásával összefüggően bizal­mas jellegű kapcsolatokat iéte- sítettek egymás között. Ezt kö­vetően — folytatta — a SALT- tárgyalásokon előrehaladásokat sikerült elérni és jelentős mér­tékben növekedett annak lehe­tősége, hogy a stratégiai fegy­verzetek korlátozásáról a két ország között megállapodás jöjjön létre. Ronald Ziegler szerint Nixon elnök felkérte Gerard Smith- et, hogy még hétfő este utaz­zék vissza Helsinkibe és az új utasítások birtokában folytassa a tárgyalásokat. DPA — összefüggésben áll a fejlett tőkés országok általános vonakodásával a segélyek növe­lését illetően. Pedig bizonyos országok viszonylatában nem csupán a segély mennyiségének a kívánt szintre való emeléséről {a fejlett országok bruttó nem­zeti termékének 0,7 százaléka), hanem pótlólagos összegek elő­teremtéséről van szó. A hu­szonöt „leggyengébben fejlett“ országnak a „hetvenhetek“ (ti. a fejlődő ország) véleménye szerint külön fejlesztési alap­ból kell segélyekhez jutnia. Ez­zel Nagy-Britannia és a többi tőkés ország nem ért egyet. Külön téma a 25-ös csopor­ton belül a kontinensek belse­jében fekvő „szárazföldi“ or­szágok ügye. Ezek — megfoszt­va lévén a tengeri kereskede­lemmel és a halászattal járó jövedelmektől — igen súlyos helyzetben vannak. A kereskedelmi és fejleszté­si konferencia egy másik mun­kabizottságában a latin-ameri- kai országok az ENSZ emberi jogok nyilatkozatához hasonló „gazdasági jogok nyilatkozatá­ra“ tettek javaslatot. A nyilat­kozat alkotói szándéka szerint kijelentenék: minden országnak joga van arra. hogy természeti kincsei fölött rendelkezzék; hogy értékeinek megfelelő gaz­daságpolitikát folytasson; hogy a nép érdekeivel összhangban korlátozza a magántulajdont; hogy a külföldi tőke és a kül­földi beruházások a fogadó or­szág törvényeihez igazodjanak. Levelet intézett az UNCTAD ülésszakához a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya. A levél újólag követeli, hogy az NDK-t vegyék fel a konfe­rencia teljes jogú tagjai közé. Havanna — Fidel Castro ku­bai elnök hétfőn elhangzott te­levíziós nyilatkozatában közöl­te, hogy kedden kezdődő kör­útja során kilenc országba lá­togat el. Guineán és Algérián kívül a kubai elnök hét szocia­lista országban tesz hivatalos látogatást. Ezek a következők: Bulgária, Románia, Magyaror­szág, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és a Szovjetunió. Castro hozzáfűzte, hogy az európai szocialista országok­ban teendő látogatások kife­jezésre juttatják a Kuba és a szocialista országok —■ minde­nekelőtt a Szovjetunió — kö­zött kialakult gyümölcsöző kap­csolatokat. Az elnök televíziós nyilatko­zatban bírálta az Egyesült Ál­lamoknak azt a fenyegetését, hogy az amerikai haditengeré­szet közbeavatkozhat, ha kubai Santiago — A dolgozók és a népi egység kormánya közötti egység jegyében ünnepelték Chilében május elsejét. Dr. Sal­vador Allende köztársasági el nők egy santiagói nagygyűlé­sen fontos bejelentéseket tett. Közölte: a kormány pénteken javaslatot tesz a kongresszus­nak az észak-amerikai tulajdon­ban levő ITT-konszern államo sítására. Az ITT vagyona Chi­lében mintegy 200 millió dol­lár, a vállalat magáénak tudja a chilei telefontársaságot, két luxus hotelt, egy távközlési tár­saságot és egy autókölcsönzőt. Mint arról beszámoltunk, a ha­talmas anyagi erőforrásokkal rendelkező ITT — nemrég nyil­vánosságra kerülő dokumentu­Tokió —■ A japán kormány a jelek szerint „megkeményíti“ álláspontját a Kínával való kapcsolatok rendezésének kér­désében. Megfigyelők szerint Szato miniszterelnök ily mó­don reagál arra a kínai gya­korlatra, hogy egymás után hívják meg Pekingbe azokat a liberális demokrata politikuso kát, akik esélyes jelöltként lép­hetnek fel a Szato lemondásá­val megüresedő pártelnöki és miniszterelnöki tisztség meg­szerzéséért. A tokiói vonalmerevedés je­le, hogy a hatalmon levő libe­rális demokrata párt fegyelmi eljárást indított a közelmúltban Pekingben járt Fuzsijama volt külügyminiszter ellen, aki úgy­hadihajók támadásokat kezde­ményeznének a Kuba partmenti területeit veszélyeztető kalóz­hajók ellen. Castro hangoztat­ta: „Az Egyesült Államoknak több hadihajó és repülőgép áll rendelkezésére, mint Kubának. Hadihajóik és repülőgépeik, va­lamint a guantanamói támasz- .ponton levő berendezéseik azonban a kubai tüzérség ha­tósugarán belül vannak.“ Az elnök a továbbiakban han­goztatta: az Egyesült Államok cinikus, széqyentelen politikát folytat, s különböző manőve­rekhez folyamodik, hogy diplo­máciai eszközökkel valósítsa meg azt, amit katonai erővel képtelen volt elérni. Egy pilla­natig sem kételkedünk abban, hogy az Egyesült Államok ma­nőverei kudarccal végződnek — mondotta Castro, majd hozzá­fűzte, hogy Kuba teljesen bízik a Szovjetunió külpolitikájában. mok tanúsága szerint — tevé­kenyen közreműködött Salva­dor Allende hatalomrajutásának megakadályozásában. A chilei elnök az ellenzék és a haladó erők között az államo­sítások ügyében kialakult heves vitát esetleg még ebben az év­ben megtartandó népszavazás­sal kívánja eldönteni. Chile rövidesen nagyköveti szinten kapcsolatba lép a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társasággal és a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal. Ha­marosan kapcsolat létesül Chile és a Bengáli Népi Köztársaság között is. Allende beszédében külön hangsúlyozta a szocialis­ta országok által Chilének nyúj­tott támogatás jelentőségét. mond elvi engedményeket tett a kínaiaknak, s nem képvisel­te a párt hivatalos álláspontját. A hivatalos kormányálláspont megmerevedésének meggyőző bizonyítéka, hogy Fukuda kül­ügyminiszter visszavonta a par­lamentben tett korábbi kijelen­tését, amely szerint a kormány kész elfogadni a kapcsolatok rendezésének három pontos kí­nai feltételét. Tokiói politikai körökben a Szato—Fukuda vo­nal merevedését azzal magya­rázzák, hogy a két vezető po­litikus az elkövetkező hetek­ben vagy hónapokban esedékes kormány változás előtt meg sze­retné szilárdítani helyzetét a liberális demokrata párton be­lül. Ki a felelős A FEJLŐID ORSZÁGUK ELMARADOTTSÁGÁÉRT Államosítják az ITT-konszernet Haragszomrád — japán módra ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA 1972. V. 3. i/ ét napon át tanácskozott a pezinoki kastélyban a Béke-világtanács európai biz­tonság és együttműködés kérdé­seivel foglalkozó bizottsága. Ta­lálkozhattunk itt Romes Csand- rával, a BVT főtitkárával épp­úgy, mint Isabella Blum spanyol békeharcossal, vagy Raymond Guyot-val, a BVT-bizottság elnö­kével. A belga kanonok mellett részt vett a tanácskozáson a Francia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja éppúgy, mint Észak-írország, illetve Ciprus és Málta képviselője. Huszonöt ország küldötteit lát­tuk vendégül, akiknek a leg­főbb gondjuk volt, hogy az egy hónap múlva kezdődő európai népek találkozóját előkészít­sék. A közvélemény képvise­lőinek találkozójára — mint is­meretes — Brüsszelben kerül sor. A megbeszéléseket a nagyfo­kú nézetazonosság jellemezte. Ez maga is bizonyítéka annak, a béke és együttműködés ügye mennyire elválaszthatatlan az európai népek sorsdöntő kérdé­seitől. Ebben a témában ugyanis kommunista és nem-kommunis­ta, keresztény és ateista egy­aránt egy nézeten, egy véle­ményen van. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az euró­pai biztonság és együttműkö­dés gondolata milyen mélyen gyökerezik, s a közvélemény milyen határozottsággal sora­kozott fel az enyhülés mellett, a biztonsági értekezlet meg­tartásáért. Ebben ugyanis alap­vető feltételét látja a béke és közvélemény mozgósítása azt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt hét eseményei. A Bar- zel—Slrauss-féle nyugatnémet jobboldali ellenzék „hideg- puccs“ kísérlete arra vall, to­vábbra is ébernek kell lenni azokkal szemben, akik a politi­kai demagógiái és félrevezetés eszközeivel, s a lélekvásárlás és kúfárkodás minden eszközé­vel élve azon mesterkednek, hogy befagyasszák az enyhülés rendkívül kedvező folyamatát. A bizottság szolidaritási fel- hívása az NSZK békeszerető erőivel többek között megálla­pítja: „A moszkvai és a varsói szerződés ratifikációjáért ví­vott harc élesedett. Az NSZK azon erői, melyek reálisan érté­kelik az európai eseményeket, ellentétbe kerültek azokkal, akik vissza akarják forgatni a történelem kerekét, s felújítani a hidegháború időszakát“. A BVT ezekkel szemben határo­zott harcra hív, s úgy tekint a szerződések ratifikációjára, mint az európai béke, együtt­működés é<s enyhülés alapjára. Ezért állapítja meg a doku­mentum: „Az NSZK most fele­lősségteljes döntés előtt áll: választania kell az enyhülés és a helyzet éleződése, az együtt­működés és a hidegháború kö­zött“. A tanácskozáson szóban ke­rült az az eshetőség is, ha a nyugatnémet ellenzék megaka­dályozná a szerződések ratifi­kálását, — mégpedig a nyu­gatnémet lakosság többsége akarata ellenére. Marta Busch­mann, nyugatnémet békeharcos véleménye szerint ezzel a csa­pással csak a még könyörtele­nebb harc időszaka kezdődne, annak érdekében, hogy az eny­hülés folyamata ne álljon meg, s a haladó és békeszerető erők megakadályozzák a hideghábo­rú korszakának a visszatérését. A felhívás szolidaritást vállal az NSZK békeszerető erőinek harcával, akik az értelem, a politikai realitások és a jó­szándék pártján állva az enyhü­lés, a béke és az együttműkö­dés ügyéért harcolnak. S bár a pezinoki ülés prog­ramján elsősorban az európai biztonság kérdése és a brüssze­li találkozó téziseinek előkészí­tése szerepelt, nem kerülte el a békeharcosok figyelmét az in­dokínai helyzet sem. A bizott­ság ezzel kapcsolatban is felhí­vást fogadott el, melyben szoli­daritásra szólítja fel a világ né­peit az amerikai agresszióval szemben, s követeli a VDK bombázásának beszüntetését, az idegen hadseregek kivonását és a térség békéijének biztosítását. A felhívás megállapítja, hogy a közvélemény nyomására az Egyesült Államok kénytelen volt visszatérni a párizsi tár­gyalóasztalhoz, az igazságos megoldást azonban csakis úgy érhetik el, ha a DIFK hétpontos javaslata alapján rendezik a helyzetet. A tanácskozáson a küldöttek beszámoltak arról is, mit ter­veznek az egyes országok nem­zeti bizottságai az európai eny­hülés támogatására. Ezek közé tartozik a Prágai Károly Egye­tem kezdeményezése is. A föld­rész legrégibb egyeteme 450 egyetemet hívott meg ez év au­gusztusára, ahol az akadémiai tisztségviselők azt vitatják meg, mit tehetnek konkrétan az eu­rópai biztonság érdekében. A beszámolók képet adtak arról, a kontinens minden országában fontos akciókra kerül sor, melyeknek célja, hogy a béké ért és az enyhülésért küzdő erőket összefogja. Egy hónappal a brüsszeli ta­lálkozó előtt, az európai népek közgyűlése előtt a pezinoki ta­nácskozás ismételten megerősí­tette, hogy a szocialista orszá­gok állhatatos és következetes harca a kontinens békéjéért az európai népek aktív támoga­tására talál. A lehetőségek meg­valósulása azonban attól is függ, hogy a békeszerető erők egységesen, szilárd elhatáro­zottsággal és kitartással áll­janak a jó ügy, a béke ügyének szolgálatában. FONOD ZOLTÁN Houston — Hétfőn megkezd­ték a houstoni űrhajózási köz­pontban az Apollo-16 legénysé­ge által hazahozott Hold-kőze­tek vizsgálatát. A vizsgálatokat nitrogénnel töltött steril kam­rában végzik. Megállapították, hogy a há­rom űrhajós által összegyűjtött Hold-kőzetek együttes súlya mindössze 96,5 kilogramm, azaz 14,5 kilogrammal kevesebb, mint ahogyan először becsül­ték. Az előző expedíciók során összegyűjtött talajmintákéhoz képest azonban így is rekord- mennyiségű. Az első vizsgálatok eredmé­nyei alapján — mondotta egy houstoni geológus — a Földre hozott kőzetminták a jelek sze- i int a tudósok „legvadabb el­képzeléseit is felülmúlják“. MILAN KLUSÁK csehszlovák külügyminiszter-helyettes láto­gatást tett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnál. A baráti be­szélgetésen megvitatták az idő­szerű nemzetközi politikai kér­déseket, valamint hazánk és a világszervezet együttműködésé­nek néhány problémáját. GUNNAR JARRING, az ENSZ főtitkárának közel-keleti megbí­zottja rövid látogatásra New Yorkba érkezett. WILLIAM ROGERS amerikai külügyminiszter nyolcnapos eu­rópai körútra indult, amelynek során Reykjavíkba, Londonba, Brüsszelbe, Luxemburgba, Bonn- ba, Párizsba, Rómába és Mad­ridba látogat el. Kőrútjának cél­ja a szövetségesek tájékoztatá­sa Nixon moszkvai útjának elő­készületeiről. LONDONBAN befejezte láto­gatását a szovjet békebizottság küldöttsége, amelyet Viktor Ma- jevszkij vezetett. SOMOZA nicaraguai köztár­sasági elnök, akinek családja mintegy harminc esztendeie van hatalmon az országban, a nagyburzsoázia tagjaiból ala­kult triumvirátusnak adta át a hatalom gyakorlását. AZ ÜJ-ZÉLANDI államszövet­ség felhívást tett közzé, amely­nek értelmében a francia atom­kísérletek idején bojkottál ják a franciaországi hajók és repü­lőgépek kiszolgálását Új-Zélan- don. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK há­rom államban tartottak tegnap előzetes választásokat, amelye­ken a szavazók Nixon legesé­lyesebb ellenjelöltjéről döntöt­tek. GASTON EYSKENS hivatalos megbeszéléseket folytat Edward Heath brit miniszterelnökkel. A megbeszélések homlokterében nyilván a közös piaci probléma­kör és a kelet-nyugati enyhülés kérdései állnak. A GORÖG hatóságok közel 30 diákot tartóztattak le az ünne­pek alatt Athénben és Thessza- lonikiben. Az a vád ellenük, hogy kormányellenes tüntetést akartak szervezni. AZ ÖSSZEFOGÁS EREJE biztonság kérdései tisztázása lehetőségének, s az európai biz­tonsági rendszer létrehozá­sának. S mivel ez nemcsak a kormányok ügye, a BVT min­dent megtesz annak érdekében, hogy Európa-szerte mozgósítsa a békeszerető erőket. S hogy mennyire fontos a Hálószoba-titkok a Fehér Házban Washington — Jack Anderson, neves újságíró az amerikai kép­viselőház egyik albizottsága előtt hétfőn kijelentete: Edgar Hoover, az FBI igazgatója John­son egykori elnök esti olvas­mányainak kiegészítésére nagy előszeretettel gyűjtögetett bi­zalmas részleteket magasrangú amerikai politikusok szerelmi életéből és személyes ügyeiből. Az ilyen jellegű ügyek egyál­talán nem tartoznak az FBI ha­táskörébe — mondotta Ander­son. Hoover, Johnsonnal együtt mégis igen nagy érdeklődést tanúsított a vezető politikusok hálószoba-titkai iránt. Anderson az albizottság tag­jaival közölte, hogy ezek a bi­zalmas jelentések birtokában vannak és hajlandó őket az al­bizottság tagjainak rendelkezé­sére bocsátani.

Next

/
Thumbnails
Contents