Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
VASÁRNAP 1972. május 21. A NAP kel — Bratislava: 3.58, nyugszik: 19.37 órakor Košice: 3.42, nyugszik: 19.21 órakor A HOLD kel: 12.45, nyugszik: 0.52 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNT JÜK ZINA nevű kedves olvasóinkat PIETER C. HOOFT németalföldi fró, drámairó, a németalföldi reneszánsz képviselője (szül.: 1581). B 1872-ben született DI- VALD KORNÉL művészettörténész, a felső-magyarországi művészet kiváló ismerője (+ 1931). ■ 1892- ben született JOHN PEALE BISHOP amerikai, költő, gazdag képzeletvilágú, művelt, sokoldalú, gyakran ironikus hangú lírikus (+ 1944). H 1902-ben született BREUER MARCEL LAJOS építész, a modern építészet világhírű mestereinek egyike. ■ 1917-ben halt meg MEGERDICS M. ADZSEMJAN örmény költő, műfordító, a természet szépségeinek, a bánatos szerelemnek finom hangú költője (szül.: 1838). Michael Kohl, az NDK államtitkára és Egon Bahr, az NSZK államtitkára az elmúlt hét végén Bonnban parajálta a két német állam közötti forgalmi megállapodást. (ČSTK—APft E heti karikatúránk BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK • • Ünnep a szakszervezet életében Szlovákia fővárosában háromnapos tanácskozásra jöttek össze a szakszervezet kerületi, járási, városi és üzemi szerveinek képviselői. Ez az országos kongresszus az elkövetkezendő időszak feladatainak kitűzésén kívül számadást, de ünnepet is jelent. A számadásban fény és árnyék váltakozik, ugyanis ezt a legtöbb dolgozót maga köré tömörítő szervezetet is érték nem várt támadások, melyek rövid időre letéritették arról a hasznos célok felé vezető útról, melyen pártunkkal egyetértésben a dolgozók további felemelkedését szorgalmazva haladt évtizedeken át. A válságos években a jobboldali opportunisták a szakszervezetben csinálták a legnagyobb felfordulást, mert tudták: óriási erőt képvisel, s nekik éppen erre az erőre volt szükségük. „Szakszervezetet igen — de kommunisták nélkül ! Ennek a gyalázatos jelszónak a hangoztatásával akarták szétzúzni a dolgozóknak azt a szervezetét, mely a Februári Győzelem óta éppen a kommunista párttal való szoros együttműködésben érte el ragyogó eredményeit. A CSKP Központi Bizottságának 1969 áprilisában megtartott plenáris ülése új vérkeringést hozott a szakszervezet életébe. Sikerült rendeznie és megtisztítania sorait a korábban befurakodott ellenséges elemektől, s azóta pártunk politikájának megvalósítója, a tömegek érdekének védője, és a legemberibb, legtisztább célok eléréséért folytatott küzdelem mozgósító ereje. Ezt a nagyszerű sikert ünnepük meg a szlovákiai szakszervezeti tagok. A szervezetben rejlő óriási erő ismét a dolgozó tömegeket szolgálja, akik gyakorlatilag alkotják is a szervezetet. Nsm volt könnyű haladni az idáig vezető úton, de semmivel sem lesz könnyebb azoknak a feladatoknak a megvalósítása, melyek a CSKP XIV. kongresszusának határozatából erednek. Ezt még megsokszorozzák azok a teendők, melyek a szlovákiai és később a prágai országos kongresszus határozataiból hárulnak a szakszervezet tagjaira. Az eddiginél nagyobb tömegeket kell bevonniuk a termelés irányításába, és meg kell tanítaniuk a legjobb munkásokat, technikusokat, értelmiségieket a munkásosztály történelmi fontosságú feladatának — az állam és a nemzetgazdaság vezetésének ismereteire. Foglalkozniuk kell a dolgozók egészségének védelmével, a munkabiztonság kérdéseivel, a szocialista munkaverseny fellendítésével, és nem szabad elfeledkezniük azokról az idős emberekről sem, akik évtizedeken át végzett becsületes munka után nyugalomba vonultak. A szakszervezet tagjai részt vesznek a tervezés, a törvényhozás munkájában, s megvalósítják a dolgozók életszínvonalának emelését biztosító szociális programokat. Igényes feladatok ezek, melyeknek elvégzése szükségessé teszi a szakszervezeti tagok politikai, tudományos és gazdasági ismereteinek bővítését. Az ellenséges erők felett aratott győzelem és a viszonylag rövid idő alatt elért sikerek megünneplése után a küldötteket komoly és korántsem könnyű munka várja az alapszervezetekben és a szak- szervezet központi, kerületi és járási tanácsaiban. A sikerek ne önelégülésbez, hanem további jó eredmények elérésére való törekvésre serkentsék a kongresszusi küldötteket! Adják át ismereteiket, tapasztalataikat a szakszervezet tisztviselőinek, tagjainak és alkotó- an vegyék ki részüket az elfogadott határozatok megvalósításából! Kövessék az ünnepet dolgos hétköznapok, melyeken a szakszervezeti tagok munkálják ki a még boldogabb élet megteremtéséhez szükséges feltételeket! — kom— j KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kinek a szövetségében? öt évvel a közel-keleti válság kitörése után egyre világosabb, milyen szövevényes és bonyolult kérdéskomplexumról van szó. Az arab világgal szemben állé front ugyanis nem nevezhető egyértelműen csak izraelinek, mert Izrael oldalán szinte az egész kapitalista világ elkötelezte magát. Az amerikai imperialisták a békés megoldást hajtogatva nem átallanak fegyvert szállítani Tel Aviv „héjáinak“, Anglia viszont „más vizeken“ is evez. A brit gyarmatosítók klasszikus szerepét játssza, hogy megbontsa a felszabadító mozgalmakat, konkrét esetben gyengítse az Izraellel szemben álló arab frontot. Londonnak hagyományos befolyási övezete volt Arábia. Szaud-Arábia ma is hű csatlósa, s különösen megnőtt a szerepe azóta, hogy Aden egykori brit gyarmat és védnökség elnyerte nemzeti és állami függetlenségét, s mint Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság pozitív, haladó politikát folytat. Az imperialisták részéről folytatott neokolonialista politika egyik legfőbb veszélye azonban abban van, hogy keresik és megtalálják a hézagot, amelyen behatolva rést üthetnek a nemzeti felszabadító fronton. így van ez Jemen esetében is. Míg a múltban az 1962-ben elűzött jemeni imám zsoldosai törtek be Szaúd-Arábiából, és törzsi lázadásokat szítva polgár- háborút robbantottak ki, támadásuk éle most a dél-jemeni állam ellen irányul. E hadműveletekben az utóbbi időben a brit légierő és haditengerészet is részt vett. A britek 1970 óta 110 alkalommal követtek el határsértést, flottájuk pedig dél-jemeni telepesekre tüzelt. Provokációik újabb kiindulópontja Maszkat és Oman, szintén brit befolyású arab sejkségek. Májusban egy határincidens során életét vesztette Nadzsi Ali bin al-Ghader sejk, a zsoldosok vezére, akinél fontos leleplező dokumentumokat találtak az Egyesült Államok és egy meg nem nevezett arab ország szerepéről a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadásokban. Ugyanakkor már áprilisban feszültté vált a helyzet a két Jemen határán. A polgárháború rendezése óta a Jemeni Arab Köztársaságban (Észak-Jemen) kissé megmerevedett, a kormányrendszer és Sanaa nem számít az arab felszabadító mozgalomnak a támogatói közé. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy a dél-jemeni két fő felszabadítási szervezet az NLF és a FLOSY között elmérgesedett a viszony, s mivel az NLF lett a kormányzó párt, a FLOSY egyes vezetői a másik Jemenbe (Sa- naába) emigráltak. Jemen mindenkor szerves részének tekintette a britektől megszállt dél-jemeni területet, s ez később, Aden függetlenné válása után viszály forrása lett. A két ország kapcsolatát sikerült valahogy normalizálni. Most azonban a FLOSY emigránsai, nyilván a jemeni hatóságok támogatásával, állandó zavargásokat idéznek elő a határon. A jelek szerint kiújult az ellenségeskedés, s az események hátterében imperialista érdekek húzódnak meg. Az arabok egymásra uszítása csakis ellenségeiknek kedvez, s most a háttérben tenyerüket dörzsölő neokolonialista imperialisták remélik, hogy az újabb viszálygóc magára tereli a világ figyelmét, s így kihat az izraeli hódítókkal szemben álló arab nemzeti frontra. a Minél előbb ismerik ezt fel a Jemeni Arab Köztársaságban, annál üdvösebb lesz ez az arab ügyre, a haladás ügyére nézve. A jemeni határon lezajlott események mindenesetre újra bizonyítják, milyen szennyes szerepet játszanak az amerikai és az angol imperialisták, valamint szaúd-arábiai lakájaik a közel- keleti térségben. L. L. A következő mhpimß tartalmából Az egyenjogúság szellemében Balázs Béla cikke (3. oldal) Papírgyári kérdőjelek Komlósi Lajos riportja (4. oldal) Két eszmevilág véletlenszerű konfrontációja Barsi Imre cikke (8. oldal) Férjhez mennek az angyalok Egri Viktor cikke a mai szovjet líráról (9. oldal) Kábulat Moyzes Ilona elbeszélése (11. oldal) A párt vezető szerepe a népgazdasáfbati Mihály Géza cikke (12. oldal) Izland a boringből él Sebes Tibor riportja (14. oldal) Gusta Fučíková, a Csehszlovák Nölanács elnöke május 15-én, hétfőn beszédet mondott a prágai nők tüntető nagygyúléésn, amelynek résztvevői élesen elítélték a Nixon kormány vietnami agresszióját és terrorját. , (Felvétel: Teléfoto ČSTK) Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke fogadta Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. (ČSTK) „Vietnamizáció" a gyakorlatban (Tribuna Popular)
