Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-17 / 114. szám, szerda

Jó kezekbe került a zászló Megvalósítják a XIV. kongresszus határozatait Szlovákiában egyetlen üzem — az Elektrovod seneci (Szenei üzeme — gyárt az energetikai iparban felhasználásra kerülő előfeszített betonoszlopokat. Ez a tény már egymagában is ki­fejezi, milyen nagy jelentőségű népgazdaságunk számára ez az üzem, mely a napokban vette fel „A CSKP megalakulása 50. évfordulójának üzeme“ nevet. Tavalyi és ez idei munkaered- ményének elismeréséül az Elektrovod seneci üzeme ünne­pélyesen átvette a Szlovák Energetikai Vállalatok vezérigaz­gatójának, valamint a Bányá­szati és Energetikai Dolgozók Szlovákiai Szakszervezeti Szö­vetsége Központi Bizottságának vándorzászlaját, továbbá az Elektrovod vállalati igazgatójá­nak, valamint a szakszervezet vállalati bizottságának vándor­zászlaját. Ezenkívül a betono­zó k munkakollektívája és hét dolgozó vette át a CSKP meg­alakulása 50. évfordulójának oklevelét, név szerint: Lengyel István mérnök, Molnár István, Ladislav Németh, Milan Pista mérnök, Svercsics István, Mi­chal Trtol és Varga János. Ok levelet kapott Milan Chrapčiak, az üzem igazgatója is, és több dolgozó pénzjutalomban része­sült. Az ünnepség légköréből, a je­lenlevők hangulatából, a fel­felhangzó tapsokból világosan kitűnt, mennyire örül minden egyes dolgozó a magas kitün­tetésnek. A kitüntetettek, s az üzem dolgozói nevében Ladis­lav Ebinger, a 162 tagú betono­zó részleg vezetője köszönte a jé munka méltányolását. „Büsz­kék vagyunk rá, hogy a párt 50. évfordulójának üzeme ne­vet viselhetjük, s ez további helytállásra serkent bennün­ket“ — mondta. Az ünnepi szó nokok közül valaki találóan je­gyezte meg, hogy a szenciek „betonozzák“ a vándorzászlót, vagyis már senki se viheti el tőlük. S hogy ezt mennyire ko­molyan gondolják, arról a dol­gozókkal való beszélgetések so­rán lépten-nyomon meggyőződ­hettünk. Czére Gusztáv pártcsoportve- zető például büszkén jegyzi meg, hogy szocialista munka- brigádja, mely még 1970-ben alakult meg, az első helyen végzett a szocialista munkaver­senyben. Rendszeresen megtart­ják a pártcsoportgyűléseket, melyeken politikai és gazdasá­gi kérdésekkel egyaránt foglal­koznak. A feladatok teljesítését nemcsak a kommunistáktól kö­vetelik meg, hanem a párton- kívüliektől is. Például — ha szükséges — meghívják gyűlé­seikre a pártonkívüli mestere­ket, s ha nem teljesítik a ter­vet, felelősségre vonják őket. Az ő munkabrigádjából is van jó munkás a kitüntetettek kö­zött. Júlia Mahdiarová betanított munkás már 14 éve dolgozik az üzemben. A kommunista párt­nak 1947-től tagja. Természete­sen tagja munkahelye szocia­lista munkabrigádjának is. Az idén — a nemzetközi nőnap al­kalmából — miniszteri kitün­tetésben részesült: „Az energe tika legjobb dolgozója“ jelvényt adományozták neki. Fontosnak tartja a személyi példaadást. Munkájáról csupa jót hallok. A pártbizottság ál­tal megbízott feladatokat ma­radéktalanul látja el. Ö erről tömören, de annál meggyőzőb­ben csak ennyit mond: — Mindig igyekeztem helyt­állni. Az üzem kimagasló eredmé­nyeiben jelentős szerepük van a fiataloknak is. Az ő munká­jukról Mária Žlkovanovától, a SZISZ üzemi bizottságának el­nökétől érdeklődöm. — Jelenleg 23 tagja van az Ifjúsági szervezetnek — mond­ja az elnöknő. A fiatalok igen aktívak. Ez idén már 109 órát dolgpztak munkakörnyezetük szépítésén, ezenkívül kirándu­láson vettünk részt a közeli Harmónián. Meglátogattuk a hí­res modrai majolikaüzemet is. Gondot fordítunk a fiatalok ide­ológiai nevelésére. Eddig há­rom előadás hangzott el a párt- oktatás keretében. Terveikről szólva elmondja, hogy rövidesen saját klubot és röplabdapályát létesítenek. To­Munkáhan a szállítóbrigád. vábbra is részt vesznek a hul- ladékvasgyűjtésben. Bekapcso­lódnak .a város által szervezett brigádmunkákba: a parkok gon­dozásába és a Napfényes tavak környékének rendezésébe. M. Žlkovanová tagja a SZISZ váro­si bizottságának is. Az év fo­lyamán több előadást rendez­nek a SZISZ-tagok számára, me­lyeken főleg pártfunkcionáriu­sok fognak előadni. Céljuk, hogy a fiatalok elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alapja­it. Abban a kollektívában, ahol ő dolgozik (műszakvezető a be­tonozok részlegében), többnyi­re fiatalok vannak, nagyon jó a közösségi szellem. A fiatalok a munkában is nagyon jól helyt­állnak. Ezzel összefügg az is, hogy az üzem vezetősége min­den tőle telhető anyagi és er­kölcsi támogatást megad a fia­taloknak, illetve a SZISZ üzemi szervezetének. Ladislav Ebinger technikus nevét már említettük: ő a leg­sikeresebb kollektívának, a be­tonosok munkaközösségének a vezetője. Említettük, hogy a pártszervezet a fiatalok irányí­tásával bízta meg. Maga is fia­tal még. Tisztségét három éve látja el. — Kezdetben a tervet sem teljesítettük — emlékezik a há­rom évvel ezelőtti időkre. En­nek fő oka az volt, hogy nem tudtuk biztosítani a folyamatos termelést, a munkaidő jó ki­használását. Az emberek elé­gedetlenek voltak. Később meg­oldottuk a kavics- és a cement­ellátást, kibővítettük a géppar­kot. Fél év eltelte után már tel­jesítettük munkatervünket. Fo­kozatosan növekedtek a bérek és csökkent az elégedetlenség. Meg keli jegyeznem, hogy az emberek akarnak dolgozni. Hogy is ne igyekeznének, hi­szen teljesítmény szerint fize­tünk. Vagyis minden attól függ, biztosítottak-e feltételeket a si­keres munkához. Ezt a mi rész­legünk esete bizonyítja a leg­jobban. Erre hívta fel a figyelmet a kommunista párt XIV. kongresz- szusa, legutóbb pedig a CSKR KB plenáris ülése is, amikor hangsúlyozta, hogy a dolgozók mun ka kezdeményezése óriási, csupán fel kell karolni, helyes irányítással és szervezéssel ka­matoztatni kell. Ezért szüksé­ges az irányítás állandó tökéle­tesítése és a racionalizálás. (M. Chrapčiak felvétele] A racionalizálási intézkedé­sekről Kovács Sándor mérnök­től, a kereskedelmi és gazdasá­gi részleg vezetőjétől érdeklőd­tünk. Kovács mérnök elmondja, hogy racionalizálási intézkedé­sekkel jelentős tartalékokat tár­hatnak fel. Pl. termelésük leg fontosabb alapanyagát, a kavi­csot és a cementet egyelőre csak részben kapják közelről. A cement kétharmad részét Ban­ská Bystricáról szállítják, s csak egyharmad részét kapják a közeli Stupaváról. Senec jó minőségű kavicsáról ismert, en­nek ellenére olykor Nové Ko- sariskáról szállítják a kavicsot, noha alig pár méternyire van az üzemtől a kavicsbánya. Rá­adásul a messzebbről hozott ka­vics rosszabb minőségű, mint a helybeli. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a cement és a kavics messziről történő szállítása nemcsak az üzemen múlott. A legfontosabb racionalizálási in­tézkedések közé tartozik még az új gépek, berendezések, for­mák alkalmazása és a munka- környezet, illetve a munkafel­tételek javítása, főleg a zajta- lanítás. Ez összefügg a mun­kaerők állandósításával. A ter­melés bővítését főleg műszaki fejlesztéssel, nem pedig a mun­kaerők létszámának növelésé­vel akarják elérni. Az idei terv 38 000 betonoszlop — de ennél többet akarnak gyártani. Az igényes feladatok teljesí­tése természetesen megköveteli azt is, hogy az üzemben az egyes tisztségekkel megfelelő embereket bízzanak meg. Ezért a pártszervezet nagy gondot fordít a párt vezető szerepének biztosítására és a káderpoliti­kára. Ezzel kapcsolatban Haff- ner Mihály, a pártbizottság tag­ja, a káder- és személyzeti osz­tály vezetője elmondja, hogy a CSKP KB kádermunkára vonat­kozó határozata teljesítésének terén járási viszonylatban is szép eredményeket érnek el. Gondoskodnak a kádertartalé­kok neveléséről is. Az Elektrovod szenei üzeme a kommunistákkal uz élen va­lóban figyelemre méltó eredmé­nyeket ér el. Az üzem dolgo­zóinak tenniakarása szavatolja, hogy az előttük álló igényes feladatokat megfelelő irányítás­sal maradéktalanul teljesítik, hozzájárulnak a kommunista párt politikájának megvalósítá­sához. FÜLÖP IMRE Százméternyi magasságban Elfoglalni egy bizonyos he lyet uz éleiben, a társadalom­ban — ez minden ember célja. S e célhoz vezető út első álló mása a pályaválasztás, mely az ember egész életét jelentősen befolyásolja. A sintavai Ondrej Tužinský nak különleges, de mint ö mondja, érdekes foglalkozása van: kéményeket épít. Biztosan előfordult már önök kel is, hogy felpillantottak egy egy szédílően magas ké ményre, s akaratlunul is a ké mény ismeretlen alkotója jutott az eszükbe. Ezek közé tartozik Ondrej Tužinský is, aki először mint samottozó kezdte munkáját a Termostav nemzeti vállalat­nál. Közben azonban érdeklő­déssel figyelte a kéményépítők munkáját és mivel a magasság öt sem riasztotta, 1954 ben be­állt a magasságok bátor építői közé. Azóta munkatársai segít­ségével a kémények egész sorát építette fel. Maga sem tudja pontosan, hogy hányat. De szí­vesen emlékszik a Žemianské Kostulany i, a dubovái, a Tube- niki, és a iilinai kéményóriá­sokra. Arra a kérdésre, hogy melyik volt közülük a legma­gasabb és a legalacsonyabb, így válaszolt: — A legmagasabb 100 méte­res volt, a legalacsonyabb pe­dig a sintavai családi házamé. A magasságtól mint elmondta, nem fél, de azért amikor hir­telen erős szél támad, nem va­lami kellemes érzés odafönt lenni. Az igazság azonban az, hogyha elmélyül a munkába, eszébe sem jut, hogy minden pillanatban veszély fenyegeti. KRAJCSOVICS FERDINAND ELŐKÉSZÜLETEK AZ IDEI JÓK Al-N APÓKRA Az idei Jókai-napokra való felkészülés kezdetei a múlt évbe nyúlnak vissza. E kimagas­ló kulturális seregszemle elő­készítésének igényessége meg­követelte, rogy a bratislavai Népművelési Intézet — karölt­ve a CSEMADOK Központi Bi­zottságával, valamint a komár- nói járási és városi szervekkel — idejében felkészüljön a ha­gyományos Jókai-napokra. A Népművelési Intézet és a CSEMADOK KB mellett megala­kult a Jókai-napok előkészítő bizottsága, mely rendszeresen összeül Komáméban, hogy egyes értekezletein részletesen megvitassa a teendőket, beüte­mezze és pontosan megszervez­ze a nemzetiségi kulturális se­regszemle teendőit. Ugyanakkor egy másik vonalon is folyt a munka. Intézetünk értékelő bi­zottsága bejárta hazánk ma­gyarlakta tájait, hogy minél színvonalasabb munkára ser­kentse az egyes színjátszó cso­portokat, irodalmi színpadokat. Számos helyen találkoztunk lel­kes, jól felkészült csoportokkal, ezért nem volt könnyű a Jókai- napokra történő kiválasztás. Most, hogy ezen az igényes munkán túl vagyunk, elmond­hatjuk: a választás dramatur­giai, esztétikai és ideológiai szempontból egyaránt megfele­lő. Számos csoport tűzte ki fel­adatul, hogy az általa válasz­tott színmű ne csak szórakoz­tasson, de korunk szocialista valóságát is kifejezze. Bízunk benne, hogy az idei Jókai-napok mind igényesség, mind pedig kulturális élmény- szerzés szempontjából további lépést jelentenek népünk művé­szet iránti szeretetének fokozá­sában. Elmondhatjuk, hogy egyik fő célunk a pártos, elkötelezett, igazi szocialista művészet ki- domborítása. A Jókai-napok Mikszáth Kál­mán 125. és Fábry Zoltán 75. születési évfordulójának jegyé­ben zajlanak le. A május 20-tól 28-ig tartó kulturális ünnepsé­gek során irodalmi szemináriu­mot tartunk e két nagy szemé­lyiség tiszteletére. A Jókai-napo- kat hirdető falragaszok már las. san kikerülnek Jókai szülőváro­sának falaira. Még néhány nap, és megkezdődik a kulturális éle­tünk kicsitcsosodását jelentő se­regszemle. Mielőtt elérkezik május 20-a és megkoszorúzzuk a felszaba­dító tengerész komárnói emlék­művét, hogy ezzel is adózzunk a hazánkat felszabadító hősi szovjet hadseregnek, említsük meg, milyen kulturális élmé­nyekben is lesz részünk a IX. Jókai-napokon. Május 19-én, az ünnepségek előestéjén tartja a MATESZ be­mutató előadását a Jókai-napok tiszteletére. Bemutatják Hollý Furfangos diák című komédiá­ját. A tényleges Jókai-napok a következő napon kezdődnek. Előbb a vers- és a prózamondók országos fesztiválja zajlik le, majd Békeffi Antal Aranykígyó című színművét adják elő a Ko­márnói AKI tanulói. Fellép a komárnói Egyetértés Munkás­dalárda is. Este a CSEMADOK helyi szervezete mellett működő színjátszó csoport mutatja be Dávid Teréz Fekete bárány cí­mű drámáját. így fest majd a seregszemle első napja. Sorol­hatnánk tovább a bemutatásra kerülő előadásokat s a Jókai-na. pokon bemutatkozó csoportokat, de nem ez a célunk. Most csu­pán megemlítjük, hogy a koši­cei járásból, Buzicáról (Buzita) Jókai Mór Gazdag szegények cí­mű színművét hozzák tarsolyuk­ban a lelkes fiatalok. A Du­najská Streda-iak (Dunaszerda. helyj két színjátszó csoporttal is képviseltetik magukat. Az egyik Klimits Lajos Szúnyog­puszta című drámáját, a másik pedig Peter Bejach Lehetetlen nő című zenés víg játékát adja elő. A levicei színjátszó csoport meglepetése Ján Solovič Kol- duskomédia című tragikomédiá­jának, a Nové Zámky-i (Érsek­újvár) színjátszó csoporté pe­dig Csíky Gergely A nagymama című vígjátékának bemutatása lesz. Május 22-én és 23-án lépnek fel az irodalmi színpadok. A ša- hyiak (Ipolyság) az Egyszerű út, a komárnóiak (Komárom) az Ásó, kapa, nagy harang, a búčiak A börtön fája és az asszonyok* a nitraiak a Betyárok sírja, a Dunajská Streda-iak a Megöl­ték a legényt című összeállítás­sal lépnek a közönség elé. A Jókai-napok külön megle­petésének számít a bratislavai főiskolai klub mellett működő SLOVO Irodalmi Színpad A fü­vek nagy meg nem értése, va­lamint a budapesti Városi Iro­dalmi Színpad Tapéta és ár­nyék című összeállítása. Az idei seregszemle új műfajjal is gva* rapszik. Meghívtuk a košicei GLÖBUS bábegyüttest, mely Há­rom székely népballada című műsorával szórakoztatja majd a (ókai-napok résztvevőit. A hagyományos akadémiád ról, értékelésekről, a Madách Könyvkiadó könyvkiállításáról* az íróinkkal, művészeinkkel va­ló találkozásról, valamint a Jó­kai-napok jelentőségéről alig kell szólnunk, hiszen mindnyá­jan tudjuk, hogy Komárnóbaü szocialista kultúránk fejlődéséi ről, műkedvelőink fejlettségé^ ről, irodalmunk s művészetünk eredményeiről teszünk tanúbi­zonyságot. GINZERY ÁRPÁft Dmitríj Soszfakovícs: a jelen művésze Soszlukovics, korunk zenei életének kimagasló egyénisége valóban a jelen nagy művésze. Valamilyen formában minden alkotása bekapcsolódik a kor áramába, művei alapját eleven­be vágó, élő probléma és él­ményanyag képezi. Muzsikája érzékeny művészi szeizmográf­ként sajátos módon regisztrál­ja korunk eseményeit, konflik­tusait, örömeit és szenvedését. Viktor Tretyjukov Sosztako- vics 1967-ben komponált II. he­gedűversenyét adta elő (cisz- moll, op. 129) a bratislavai hangversenyterem közönsége előtt. A fiatal szovjet hegedűs is a ma embere, művészete mai életünk talaján sarjadt, és így sikerült őszintén, zenei és em­beri természetességgel megszó­laltam a rendkívül érdekes, vonzó versenymű belső életét. Tretyjakov előadásmódja vir­tuóz, fiatalosan lendületes, biz­tos technikai tudással és töret­len feszültséggel „győzte“ a he­gedűverseny helyenként szédü­letes iramát, s a megkapóan szép lírai részekben bebizonyí­totta, hogy nem reked meg a zenei anyag külső rétegeiben, hanem művészi helytállással a felület alá ereszkedik. Briliáns és egyben szenvedélyes Soszta- kovies tolmácsolás volt. Sosztakovics általános érvé nyű mondanivalójával ellentét­ben Rahmanyinov muzsikájának magva az egyéni élmény. Rah- hanyinov elsősorban lírikus, aki a „lelkiek“ zenei tükrözését keresi. Érdekes jelenség, hogy művészi képzeletét mindenek előtt az érzelmi élet foglalkoz­tatja. Valóságos érzelmi kul­tuszt űz, és az érzelmi állapot különféle frázisait a végsőkig fokozza. Túlfűtött, nyugtalan pátosza az őszinteségből meríti meggyőző erejét. Az est másik szovjet vendégé­nek, Alexander Dmitrijevnek a Rahmanyinov szimfónia kitűnő alkalmat nyújtott, hogy megcsil­logtassa, vagy helyesebben mondva kibontakoztassa kar­mesteri jó tulajdonságait. Rah­manyinov III. szimfóniájának témája a haza. Álmok és emlé­kezések a hőn szeretett orosz hazáról. A Rahmanyinov muzsi­ka dús dallamossága, borongó hangja, a végtelen orosz tájakat idéző fájdalmas lírája érezhe­tően visszhangra talált a fiatal szovjet karmester szívében. Utoljára, de nem utolsósorban említjük: Andrej Očenáš Ritra- lia Solvacca címet viselő zene­kari szvitje igen jól felépített, hatásos előadásban hangzott ei HAVAS MÁRTA □ ALEKSZEJ BATALOV, aki 1961-ben A köpeny rendezője­ként vált világszerte nemcsak ismertté, hanem elismertté is, most Dosztojevszkij A Játékos­át viszi filmre, Nyikolaj Burla- jevvel a címszerepben. Ezt a szerepet Gérard Philippe ját­szotta egykor Claude Autant- Lara filmjében. 1972. V. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents