Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-15 / 112. szám, hétfő

Gyengék az edzések Régen gyanítjuk, hogy a Lao- darúgók edzése nincs arány­iján azzal a követelménnyel, amit a mérkőzések megkíván­nak. Éppen ezért nagyon tanul­ságos az a felmérés, amit a szovjet sporttudományi kuta­tók első osztályú bajnoki mér­kőzéseken és a vizsgált csapa­tod edzésein végeztek, hogy tanulmányozzák a különböző feladatkörű játékosok techni­kai és mozgástevékenységét. A tapasztalatok szerint a já­tékosok a mérkőzéseken 45— 110 alkalommal' találkoztak a labdával és azt 40—200 mp-ig birtokolták. A labda legtöbbet a középpályásoknál volt. Több­nyire a kis és közepes távol­ságokra küldött átadások vol­tak túlsúlyban. A játékosok maximális sebességgel leggyak­rabban 7—15 métert futottak. A labdarúgás ciklikus sport­ág, ami azt jelenti, bogy a nagy intenzitású izomtevékenységet kisebb aktivitású szakaszok váltják fel. Az állandó ritmus­váltással és mindig más irány­ban végzett mozgást jelentős fizikai megterhelés és nagy ve­getatív változások követik. Az adatok szerint mérkőzés köz­ben a különböző feladatkörű játékosok terhelése egyáltalán nem egyforma. Az is kiderült, hogy az idősebb, nagyobb ta­pasztalattal rendelkező játéko­sok jobban tudnak gazdálkod­ni az energiájukkal, jol^pan összehangolják mozgásukat és tökéletesebben uralkodnak ér­zelmeiken, mint a fiatalabbak. A vizsgálat szerint a komp­lex edzés nem oldja meg ki­elégítően a labdarúgók techni­kai és funkcionális felkészíté­sét. Négy komplex edzés alatt átlagban mindössze 130 rövid és hosszú átadást végeztek a játékosok; 90-szer ikellett a lab­dát átvenniük; összesen 14 per­cig vezették a labdát az ellen­fél, illetve akadály nélkül és csak 5 percig ellenféllel szem­ben. Ez a mennyiség messze elmarad a jogosnak tekinthető követelményektől. A pulzusszá­mok elemzése is azt bizonyítja, hogy a komplex edzés funkcio­nálisan sem okoz különösebb eltérést. A j áték tevék en y.ség­neik megfelelő edzésmunka je­lentős változásokat idézne elő a sportoló szervezetében, en­nek azonban a technika javí­tására irányuló gyakorlatok végzése közben csak néha volt kimutatható nyoma. Ebből az a következtethetés vonlható le, hogy differenciál­ni kell a munka jellege sze­rint: meg kell különböztetni a technikai jellegű és a speciális fizikai felkészítést szolgáló A laitda meglréfálta az öklözni készülő kapust, a fejelni akaró, magasra ugróit csatárt és az ugyancsak fejelni szándékozó védöl is... (Tóthpál Gyula felvétele) munkát. Ez annál is inikább nyilvánvaló, mert az általános fizikai felkészítés — jellegét tekintve — nem mindig felel meg a labdarúgók játéktevé­kenységének. Az általános fizi­kai felkészítést szolgáló edzés csak látszatra hatásos. A játé­kosok funkcionális és mozgás­tevékenységének elemzése be­bizonyította, hogy e foglalko­zásoknak sem a mozgásstruktú­rája, sem a terhelése nem felel meg a sportolók tényleges já­téktevékenységének, nem biz tosítja speciális fizikai és f unk c io ná 1 is f elkés z í tés ü ke t. Amíg a mérkőzésen például a játékosok pulzusszáma átlago­san 24 percig van 171—190 kö­zött, addig az általános fizikai felkészítést szolgáló edzésen mindössze 5 percig. A maximá­lis terhelést jelentő 191—200 közötti pulzusszám mérkőzésen 5 (jercig fordul elő, az edzésen pedig csupán 30 másodpercig. A tapasztalatok arról tanús- lkodnak, hogy a speciális fizi­kai és funkcionális felkészítés feladatát azok a gyakorlatok szolgálják eredményesen, ame­lyek jellegük,és érzelmi tölté­sük szerint a leginkább megfe­lelnek az igazi játékhelyzet­nek. Ilyenkor a játékosok arra is rákényszerülnek, hogy pró­báljanak uralkodni érzéseiken, ami rendkívül fontos feladat. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy el kell hagyni a labda nélküli gyakorlatokat. A vizsgálat eredményei alap­ján a munkát a legfelső osz­tályban az alábbi edzéstípusok­ba lehet sorolni: 1. Rövid időtartamú (40—45 perc), intenzív terhelésű, érzel­mileg színezett edzések, ame­lyeknek a céljuk a játékosok speciális fizikai és játékfelké­szítése. (A percenkénti pulzus- szám 160—210, vagyis a játék­szintet némileg meghaladó le­gyen.) 2. Hosszabb (1,5—2,5 órás), de kisebb terhelésű edzések (a percenkénti pulzusszám 115—130 legyen), amelyek a technikai és taktikai fogások tökéletesítésére irányulnak. E fog la Ikozásokon f ig ye lem be kell venni a játékosok egyéni tulajdonságait és ezzel kapcso­latban ki kell emelni az egyéni edzések fontosságát. 3. A labdarúgók fizikai é.s psziclhikai tulajdonságainak tö­kéletesítését szolgáló edzések. A sporteredcnények és cs fizikai készségek fejlettség» foka Ú^SZÓ A dobószámokban az eredmé­nyek színvonala nagymérték­ben attól függ, hogy milyen a sportolók gyorsasági-erő fel- készültsége. Az elmúlt évek­ben a férfi atlétáknál több vizs­gálatot végeztek e kapcsolat feltárására, de nagyon keveset foglalkoztak ebből a szempont­ból az atlétanőkkel. A Teorija i Praktika Fizi- cseszkoj Kulturi című szovjet sportláp most ismerteti azokat a kísérleteket, amelyek segít­ségével igyekeztek feltárni az atlétanőknél is ezeket az ösz- sze f iig géseke t. Min deneke löt t meghatározták a következő mutatókat: dinamikus erő (súlylökés hátrafelé, súlyzó ki­rí yom ása f eik vő he 1 y ze t ben), gyorsasági-erő mutatók (távol­ugrás helyből, magasugrás), gyorsaság (30 méteres futás rajttal, mozgási reakcióidő hangingerrel), statikus erő (a váll, az alkar, a törzs feszítő- izmainál). A vizsgálati ered­ményeket a matematikai sta­tisztika módszerével dolgozták fel elektronikus számítógép se­gítségével. A legfontosabb megállapítás szerint szoros kapcsolat van a dinamikus erő mutatói és a do­bóatlétanők eredményei között (a korrelációs együttiható a két vizsgált mutatónál 0,851, V. 15. illetve 0,762). Az olyan gya­korlatok segítségével tehát, v amelyekre jellemző az ideg­1972. izomrendszer rövid ideig tartó jelentős intenzitása, meghatá­rozható a speciális készségek fejlettségi foka. Az egyes izom­csoportok abszolút statikus ere­jének mutatói között a korre­lációs együttható értéke 0,432 és 0,658 között mozog. A mu­tatók e csoportjában az ered­ményhez viszonyított legszo­rosabb kapcsolat a váll, az al­kar és a hát feszítőizmainál, a leglazább kapcsolat pedig a csípő feszítőizmainál jelentke­zik. A súlygolyóra közvetlenül ható erőkifejtés nagyságát te­hát a vállöv és a törzs izom­erejének fejlettségi foka hatá­rozza meg. Ezeknek van ugyan­is aktív részük a súlylökés vég­ső mozzanatának a kivitelezé­sében. A mozgásreakció ideje, a 30 méteres síkfutás eredmé­nye, valamint a uúlylökő-telje- sítmény korrelációs együttható­jának értéke azt bizonyítja, hogy minél jobb a futásban elért eredmény, annál nagyobb a súlylökö teljesítmény. Az egyes szinteken belül a vizsgált mutatók és az ered­mények között mutatkozó kap­csolat nem egyforma. Míg a hátrafelé történő súlylökés és a fekvő helyzetben végzett nyomás esetében megfigyelhető az e mutatók és az eredmény közötti szoros funkcionális kapcsolat, addig az egyes izom­csoportok erejét jelző mutatók esetében sem az újoncoknál. A kerékpáros Békeverseny kiváló sportolóit a Berlin—1\. ga— Varsó útvonalon mindenütt nagy és lelkes tömeg fogadta, biz­tatta. búcsúztatta . .. A SPORTOLOK 1/ÍZFOCYflSZTASA A Stadion című sportfolyóirat foglalkozik a spoiunoK vízgaz­dálkodásával. Megállapítja, hogy minden erőteljesebb és hosszabb ideig tartó sporttevékenység jelentős mértékben befolyásolja az emberi szervezet vízgazdálkodását. Az izzadás következtében a szervezet sok vizel veszít. Ugyanakkor sor kerül a vér enyhe sűrűsödésere és a nyálkahártyák kiszáradására, elsősorban a száj­üregijén. Ez már a szomjúság érzésének a jelentkezése. A megoldás egyszerűnek látszik: inni kell! Ivás előtt azonban feltétlenül figyelni kell néhány fontos té­nyezőre. Bármilyen mennyiségű folyadék hirtelen fogyasztása, akár sportteljesítmény közben, akár utána, komoly következményekké} járhat. Az érzékenyebb egyéneknél görcs állhat be a felsőhasban, de hányas és hasmenés is előfordulhat. A helyzet rosszabbodását még fokozhatja a hideg, jeges ital fogyasztása. Ez ugyanis a test hirtelen lehűléséhez vezet, aminek szintén sokszor nagyon káros következményei lehetnek. Még komolyabb figyelmeztető jel az, hogy nagy erőfeszítés köz­ben, főleg nagy melegben fokozódik az ásványi anyagok, azaz nátrium, klór, mész stb. hiánya, elsősorban az izzadás következ­tében. Ebben a helyzetben a szomjúság érzése még hevesebb, mert a víz egymagában nem oltja a szomjúságot. Sőt kiadós izzadás után a vízfogyasztás még veszélyezteti is a szervezetet és fennáll az úgynevezett vízmérgezés veszélye is, ami a túlzott vízfogyasz­tás és a sóveszteség következménye lehet. Ilyenkor a vér felhígul és ez gyakran ájulással és görcsökkel járhat. Hogyan lehet mindezt megelőzni? A vízfogyasztást fel kell osztani kisebb egységekre. Emellett lehetőleg ne hideg, hanem inkább meleg vagy forró italt fogyasz- szunk. Különösen erős izzadás közben fontos a szervezet sóellátása is. Ilyenkor legjobb a forró tea mézzel, vagy gyümölcslé, a meleg, alaposan megsózott leves, hozzá sós kenyér, vajjal stb. A luöeneci (Losonc) súly­emelő kör, amelyet a Poľana textilüzem vezet és irányít, eb­ben az évben érte el eddigi legszebb eredményeit. Ez a kör már három éve működik Sinka Gyula edző ve zenésével. J den leg 20 tagj-i A legjobb versenyzőnek Scheili Lénárdot minősíthetjük, aki a 67,5 kg-os súlycsoport­ban, nyomásban szlovákiai csú­csot állított föl és harmadik kísérletre 98 kilogrammal si­kerüli a csehszlovák csúcsot is beállítania sem az I. osztályú versenyzők­nél erre az összefüggésre nem derült fény. A sportoló felké- szítésének kezdeti szakaszában a legfontosabb ľeladat az, hogy a kezdőket megtanítsák erejük olyan (hasznosítására, amely megfelel az adott sportág­hoz nélkülözhetetlen technikai készségeknek. A kezdő sportolónőknél a súlylökő-eredmény jelentős mértékben függ a kézfej haj­lítóizmainak erejétől (korrelá­ciós együttható 0,564). Ez a jövő dobóatlétanőinek kiválasz­tásában nagy szerepet játszik. A súlylökő-eredménnyel a komplex mutatók állnak a leg­szorosabb kapcsolatban. A nemzetközi színvonalat képvi­selő versenyzőknél az izom­csoport abszolút ereje és a súlylökő-eredmény közötti kap­csolat korrelációs együtthatója 0,756, a sportmestereknél pe­dig 0,513. A sportbeli tudás növekedésével a súlylökőered­mények javulását meghatározó legfontosabb tényező az izom­csoportok abszolút erejének a fejlettségi foka lesz. A fiatal súlylökőnőknél egyidejűleg kell erősíteni az alapvető terhelést viselő egyes izomcsoportokat, valamint a többi izomcsoportot is. A gyakorlatokat úgy kell megválasztani, hogy a terhelés a nagy izomcsoportokra essék és előnyben kell részesíteni a dinamikus erőfejlesztő gyakor­latokat. Az I. osztályú szint elérése után pedig azokat az izomcsoportokat kell különös alapossággal erősíteni, amelyek a súlylökésnél a legnagyobb terhelést viselik. Sinka edzó (balról) és tanítványai a felső sorban Konôpka és Banda, guggol: Srhejli. van. Aktivitásukat a közép­szlovákiai és egyéb országos versenyen bizonyítják. Az 1971— 1972-es járási csapatbajnokság során az első helyen végeztek. Igen jó eredményeket értek el az egyéni bajnokságon is. A férfiak a közép-szlovákiai versenyen egy 2., egy 3., egy 4. és egy 6. Ihelyet szereztek. A Banská Bystricán sorra ke­rült szlovákiai bajnokságon 1—1 második, hatodik és hete­dik hely jutott az igyekvő lufre- neci súlyemelőknek. Az ifjúsági csapat érte el a legfigyelemre méltóbb helye­zéseket. A közép-szlovákiai egyéni bajnokságon két első, egy har­madik és egy negyedik helyet sikerült szereznie. A két első: Konôpka Vladi­mir és Scheili Lénárd, a harma­dikat Varga Károly, a negyedi­ket Mészáros Lajos szerezte. A Hurbanovou (Ögyalla) sor­ra került versenyen két 2. és egy 4. hely jutott Lučenec kép­viselőinek. Az anyagi feltételek bizto­sítva vaunak, a versenyzők szorgalmasak, nincs annak aka­dálya, hogy további jó eredmé­nyeket érhessenek el. Volkovics I. Trónfosztás lesz? A rúdugrás az egyetlen szám, amelyben az Egyesült Államok atlétái minden olimpián kibé­relték az első Ihelyet. Mexikó­ban már megingott a trónjuk, a világcsúcs 1970-ben Európá­ba került az NDK-beli Nord- wig évek óta a legtapasztal­tabb rúdugró, az apró svéd Isaksson helyett szenzációs eredményei beszélnek, de a gö­rög Papanicolau és az olasz Dionisi is veszélyes lehet a legjobbakra is. Az amerikaiak az újra formába lendülő Seag- renben, meg a feltörő fiatalok­ban bíznak, s ki tudja, ezt nem alaptalanul teszik-e..» AZ AKARAT EREDMÉNYE

Next

/
Thumbnails
Contents