Új Szó, 1972. május (25. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó

Afrikával számolni kell az olimpián világtérképén. Pedig nem könnyű az afrikai sportolók helyzete. Az érem nem takaró Tíz évvel ezelőtt például Kenyában még a verseny lényegét sem értették. A fiatalok csak akkor akartak egy versenyt megnyerni, ha a díj kézzel fogható volt: egy takaró vagy ivócsésze. Az ilyen hasznos dolgokért még hajlandók voltak teljes erővel küzdeni. De elfá­radni azért, hogy egy-egy társuknál gyorsabban fus­sanak, ennek semmi értelmét nem látták. Amikor ér­meket kaptak a versenyzők, haragra gerjedtek: „Az éremmel nem tudunk betakarózni.“ Azóta azonban nagy változások történtek és becsületük van a sport­érmeknek. Ma már büszkén viselik őket mellükön. *' x Sok a tehetség — kevés a pénz A ligha létezik még egy kontinense a földgolyó­nak, amely röpke tíz esztendő során több és nagyobb változást tapasztalt volna, mint Afri­ka. 1956-ban a trópusi Afrika területén hu­szonnégy országot találhattunk. Ebből huszon­kettő különböző nagyhatalmak gyarmatbirtoka volt. Tíz évre rá 29 államot találunk itt, és ebből 24 füg­getlen. Ha egy ifjú ország megjelenik a nemzetközi sport porondján és ott jelentős, sőt lenyűgöző ered­ményeket ér el. az minden bizonnyal jelent valamit. A mezítlábas testőr kezdte Amilyen színes és változatos Afrika földje, amilyen sokrétű lakossága, amilyen gazdag a nyelve — nyelv­tudósok körülbelül 800 idiómái tartanak számon — ugyanolyan színes, gazdag és változatos Aírika sport­ja. Afrika először 1960-ban tört be a világ sportjának az élvonalába. Rómában az olimpiai játékokon a csá­szár mezítlábas testőre, Abebe tííkila megszerezte az első aranyat a „fekete földrésznek“, történetesen egy másik afrikai, Rhadl előtt. Tokióban már nem egye­dül Bikila képviselte Afrikát a döntőkben. 10 000 mé teren a tuniszi Gammoudi ezüstérmet szerzett, a ke­nyai Kiprugut harmadik, 10 000 méteren az etióp Wol- dt negyedik, távolugrásban a nigériai West ugyan­csak negyedik, 5000 m-en a kenyai Keino ötödik és 100 m-en az elefántcsontparti Kone a hatodik lett. Ökölvívásban három harmadik helyei is kiharcoltak az afrikai versenyzők. FELÉBREDT ÉS ELINDULT Wambugu, az egyik magas rangú kenyai tisztviselő így nyilatkozott Afrika ’sportjáról: „Olyasmi ez, amit alulról kell kezdeni az iskolákban, a falvakban. Fel kell kelteni a sport iránti érdeklődést és érzéket, kü­lönben az nem lesz tartós. A kormányzat nem tud és nem is akar egy csomó pénzt beleölni a sportba.“ Az afrikai államokban általában nagyon takaréko­san bánnak a pénzzel. Kenyában például a válogatott atlétacsapat arra sem "kap pénzt, hogy gerelyt vásá­roljon magának. Nigéria válogatott ökölvívó-csapatá­nak, amely pedig világviszonylatban is megállja a he­lyét, mindössze két homokzsákja van. Egy ghanai at­létikai versenyen a célszalagot átszakította a győztes, mire újra összekötötték, majd ezt néhányszor még megismételték úgy, hogy a szalagot a versenynap vé­gére már csak egész feszesen lehetett áthúzni a futó­pálya szélességén, mint az atlétikai gazdaságosság végletekig nyújtott jelképét. Afrikában napról napra több a tehetséges sportoló, főleg atléta, akik a jövőben még jobban meglephetik a világot, mint a mexikói elődök. A müncheni olim­piára már sokkal nagyobb lesz a választék, mint 1968- ban volt. Hogy végeredményben hányán jutnak ki Münchenbe, az nem is annyira az eredményektől függ majd, hanem a pénztől. Miért a kenyaiak? Kenya külön kis világ. Harminckét törzs, harminc­két féle ember lakja. A Kilimandzsáró oldalán élnek a nyakigláb, ceruzavékony világklasszis távfutók (Kei­no, Jipcso, Tenni), akiknek hosszú végtagjaik nagyon tizenkét érmet szereztek. De más sportágakban is elő­retörnek. Például az ökölvívásban. — Az afrikai sport elégedett a mexikói eredmé­nyekkel — jelentette ki a legfőbb afrikai sporttanács főtitkára. — Münchenben viszont folytatjuk az előre­nyomulást. Lehet, hogy már a szenegáli birkózók is hallatnak magukról. Népi birkózásuk — akárcsak a japán szu- mo — hétről hétre óriási tömegeket vonz Dakar aré­náiba. Hosszú szertartással kezdődik a játék, a küzdő felek a dobok pergő ritmusára táncolják körül egy­mást, majd villámgyors összecsapás következik. A* győz, aki ellenfelét ledönti a lábáról. Birkózó-váloga­Itt Kipcsoge Keinot láthatjuk „civilben", illetve uniformisban, amint egy szakasz rend­őr kiképzését irányítja. A mexikói olimpia 5000 méteres versenye: 1. Mohamed Gammoudi, 2. Kipcsoge Keino.* ÚJ SZÓ Kiad|a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkl| utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-28, gazdasági Ügyek: 306-38, távíró. 09308 Provdo Kiodóvál* lalat, Bratislava, Volgogradská 8. Nyomjo a Pravda Nyomdavállalat bratislavai Özem«. Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőirodo: Brot<sava. Jesenskéhc 12. Telefon: 551-83. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi 0| Szó negyedévre 13 korona. Törleszti a Posta Hirlapszolgálot. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ás postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS — O stredná szpedfola tlofie, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/VM. A tudósok megállapították, hogy a feketék azok az emberi lények, akiknek a szervezete a legharmoniku­sabban fejlődött abban az irányban, hogy felvegyék a küzdelmet a természetes környezettel. A feketék izomfelépítése olyan tökéletességet mutat, amelyet még a mai modern társadalomban játszott szerepük sem tud befolyásolni. Az alapadottságok tehát hosszú évszázad-ezredek óta megvannak. Az afrikai államok sportja szünet nélkül forr, sis­tereg, fejlődik. A legkülönfélébb sportágakban újabb és újabb tehetségek bukkannak elő, akik ma már a legtöbb esetben nincsenek magukra hagyva. Vannak példaképek, edzők és versenyzőtársak. Vannak, és ha lassan is, de egyre nagyobb számban épülnek korsze­rű sportlétesítmények, s az afrikai versenyzők egyre több alkalmat találnak arra, hogy összemérjék erejü­ket a többi földrész legjobb sportolóival. Az ilyen erő­felmérésre legjobb alkalom a négyévenként megis­métlődő olimpia. Mi lesz Münchenben? Afrika tizenkilenc országából százhat versenyző vett részt Mexikóváros atlétikai küzdelmeiben. Összesen Kímélte a futócipőjét Mexikóra mindnyájan jól emlékezünk. A képek kí­sértenek. Amos Biwot szökken az akadály felett, az árkot átugorja, még csak vizes sem lesz a cipője. 'Amikor az újságírók megkérdezték, hogy miért ugrik ki teljesen a vizesárok peremére, edzője válaszolt he­lyette: „Ha valakinek csak egy pár futócipője vau, nem szereti, ha nedves lesz...“ Egy ismeretlen fog­piszkáló ember, Jipcso egyetemi tanára módjára jár túl Jiin Ryun eszén, tálcán kínálja a győzelmet felet­tesének, Kipcsoge Keino császári hadnagynak. Mamo Wolde komoly arca tűnik fel, a fáradtságnak, a meg­erőltetésnek legcsekélyebb nyoma nélkül veszi át a sérült császár örökét, lép. Abebe Bikila helyébe a ma­ratón második felében. És jön Naftali Temu és jön Mohamed Gammoudi... Afrika öt aranyat, öt ezüstöt és két bronzot nyert az Estadio tartanján. A szorítóban két ezüst- és egy bronzérem a jutalom. És ezekkel az érmekkel és több helyezéssel Afrika örökre megjelenik a nagy sport fontos szerepet játszanak a futásban: ezek következ­tében átlagon felüli hosszú lépésekkel futhatnak. Tehetséges sportolók, főleg futók élnek más orszá­gokban is, de nemcsak Kenyában, más afrikai álla­mokban a legifjabb földrész sportja még nem sokkal jutott túl a dzsungelkorszakon, amikor kezdetleges a tehetségkutatás és a sportolók irányítása. Kenyában ezen már túljutottak, s az eredmények nyilvánvalók. Érdekes az a történet, amely kijuttatta Mexikóba a 3000 méteres akadályfutás olimpiai bajnokát, Bivvot- tot. Az olimpia előtt még Kenyában sem ismerték. Nem említette Keino sem, amikor négy hónappal Me­xikó előtt honfitársai várható sikereiről nyilatkozott. Ennek a jelenleg 24 éves atlétának néhány hónappal az olimpia előtt nem is voltak esélyei, hogy ott lesz Mexikóban. Ugyanis az 5000 méteres válogatóverse­nyen a vert mezőnyben foglalt helyet. 45 perc múlva indult a 3000 méteres akadályverseny, és ő újra meg­jelent a rajtnál. 5000 méterrel a lábában kezdte el újra a harcot a mexikói repülőjegyért. Olyan fölény- nyel győzött, hogy rögtön kerettag lett. Mexikóban aztán az egyik legnagyobb szenzációt okozta. Ideális izomfelépítés töltjük már Törökországban, a Szovjetunióban és más országokban is járt. És itt vannak Uganda ökölvívói, akiket bizonyára nem csupán törzsük harcos múltja juttatta a mexikói döntőbe. Kipcsoge Keino, a fekete földrész első világcsúcs­tartója (1965, 3000 m 7:39,6 perc) így látja a fiatal kontinens sportját: „Afrikában és szűkebb hazámban, Kenyában száz és száz fiatal fiú akud, aki egyszer majd jobb lesz nálam. Van már néhány igen lelkes, nagyszerű edzőnk, de általában még mindig nem tu­dunk mindent a modern edzésekről. A mexikói olim­piát én csak jelzésnek tekintem. Kétségtelen, hogy Af­rika még csak a fejlődés legelején tart. A jövő azon­ban a miénk, akkor is, ha ebben a pillanatban még nagyon sok tanulni-, pótolnivalónk van. Az óriás tehát felébredt, elindult. Feltartóztathatat­lanul száguld, és lehetőségei beláthatatlanok. A me­xikói események ismeretében Afrika előnyomulása Münchenben egy pillanatig sem kétséges. (T. V.| Münchenben is ott leszek — figyelmezteti az akadályfutókat a kenyai Amos Biwott. A szenegáli népi birkózók előkészülete dob­tánccal. A „ceremónia“ után kezdődik a bir­kózás. 1 II SSIS^

Next

/
Thumbnails
Contents