Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 87. szám, csütörtök

Igényes célkitűzésünk: a kohászat fejlesztése Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB első titkárának beszéde a podbrezovái Šverma Vasműben Köszönet Ondrej Nef siónak Tisztelt Elvtársak! Engedjék meg, hogy a CSKP Központi Bizottsági), és az SZLKP Központi Bizottsága ne­vében szívélyesen üdvözöljem Önöket a podbrezovái Šverma Vasmű új csővonó részlege üzembe helyezésének alkalmá­ból. Szívesen fogadtam a meghí­vást, hogy részt vegyek ezen az összejövetelen, és ellátogas­sak üzemükbe, amely a Felső- Garam vidék forradalmi mun­kásmozgalmának egyik köz­pontja volt, és mai kollektívá­ja nemcsak büszkén magáénak vallja ezeket a hagyományo­kat, hanem a múlt dicső forra­dalmi hagyatékát munkájával, tetteivel valóra is váltja, és fejleszti. Ezt bizonyították a válságos évek is, amikor a podbrezovái kohászok, a Šverma Vasmű dolgozói, a pártszervezet veze­tésével munkájukkal jelentősen támogatták kommunista pár­tunk törekvését Szlovákia és az egész köztársaság viszonyai­nak politikai és gazdasági kon­szolidálására. Tiszteljük és ér­tékeljük ezt az öntudatos, ha­zafias helytállásukat. Lenárt elvtárs a továbbiak­ban őszinte jókívánságait fe jtízte ki mindazoknak, akik részt vettek az új üzemrészleg építésében, köszönetét mondott munkájukért és áldozatkészsé­gükért. — Az új korszerű részleg — mondotta — a podbrezovái Vasmű dolgozóinak értékes hozzájárulását jelenti annak a programnak a megvalósításá­hoz, melyet a CSKP XIV. kong­resszusa tűzött kt a csehszlo­vák kohóipar elé. E program szerint az acélgyártás 14 millió tonnára emelkedik. E tervvel összhangban az öt­éves terv folyamán 221 száza­lékkal kell növelnünk a ne­mesacél gyártását. Szlovákiá­ban pedig 170 százalékkal. Ko­hászainknak 55 százalékkal több bádoglemezt és hengerelt acélt kell gyártaniok népgaz­daságunknak, Szlovákiában százszázalékkal többet, mint 1970-ben. 1970-ben a köztársa­ságban hozzávetőlegesen 2 mil­lió 150 ezer tonna bádoglemezt gyártottunk, és ennek a meny- nyiségnek csaknem 60 százalé­kát Szlovákiában. Az ötéves tervidőszakban jelentős növe­kedést kell elérnünk az acél­csövek gyártásában — orszá­gos viszonylatban 23 százalék­kal, Szlovákiában több mint 93 százalékkal növekszik termelé­sük. Tudatosítjuk, hogy ezeket az igényes célokat csak a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség országaival való szövet­ségben és a velük folytatott szoros gazdasági együttműkö­désben érhetjük el. A Szovjet­unió vasércet, korszerű kohó­berendezéseket szállít Csehszlo­vákiának, és megosztja velünk a műszaki haladás vívmányait Is. Többek között együttműkö­désünk hasznosságának bizo­nyítéka a Kelet-szlovákiai Vas­mű, amely új, nagyon korsze­rű alapja a bádoglemez rentá­bilis gyártásának. A csehszlo­vák kohászat hatékonysága nö­velésének szempontjából rend­kívül jelentős a szovjet vas­szállítmányok növekedése. A szocialista országok gazdasága integrációjának keretében szá­mításba jön, hogy Csehszlová­kia is részt vesz a Szovjetunió­ban egy kohászati kombinát közös építésében, amely hozzá­járulna a részt vevő országok kohászati nyersanyag-szükség­letének fedezéséhez. Elvtársak! A podbrezovái kohászokra is Jelentős feladatok várnak az ötéves terv teljesítésében. E feladatok teljesítése megköve­teli, hogy jelentős haladást érjünk el az új technika és technológia bevezetésében és érvényesítésében, miközben maximálisan gazdálkodnunk kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Az SZLKP Központi Bizottsá­gának első titkára ezután konk­rét adatok alapján mutatott rá az új üzemrészleg jelentőségé­re külkereskedelmünk és a termelés hatékonysága szem­pontjából is. A CSKP Központi Bizottságá­nak februári plénuma ■— hang­súlyozta Lenárt elvtárs ki­emelte azt a feladatot, hogy a népgazdaság hatékonysága ér­dekében jobban ki kell hasz­nálnunk a nyersanyagot, az energiát, az állóalapokat és az emberi munkát. Minden üzem, vállalat, műhely, kollektíva és minden egyén számára kötele­ző programmá kell válnia en­nek az irányvonalnak. Ez, amint már említettem, a fé­mekkel való takarékoskodásra is vonatkozik. Ezen a téren nagy tartalékaink vannak. A gazdasági haladásra, az állóalapok jobb kihasználására kifejtett törekvésünkben, vala­mint abban az Igyekezetünk­ben, hogy a nyersanyag — szén, fém, gyapot — minden tonnájából, minden kilowattóra villanyenergiából a lehető leg­nagyobb hasznot húzzuk, jelen­tős szerepet játszik az üzemek racionális és jól működő belső irányítása. Mivel az elmúlt években nem tulajdonítottak kellő jelentőséget ennek a kér­désnek, ma napirendre kerül a gazdaságosság, a rentabilitás és a minőség kérdése, és ezen a területen le kell küzdenünk a ma tapasztalható bizonyos pangást. Ez azt jelenti, hogy az üzemekben, a vállalatokban és a műhelyekben a nagyobb hatékonyságért folytatott küz­delemben egyre ésszerűbben kell kihasználnunk az olyan eszközöket, mint a pontos kal­kuláció, a minőségi normák, a szakképzett bérelszámolás és tervezés. Ezek alapján kell fo­koznunk harcunkat a termelés rentabilitásáért és hatékonysá­gáért, a munka- és a techno­lógiai fegyelem megszilárdítá­sáért. Elvtársak, ha igényesen értékeljük üzemük helyzetét, akkor megállapíthatjuk, hogy ezen a téren még itt is sokat kell tenni, tökéletesíteni. Értékeljük, hogy a Šverma Vasmű dolgozói teljesítették, sőt túlteljesítették az első ne­gyedévben a tervfeladatokat. Értékeljük, hogy üzemükben sikeresen fejlődik a szocialis­ta verseny, a szocialista mun­kabrigádok és az újítómozga­lom tagjai jelentősen hozzájá­rulnak a terv teljesítéséhez. Céltudatosan láttak hozzá a ra­cionalizálási folyamathoz, amely az elmúlt évben több mint egymillió korona megta­karítását eredményezte az üzemnek. Amennyiben azonban itt önöknél is megemlítjük az üzem irányítása és belső szer­vezése további tökéletesítésé­nek feladatát, ez nem jelent többletfeladatot. Ez a feladat nem áll a szocialista verseny, a racionalizálási mozgalom és a tervteljesítésre kifejtett tö­rekvés fölött. Éppen ellenkező­leg, a jó üzemi irányítás, a ra­cionális üzemen belüli viszo­nyok jó progresszív alapot biz­tosítanak ahhoz, hogy gyorsan felismerjük és rugalmasan ki­küszöböljük a szervezés és a gazdálkodás gyenge pontjait, hogy mindenkit igazságosan és érdeme szerint jutalmazzunk, és a dolgozók egyre aktívab­ban részt vehessenek az irá­nyításban és a döntésben. Ezen a téren a hatékonyságért, a februári plénum határozatának következetes megvalósításáért folytatott harcban sok érdekes és fontos feladat áll az üzem vezetősége, a pártszervezet és a kommunisták előtt, mivel ezek a feladatok érzékenyen érintik az embereket, kölcsö­nös kapcsolataikat, valamint pártszervezeteink ideológiai ne­velőmunkáját is. Tisztelt barátaim, a mai nap jelentős nap a Vasmű több mint százéves munkásmozgalmi, forradalmi történetében. Az új üzemrészleg üzembe helyezésé­vel az üzem történetének új szakaszába érkeztünk, amely meghatározza az üzem korsze­rű jelenét és jövőjét. Ebből az alkalomból meg akarnám említeni és ki sze­retném emelni azt a jelentős szerepet, melyet az üzem régi dolgozói töltöttek be munkás- osztályunknak a kapitalizmus ellen folytatott forradalmi har­cában és a nemzeti felszabadí­tó harcban. Saját tapasztala­taik alapján és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ha­tására ebben a kerületben el­sőként értették meg, hogy kü­lön kell válniok az opportu­nista szociáldemokrata párttól. Az üzemben a marxista balol dal lubochfíai kongresszusa fel­hívásának alapján megalapítot­ták íi kommunista szervezetet. Ez nagy jelentőségű forradalmi tett volt, s ma tisztelettel em­lékezünk felejthetetlen végre­hajtóira. A kommunisták itt Podbrezo- ván is türelmesen, áldozatké­szen és lelkesedéssel győzték meg a dolgozókat a forradal­mi harc igazáról. Súlyos ül­döztetésnek voltak kitéve, az üzem vezetősége elbocsátotta őket a munkából, és szembe kellett helyezkedniük a jobbol­dali szociáldemokrata vezetők demagógiájával is, akik elterel­ték a dolgozók figyelmét a for­radalmi harcról. A podbrezovái kommunisták becsületére válik, hogy egy pillanatra sem szün­tették meg harcukat, hűek ma­radtak a forradalmi eszmékhez. Tevékenységük messze túlnőtt az üzem keretén, visszatükrö­ződött az egész Garam-vidék forradalmi mozgásában, így pl. a Červená Skala—Margecany közti vasútvonal építésén ren­dezett sztrájkban, a polomkai földművesek lázadásában, az erdőmunkások 1936. évi sztrájk jában és más akciókban. A kommunisták érdemdús munkájának kiváló bizonyítéka volt az üzem dolgozóinak és a környék népének tömeges csat­lakozása a Szlovák Nemzeti Felkeléshez, a fasisztaellenes fegyveres harchoz. Népünk és nemzeteink nagy történelmi pillanatában megmutatkozott pártunk óriási, fáradhatatlan munkájának jelentősége. Ehhez a munkához becsülettel hozzá­járultak a podbrezovái kommu­nisták is. Itt, Podbrezován tar­tották az üzemi bizottságok emlékezetes tanácskozását, amely megalapozta a szakszer­vezetek egyesülését. A podbre­zovái munkások a szocializmus építésének éveiben számos ki­váló tettel bizonyították öntu­datosságukat Szlovákia iparosí­tása terveinek teljesítésében. A dicső forradalmi múltat nem azért említjük, mert kedv­telést találnánk a történelem­ben, azért tesszük ezt, hogy tanuljunk és erőt merítsünk a sok vérrel és nagy áldozatok­kal fizetett tapasztalatokért. A XIV. kongresszus által kitűzött program megvalósítása megkö­veteli, hogy forradalmian viszo­nyuljunk a mindennapi felada­tokhoz. Megköveteli, hogy ne elégedjünk meg az átlagosság­gal, a közömbösséggel, a ren­detlenség megtörésével. Úgy, mint a múltban, ma is érvé­nyes, hogy a kommunisták a társadalmi haladás vezető ere­je, saját példájukkal mutatják az utat, megnyerik, meggyőzik I a dolgozókat közös céljaik he- I lyességéről és hasznosságáról. I A kommunisták elvhűek és kö- I nyörteleniil fellépnek az oppor- I tunizmus minden megnyilvánu- I lása ellen. Ma is érvényes, | hogy haladásunk feltételeként I meg kell szilárdítanunk a mun- I kásosztály és a dolgozók, a I párt és a nép, a szakszerveze- I tek, az ifjúsági szervezetek I egységét szocialista céljaink I és a proletár internacionaliz- I mus alapján. Csehszlovákia Kommunista I Pártja, amellyel megbonthatat- I lanul összekapcsolódik a pod- I brezovái kohászok nemzedékei- I nek harca a dolgozók jobb és I igazságosabb életéért, amely I kezdeményezője és alkotója I volt üzemük új távlatainak, a I Garam-vidék népe élete meg- I változtatásának, meg van győ- I ződve arról, hogy u podbrezo- I vái dolgozók továbbra is a szó- I cializmus építőinek első sorai- I ban haladnak. Meggyőződésünk, hogy az új I részlegben és az üzem többi | munkahelyén is becsületes I munkájukkal, az újjáépítés és a I korszerűsítés igényes program- I jának megvalósításával, az újí- I tómozgalom fellendítésével to- I vább gazdagítják a podbrezovái I kohászok régi dicsőségét Az apáink és nagyapáink ál- I tál meggyújtott forradalmi fák- I lya legyen továbbra is a szó- I cialista, munkás Podbrezová élő I jelképei Engedjék meg, elvtársak, I hogy sok kitartást, sikert kí- I vánjak önöknek ebben a ne- I mes törekvésükben. (ČSTK) — Ondrej N epelát, Érdemes Sport mestert, a mű­korcsolyázás 1972. évi olimpiai győztesét és világbajnokát teg­nap délután Bratislavába érke­zését követően fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Ondrej Klokoč, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, az SZNT elnöke, Ján Janik, az SZLKP KB tit­kára és Dániel Futej, az SZLKP KB osztályvezetője jelenlété­ben. Lenárt elvtárs köszönetét mondott Ondrej Nepelának az — Dr. ĽUBOMÍR STRUUGAL, a CSSZSZK miniszterelnöke tegnap a diil iráni természeti katasztrófával kapcsolatban részvéttáviratot kül­dött Amir Abbasz tloveida iráni miniszterelnöknek. GROMIKO: SZSZK párt- és állami szervei nevében szocialista hazánk példás képviseléséért és szí­vélyesen gratulált a legmaga­sabb sportcímek eléréséhez. Ondrej Nepela köszönetét mondott a sokoldalú támoga­tásért és sporttevékenysége megbecsüléséért. Kiutasították hazánkból (ČSTK) — A csehszlovák rendőrség dolgozói 1972. ápri­lis 9-én, vasárnap a délutáni órákban tetten érték Georges Vaugier urat, Franciaország prágai nagykövetségének har­madik titkárát, amikor éppen átvette a csehszlovák ötéves tervről és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsáról szóló adatokat tartalmazó szigorúan titkos iratokat. Mivel ténykedése nem egyez­tethető össze egy diplomata helyzetével, Vaugier urat kiuta­sították a CSSZSZK-ből. Az európai biztonság központi láncszeme (Folytatás az 1. oldalról.) közötti kérdéseket, amelyek a müncheni egyezmény érvényte­lenségével vannak összefüggés­ben. A szerződés aláírása máris kedvezően hatott az európai helyzetre is, és különösen az NSZK-nak számos szocialista országgal való viszonyára. Gro- miko megjegyezte, hogy a szer­ződés aláírása után erősödött az általános tendencia az eny­hülésre Európában, létrejöttek a kedvező előfeltételek az eu­rópai értekezlet konkrét előké­szítésére. Az NSZK-nak a Szovjetunió­val és Lengyelországgal kötött szerződései ratifikálása körül a Német Szövetségi Köztársa­ságban elkeseredett harc bon­takozott ki. A CDU—CSU egyes ellenzéki vezérei megint a re­vanš, valamint a szomszédos népekkel és államokkal szembe­ni ellenségeskedés koncepció­ját szeretnék ráerőszakolni or­szágukra — mondotta Andrej Gromiko. A Szovjetunió nem készül senkit sem fenyegetni; az NSZK-nak magának kell eldön­tenie, hogy mit akar — mon­dotta Gromiko. — Az NSZK most az előtt a választás élőt áll, hogy barátságban, vagy ellenségeskedésben éljen a Szovjetunióval. Nem lehet szó baráti és jószomszédi viszonyról, ha az NSZK-ban nem szándékoz­nak kellőképpen figyelembe venni a Szovjetunió érdekeit, azt a minimumot, amely a moszkvai szerződésben jutott kifejezésre. Gromiko, a képviselők kérdé­seire válaszolva kijelentette, hogy a szerződés a jelenlegi formájában egyesúlyba állítja a felek érdekeit. A mérleg meg- billentésétől a szerződés kárt szenvedne. A Szovjetunió a szerződésre vonatkozólag sem­miféle újabb tárgyalásokba nem kíván bocsátkozni. Ezt Leo­nyid Brezsnyev világosan kije­lentette a szovjet szakszerveze­tek legutóbbi kongresszusán. Az ülésen több képviselő fel­szólalásában támogatta a szovjet kormánynak azt a ja­vaslatát, hogy hagyják jóvá az NSZK-val kötött szerződést. A szerződés vitáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa, Szövetségi és Nemzetiségi Ta­nácsa külügyi bizottságainak legközelebbi ülésén folytatják. Átütő sikerek időszaka Ünnepi nagygyűlés a Kremlben Moszkva — A szovjet fővá­rosban tegnap ünnepélyes ke­retek között emlékeztek meg az űrhajózás napjáról. A Kreml Kongresszusi Palotájában mun­kások, mérnökök, tervezők, űr­hajósok, diplomaták és újság­írók gyűltek össze, hogy emlé­kezzenek az első űrrepülés év­fordulójára, az utóbbi évtized­ben elért kiváló eredményekre. Az ünnepi nagygyűlésen meg­jelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra, Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke, valamint a szovjet párt­ós állami vezetés élenjáró kép­viselői. Az ünnepi beszédet Msztyi- szláv Keldis, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának el­nöke tartotta. Az ünnepi szónok rámutatott, hogy az elmúlt éve­ket jelentős sikerek jellemzik. Elemezte és értékelte az egyes jelentősebb szovjet űrkisérlete- ket, foglalkozott az együttmű­ködés kérdéseivel és ugyanak­kor felvillantotta az űrhajózás távlatait is. Az ünnepi nagygyűlésen be­szédet mondott továbbá Alekszej Leonov, aki az űrkutatás törté­netében először tett űrsétát. Leonov ezredes beszédében hangsúlyozta: a világűr kutatá­sa az emberi tevékenység fon­tos ágazatává vált. Népszavazás Angliában is? London — A brit munkáspárt parlamenti csoportja szerdán 129 szavazattal 96 ellenében elfogadta a Konzervatív Párt néhány alsóházi képviselőjének azt a javaslatát, hogy terjesszék népszavazás elé Anglia közös piaci csatlakozásának kérdését. Roy Jenkins és a tisztségéről lemondott többi politikus, a Munkáspárt politikájával való általános szembeszegülésük ré­szeként, elvetették a referen­dum javaslatát. A parlamenti csoport szava­zásán Wilsonéknak sikerült el­vetniük annak gondolatát is, hogy a munkáspárti képviselők szabadon szavazhassanak majd az alsóházban. A párt vezetői most minden eszközt felhasz­nálnak, hogy betartsák a párt­fegyelmet és nyomást gyako­roljanak képviselőikre, hogy a népszavazás kiírása mellett ad­ják le voksukat. Befejeződtek a megbeszélések Tokió — A középutas japán Demokratikus Szocialista Párt (DSP) tíztagú küldöttsége lé­nyegében befejezte pekingi tár­gyalásait. A japán és a kínai fél megle­hetősen sok időt töltött a kia­dandó közös nyilatkozat megfo­galmazásával. Hírek szerint végül megegyeztek abban, hogy a kommünikében a hangsúlyt a japán—kínai kapcsolatokra, a két ország közti személycserék­re és általában a nemzetközi helyzet értékelésére helyezik. Tokiói források szerint a kí­naiak közölték a Demokratikus Szocialista Párt küldöttségével, nem tartanak igényt a japán kormány által felajánlott ex­port-import bankkölcsönökre. űi szó 1972 IV.

Next

/
Thumbnails
Contents