Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-07 / 82. szám, péntek

lovtlonl keS! a közszolgáltatásokat A helyi gazdálkodás, különösen a lakosságnak nyújtott fize­tett és díjtalan szolgáltatások, az életszínvonal egyre jelentő­sebb tényezői. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások rendsze­res fejlődése, éspedig nemcsak terjedelmét tekintve, a lakosság számának növekedésével összhangban, hanem minőségileg is, a fejlett szocialista társadalom építésének egyik előfeltétele. A közszolgáltatások minőségétől is függ milyen mértékben használhatják ki munka és szabad idejüket az állampolgárok. Hzért a közszolgáltatások fejlődésével összefüggő kérdéseket a választási gyűléseken, gyakran bíráló előjellel vetették fel. Ügy vélem, hogy a nemzeti bizottságok nyilvántartásában a közszolgáltatásokkal kapcso­latos észrevételek vannak túl­súlyban. Sőt egyes járásokban, mint például a senicai, vagy a Nové Zámky-1 (Érsekújvár) já­rásokban az ezzel kapcsolatos panaszok számaránya nagyobb, mint a lakásproblémákkal kap­csolatosaké. A nitrai. járásban az elmúlt évben a szolgáltatá­sokra vonatkozó panaszok 90 százaléka Indokolt volt. Igen sok panasz hangzott el amiatt, hogy a nitrai Kovoplast hossza- dalmasan javítja a hűtőszekré­nyeket. A vállalat viszont a Zlaté Moravce-i Calex vállalatra hárítja a felelősséget, amely nem szállít elegendő hűtőaggre­gátort, és ezért a Kovoplast kénytelen volt területi érvényű javítási sorrendet bevezetni. Az igények azonban jóval túlhalad­ják a nitrai járás határát, és így kb. 20 ezer hűtőszekrény vár javításra. A választási gyűléseken az ál­lampolgárok igen gyakran mii tattak rá, hogy a cipőjavitás rossz, és a mérték utáni szabá­szát csak vontatottan teljesíti a megrendelést, a vegytisztítok teljesítménye sem kielégítő. Igen sok panasz hangzott el a lakáskarbantartás helytelen gyakorlata miatt, és általában bírálták a liázkezelüségeket. Ez utóbbiakat főleg azért, mert nem gondoskodnak a fűtés elő­készítéséről már a nyári hóna­pokban, aminek az a következ­ménye, hogy a lakók éppen a téli időszakban maradnak igen gyakran fűtés és melegvíz nél­kül. Ilyen panaszok hangzottak el különösen Bratislavában a Februári Győzelem utcai, a štrkoveci és a trávnikyi lakóte­lepek lakói részéről, de ugyan­azt hallottuk Košicén és más városokban Is. Sokan panasz­kodtak és többnyire indokoltan a házkezelőségek dolgozóinak magatartására, ezek ugyan­is egyes esetekben úgy visel­kednek, mintha az állampolgá­rok lennének őértük és nem fordítva. Nemcsak a beruházás kérdése Mindezek a bíráló megjegy­zések elegendő támpontot nyúj­tanak a nemzeti bizottságoknak ahhoz, hogyan Irányítsák és el­lenőrizzék a helyi gazdálkodási vállalatok munkáját. A kezdet kezdetén meg kell mondani, hogy egyes nemzeti bizottságok arra hivatkozva, hogy nincs elegendő anyagi eszközük a be­ruházásokra, amelyek a köz­szolgáltatások javítását lehető­vé tennék, nem veszik figyelem­be azokat az indítványokat sem, amelyek új beruházások nélkül is megvalósíthatók lennének. Nem egy esetben javulást ered ményezne, ha jobban megszer­veznék a munkát, hatékonyabb lenne az ellenőrzés és nagyob­bak, de emellett reálisabbak lennének a dolgozókkal szem­ben támasztott követelmények. A szolgáltatási hálózat Szlo­vákiában jelenleg elég széles körű. Mintegy 90 mosoda műkö­dik, s még továbbiakat építe­nek. Néhányat már ebben az év­ben üzembe helyeznek. Telje­sítményük évi terjedelme kb. 100 millió korona. És ez a terje­delem 19ü0-hoz viszonyítva több mint kétszeresére nőtt. Ennek ellenére azonban egy lakosra átszámítva évente csak 2 kg fe­hérneműt mosnak ki. A további fejlődés megkívánja a gyorsmo­sodák építését, valamint azt, hogy a szocialista szektor ilyen irányú igényeit két műszakos nagymosodákban elégítsék ki. Ami a vegytisztítást és festést illeti, az utóbbi években általá­ban rövidebb lett a várakozási idő, bővült a begyűjtő hálózat és javultak a műszaki bázisok is. A szlovákiai gyorstisztítók számára az elmúlt években kor­szerű gépeket vásároltak. Igaz, hogy a tisztítók kihasználásá­nak intenzitásában jelentős az eltérés a nagyvárosok és kisvá­rosok között. Míg egy bratisla­vai lakos évente átlag 69 koro­nát fordít ilyen szolgáltatások­ra, a tízezer lélekszám alatti vá­rosukban az évi átlag csupán 5—6 korona. Az utóbbi hét év­ben Szlovákiában 70 kis vegy­tisztító üzem épült 200 kg rnű- szuk-kapacitással. Kevés az autójavító és a taxi Külön kell szólni az borbély- és fodrászmühelyek, valamint kozmetikai szalonok által nyúj­tott szolgáltatásokról. Teljesít­ményük az elmúlt évben Szlová­kiában 113 millió korona érté­kű volt, ami elsősorban a koz­metikának köszönhető, míg a borbélyok teljesítménye csök­kent. A növekvő szükségletek ellenére jelentős lemaradás lát­ható a taxiszolgálat fejlődésé­ben. Szlovákiában összesen 600 bérautó működik, és ezek telje­sítménye Is csökkent, miután a szállítási díjtételek magasak és sok esetben nem ellenőrizhetők, mert (meddig még?) gyakran nem szerelik fel a taxamétert. Nem elégítik ki a szükségle­teket az autójavítóműhelyek sem. Szlovákiában a helyi gaz­dálkodáshoz kb. 90 autójavító műhely tartozik és teljesítmé­nyük évi terjedelme 36,1 millió korona, aminek kb. 50 százalé­kát a lakosság számára végzik. Ezekben az üzemekben növelni kellene a műszakok számát és ezzel a szolgáltatások terjedel­mét is. A rádió- és tv-készülé- kek javítószolgálatának fcelje- sítménye a múlt évben megkö­zelítette ugyan a 100 millió ko­ronát, de ebből csak 35,3 millió korona értékű szolgáltatást nyújtott a lakosságnak. A gyen geáramú gyártmányok javításá­nak terjedelmét ebben az öt­évé« tervidőszakban Szlovákiá­ban 100 százalékkal növelni kell. A szállítási idő tartama, a javítás minősége és a pótalkat­részek hiánya jelenti ezen a té­ren a fő problémát. Arra kell törekedni, hogy többféle javí­tást végezhessenek el már a megrendeld lakásán. A takarítószolgálat hamupipőke Ez idáig nem sikerült bővíte­ni a takarítószolgálatot, amely lehetővé tenné, hogy megköny- nyítsük a dolgozó nők számára a „második műszakot“. Ilyen szolgálat gyakorlatilag csak Bratislavában és Košicén léte­zik. Ugyanezt mondhatjuk a szőnyegporoló és pelenkaköl- csüiizu szolgálatról, amely Bra­tislavában a múlt évben vesz­teséggel zárult, és más szolgál tatásról is. Elszomorító a hely­zet a mérték utáni szabászatok­ban, amelyek a nagyobb váro­sokban 3—6 hónap alatt készí­tik el a megrendelt ruhát. A közszolgáltatások terjedel­mét 1975-ig, tehát az ötéves tervidőszakban átlag 32 száza­lékkal kell növelni. A fő cél a leggyakrabban igényelt szolgál tatások megjavítása: fokozat tabban koll kihasználni a már létező mosodákat, javítani kell a tisztítók munkájának minősé­gét, bővíteni kell az autójavító és szervizszolgáltatást, de a többi javító- és karbantartó te vékenységet is, beleszámítva a lakáskarbantartást. Továbbá bő­víteni kell a takaritászo'gá'a- tot, különösen a városokban és az ipari központokban. Mi épül? Számos olyan új kajiacitás épül, amely lehetővé teszi a közszolgáltatások további kor­szerűsítését éj javítását. A nem­zeti bizottságok választási prog­ramjai szerint ebben az évben kell átadni az új szolgáltató há­zakat Galántán, Stropkovban, Rožíiaván ',Rozsnyó), Stará Iiu- bovňán, Sninán, Želiezovcén (Zselíz), Kysucké Nové Meston és másutt A KOVO-DREVO (FÉM-FA) fczolgállató központot és más szolgáltatási létesít­ményt Kolárovón (Gútán), a közfürdőt Komárnóban (Komá­rom) stb. Különösen hangsú­lyozni kell, hogy a szolgálta­tások minőségének megjavítá sát a már létező üzemekben el­sősorban a tartalékok kihaszná­lásával, a munkafegyelem meg­szilárdításával, a munkaidő jobb kihasználásával, a túlórák csökkentésével kell elérni. A nemzeti bizottságok a választá­si programok konkretizálása so­rán ezekről a feladatokról gyak­ran megfeledkeznek. 0 Például nein volna-e hasz­nos alaposan ellenőrizni a ház kezelőségek munkáját, az ál­lampolgárok részéről beérke zett panaszok alapján, és fel­számolni a házkezelőségek dol­gozóinak tevékenységében és aktivitásában látható hiányos Ságokat? 0 Bratislavában heváltak a rendszeres félévi beszélgetések az állampolgárokkal a közszol gáltatások minőségéről. Ezen a téren nagyon hasznosnak mu­tatkozott a szoros együttműkö­dés a Szlovák Nők Szövetségé vei. Nem lehetne-e ezeket a for­mákat más városokban is érvé­nyesíteni? O Az évi elemzések, amelyek már a nemzeti bizottságok ren delkezésére állnak, rámutatnak, hogy egyes szolgáltatási ágaza tokban a múlthoz viszonyítva romlott a megrendelések telje­sítési határideje. Ennek okát alaposan ki kellene vizsgálni. # Meddig számolják még Bratislavában és másutt is a taxisofőrök a viteldíjat tetszés szerint, taxaméter nélkül, anél­kül, hogy az utasnak lehetősé­ge lenne ellenőrizni a megtett kilométereket? ® A választási programok többnyire nsak hiányosan vá­zolják a falusi lakosságnak nyújtandó szolgáltatások bőví­tését, holott nagy az érdeklő­dés irántuk. Ezekkel a kérdé­sekkel is részletesebben kell foglalkozni. Igényesebb követelmények Ez a néhány, a nemzeti bi­zottságok címére elhangzott konkrét indítvány távolról sem meríti ki mindazt, amit a köz­szolgáltatási hálózat és az egész helyi gazdálkodás fejlő­dése megkövetel. így például arra is szükség van, hogy a he­lyi üzemeket abból a szempont­ból értékeljük, milyen hasznot hajtanak a lakosságnak, milyen a helyi gazdálkodás dolgozói­nak szaktudása, hogyan gon­doskodunk a munkaerő-után- pótlás neveléséről stb. A nemzeti bizottságoknak a helyi gazdálkodással szemben különleges helyzetük van. Egy­részt irányító és ellenőrző szer­vek, és érdekeltek gazdaságuk eredményeiben, másrészt — mint választott szervek — köte­lesek a helyi gazdálkodás mun­kájában sokoldalúan érvénye­síteni az állampolgárok érdé keit. Hibás lenne e funkciók teljesítésében bizonyos ellenté­tet látni. Mindkettő szerves egységben teljesíthető: Azok a szolgáltatási létesítmények és helyi gazdálkodási vállalatok, amelyek jó! dolgoznak az ál­lampolgárok és a társadalom érdekében, törvényszerűen gaz­daságilag is eredményesek lesz­nek. Azonban az is igaz, hogy a nemzeti bizottságoknak mindkét irányban irányító- és ellenőrző szerpnük van a helyi gazdálkodási ágazattal szem­ben, és e?en a téren méj» min­dig jelentősek a tartalékok. JAROSLAV MESKO [J Sophia borán egy szovjet —olasT koorodukrlóbati forga­tott tévé-filmben játssza élete első tévé-szerepét: Anna Knre- ninát alakítja Carlo Ponti ren­dezésében. □ Hírek szerint Charlie Chaplin mégis elfogadta Felli­ni ajánlatát, s fellép annak 1999 1/2 című filmjében. Chaplin egy 120 éves bácsit alakítana, akt meg szeretné érni a 2000. év el­ső óráját. □ Bemutatták Moszkvában Sosztakovics XV. szimfóniáját. A bemutatón a szovjet rádió és televízió szimfonikus zenekarát a szerző fia, Makszim Sosztako­vics vezényelte. k szocil zmus pirüf a Charles Fourier születésének 200. évfordulójára Marx Károly, a tudományos kommunizmus elméletének egyik megalkotója nevezte a szocializmus pátriárkájának az utópikus szocializmus egyik fő képviselőjét, Charles Főúriért. Francois Marié Charles Fourier 1772. április 7-én született a franciaországi Besankonban. Kereskedő családból származott, s ifjú korában maga is keres­kedő volt Lyonban, azonban csakhamar tönkrement ôs csak­nem koldusbotra jutott. Ez volt tehát az a szociális kiinduló­pont, amely Charles Főúriért el­vezette ahhoz a felismeréshez, hogy a burzsoá társadalmi rend­szer megszilárdulása utáni idő­szaktól Franciaországban a dol­gozó tömegeket kíméletlenül elnyomják. Felháborodását utó­pikus műveiben, „A négy moz gás és az általános rendelteté­sek elmélete“ (ÍHÜH), „Az egye­temes egység elmélete“ (1822), „Az új ipari és szocientárius vi lág“ (1H29) és egyéb utópikus műveiben igyekszik kifejezni és megrajzolja egy eszményi társa­dalom körvonalait. A lökés társadalom győzelmé­vel és az ipari forradalommal nőtt a munkásosztály száma, s ugyanakkor egyre inkább nö­vekedtek a burzsoá társadalom belső ellentmondásai is. Ennek következtében a proletariátus egyre inkább kiábrándult a ka­pitalizmus „paradicsomi“ kö­rülményeiből, de még nem ju­tott el arra a fejlődési pontra, hogy önálló osztályként tudato­sítaná a saját jövőjét. Bírálja ugyan a fennálló burzsoá társa­dalmi rendet, de nem látja még a kivezető utat, s így a tőkés rendszer bírálata az utópikus szocializmus alapjává válik. A XIX. század elején ^szinte egy­mástól függetlenül jönnek létre a francia és az angol utópikus szocialista rendszerek. A francia utópikus szocializ­mus, a marxi tudományos szo­cializmust megelőző, tudomány­talan társadalomszemlélet volt. Képviselői, köztük Fourier is, egy képzeletbeli, fantasztikus társadalom létrehozásáról álmo­doztak. Az utópia társadalma ugyanis olyan eszményi társa­dalom, amely sehol sincs (az „utópia“ görög szó jelentése is az, hogy „seholsem ). Charles Fourier elképzelései re is az jellemző, hogy nem volt tudományos felfogása a tár­sadalmi életről, ezért a társadal­mi jelenségeket esetenként fan­tasztikus, ábrándos módon fog­ta fel. Mindez a konkrét társa­dalmi körülményekből adódott, hiszen korábban még nem volt olyan társadalmi osztály, amely betölthette volna a forradalmi erő szerepét. Éppen ezért Fou­rier ts az utópikus szocializ­mus többi képviselői, még nem a proletariátus érdekeit, hanem az egész emberiség érdekeit akarták képviselni. Charles Fourier rendkívül nagy érdeme, hogy kérlelheted lenül bírálta a fennálló burzsoá társadalmi rendet. Engels írja róla „A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig“ cí­mű művében: „... Fouriernél a fennálló társadalmi állapotok igazi franciásan szellemes, de azért nem kevésbé mélyreható bírálatát találhatjuk meg ... Fourier nemcsak kritikus, örök ké vidám természete szatirikus sá, mégpedig minden idők egyik legnagyobb szatirikusává teszi öl.“ (I. m. 22—23. o.). Fou­rier a burzsoá társadalom bírá­latánál rámutat arra, hogy e rendszer egyik hibája a kaoti­kus, minden rendszer nélküli termelés, amelynek fejlődése nem teremti meg az ember szá­mára a boldogságot, hanem el­lenkezőleg, nyomort eredmé­nyez. Szerinte csak akkor lehet ki küszöbölni a társadalom bajait, ha jobban szervezik meg a ter­melést és biztosítják a munká­hoz való jogot. A termelés és a munka tökéletes megszervezé­sét utópikus módon az úgyneve­zett falanszok megszervezésé­ben látta. Fourier társadalom­szemlélete a maga korában po­zitív elemeket tartalmazott, el­sősorban abban, hogy felfedez­te a kapitalizmus alapvető el­lentmondásait. Fourier Igazság­talannak tartotta a nők társa­dalmi helyzetét a kapitalizmus­ban és síkra szállt a nők fel­szabadításáért. Filozófiája is egész sor érté­kes gondolatot tartalmaz. Elis­meri a világ megismerhetősé­gét, elveti az agnoszticizmust és a természeti jelenségek vizs­gálatánál materialista álláspon­tot képvisel. Végső soron azon­ban a filozófiája is utópikus szocialista jellegű, s ez megmu­tatkozik abban is, hogy a hala­dó jellegű gondolatok fantaszti­kus elemekkel keverednek és kapcsolódnak össze. Charles Fourier utópikus esz­mél, s elsősorban a tőkés társa­dalom kíméletlen bírálata, po­zitív hatással volt a forradalmi munkásmozgalom fejlődésére. Fourier azonban — csakúgy mint az elődei — nem ismerte fel azokat a reális társadalmi erőket, amelyek megváltoztat­ják a társadalmat, elutasította a forradalmi harcot és úgy gon­dolta, hogy az utópikus szocia­lista eszmék jjropagálása útján is meg lehet változtatni a társa­dalmat. A proletariátus mint társada­lomformáló erő azonban nem a fantázia és utópia alapján, ha­nem forradalom útján akarja megváltoztatni a társadalmat. Olyan ideológiára volt tehát szükség, amely reális útmutatá­sokat nyújt a tőkés társadalom felszámolásához és az új, szo­cialista társadalom létrehozásá­hoz. Ez az elmélet a marxiz­mus-forradalmi elmélete. Lenin rámutatott arra, hogy a német klasszikus filozófia és a klasszikus polgári közgazdaság- tan mellett, az utópikus szocia­lizmus volt a marxizmus egyik forrása. Marx és Engels a szo­cializmust utópiából tudomány- nyá fejlesztették. A marxi tudo­mányos szocializmus, vagy tu­dományos kommunizmus azon­ban lényegesen eltér az utópi­kus szocializmustól. A történe­lem Igazolta a tudományos szo­cializmus elméletének helyessé­gét, hiszen a Szovjetunióban és a többi szocialista országban létrejött és a kommunizmus fe­lé halad az a társadalom, amelyről Charles Fourier és tár­sai csak ábrándokat szőtek. DR. ONÚDI JÁNOS ÚJ«S4Ó Huszár Tibor felvétele 1972. ív. 7. b

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents