Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó

atom Ra ktárból klÄyiség Felvételünk a CSEMADOK gabčikovói (Bős) szerveze­tének tagjait ábrázolja, akik ezen a napon kivételesen nem kultúrmunkával foglalkoznak, hanem betonoznak. Ugyanis a hnb rendelkezésükre bocsátott egy raktárhe­lyiséget, azt alakítják át klubnak. A klubhelyiség átadá­sa után a szervezeten belüli kultúrmunka minőségének és mennyiségének a javulása várható. Demian István Jó tenne, ha... Kelet-Szlovákiában egy kulturális rendezvényről sem hiányzik a CSEMA- DOM Sefta-i (Szina) szer­vezetének tánccsoportja. Eddig sikerrel szerepeltek Gombaseken (Gombaszö­gön), Zarnovicén (Zsar- nóc), Fil'akovón (Fülek), Veľká Idán (Nagyida). Je­lenleg a košicei Művészetek Házában megrendezendő járási folklór-fesztiválra készülnek, ahol csárdást és verbunkost adnak elő. Munkájukért már több­ször részesültek elismerés­ben. A csoport tagjai­nak azonban az a vélemé­nye, hogy az eddiginél sokkal eredményesebben dolgozhatnának, ha sike­rülne a szervezet keretén belül egy népi zenekart alakítani, de sajnos a ze­nészeket nincs miből fizet­ni, akik viszont Ingyen nem hajlandók zenekísé­retet szolgáltatni. A seiíai zenészek inkább elszerződ­tek a košicei (Kassa) Žia­ra tánccsporthoz, mert ott fizetést kapnak. Nemcsak seňai jelenség ez a járásban, legalább nyolc-tíz jó teljesítményt nyújtó tánccsoportnak ha­sonló a gondja. Ezért jó lenne, ha a CSEMADOK il­letékes szervei tárgyalná­nak erről a problémáról és segítségére lennének a he­lyi szervezetnek ezek meg­oldásában. Schmidt Ferenc Hírnevéhez méltó Karlovy Vary hazánk egyik legismertebb fürdővárosa, amelynek szanatóriumaiban sokféle betegséget gyógyí­tanak. A város a gyógyulást keresőkön kívül a turistákat is vonzza. Turisták főleg a tavasz beköszöntésével kez­dik elözönleni a várost. Így van ez most is, és ennek folytán Karlovy Vary utcáin egyre nagyobb a forgalom. 'Az elmúlt években sokszor problémát okozott a turis­ták szállásigényeinek a kielégítése. Ezen a téren némi javulás állt be aztóta, hogy a várostól négy kilométerre felépült a háromszázhúsz férőhelyes Alica-szálló. A tu­risták elszállásolásának problémája talán végleg megol­dódik, ha felépül a Thermál-szálló (képünkön). A vá­ros hírnevéhez méltó tizenhat emeletes szállodában étte­rem, kávéház, mozi és meleg forrásvízzel ellátott me­dence kap helyet. Kovács Árpád Az ő vezetésével Szabó Gyuláné nyolc éve áll Abovcén (Abafalva) a Csehszlovák Vöröskereszt helyi szervezete élén. Ez alatt az idő alatt sikerült elérnie, hogy a tagok lét­száma huszonötről nyolc­vankettőre emelkedett, s így jelenleg a falu minden nyolcadik lakosa tagja az egészségügyi szervezetnek. A Vöröskereszt szervezeté­nek tagjai Szabó Gyuláné vezetésével sokrétű mun­kát fejtenek ki. Elsősorban is szükség esetén elsőse­gélyt nyújtanak a rászoru­lóknak. Az elsősegélynyúj­táshoz szükséges gyógysze­rek, kötszerek, nyolc egészségügyi ládába elő­készítve mindig kéznél vannak. A faluban egyes munkahelyeken rendsze­resen ellenőrzik az egész­ségügyi előírások betartá­sát. Segítik a hivatásos egészségügyi dolgozók munkáját. Így bekapcso­lódtak a cukorbetegségek­kel kapcsolatos kivizsgálá­sok munkálataiba. Ezen a téren a legodaadóbb mun­kát az elnöknőn kívül Ko­vács Júlia és Molnár Má­ria végezte. Az önkéntes véradók to­borzása terén is szép ered­ményeket értek el. A tagok közül eddig legtöbb alka­lommal Molnár Barnáné adott vért, amiért kétszer kitüntetésben részesült. A Vöröskereszt szervezet tag­jai lelkes terjesztői az egészségügyi folyóiratok­nak, főleg a Népegészség­nek; előfizetőinek száma az utóbbi időben tizenegy­ről negyvennyolcra emel­kedett. Borzi László Megáldották A Gbelcei (Köbölkút] szövetkezetében megoldot­ták a növénytermesztésben dolgozók téli foglalkozta­tásának problémáját. Mel­léküzemágat létesítettek, ahol a dolgozók nádból kü­lönféle használati cikkeket készítenek. A melléküzemág vezető­je Hajtman István, aki el­mondotta, hogy az üzem­ág húsz dolgozójára ko­moly feladatok elvégzése vár az idén. Mintegy nyolcvan ezer kéve nádból több mint másfél millió ko­rona értékű terméket: hat­vanezer négyzetméter me­legágy takarót, nyolcszáz­ezer négyzetméter szövött nádat és ötezer négyzet- méter préselt nádlemezt kell gyártaniok. A nád feldolgozásával járó munkálatoknál hasz­nálatos gépeket a közeljö­vőben kicserélik. Csehor­szágból a Mestec Králove-i nádfeldolgozó üzemből sze­reznek be új, korszerű, vil­lanymeghajtású gépeket. Előzetes számítások sze­rint az új gépek üzembe­helyezése után a munka­termelékenység nagymér­tékben emelkedik. Ifj. Kovács Ferenc Megígérte Zlatná na Ostrove (Csal- lóközaranyos) községben a SZISZ alapszervezetének a legutóbbi taggyűlésén részt vett Pintér Péter, a hurba- novói (Ögyalla) csillag- vizsgáló dolgozója is, aki érdekes előadást tartott a Föld és a Naprendszer töb­bi bolygójának keletkezé­séről. Megígérte, hogy a legközelebbi tagsági gyű­lésre meghívja testvérét, Pintér Istvánt, a nemzetkö­zileg is elismert geológust, aki egy szovjet expedíció tagjaként járt az Antarkti- szon. Iff. Vasi János Sokan megnézték Jindra Vaňoučková és Ján Vávra cseh festőművé­szek alkotásaiból rendez­tek kiállítást „Ember és fa“ címmel a Seneci (Szene) Művelődési Ház­ban. Ez volt a két művész tizenhetedik közös kiállítá­sa. Szlovákiában Senecen kívül csak Pezinokon állí­tották ki műveiket. Vaňoučková fagyökerek gyűjtésével foglalkozik. Művei között vannak olya­nok, amelyeken semmilyen átalakítást nem eszközölt, ahogy a természetben ta­lálta, úgy hagyta, csupán megtisztogatta őket. Kiál­lított művei közül említés­re méltóak a Tavasz, Nyár, ősz, Tél, Nagy Madonna, Fekete Madonna, Ot, Eső­ben, Rózsa, Cigánylány, Hajó, Nagyhal, Delfin, Ten­geri hal, Sün, Béka. Egyik legérdekesebb alkotása a Lovag, melyre, ha ránézünk, úgy tűnik, hogy nincs feje, ha viszont oldalról nézzük, akkor van. Ami Ján Vávra munkáját illeti, a fából készült alko­tásait különböző díszíté­sekkel látta el. Több mint száz kiállított műve felét mozaikok díszítik. Művei között gyertyatartők, ér­mék, gyűrűk, brosstűk, gyümölcsöstálak, aszim­metrikus doboz stb. találha­tók. A hét művész kiállítását sokan megnézték. Dömötör Zoltán Amellett, hogy... A Szlovákiai Méhész Szö­vetség egyik legnagyobb alapszervezete Zeliezov- cén (Zselíz) működik. Tag­jai sokoldalú tevékenysé­get fejtenek ki, mindenek­előtt azonban méz terme­lésével foglalkoznak. Ta­valy 7212 méhcsaládtól családonként 10 kilogramm mézet termeltek ki, ami jó eredménynek mondható. A želiezovcei méhészek, amellett, hogy hozzájárul­nak az ország lakosságá­nak mézzel való ellátásá­hoz, méhméreg és méh- pempő előállításával is fog­lalkoznak. S mint tömeg­szervezet tagjai azt is kö­telességüknek tartják, hogy részt vegyenek a köz­ségfejlesztési akciókban. Évzáró taggyűlésükön töb­bek között azt is vállalták, hogy a csúcsmunkák ide­jén segédkeznek a szövet­kezetben. Bende József Tehetséges Klúcsik Tibor a Králová pri Senci (Királyfa] Alap­fokú Kilencéves Iskola ta­nulója. Diáktársai közül mint ügyes rajzoló tűnik ki. Az, hogy ügyesen for­gatja a ceruzát és az ecse­tet, azt is bizonyítja, hogy legutóbb a galántai járás iskoláinak tanulói között meghirdetett rajzverseny­nek ő lett a győztese. A versenyre összesen száz­hatvanöt tanuló küldte be rajzát, ebből harmincöt ju­tott a döntőbe, amelyek kö­zül Tibor munkája bizo­nyult a legjobbnak. Klúcsik Tibor a rajzolá­son kívül barkácsolni is szeret. Most pályaválasztás előtt áll, és asztalos szeret­ne lenni. Hamerlik Irén Tizennégy nő A Doprastav nemzeti vállalat keretén belül a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért eddig csu­pán férfiakból álló kollek­tívák versenyeztek. Leg­utóbb azonban tizennégy nő is bekapcsolódott e ver­senybe. Ök tizennégyen a vállalat seneci (Szene) fióküzemének a darukeze­lői. A cím elnyerése érde­kében mindig rendben tartják munkaeszközeiket, a balesetveszély elhárításá­ra törekszenek és oda- adőan segítenek az új da­rukezelők betanításában. Nagy Ernő Karmester 1971. májusában húszta­gú vegyes énekkar alakult a Gemerská Horka-i (Gö- mörhorka) Cellulózgyár üzemi klubja mellett. A karmester Máté László lett, akinek vezetése alatl még a megalakulás évében több alkalommal felléptek az üzemi klubban, és min­dig sikerrel szerepeltek. Az év elején az énekkar tagjainak száma megsza­porodott. Máté László be vonta az énekkari mozga­lomba a Gemerská Horká- hoz közel eső falvak, Ple- šivec (Pelsőc), Paštová (Páskaháza), Kunová Tep­lice (Kuntapolca) lakosai is, s így létrejött a Sa- jóvölgyi Énekkar, amely­nek jelenleg hetven tagja van. A karmester hetente két­szer hívja össze próbára a tagokat. A próbákon nép­dalokat, lengyel forradal­mi dalokat tanulnak, da rövidesen rátérnek a klasz- szikus zeneszerzők művei­nek — elsőnek Mozart: Bölcsődalának — a beta­nulására. A Sajóvölgyi Énekkar ebben az évben öt ízben lé­pett fel különböző rendez­vényeken. További sikeres munkájuknak sincs semmi akadálya, hiszen az üzemi klub ajtaja mindig nyitva áll előttük, ahol próbálhat­nak és a szakszervezet, valamint a CSEMADOK üzemi szervezetének a ve­zetői támogatják az ének­kar tagjainak és Máté Lászlónak ama törekvéseit, hogy méltó tolmácsolői le­gyenek mindenekelőtt a nép- és munkásmozgalmi daloknak. Prihradsky Lajos Tolmácsolta A SZISZ KráL Kračany-i (Királyfiakarcsa) szerve* zetének taggyűlésén a helybeli szövetkezet elnö­ke tolmácsolta a vezető­ségnek azt a döntését, hogy a szervezet két tag­ját szovjetunióbeli juta­lomüdülésben részesítsék. Matus Olga

Next

/
Thumbnails
Contents