Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-06 / 81. szám, csütörtök

TÖREKVŐ EMBEREK Ha az ember nagyon akar valamit, keresztül viszi, bármi­lyen nehézségek is tornyosul­nak elé|e a cél eléréséif> Per­sze, ehhez sok mindén kell, a mindennapi munka szeretete, akaraterő, jó viszony a munka­társakkal, és még egy valami: alkotókedv. Legyen bármilyen munka is, ha valaki úgy érzi, hogy mindennap alkotott vala­mit, előbbre kerüli a munkájá­val. látja annak eredményét, rá­döbben arra; érdemes csinálni! Ilyen gondolatok merültek fel bennem, amikor végre leülhet­tem egv röpke beszélgetésre Muzslai Sándorral, a Úajakovói (Lekér) Efsz elnökével. — Tudom, hogy már az év­záró után vannak, és minden erejüket az 1972-es évnek szen­telik, mégis megkérném, jelle­mezze röviden a tavalyi évet a szövetkezet mindennapi belső életét, munkáját és távlatait. — Az 1971-es évet a szövet­kezet életében — válaszolja az elnök — úgy jellemezhetném, mint a kiadások évét. Igyekez­tünk a legjobban feltölteni a gépparkunkat, befejeztük a serléshizlalda és a baromfifarm építését. Mondana valamit bőveb­ben a hizlaldáról? — A hizlalda a mi területün­kön épült fel, de nemcsak a miénk, öt szövetkezet és a Že­liezovce! (Zselíz) Állami Gaz­daság, társulásával jött létre. A ráfordított költség 9 millió korona. Egyszerre 3500 sertést tudunk benne elhelyezni. Az üzemelés 1971. szeptember 15- én kezdődött. Vezetője Nagy Árpád mérnök, a személyzet: két etető, egy karbantartó és egy éjjeliőr. Áz eddigi tapasz­talatok nagyon biztatók, és ezen felbuzdulva már ott tar­tunk, hogy Bratislavában a mi elképzeléseink szerint készül­nek a hizlalda kibővítésé­nek a tervei, melyek szerint ugyanezzel a személyzettel és gépi berendezéssel a jövőben egyszerre B0Ü0 sertést tudunk majd ellátni. Ehhez a bővítés­hez a gondolatot az a tény ad­ta, hogy ceruzát és papírt vet­tünk a kezünkbe és számoltunk: a jelenlegi költségek felét a kiszolgáló berendezések emész­tették fel. (Úthálózat kiépítése, villamos berendezések, hidro- glóbusz, automatikus gépi ke- verők, szociális helyiségek, stb.) így a további 3000 ser­tés elhelyezése a hizlaldában már csak négy és félmillió ko­ronába fog kerülni. Ha minden a legjobb úton fog haladni, a hizlalda kibővítését már 1973- ban realizálhatjuk. Ez a távlat azért is nagyon aktuális, mert a jövőben a szövetkezetek egye­sülését is érinti. A termelés ipari jellege a közéletre is kihat A ftajakovoi nagyhizlalda madártávlatból marha hizlalását, de meghagy­tuk a tehenészetet. Pillanatnyi­lag 150 törzskönyvezett fejős­tehénnel rendelkezünk. A na­pokban mért fejési átlagunk nagyon jó, állami felvásárlásra egy tehéntől 11 liter tej jut naponta. A szövetkezetünknek az el­múlt év további eredményeket hozott. Befejeztük a Pohronský Ruskov-i (Oroszka) volt hizlal­da épületeinek átalakítását ba­romfihizlalásra. Évi kapacitá­sunk 25 vagon csirkehús, arait már a múlt évben sikerült is teljesítenünk. Ez a „közös“ kasszáját három és fél millió koronával gazdagította. Az állattenyésztés mellett nem feledkeztünk meg a nö­vénytermesztésről sem. Sikerült megvalósítanunk a kukoricater­mesztés gépesítését, amiben a román pneumatikus vetőgépek óriási segítséget nyújtottak. Ezt a gépesítést úgy értelmezem, hogy az ültetéstől, a vegykeze- lésen át egészen a begyűjtésig, mindent gépekkel végeztünk. Itt meg kel említeni a szovjet SZK-4-es gabonakombájnt, ugyanis erre szereltük rá a kukoricabegyűjtő adaptert. A cukorrépa begyűjtését is forradalmasítottuk. Ne vegye dicsekvésnek, a lévai járásban elsőnek sikerült répakombájn­nal emberi kéz érintése nélkül begyűjteni a cukorrépát. A be­gyűjtött répalevél minősége döntően befolyásolta a már em­lített tejhozamok elérését. To­vábbá 100 hektáron leszecskáz­tuk a szalmát, amit azután kel­lő receptúrával műtrágyáztunk és beszánlottunk. Az ilyen mód­szer bevezetését a szövetkezet állattenyésztése tette lehetővé és szükségessé. Ugyanis ezzel a módszerrel bőségesen visszajut­tatjuk a talajba a szerves anya­gokat, javul a talaj minősége, Automatikus gépsorokban készül a sertések takarmánya 1972. ÍV. 8. — Milyen volt a súlygyarapo­dás a próbaüzemeltetés alatt? — Nagyon meg voltunk elé­gedve, mert a napi súlygyara­podás 56 dekagrammos volt, és csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy egy kg tisz­ta súlygyarapodásra sertéseink 4 kg takarmányt fogyasztottak. Még talán annyit, hogy maxi­málisan érdekelve vagyunk a hizlalda működésében, mert 40 százalék részvényünk van, és ez sok mindenre kötelez bennün­ket. Újjáépítettünk egy előhiz- laldát, melynek évi áteresztő képessége 3500 süldő. Ez 40 szá­zalékban fedezi a hizlalda évi malacszükségletét. Az ilyen át­szervezés mindig valaminek a rovására megy, nálunk sem volt ez másképpen. A progra­munkból kiiktattuk a szarvas­niintha hagyományos istállótrá­gyával trágyáznánk. A tavalyi répabetakarítás eredményein fellelkesülve, az idén a kézi egyelést is szeret­nénk teljesen kiiktatni a ter­melési folyamatból. Ebből a cél­ból Magyarországon drazsiroz- tattunk kellő mennyiségű répa­magot. Az így előállított répa­magot 12-soros szalagos gépen vetjük el, amelyen a jičíni gép­gyár közreműködésével bizo­nyos átalakításokat hajtottunk végre. A már meglevő és na­gyon bevált Kirovec 700-as trak­torhoz szeretnénk beszerezni az NDK-ból az ún. Kirovec eké­ket, amelyekről eddig sok jót hallottunk. — Ha pénzben akarnánk ki­fejezni az 1971-es év eredmé­nyeit, akkor az milyennek mondható? — teszem fel az utolsó kérdést. Az elnök egy pillanatig gon­dolkozik, aztán huncut mosoly ül a szeme sarkán.- 600 hektáros szövetkeze­tünk bruttó bevétele a csirke- tenyésztéssel együtt meghalad­ja a 16 millió koronát. Azt hi­szem, nem kell bővebben kitér­ni arra, hogy a 105 becsülete­sen dolgozó aktív tagunk meg van elégedve a fizetésével. Pél­daképpen megemlíthetem, hogy az állattenyésztésben dolgozók és a traktorosok fizetése havi 2500 korona körű) mozog. Döntő szerepe van azonban szövetkezetünkben a párt irá­nyító szerepének. A rendszere­sen megtartott pártgyűléseken teljes nyíltsággal megvitatjuk napi problémáinkat, nehézsé­geinket, hogy aztán mindent a maga idejében tudjunk orvosol­ni. Ez a tény nagyban hozzá segített minket az elért ered­ményekhez. jóleső érzéssel távozom a szövetkezet elnökétől, aki már 12 éve végzi fáradságot nem ismerve ezt a felelősségteljes munkát. Munkáját ismerik a felsőbb szervek is és kellően értékelik. Talán ezért is esett rá a választás, hogy ő is ott le­hessen Prágában az efsz-ek VIII. kongresszusán és beszá­molhasson a szövetkezeti tagok munkájáról és sikereiről. BENDE JÖZSEF Az efsz-ek galantai járási konferenciáján Angyal János, a Trnovec nad Váhom-i (Vágtor- nőc) Efsz elnöke a következő­ket mondotta: 1971-ben egy hektárra szá­mítva 607 kg húst és 3730 liter tejet produkáltunk. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke hektáronkint 23 736 koronát ért el. A galantai járásban ez a legjobb eredmény, mégis úgy gondoljuk, hogy nekünk is van nak még kihasználatlan, rejtett tartalékaink. Azt mondják, hogy Trnove- cen kitűnőek a termelési fel­tételek. Ezek a feltételek azon­ban nem jöttek csak úgy ma­guktól, nekünk kellett azokat fokozatosan kialakítani. Trnovec egyébként mindig inkább mun­kások lakta település volt. Az utóbbi időben a šaľai Duslo is jelentős számú dolgozót foglal­koztat a községből. Alkalmaz­kodni kellett az adott feltéte­lekhez, s az üzemi pártszerve­zet kezdeményezésére határo­zottan követtük a XIII. kong­resszus irányvonalát: csökken­teni a falu és a város közötti különbségeket. Ez többek között azt jelentette, hogy egész év­ben munkát adjunk az emberek­nek. Az irányvétel kezdetétől a fiatal, képzett szakemberek munkáját helyeztük előtérbe. Számuk nem kevés, minden 150 hektárra jut egy mezőgaz­dasági mérnök. Gazdasági ered­ményeink alapját a munka ter­melékenysége képezi. A mellék­termelésben minden szövetke­zeti tag munkát talál a vege­tációs időn kívül. Építkezési elemeket gyártunk kukorica- csutkából. Ezzel a tevékenység­gel nagy fordulat vette kezde­tét szövetkezetünkben. A fiata­lok visszatértek a szövetkezet­be, tagjaink átlagos életkora ma 35 év. Jutalmazási rendszerünk kissé eltér a szokványostól: alapjuta­lomként csak a jutalmazási alap felét fizetjük, ami a feladatok teljesítésével van összefügés- ben. (gy szilárd munkafegyel­met sikerült elérnünk, mely ön­ként vállalt munkaerkölcsön alapszik. Tavaly az egy főre eső termelékenység értéke el­Angyal Jánus mérnök érte a 162 000 koronát, míg a járási átlag 63 000 korona volt. Az utóbbi hal évben egyetlen egyszer sem dolgoztunk ki olyan évi tervet, amely alacso­nyabb lett volna az előző évi tervnél. Az 1972-es évre 1 hek­tárra 25 000 korona értékű brut­tó mezőgazdasági termelést ter­vezünk, a piaci termelés terve­zett értéke 20 500 korona. 100 ezer liba tartását tervezzük, melynek a felét tömni fogjuk. Ehhez azonban komplett tech­nológiára, korszerű gépsorokra lesz szükségünk. Azonban nemcsak a termelési tervet kísérjük figyelemmel, ha­nem a dolgozókról is gondos­kodunk. Az idei évtől kezdve minden második szombat sza­badnap lesz, és azzal is törő­dünk, hogy ez necsak fizetett szabad szombat legyen, hanem valóban a dolgozó pihenésére szolgáljon. A szövetkezeti ta­gok közül többen kedvezményes áron nyári üdülésen vesznek részt, a gyermekek pedig úttö­rőtáborokba mennek. Az idős szövetkezeti tagoknak minden becsületesen ledolgozott évért havonta 20 korona nyugdíjki­egészítést fizetünk. Több eset­ben ez 400 koronát Is jelent a nyugdíj mellett. Trnovecen azt az elvet valljuk, hogy a tagok kötelesek ledolgozni az év va­lamennyi munkanapját. Beve­zetjük a háztáji nélküli gazdál­kodást, a háztáji ellenértékét állati termékekben fizetjük. B. DUSEK HMUWOK A KONGRESSZUS MEIERE Az egységes földművesszö­vetkezetek közelgő VIII. kong­resszusa serkentőleg hat a ko Slrei járás mezőgazdasági üze­meinek dolgozóira is. A kech- neci (kenyheci) földművesszö­vetkezet versenyfelhívása óriá­si visszhangra talált. A kezde­ményezés széles körű szocia­lista kötelezettségvállalási moz­galmat indított el. A járási ter­melési igazgatóság címére ed­dig 54 mezőgazdasági üzem dolgozói küldték el felajánlá­sukat a kongresszus tiszteleté­re. A földművesszövetkezetek lúgjai és az állami gazdaságok dolgozói elhatározták, hogy az idei terven felül 11 598 744 ko­ronával növelik a mezőgazda- sági nyerstermelést, a piaci árutermelést pedig több mint négymillió koronával. Ez nemcsak a tervfeladatok túl­teljesítését jelenti, hanem egy­ben azt is, hogy a lehető leg­kisebbre csökkentik a termelé­si költségeket. Az értékes felajánlások soro­zata tanúbizonyságot ad arról, hogy a kongresszus előtt a szövetkezetek és az állami gaz­daságok dolgozói fokdzott munkaleudülettel igyekeznek valóra váltani a CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére vo­natkozó határozatait. Ennek érdekében a drienoveci (somo- dt) szövetkezetben felajánlot­ták, hogy terven felül tizenöt vagon gabonát, 10 000 liter te­jet, 11 mázsa marha- és 47 má­zsa sertéshúst adnak a közellá­tásnak. A bačkovlki szövetke­zeti tagok kötelezettséget vál­laltak, hogy a termesztési mód­szerek fejlesztésével huszon­nyolcról harminckét mázsára növelik az árpa átlagos hek­tárhozamát és 100 mázsa húst adnak el terven felül. A ran- kovce-žirovcei (Ránk-Zsír) egyesült efsz sertésgondozói kocánként három malaccal nö vélik az elválasztást, ami 29 ezer korona értéket képvisel. A Košicei Mezőgazdasági Épí­tő Vállalat dolgozói ugyancsak a szövetkezeti kongresszus tisz­teletére tettek felajánlást. En­nek értelmében egy százalék­kal növelik a teljesítményeket és ugyanannyival csökkentik az anyagköltségeket. Felaján­lásuk értéke 183 750 korona. A Nižný I,anec-i (alsólánci) sző vetkezetheti tizenöt mázsa ter­ven felüli sertéshús kitermelé­sére vállaltak kötelezettséget. A Nižný Klatov-i (Alsótőkés) földművesek a búza eddigi 28 mázsás átlagos hektárhozamát két mázsával emelik. Ezzel el szeretnék nyerni az „Aranyka lászos Efsz“ címet is. A búza hozamának emelésén kívül a burgonya-eladást 600 mázsával, a tejtermelést összesen 20 000 literrel akarják növelni, ami egyben tehenenként 3200 lite­res fejési átlagot jelent. A Cetejovcei (Csécs) földmű­vesszövetkezet tagjai elhatároz­ták, hogy tervtúlteljesítés for­májában 240 ezer koronával növelik a mezőgazdasági brut­tó termelést És 170 ezer koro­nával a piaci árutermelést. A tej kitermelési árát literenként tíz fillérrel akarják csökken­teni, ami 742 500 liter idei ter­vezett fejésénél összesen 74 250 korona megtakarítást jelent. Ezenkívül a marhahús előállítá­si árát ötven fillérrel csökken­tik, ami a tervezett 142 va­gon esetében 71 ezer korona költségmegtakarítást fog jelen­teni. Hasonlóan takarékoskod­nak a sertéshús termelésénél is. Kilónként harminc fillért takarítanak meg, ami összesen 78 ezer korona nyereséget je­lent. A kechneci szövetkezeti ta­gok felhívására azonnal vála­szoltak a koäicei nagyhizlalda dolgozói is, akik szavukat ad­ták, hogy terven felül 100 má­zsa baromfihúst, 140 800 tojást és 725 kiló juhsajtot adnak piacra. Kötelezettségvállalásuk értéke 713 ezer korona. A ko- márovcei (komáróci) földmű- vesszövetkezetben a neves ese­mény tiszteletére 94 000 koro­nával növelik a piaci áruter­melést. A Debradí (debrődi) Efsz tagjai 257 ezer korona ér­tékű felajánlást lettek, amelyet már most, a kongresszus kez­dete előtt túlteljesítettek. Ugyanis az idei első negyedév­re vállalt ötvenmázsás sertés­hústöbbletet összesen 106,58 mázsára sikerült növelni. Pá- üovcén (Pányban) 50 ezer to­jással adnak többet piacra a tervezettnél. E mellett a tojó­csarnok kapacitását az eddigi ötezerről kilencezerre növelik az épület módosításával. Mindössze néhányat említet­tünk csak meg a VIII. szövet­kezeti kongresszus tiszteletére vállalt feladatokból. A verseny­felhívás visszhangja azonban még korántsem halkult le. S ami legalább ennyire örvende­tes, mindenfelé a vállalt köte­lezettségek teljesítésén fáradoz­nak már a mezőgazdasági üze­mek dolgozói, az efsz-ek föld­művesei. Ezt mindannyian érez­hetjük is a fogyasztói piac gaz­dag készleteit látva. ANDREAS SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents