Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-29 / 101. szám, szombat
Közös cél, közös érdek. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a Központi Párt- bizottság februári plenáris ülésén hangsúlyozta, hugy a hatékonyság emeléséért folytatott harc, a munkatermelékenység állandó növelése, a tartalékok szüntelen feltárása és hasznosítása nem korlátozódhat kizárólag a termelőüzemekre. Ebből a nemzetgazdaság további gyarapítását célzó folyamatból ki kell vennie részét a társadalom valamennyi rétegének, de főleg a nagy jogkörrel felruházott és szé'les területen tevékenykedő nemzeti bizottságoknak. A választások után a legjobb képességekkel rendelkező kommunisták és pártonkí- vüliek kerültek a nemzeti bizottságok szerveibe, éppen ezért elvárjuk ezektől a szervektől, hogy a tömegek egyre növekvő aktivitásának kihasználásával megteremtsék a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket. A nemzeti bizottságok üzemeket irányítanak, melyek közül főleg a különféle szolgáltatásokat végző vállalatok munkájának színvonalát kell javítaniuk. A mosodák, tisztítók óriási terhet vesznek le főleg a munkaviszonyban levő nők válláról. A nemzeti bizottságok gazdálkodnak a munkaerőkkel, hatáskörükbe tartoznak a szociális problémák, az életkörnyezet javításával összefüggő tennivalók, ők irányítják az egészségügyi tevékenységet. Minden mindennel összefügg, éppen ezért a mai szocialista közösségben senki sem mondhatja, hogy ez vagy az nem tartozik rám, a gyári munkások feleljenek az üzem termelési tevékenységéért, én pedig a gyár kapuján kívül csak a magam dolgával törődöm! Szerencsére ilyen hangokat csak elvétve hallunk, a nemzeti bizottságok a legtöbb helyen a feladatok magaslatán állnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti bizottságok „házatáján“ már minden a legnagyobb rendben lenne. Egy statisztikai adat arról! számol be, hogy a nemzeti bizottságok a múlt évben 105,5 százalékra teljesítették a beruházási tervet, ugyanakkor azonban a felépült intézmények — főleg a szolgáltatások házairól van szó — műszaki berendezéseire már kisebb gondot fordítottak. Lemaradások mutatkoznak az egészségügyi intézetek, üzemi étkezdék építésében. Még mindig nem adták át rendeltetésének Malackán az új kórházat, Michalovcén késlekednek a kórház bővítésével, Sereden a tervek szerint már el kellett volna készülnie az aggok házának, azonban az épületen még mindig dolgoznak. Ezek a fogyatékosságok arra figyelmeztetnek, hogy a nemzeti bizottságoknak össze kell hasonlítaniuk a választási programból eredő feladatokat az ötödik ötéves terv feladataival és csak olyan építkezés megkezdését szabad engedélyezniük, amelynek határidőre történő befejezését mind a két tervezet szavatolja s melynek társadalmi fontosságáról az arra illetékes szakemberekkel való tárgyalás alapján győződtek meg. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó szolgáltatások fejlesztése sem mentes kisebb- nagyobb problémáktól. A helyi gazdálkodási üzemek ugyan 9,6 százalékkal túlszárnyalták a teljesítmény-tervet, azonban a lakosság részére nyújtott fizetett szolgáltatások terjedelme nem növekedett ezzel arányosan. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságok által irányított üzemek dolgozói szívesebben dolgoznak a mérsékeltebb igényességet kívánó szocialista szervezeteknek a polgárok megrendeléseinek rovására. Ezt a helytelen gyakorlatot fel kell számolniuk a nemzeti bizottságoknak és a szolgáltatásokat ki kell terjeszteniük u vidék lakosai felé, akik az egyre fejlődő falvakban igénylik ugyanazokat a szolgáltatásukat, mint a városi emberek. A racionalizációnak nemcsak az ipari üzemekben, hanem a nemzeti bizottságok munkájában is teret kell biztosítani. A közös érdek: életszínvonalunk állandó emelése szükségessé teszi, hogy az ipari vállalatok több termelést eredményező munkatapasztalatait átvegyék a nemzeti bizottságok és megfordítva. Ezzel is hozzájárulunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, melyeket pártunk XIV. kongresszusa tűzött ki. KÜMLŐS1 LAJOS 15 é!< a gyümölcsöző együttműködés útján „GENERÁCIÓK" (Molnár János felvétele). A szocialista világrendszer leghatalmasabb eredményeinek egyike az új típusú kapcsolatok kialakítása azok közt az államok között, amelyekben győzelmet aratott a szocializmus. Ezeknek a kapcsolatoknak a kialakításában nagy szerep jutott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amely működésének 3. évtizedébe lépett. A KGST megalakulása új szakaszt jelentett a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak fejlődésében, mivel a szorosabb gazdasági és politikai együttműködésre és a kölcsönös tevékenység formáinak tervszerű fejlesztésére irányuló törekvés jellemzi a szocialista együttműködés országainak sokoldalú fejlődését. Ez megfelel a népek létfontosságú érdekeinek és a kommunista és munkáspártok, valamint a KGST- tagországok kormányai által folytatott politika alapját képezi. A KGST-tagországok közötti együttműködés sokoldalú fejlődésének keretén belül az együttműködés sikeresen fejlődik a mezőgazdaságban is, melynek szervezeti elvét a KGST 1956 májusában tartott VII. ülésszakán fektették le Berlinben, ahol létrehozták a közgazdasági és tudományos műszaki együttműködési, ezen belül a mezőgazdasági ágazati állandó bizottságokat. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának a feladata az, hogy elősegítse — főként az ágazati fejlesztési tervek koordinálása útján — a KGST- tagországok közötti gazdasági kapcsolatok kibővítését, és sokoldalú gazdasági és tudományos műszaki együttműködésük megszervezését, a mezőgazdaság tervszerű fejlesztését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás tökéletesítését, a műszaki fejlesztés gyorsítását és a munkatermelékenység növelését, a lakosság körében a kiváló minőségű élelmiszerek, az iparban pedig a kiváló minőségű nyersanyagok iránt jelentkező szükségletek legteljesebb kielégítése érdekében. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának létrehozása óta 15 év telt el. E kis történelmi időszak alatt az együttműködő országok mezőgazdaságában hatalmas változások történtek. A lenini szövetkezeti elv alkotó alkalmazásával, a Szovjetunió tapasztalatainak fel- használásával a KGST tagországok megvalósították a mezőgazdaság lényegbevágó szocialista átalakítását és rendszeresen erősítik a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés anyagi-technikai bázisát. Az egyre növekvő beruházásokat mindenekelőtt a termelés gépesítési fokának és a kemizálás szintjének növelésére, állattenyésztő telepek és más üzemi objektumok építésére, a mező- gazdasági állóalapok bővítésére és felújítására fogják felhasználni. 1955-től 1970-ig a traktorpark egységtraktorra számítva 1,6- szeresére növekedett, a gabonakombájnoknál viszont ez a nöA CSKP KB áprilisi plenáris ülésén tárgyalt a mezőgazdasági termelés és élelmiszeripar továbbfejlesztésének kérdéseiről, s jelentős határozatokat hozott többek között a mezőgazdasági földterületek védelmére is. Az ezzel kapcsolatos intézkedésekről Pavol Leukanič mérnök, az Állami Melioráció košicei fiókjának vezetője így nyilatkozott: — A párt KB-ának döntései alapján egyik legfontosabb feladatunk a jövőben is bővíteni és feljavítani a mezőgazdasági földalapot. Az eddig végzett munkálatok következtében a kelet-szlovákiai síkságon több mint ezer hektár termőföldet nyertünk. A közeljövőben be kell fejeznünk a talajvízlecsa- polási munkálatokat a keletszlovákiai és moldavai síkságon, ami 1 milliárd 50 millió korona ráfordítást igényel. Ezzel párhuzamosan közel száz vekedós 2,1-szeres volt. Jelentősen növekedett más speciális gépek száma is, melyek biztosították a komplex gépesítést és a termelés ipari módszereire történő áttérést. Gyors ütemben fejlődik a mezőgazdaság kemizálása. 15 év alatt a műtrágyaszállítás a KGST tagországokban 4,5-szere- sére emelkedett. Jelenleg ezekre az országokra esik a világ szántóterületének és évelő ültetvényeinek mintegy 19 százaléka, és a világon alkalmazott műtrágyák 30 százaléka. Jelentős mértékben növekedett az öntözött és a lecsapolt földek területe, bővült az öntözőrendszerek hálózata, amikor is jelentős részüket korszerű gépekkel látták el, ami biztosította az öntözés igen hatékonv eljárásai nak alkalmazását A termelési lehetőségek és a természeti gazdasági viszonyok ésszerűbb felhasználása a nagyüzemi szocialista termelésben rejlő előnyök realizálása alapján, valamint a KGST tagországok közötti mezőgazdasági együttműködés elmélyítése révén jelentős sikereket értünk el a mezőgazdasági növények hozamának növelésében és az állatok teljesítményének fokozásában. Ennek alapján jelentős mértékben növeltük a gabona, a hús, a tej. a zöldségfélék tér melését A bizottság megvizsgálta és pontosabban meghatározta u mezőgazdaság műtrágyaszükségletét és a műtrágyaválasztékkal kapcsolatos követelményeket az 1976—1985. évi időszakra. Ugyanakkor a tagországok figyelembe vették, hogy a mezőgazdasági termékek bruttó termelésének növelése gyakorlatilag csak a növények termésátlagainak növelése révén oldható meg. Egyeztették az országok távlati növényvédőszer és gyomirtószer szükségleteit. Ez lehetővé teszi a megfelelő KGST szervek és nemzetközi szervezetek számára, hogy kidolgozzanak néhány intézkedést a vegyszerszükségletek kielégítésére. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottságának keretein belül az évek folyamán elmélyült munka folyt a nemzetközi géprendszer létrehozására és tökéletesítésére a szakemberek széles körű részvételével. E munkát sikerült befejezni. Az elmúlt évben a bizottság 15 év alatt a harmadik, legértékesebb és legtökéletesebb géprendszert fogadta el az 1971. utáni időszakra. Ez tartalmazza a mezőgazdaság technológiai, agrotechnológiai, agrotechnikai, műszaki és üzemi követelményeit a gépesítés távlatainak figyelembevételével kidolgozott 750 gépre és 1500 típus méretre, amelyek a tudományos kutatások és a tervezői- szakértői munka alapját fogják alkotni a technika tökéletesítésében és a gépek gyártásának tervezésében. Ismeretes, hogy a földművelés kultúrájának növelésében és a mezőgazdasági növények hozamainak fokozásában igen millió koronát fordítunk a talajjavításra stb. Az ötéves terv időszakában a két síkság rendezésére több mint 1,3 milliárd koronát költünk. 1975 végéig hasonló jellegű munkálatokra további 500 millió koronát for dítunk. — Konkrétan milyen munká latokról lesz szó? — Elvégezzük a talajvíz leve zetését a kelet-szlovákiai síksá gon 30 ezer hektáron, a moldavai síkságon 5 ezer hektáron s a kerület többi területén csaknem 20 ezer hektáron. Közel 6300 hektáron öntözőrendszert létesítünk. Ez azt jelenti, hogy a következő ötéves terv folyamán a talajvíz lecsapolását csaknem hat ezer hektáron kell elvégezni. Ezek a beruházások az építkezés befejezésétől számítva 6,5—8 év alatt visszatérülnek, mert a hektárhozamok majdcsak megkétszereződnek. (kulik) nagy jelentősége van a bővebben termő fajták és hibridek felhasználásának. A bizottság rendszeresen foglalkozott a magtermesztés megszervezésével és a legjobb, legbővebben termő fajták termelésbe állításával. Jóváhagyta az ajánlásokat a nemesítő munka szakosítására és a kooperációra az új növényfajták létrehozása, a megtermesztés további szakosítása és az ezirányú kooperáció vonatkozásában, az irántuk mutatkozó szükségletek teljesebb kielégítése céljából Az értékes mezőgazdasági növényfajták és hibridek termelésében történő bevezetés meggyorsítása céljából 1961-tői kezdődően nemzetközi fajtavizsgálatokat végeztek, kidolgozták a minőségi vetőmag és szaporítóanyag mintáinak a KGST tagországok közötti ingyenes cseréjét. A nemzetközi vizsgálatok 11 év alatt 14 mezőgazda- sági növény 779 fajtájának és hibridjének minőségi bélyegeit ellenőrizték és határozták meg. A legígéretesebbek széles körben elterjedtek és jelentős érmés többletet biztosítanak. 1.969- ben a Bezosztaja I. őszi búzát ÍSZU nemesítése) más együttműködő országokban mintegy 4 millió ha területen vetették. A Balticki tavaszi árpa (CSSZSZK) a Szovjetunióban 800 ezer ha területet foglalt el. Jelentős területeken vetették a nagy olajtartalmú szovjet ne- mesítésű napraforgófajtákat, az MNK-ban és az LNK-ban előállított cukorrépafajtákat, az NDK-ban nemesített burgonyát stb. 1970-ben a más KGST-tagországok által létrehozott fajták és hibridek vetései 7,5—8 millió ha területet foglaltak el. Az elmúlt 15 évben a KGST- tagországok együttműködése a mezőgazdaság területén sikeresen fejlődött, a közös munkában gazdag tapasztalatok halmozódtak lel a népgazdaság ezen életfontosságú ágazatának fejlesztése terén az együttműködő szocialista országokban. Most azonban a KGST valamennyi szerve előtt új, bonyolultabb és felelősségteljesebb feladatok állnak A XX111. j rendkívüli) ülésszak határozatának megfelelően a KGST XXV, ülésszakán elfogadták az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztés sének „Komplex Programját“. A Mezőgazdasági Állandó Bizottság feladata, hogy komplex módon, a kooperáció és a munkamegosztás alapján kidolgozza a korszerű technológiákat, az állattenyésztési objektumok típusterveit és a munkaszervezés leghatékonyabb módszereit az egyes állati termékek iparszerű termelésében, bővítse és elmélyítse az együttműködést a tenyésztői munka, a tenyészállatok és a baromfi kölcsönös szállítása, az állategészségügyi készítmények előállítása területén, a KGST-országokban jelentkező szükségletek teljesebb kielégítése szemnnnti^b^1 A bizottság Komoiy ügyeimet fordít a mezőgazdasági kemizálás problémájának - megoldására — nagyhatékonyságú növényvédő- és állategészségügyi szerek, műtrágyák, takarmányélesztők, szintetikus aminosa- vak, vitaminok és más takarmánykiegészítők kidolgozására és gyártására, valamint a KGST- tagországok mezőgazdaságának korszerűbb gépekkel, berendezésekkel és a technológiai vonalakhoz szükséges komplex technikával való ellátására. A Komplex Program meghatározza az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének útjait és eszközeit a KGST-tagorszáeok gazdasági hatalmának, népjóléte növelésének érdekében. Az együttműködő országok mező- gazdasági dolgozóinak hozzájárulása e történelmi okmány megvalósításához elő fogja segíteni e feladatok sikeres megoldását. NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI SZEMLE MEGTÉRÜLNEK A TALAJJAVÍTÁS KÖLTSÉGEI...
