Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 99. szám, csütörtök
Mezőgazdasági szakemberek nyilatkoznak... Újabb sikerek felé • Hogyan látja mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetét általában és a járáson belül? — tettem fel a kérdést dr. Csé- fulvai Gábornak, a mezőgazdasági termelésben kiváló eredményeket elért Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) Járási Mezőgazdasági Társulás vezető közgazdászának. — A nagyüzemi termelés előnyei az utóbbi években egyre gyorsabb ütemben éreztetik hatásukat. A gabonatermesztésben az utolsó két-három évben elért növekedés nagyobb, mint a korábban száz év alatt elért eredmények. Ez az állattenyésztés számára olyan hasznossági szintet biztosít, mely reálissá teszi annak elérését, hogy fogyasztási többletünket saját termelésünkből oldjuk meg. A mezőgazdasági termelés népgazdasági szinten vett jelentősége még hatványozottabban jelentkezik járásunk területén. Alig van az országban még egy olyan közgazdasági egység, melynek lakossága annyi szállal fűződne a mezőgazdasághoz, és életének minden vonatkozása annyira a mezőgazdaság eredményeitől függene, mint a Dunajská Streda-i járásé. Az ipar hiánya, a terciális szféra aránylagos fejletlensége, s az egyéb munkalehetőségek korlátozott volta következtében a járás lakosságának megközelítőleg fele közvetlenül a mezőgazdaságból él, de a lakosság másik felének élete is ilyen vagy olyan formában a mezőgazdasági termelés eredményeinek befolyása alatt áll. Járásunk mezőgazdaságának fejlődését és helyzetét ez a közvetlen kapcsolat határozza meg. Amilyen a mezőgazdasági termelés, olyan az anyagi és a kulturális lét összes megnyilatkozása, olyan a szociális és a szociológiai fejlődés, s nem utolsósorban a gondolkodásmód és a társadalmi tudat is. Ami a gazdasági növekedést illeti, ennek jellemzői az ütem töretlen és egyre gyorsuló volta mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. Az efsz-ek egy hektárra eső bruttó termelése 1967 óta 10 881 koronáról 13 508 koronára, árutermelése 8464 koronáról 10 600 koronára növekedett. Igaz, az egy hektárra eső anyagi és egyéb költségek is emelkedtek, ezek növekedése azonban lassúbb volt, mint a termelés gyarapodása, minek folytán az egy hektárra eső bruttó jövedelem 1971-ben a négy év előtti 6424 koronával szemben 8068 koronái tett ki. Miből fakad ez a növekedés? Rengeteg tényező összhatásából, mindenekelőtt abból, hogy a szemesek hetárhozama 45,1 métermázsát, a sertések napi súlygyarapodása 57,1 dkg-ot, az egy kocára eső elválasztás 16,7 darabol, az egy tehénre eső évi tejtermelés 3352 litert ért el. Ez tette lehetővé, hogy mind a fogyasztási, mind a felhalmozási alap egyaránt ugrásszerűen növekedjék. Az egy állandó dolgozóm eső évi jutalmazás 1967-ben 21 162 korona volt, 1971- ben elérte a 26 692 koronát. Egyidejűleg a felhalmozási alapba juttatott ösz- szeg egy hektárra számítva az 1967. évi 1396 koronáról 1971-ben már 1711 koronára emelkedett. 1967-ben az efsz-ek- nek az Állami Bankban 136 milió 69 ezer korona betétjük mellett még 54 millió 323 ezer korona hitelük volt. Most az év végén a betétek összege csaknem 200 millióra nőtt, a hitelek pedig alig haladják meg a 3 és fél millió koronát. Százával sorolhatnám az ehhez hasonló adatokat, de jellemzésül ennyi is bőségesen elég. Pedig tulajdonképpen még csak az alapozás időszakánál tartunk. Az igazi nagyüzemi termelési formák és módszerek beveze tése még előttünk áll. • Az önök járásában már megtették az első lépéseket a termelési kooperá ció és a szakosítás területén. Hogyun kívánják elmélyíteni az üzemek együttműködését, valamint az integrációt a növénytermesztésben és az állattenyész tésben az 5. ötéves tervidőszak folua mán? — Erre nézve a Járási Mezőgazdasági Társulásnak kidolgozott terve van, melyet az illetékes szervek már jóvá is hagytak. Alapelve az, hogy azokban az ágazatokban, ahhol megvannak a műszaki feltételek a koncentrált gyárszerű feltételek megszervezésére, ott a beru házási és a pénzügyi lehetőségeink szabta határok között tovább folytatjuk az integrációt. Ezek az ágazatok a ser téslenyésztés és a marhahústermelés. Még ebben az évben megkezdjük és zö mében be is fejezzük egy komplex ser- tásfarm építését, melynek évi árukibocsátó kapacitása 1300 tonna sertéshús lesz. Felépítéséhez és üzemeltetéséhez a járás valamenyi szövetkezete és állami gazdasága földterülete arányában járul hozzá. Az épílkezést már kijelöl ték: — Bellova Ves l Viténypuszta) község határában épül, hogy a keletkező ürülékek, a Felső-Csallóközi öntözőhá lózat útján hasznosíthatók legyenek. 1974-ben kezdjük a 7600 állatot befogadó marhahizlalda építését, mely gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy minden tenyésztésre nem alkalmas borjú a legmodernebb tartási és takarmányozási feltételek közepette itt válik vágóéretté. Ez a vállalat és a járás összes szövetkezetének és állami gazdaságának ösz- szefogásaként válik valósággá. A fontosság sorrendjében kétségtelenül a legégetőbb teendő a tehenészet kérdésének a megoldása. Mivel a tehenészek jellegéből és a termőföldi gazdálkodástól való elválaszthatatlansága folytán nem koncentrálható integrált vállalatokba, viszont a jelenlegi felfogás szerint, ami a szubvenciós politikában is érvényesül, a technológiailag szükséges koncentráció alsó határa a 400—500 darabos istállózás, itt elkerülhetetlen, hogy az üzemek közt körzetenkénti együttműködés alakuljon ki. A szolgáltatásokat három úgynevezett agrocentrumban akarjuk összpontosítani Lednice (Nagylég), Dunajská Streda, és Hroboňovo (Alistál) székhellyel. E’,zek biztosítják majd a kemizációt, a műtrágyaellátást, a szemestermények betakarítás utáni kezelését és tárolását. Az állattenyésztés fokozatosan a siló- kukoricán alakuló monodiétás takarmányozásra tér át. Ennek folytán csökkenni fog az egynyári takarmányok területe, mégpedig a gabonafélék javára. A vetésszerkezet módosulása kihat a géppark összetételére is. SVINGER ISTVÁN Sikeres gépbemutató Beszélgetés dr. Küzdényi Gyula mérnökkel, a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár igazgatójával A megélhetésért folytatott küzdelemben az ember már ősidők óta a földdel vívta a legkeményebb harcot. A föld, amely az életet jelenti, hosszú évszázadokon át csak kínos, nehéz munka árán adta cserébe terményeit. Ma, amikor az ember a tudományos ismeretek magaslatán áll, a mezőgazdaságban is gyökeresen megváltozott a helyzet. A kézierőt gépierő váltotta fel. A KGST- tagállamok kicserélik jól bevált munkagépeiket, ezzel is elősegítve a munkafolyamatok megkönnyítését, növelve a termelés hatékonyságát. Topofníkyban (Nyárasdj a napokban a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár mutatta be egyes termékeit. Dr. Küzdényi Gyula mérnökkel, a traktorgyár igazgatójával a bemutatott gépekről mi is elbeszélgettünk. — A Vörös Csillag Traktorgyár gyártmányait mind az üt világrészben isme rik. Csehszlovákiában most harmadszor tartunk bemutatót — mondotta az igazgató. — Milyen gépek kerülnek itt bemu tatásra? — A DUTRA D4K—B összkerékhajtá- sú univerzális Diesel-motoros traktor, ami nélkülözhetetlen a nagy vonóerőt igénylő munkáknál mind a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdaságban, földmunkáknál, építkezéseknél, terep és országúti vontatásoknál. Jellemzője az előretolt súlypont, a rendkívüli nagy vonóerőkifejtés. A nehéz munkákhoz nagy vonóerő, a lejtős területekhez nagy keresztstabilitás és jó fékhatás szükséges. Ezeket a feltételeket a 90 lóerős Csepel-motorral felszerelt D4K —B összkerékhajtású univerzális traktor teljesíti. Traktorainkon kívül behoztuk a magyar világszabadalmú öttestű függesztett görgősekét. Ennek előnye, hogy öt gépet, az ekét, a tárcsát, a boronát, az aprítóhengert, a talajfelszín-egyenlítőt egyesíti magában. Egy menetben magágyat biztosít, egyenletes szántófelületet készít és ezáltal megvalósítja a gyors szántást. Akármilyen magas és sűrű zöldtakarmánynak termelt növényt, vagy lábon álló kukorica-, napraforgó-, dohánykórót stb. levágás, felaprítás nélkül is tökéletesen beszántja a talajba. A talajt nem porosítja, szerkezetét nem rombolja, s ezáltal a termést is növeli. A nedves, jó szerkezetű talajt a hagyományos kormánvlemezes ekékkel szemben szalonnásmentesen szántja. Az igénylők figyelmébe ajánlanám forgó rakodónkat is, amihez 11-féle munkaeszköz tartozik. Ez azt jelenti, hogy nagyon egyszerű átszereléssel 11- féle munkát lehet vele végezni. A jövőben ezekhez a géjjekhez behozzuk a távirányítású berendezéseket is, ami által a bányákban és más életveszélyes környezetekben gombnyomással is üzemeltethetők lesznek. Bemutattuk továbbá a 60 lóerős teljesítményű Diesel-motorral felszerelt dömperünket is. Az erős önhordófelépítés, rugózott és csak körül billenő mel- sö tengely, a nagy méretű hátsó abroncsok lehetővé teszik a mostohább út- és terepviszonyok közötti üzemeltetésre. A kettős kormány, az átfordítható ülés, a hat előre és kettő hátra sebességfokozat, a négy kerékre ható hidraulikus fékrendszer, a különösen egyszerű és gyors billenőtartály-ürítés gyors munkaütemét és jó időkihasználást tesz lehetővé. — Milyennek tartja a bemutatót, kötöttek-e szerződéseket? — A bemutatót sikeresnek tartom. Nagyon komoly igénybejelentések történtek. — Ezek szerint már 1972-ben is számíthatunk behozatalra? — Igen. Már ebben az évben is körülbelül 200 traktort tudunk exportálni Csehszlovákiába. — Mind a mezőgazdasági, mind a más jellegű gépeknél is az alkatrészek hiánya okozza a legnagyobb problémát. Az önök gyára mit tesz ennek elkerülő'* érdekében? Szervizállomásokat létesítünk Slovakia mezőgazdasági centrumaiban, ahol megbízásunkból — meghatározott költségtérítéssel — a szerviz dolgozói arra lesznek hivatottak, hogy a központi raktárból beszerezzék a szükséges pótalkatrészeket és elvégezzék az esetleges javításokat. A 70 éves traktorgyár, amely 1951- ben vette fel a Vörös Csillag Traktorgyár nevet, két főgyártmánya: a DÖMPER-TRAKTOR összevonásából alakította ki a DUTRA védjegyet, ami ma már világmárkát jelent. Bízunk abban, hogy a DUTRA védjegyű gyártmányokkal hazánk mezőgazdászai is elégedettek lesznek. SZÁSZAK GYÖRGY A DUTRA traktorok a mezőgazdasági termelésen kívül a nehezebb talajmunkáknál, például az erdei utak építésénél is jól kihasználhatók. 1972. IV. 27. 9 A Veľká Paka-i (Nagypaka) Efsz a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járás egyik kis szövetkezete. Pisch László mérnök, a szövetkezet elnöke tájékoztat bennünket szövetkezetük első negyedévi mérlegéről és a jövő feladatairól: — A negyedévi tervet jól zártuk, tervünket teljesítettük — mondja. Az Idei évre előirányzott kb. 11 millió korona értékű bruttó termelésből 1 590 000 koronát teljesítettünk. Ipari szemszögből nézve ez meglepően kevés lenne, de hát a mezőgazdaságot még nem lehet ipari mércével mérni, különösen az első negyedévben. Az első negyed itt az egész évi termelés megalapozásának a jegyében telik. A gépeket kell előkészíteni a tavaszi munkákra, majd a talajt a tavasziak vetésére. Beszerezzük a műtrágyát, a vetőmagot, végül aztán a vetés következik. Ez pedig a növénytermesztésben csak kiadásokkal jár. Bevételeket csakis az állattenyésztés biztosíthat. Az 1971-es évet ugyancsak hasonló eredményekkel kezdtük, de a térIgényesek önmagukkal szemben vet túlteljesítettük. 1971-ben az év végén 2 919 000 korona tiszta nyereséget állapítottunk meg csak a mezőgazdasági termelésből. Ugyanis a szövetkezet 901 hektárnyi területen gazdálkodik, ebből 862 ha a szántóföld, és semmilyen melléktermelési ágazattal nem rendelkezünk. A növénytermesztésben az egy főre eső termelés kb. 240 000 koronát tett ki. Az állattenyésztésben ez lényegesen kisebb, mintegy 110 000 korona volt. Ez azzal magyarázható, hogy míg a növénytermesztésben csaknem valamennyi munkafolyamatot gépesítettünk, az állattenyésztésről ez egyelőre nem mondható el, ugyanis a régi istállók nem teszik lehetővé a korszerű állattenyésztési technológia bevezetését. A növény- termesztésben a szemeseknél átlagban 52,6 q hektárhozamot értünk el. Búzából 48 q volt az átlagos terméshozam, amit a legújabb nemesített fajták termesztése biztosított. — Idejében sikerült az Idén elvetni az árpát és a cukorrépát, s a napokban már befejezzük a kukorica és a szója vetését is. Kukoricából legalább 60 q-t szeretnénk hektáronként termelni (tavaly 64 q-t értünk el). Sajnos, a műtrágyabeszerzésben mutatkozó hiányok lényegesen hátráltatták a vetést. Két héttel ezelőtt még 18 vagon műtrágya hiányzott a kukorica és a szója alá. A kukorica-vetőmag biztosítása sem volt zökkenőmentes, a korai hibridekből nem kaptunk egy grammot sem, ez pe dig a betakarítási munkákban fokozott igényességet követel majd dolgozóinktól. — A jövőben — a CSKP XIV. kongresszusának határozataiból eredően — az állattenyésztésre hárulnak különösen igényes feladatok. Az ötéves terv végéig a tejtermelést a mai 3800 literről 3900—4000 literre szeretnénk emelni. Bizonyos állományemelést tervezünk, így 170—180 000 literrel több tejet termelünk. Ezzel félmillió koronás jövedelemtöbbletet szeretnénk biztosítani. A sertéshústermelést 3 vagonnal növeljük, az állattenyésztésből így — az ötéves terv végéig összesen kb. 1 millió korona jövedelemtöbbletet érünk el a maival szemben. A további fejlődés azt kívánja, hogy istállóinkat korszerűsítsük, átépítsük. Ez nagyon igényes feladat, és csak 1975 után tudjunk megoldani. A szövetkezetek Vili. kongresszusától azt várom, hogy az új szövetkezeti törvény elfogadásán kívül olyan határozatokat is hoz, melyek alkalmazásával elérhető, hogy a CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazdaságra vonatkozó határozatát és a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozatait maradéktalanul teljesíteni tudjuk. —s—s
