Új Szó, 1972. április (25. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-27 / 99. szám, csütörtök
Ľubomír Štrougal miniszterelnök beszéde az efsz-ek VIII. országos kimgnssTnsan ra 1972 IV. 27. 5 (Folytatás a 4. oldalról) ben a létszám valamivel nőtt, de a helyzet továbbra sem kielégítő. A csökkenés legfőbb oka az, hogy csökken a tehenek száma a háztáji gazdaságokban és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Az utóbbi 10 évben ez több mint 300 000 tehenet jelentett. Annak ellenére, hogy az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok ebben az időszakban növelték az állomány létszámát, a teljes csökkenést nem tudták pótolni. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy minden járásban figyelemmel kísérjék és szabályozzák a háztáji gazdaságokban A társadalom egyre nagyobb mértékben igényli a marha- és borjúhúst, valamint a tejet és a tejtermékeket. A további hatékony intézkedések nélkül egyre nagyobb lett volna a feszültség a források és szükségletek között. Ezért a CSKP KB Elnökségének kezdeményezésére kidolgozták a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének távlati koncepcióját. Itt nemcsak arról van szó, hogy céltudatosan fejlesszük a saját takarmánytermelést, és a tartósítás és feldolgozás korszerű módszereit, hanem arról is, hogy az összes tartalékot felhasználjuk az állomány növelésére és minőségének megjavítására a borjútermesztés hatékony rendszerének bevezetésével, takarmányozásuk ipari formáinak tökéletesítésével, valamint azzal, hogy a fiatal szarvasmarha-állomány intenzív takarmányozásával növeljük a súlygyarapodást. Ez a koncepció a jövőben megköveteli a nagyobb részvételt nemcsak az állam részéről, hanem a mezőgazda- sági vállalatok részéről is, a szakosított, nagy kapacitású szarvasmarha-tenyésztő üzemek kiépítésében és korszerű műszaki felszerelésében. A széles körű építkezési beruházás minden szervtől megköveteli a céltudatos irányítást, szem előtt tartva a termelés koncentrációjának és szakosításának haladását a szarvasmarhatenyésztés céljait szolgáló új építkezéseknél és az objektumok korszerűsítésénél. Egyúttal érvényesíteni kell a tudomány és technika ismereteit, hogy az új létesítményekben kialakítsák a feltételeket mind a nagyüzemi technológia, mind a munka ipari szervezése, valamint a munkafolyamatok és a termelés tudományos írányíAz egyes termékek eddigi aránylag alacsony rentabilitása, — mint például a tej —, végleg felszámolható, ha ebben az ágazatban jelentősen növelik a termelés hatékonyságát és a munkatermelékenységet. Ez azonban aránylag hosszadalmas és igényes feladat. Viszont a lehető leggyorsabban növelni kell a tejtermelést, valamint a marha- és borjúhús termelését. Ezért a CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány elhatározta, hogy július 1-től a többi gazdasági eszközök színvonalának változtatása nélkül húsz fillérrel emeli egy liter tej felvásárlási árát. Nagyon mérlegeltük milyen módon kelthetnénk fel az érdeklődést a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés növelése iránt. Tanácskoztunk a szövetkezeti tagokkal, a mező- gazdasági szakemberekkel, a pártfunkcionáriusokkal, és végül megegyeztünk abban, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének távlati koncepcióját már ma támogatni kell, mert itt is érvényes az a jelszó: „Kétszer ad, az aki gyorsan ad“. Az egész társadalmi ráfordítás értéke ebben az ötéves tervidőszakban közel három milliárd és évente 800 millió korona. Hazánkban senkinek sem lehet közömbös, hogyan használják fel ezeket az eszközöket. Elvárjuk, hogy különösen szöés az egyénileg gazdálkodó parasztoknál a tehénállomány fejlődését és következetes intézkedésekkel hassanak ofla, hogy a veszteséget pótolják. Nincs minden rendben a szarvasmarha-állomány utánpótlása terén sem. Az utóbbi öt évben jelentősen kevesebb üszővel gyarapították a tehén- állományt, s még mindig aránylag magas a borjak elhullása. Igen gyakori eset a tehenek és üszők sterilitása. Mindez a további hiányosságokkal együtt azt okozza, hogy a tejtermelés, a szarvasmarha és borjúhús kitermelésének bázisa és a szarvasmarha-tenyésztés egész gazdaságossága sok mezőgazdasági vállalatban nem kielégítő. tása számára. Egyidejűleg jelentősen meg kell javítani a fajnemesítést. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell a mezőgazdasági üzemek vezetőségének és az állatgondozóknak arra törekedni, hogy ne- csak a tej- és hústermelést növeljék, hanem elérjék a lehető legnagyobb számú borjú- és üszőelválasztást is. Az állatorvosi és a mesterséges megtermékenyítő állomásoknak hatékonyabban kell befolyásolniuk a tehéntenyésztés színvonalát a nagyüzemi feltételek között. Ügy vélem, hogy jogosak a mezőgazdasági dolgozók részéről elhangzott észrevételek, amelyek azt követelik, hogy az állatorvosokat és az ínszemi- nációs szolgálat dolgozóit tegyék anyagilag érdekeltekké a betegségmegelőzés és a születések számarányának fokozása terén elért eredményekben. Természetesen ebből jelentős részt kell vállalniuk a mező- gazdasági üzemek zootechniku- sainak és állatgondozóinak is egyrészt azzal, hogy fokozott mértékben gondoskodnak az istállók higiéniájáról, másrészt azzal, hogy következetesen betartják az állategészségügyi előírásokat. A szarvasmarha hasznosságának növelésére a nagyüzemi technológia feltételei között fel kell használni a hazai és a külföldi ismereteket a genetika ágazatából, amelyek azt bizonyítják, hogy a gyors siker egyik útja a nagy teljesítményű fajtákkal való keresztezés. A szarvasmarha-tenyésztés és a többi gazdasági állat tenyésztésének új nagyüzemi formája nem jelenthet csupán műszaki jellegű részleges intézkedést, hanem szem előtt kell tartani a biológiai, műszaki-szervezési és gazdasági kérdéseket is. vetkezeteink elnökei, az állami gazdaságok igazgatói a zoo- technikusokkal, agronómusok- kal és állatgondozókkal együtt ügyelnek arra, hogy ez a rendkívüli társadalmi ráfordítás rövid időn belül a lehető legnagyobb eredménnyel járjon a tej és a többi szarvasmarhatenyésztésből eredő termék termelésében és piaci produkciójában. Egyidejűleg az szükséges, hogy a mezőgazdaság számára tervezett költségvetési eszközöket teljes mértékben az ágazat komplex fejlődését szolgáló további nélkülözhetelten intézkedések hatékony támogatására használják fel. Ezért a CSKP KB és a kormány meghagyta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisztereknek, dolgozzák ki azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyobb mértékben használják fel az eszközöket az építkezési beruházásokra, az üzemépületek korszerűsítésére, a takarmányalapok növelésére és minőségi javítására, valamint az új módszerek gyakorlati bevezetésére. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztési koncepciójával összhangban folytatjuk a sertéstenyésztés, a tojás- és baromfitermelés intenzifikálá- sát és racionalizálását. Ezeket a termelési ágazatokat célszerűen, többnyire közős mező- gazdasági üzemekbe összpontosítjuk. A tudományos-műszaki haladás lehetővé teszi ezen a területen a teljes gépesítést és az automatizálás elemeinek kihasználását. A takarmánykeverékek ipari gyártásának fejlődése megszabadítja az ágazatot attól, hogy közvetlenül függő viszonyban legyen a talajtól, és lehetővé teszi a célszerű telepítését. Az új technológiai folyamatokat már számos vállalatban jó eredményekkel érvényesítik. A sertéshizlalás nagyobb koncentrációjának előnyeit olyan közös szövetkezeti üzemek igazolják, mint például a mazelo- vi, a České Budéjovice-i járásban, ahol 6000 sertést összpontosítottak és napi átlagos 0,57 kg súlygyarapodást érnek el. Egy dolgozóra számítva évente 1050 mázsa húst termelnek, ami nagyjából 1 300 000 korona évi munkatermelékenységet jelent. A xaverovi baromfifarmon, ahol egyszerre 550 ezer csirkét hizlalnak, az egy dolgozóra számított óránkénti termelés közel 49 kg. 1971-ben 37 740 mázsa broilert termeltek, kg-ként 13,34 korona önköltséggel. Az elmúlt évben az egy dolgozóra jutó termelés mintegy 110 000 kg baromfi volt. A svitavai járásban az Osí- ki Egyesült Mezőgazdasági Üzemben 1971-ben minden tojótól 250 tojást értek el, és az egy állatgondozóra jutó munkatermelékenység 764 000 darab volt. Hasonló példákat sorolhatnánk fel miden kerületből. A jó minőségű sertéshús termelésében kifejezőbben kell részt vállalnia a fajtanemesítésnek is. Az a célja, hogy olyan fajtát tenyésszünk, amely a jelenlegi vágósúly megtartásával megfelel nemcsak a fogyasztók igényeinek, hanem a helyes élelmezés követelményeinek is. Az állattenyésztés területén hozott valamennyi intézkedéssel egy közős célt akarunk elElvtársak! A párt központi bizottsága nem egyszer hangsúlyozta, hogy rendkívül jelentős a mezőgazdasági termelés célszerű koncentrációja és szakosítása annak érdekében, hogy növeljük intenzitását és hatékonyságát. Bármennyire figyelembe kell venni a mezőgazdaságban a termelési folyamatok területi jellegét és biológiai sajátosságait, tudjuk, hogy a koncentráció és a szakosítás lehetővé teszi a munkaszervezés ipari módszereinek bevezetését, a munkaerőszükséglet és a termékegységre fordított társadalmi munka mennyiségének maximális csökkentését. Lehetőséget nyújt nemcsak arra, hogy teljes mértékben kihasználjuk a legkorszerűbb technikát, beleszámítva az automatizáciőt is, hanem a növények és a gazdasági állatok biológiai képességeit is. Egyidejűleg kialakítja a feltételeket arra, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a szakképzett és szakosított dolgozók, hogy növeljük a munka és a munkakörnyezet kultúráját. A kijelölt út előnyeit bizonyítják nemcsak a kimondottan nagyhizlaldákra és baromfi farmokra szakosított államok tapasztalatai, hanem az egyesült szövetkezeti üzemek eddigi tevékenysége is az egyes járásokban. A mezőgazdaságban már kétszer kezdtük meg a termelés koncentrációjának fokozását. Első ízben a kollektivizáláskor, másodízben akkor, amikor a kis szövetkezeteket nagyobb üzemekben egyesítettük. A szövetkezetek ma átlag 670 hektáron gazdálkodnak. Csakhogy termelési szerkezetük még mindig sokoldalú és nem szakosított. Mindegyik gabonát termel, azonban egyharmadának földterülete kevesebb mint 140 hektár, ami a hagyományos kombájnok teljesítményének felel meg. Ezzel szemben igen sok szövetkezet ma már olyan kombájnnal rendelkezik, amelynek csúcsteljesítménye 400 hektár gabona. Ugyanez a helyzet a többi növénynél is. Annak ellenére, hogy igen sok szövetkezetben és állami gazdaságban érni, nevezetesen azt, hogy biológiailag teljes értékű élelmiszerekkel elégítsük ki a lakosság egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazdasági termelés növelésével szorosan összefügg az élelmiszeripar fejlődése. Ebben az ágazatban még távolról sem oldották meg az összes problémát, különösen ami a kapacitásbővítést és a műszaki felszerelés javítását illeti. Ezért ebben az ötéves tervidőszakban az élelmiszer-ipari beruházások az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva nagyjából 29 százalékkal nőnek. Ez lehetővé teszi, hogy tovább javítsák a helyzetet a termelési, a tárolási, a hűtőipari és egyéb üzemekben. A kongresszust megelőző vitában bírálták a vágóállatok átvételét is, ami annak a következménye, hogy a mezőgazda- sági üzemek nincsenek összhangban a felvásárlási és élelmiszeripari vállalatokkal. A szövetkezeti dolgozók joggal nehezményezik, hogy a vágásra érett állatokat gyakran nem gazdaságosan, ahogyan mondani szokás „bőrben“ kell tárolniuk. Az élelmiszeripari vállalatok — különösen a hűtőipari üzemek — azt állítják, hogy nem rendelkeznek szükséges tárolási kapacitásokkal, s emellett a rendelkezésükre álló kapacitásokat megtöltik más kevésbé fontos gyártmányokkal, és így igen gyakran előnyben részesítik a vállalati érdekeket, mellőzve az össztársadalmi érdekeket. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a felelős tényezők rendet teremtsenek ezen a téren. Indokoltnak tartjuk azonban az élelmiszeripar néhány követelését a mezőgazdasági üzemekkel szemben, különösen a sertéseket, a tejet, az ipari burgonya nagyobb keményítő tartalmát, a cukorrépa minőségét, valamint a zöldség- és gyü- mölcskonzervek nyersanyagának jobb minőségét illetően. korszerű, nagy kapacitású istállókat építettek, továbbra Is tény, hogy átlag minden mező- gazdasági üzemben jelenleg egy istállóra csak körülbelül 75 fejőstehén és körülbelül 70 fiatal szarvasmarha, valamint megközelítőleg 230 sertés jut. Ez azt jelenti, hogy az üzemek nagy részében még kisebb az egy istállóban levő gazdasági állatok száma. Saját maguk ítélhetik meg, lehetséges-e a növénytermesztés és állattenyésztés ilyen alacsony fokú koncentrációja mellett hatékonyan kihasználni a korszerű nagyüzemi technológiát és a nagyfokú gépesítést. És a technológia színvonala meg a technika minőségi mutatói egyre tovább fejlődnek. A CSKP KB Elnökségének határozata alapján tíz járásban kidolgozták a további koncentráció és szakosítás tanulmányát. így olyan értékes tapasztalatokra és ismeretekre tettünk szert, amelyeket a többi járásokban Is fel kell használni hasonló tanulmányok kidolgozásában. Az szükséges, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumok a többi központi szervvel együtt megoldjanak néhány problémát, a távlati koncepcióval összhangban rendszeresen segítsék és irányítsák a járásokban és a kerületekben a tanulmányok kidolgozását. Emellett szem előtt kell tartani a termelés további intenzifikálását, a természeti és gazdasági feltételeknek megfelelő telepítését, és nem szabad meghátrálni a pillanatnyi vállalati érdekek előtt. Az elsősorban tejet, húst és tojást gyártó korszerű és nagy teljesítményű szakosított üzemek felépítése a beruházások szempontjából nagyon igényes, ezért fontosnak tartjuk, hogy ne forgácsoljuk szét az eszközöket, és a termelés döntő fontosságú szakaszaira összpontosítsuk őket. Ez nem egy ötéves terv feladata, hanem távlati program, melyet fokozatosan, a népgazdaság lehetőségeivel összhangban valósítunk meg. A szövetkezeteknek és a többi mezőgazdasági üzemnek rendszeresen ki kell alakítaniuk a megfelelő anyagi és pénzügyi forrásokat a koncentrálás és a szakosítás egyes szakaszainak megvalósításához. Ez elsősorban azt követeli meg, hogy támogassuk a szövetkezeti alapokat, s ezáltal a jövőre is gondoljunk. Hangsúlyozni szeretném, hogy a termelés fokozatos összpontosítása és leegyszerűsítés« mellett nem szüntethetjük meg a már létező üzemeket addig, amíg nem helyettesítik őket tökéletesebb nagyüzemi termeléssel. Az eddigi árualapot nem hagyhatjuk kihasználatlanul. Minden jó gazda megérti, hogv nem engedhetjük meg magunknak csak az új építkezési beruházásokat, hanem egyúttal maximális mértékben ki kell használnunk a már létező ob jektumokat és berendezéseket. Ennek érdekében ezeket újjá kell építenünk, korszerűsítenünk kell. A CSKP XIV. kongresszusán nyíltan leszögezték, hogy a termelés koncentrálásának és szakosítása növelésének fő útja a mezőgazdasági üzemek kooperációs kapcsolatainak kiala kítása és elmélyítése a gazdasági előnyösség és önkéntesség alapján, az össztársadalmi érdekek respektálásával. Ez a következtetés az együttműködés különböző formáira — a termelőeszközök közös kihasználásától, a közösen tervezett és megvalósított mezőgazdasági termelésen keresztül a közös üezemek építéséig — orientálja a mezőgazdasági üzemeket. Ez lehetővé teszi a munkamegosztás elmélyítését a mezőgazdasági üzemek eltérő tulajdoni formái, termelési, ellá tottsági és gazdasági szintje mellett. Azokon a helyeken, ahol meg vannak ehhez az okok, s ahol megteremtettük a szükséges politikai, gazdasági, szervezeti és káderfeltételeket, és ahol a szövetkezeti tagok Ilyen értelmű döntést hoznak, megkezdjük elsősorban a kis földterülettel rendelkező szövetkezetek egyesítését. Megköveteljük azonban, hogy a különböző együttműködési csoportok kialakítása és a szövetkezetek egyesítése összhangban álljon a kerület és a járás jóváhagyott távlati terviével. Közben tudatosítani kell azt is, hogy az egyesített szövetkezetek — tekintettel az elért koncentrációra — számos tevékenységi ágazatban más szövetkezetekkel és vállalatokkal is együttműködnek majd. A kongresszus előtti vitában bizonyos bizonytalanságot ta pasztaihattunk az állami gazdaságok és a szövetkezetek együttműködésének kérdésében. Az egyes állami gazdaságok nagysága, termelési szakosítása és talajalapjának elrendezése nagyon különböző. Ennek megfelelően kell bekapcsolnunk őket a koncentrálás, a szakosítás és az ezzel kapcsolatos együttműködés folyamatába. A többi üzemmel a legszélesebb körű együttműködést a kis állami gazdaságok folytatják majd. A nagyobb üzemek olyan tevékenységi ágazatokban fognak együttműködni, melyek az ő földterületüktől nagyobb alapot követelnek meg a kooperációhoz. így pl. a növényvédelem és a növényi tápanyagok biztosításában, a sertés- és a szárnyashús gyártásában, esetleg a szarvasmarha-tenyésztésben. Egyes nagy állami gazdaságoknak és üzemeinknek, mint pl. Tachovnak, Bruntálnak, Šu- mavának stb. ezen a téren könnyebb a helyzetük. A mezőgazdaságban a termelőerők további fejlődését, a koncentrálás és a szakosítás egész folyamatát a mezőgazdasági üzemek gazdasági és más fajta érdekeltségével is támogatni fogjuk. Megoldjuk a problémákat a törvényhozás területén is, amelyekre a mezőgazdasági üzemek a kongresszus előtti vitában rámutattak. Elsősorban az adószabályokra és más intézkedésekre gondolok, melyek eddig hátrányos helyzetbe hozták az olyanfajta tevékenységeket, melyeket a mezőgazdasági üzemek a racionalizálás érdekében a közös gazdálkodás formáiba koncentrálnak. ((Folytatás a 6. oldalon) A szarvasmarha - tenyésztés céltudatos fejlesztése Hatékonyan használjak ki a fejlesztésre szánt anyagi eszközöket Célszerű koncentráció és szakosítás
